Olvasási idő 8 perc

bolond mari

♦  BOJÁR IVÁN ANDRÁS | KARCOLAT 

Kényelmes lusta lépcsőfokok vezettek föl az elsőre. Széles kő lépcsőfokok. A ház belső oldalán körbefutó végeláthatatlan hosszú erkélyfolyosó korlátja itt, a Fő utcai gangos házban is olyan volt, mint városszerte, indázva kacskaringózó feketére mázolt vasliánok tekeregtek függőleges tartóelemek között. Az ívek vízszintes szakaszain örökre megült, az elszürkült festék anyagába lemoshatatlanul beleégett a város pora. Tipegő gyerekként eleget kapaszkodtam ezekbe a liánokba, tekervényeiken átlesve ismertem meg a fő utcai bérház függőfolyosós világát. A mi oldalunkat, a törökfürdővel és nagyapám templomával szemközti utcai szárnyat, melynek három emelet magason kúszó lépcsőházában Budapest valamennyi gangos bérházának elmaradhatatlan hűvös dohszaga keveredett a földszinti fodrászat szellőzőablakán át ideengedett olcsó hajlakk szagával. A földszinti porolón prakkerrel csapkodott szőnyegek visszhangja, a túloldali lakásokhoz átkiabálások, a vasalt tűsarkak folyosóhosszon futó kopogása keveredett, a nyári ablakokon át közkinccsé váló magánbeszélgetések, a szinte éjsötétbe bukó lépcsőfordulók halk köszönéseinek hangjaival. A sárga keramitkockával fedett udvar földrésznyi messzeségben lévő Bem rakparti túloldalának távoli ismerőseivel, kiket, a mi oldalunk otthonos univerzumának lakóival szemben, még nagyanyám sem említett a nevükön. .

Bolond Mari nem messze tőlünk, valahol a hosszanti folyosó közepe táján, a harmadik emelet egyik apró lakásában őrizte boldogtalanságát. Dúlt életét, mint mindenfelé ebben a kis országban, olcsó rossz borok, ragacsos likőrök okozta átmeneti megkönnyebbülés és némi meghittséget ígérő, ám utóbb csak ürességet hagyó alkalmi férfiismerősök látogatása próbálta elfogadhatóvá tenni. Voltak hónapok, amikor sikerrel, de egyes időszakokban, amikor Bolond Mari már képtelen volt magában tartani, panaszos magányos kiabálásai tudatták a lakókkal, ismét beköszöntött az elviselhetetlen boldogtalanság kora. Mari ilyenkor rendszerint, hol ilyen, hol olyan módszerrel, öngyilkosságot követett el, mint oly sokan ebben a szomorú hazában, ám életképtelenségénél halálképtelensége volt csak nagyobb. Valahány kísérlete, mind kudarcba fúlt. Már csak öregasszonyként ismertem Bolond Marit, de a ház végigkísérte ügyetlenül irányított élete és ügyetlenül keresett halála között évtizedeken át tartó küszködését.
Ha a főzés során udvarra engedett zsíron pirított hagyma szagával nem, a nyári hőhullámok napjai alatt egész biztosan minden család feltárta titkait. Telitorkú üvöltések, éjszakai sóhajok, fojtott indulatrohamok, monoton horkolás, lelkes sikkantgatás csapódott ide-oda az udvar magas falai közt. Hiába élt száz-kétszáz ember a házban, ha névről nem is okvetlen, életformájáról mindenki mindenkit ismert. De olyan alaposan és mélyen, mint bolond Marit, tán senki senkit.
Egy a tél hosszú sötét éjszakáinak közeledtétől szorongással telt őszi napon Bolond Mari átvetette magát a gang korlátján. Hirtelen jött indulattal csapta föl lakásának ajtaját és fordult át a függőfolyosó mellvédjén. Csakhogy hálóingének szegélye, ki tudja hogyan, beleakadt a vasliánok egyikébe, s Mari ahelyett, hogy vágyának megfelelően, mint oly sokan mások ebben a szürke városban, annak rendje s módja szerint az udvar kövezetére csapódott volna, fennakadt. Kifordult hálóinge hónaljban fenntartotta vézna kis testét. Végső kétségbeesett tettéből így nem maradt más, csak a szégyen. Évekig lesütött szemmel, halk vakkantó köszönésekkel a fal mellett surrant, ha szomszéddal találkozott. Míg a mentők, majd hosszú létrájukkal lassacskán a tűzoltók is kiértek, szegény Bolond Mari csupasz seggel, sápadt alhasán a ház kiskamaszainak kuncogó kíváncsiságát piszkáló szomorú bozonttal, hosszú negyedórákon át kapálózva visított ég és föld között.

 

írásaim

irodalom/esszé

Bojár Iván András: BOG A TENYÉREN, avagy a magyar Muszeion pusztulása

Bojár Iván András: HAZÁM, HAZÁM! - FÖLD, FÖLD!

AZ AI-t kérdezte a szerkesztö BIA: HOVÁ KÖLTÖZZÜNK A KLIMAVÁLTOZÁS NEGATIV HATÁSAI ELÖL

irodalom/publicisztika

Bojár Iván András: FÉSZBUKLÁZADÁST A FÉSZBUK ELLEN!

Bojár Iván András: AZ EMBER DOLGA

Bojár Iván András: NYILATKOZAT

Bojár Iván András: VIKTORIA ÉS A GYŐZELEM

irodalom/novella

Bojár Iván András: FURCSA ÉV

Bojár Iván András: HÉT ZUHANÁS

Bojár Iván András: AMIKOR JÉZUSKRISZTUS MEGMENTETTE DÉDAPÁMAT

Bojár Iván András: A KÉTELY

Bojár Iván András: EGY ZONGORA TÜNDÖKLÉSE ÉS BUKÁSA

Bojár Iván András: FÓLIA ALÁ-VALÓ LOVE STORY

Bojár Iván András: TALÁLKOZÁS A HÓBAN

irodalom/kisregény

Bojár Iván András: A SZÉP CIGÁNY

kultúra/művészet

Bojár Iván András: A SZŐ(K)KENŐ SZARVAS

Bojár Iván András: HASADT VILÁG - Hauer Lajos kiállítása elé

Bojár Iván András: PÉCS, ART, SATÖBBI

Bojár Iván András: AZ ÉDENKERT HÍDJA

Bojár Iván András: AMIKOR A RENDKÍVÜLI VÁLIK HÉTKÖZNAPIVÁ - Stépán Viŕag kiállítása

kutúra/építészet

Bojár Iván András: MÚLT ÉS JELEN Sajtos Gábor: Pasaréti Gyülekezeti Ház

kultúra/film

Bojár Iván András: MEGMÉRGEZETT ORSZÁG

kultúra/színház

Bojár Iván András: RÖHEJESEN KOMOLY ELŐADÁS

10millió fa/tárca

Bojár Iván András: TU BISHVAT - A fák új éve

Bojár Iván András: A KIVÉGZÉSEK UNALMÁRÓL

irodalom/napló

Bojár Iván András:
UKRAJNAI UTAKON No.1.

UKRAJNAI UTAKON No.2.
UKRAJNAI UTAKON No.3.
UKRAJNAI UTAKON No.4.
UKRAJNAI UTAKON No.5.
UKRAJNAI UTAKON No.6.
UKRAJNAI UTAKON No.7.
UKRAJNAI UTAKON No.8.
Bojár Iván András: APANAP
Bojár iván András: BUDAI TÖRTÉNET ÖTVENHATRÓ

Bojár Iván András: A KIVÉGZÉSEK UNALMÁRÓL

beszélgetések/podcastok

Fábián Luca és Fehér Virág: KÁLI HOLTAK ÉS ELEVENEK

Bojár Iván András: BUDAPEST TELI VAN FALUVAL

Bojár Iván András: SZEGŐ JÁNOS - HÁNYFÉLEKÉPP OLVASHATÓ EGY VÁROS?

Bojár Iván András: TORMA TAMÁS - A VÁLTOZÁS NEM JÓ VAGY ROSSZ, HANEM VAN

space
space
space
space
space
space
SPACE
space

irodalom/karcolat

Bojár Iván András: FELFOGHATATLAN!

Bojár Iván András: BOLOND MARI

irodalom/portré

Bojár Iván András: TAMÁS BÁCSI