esszé

meleg és halál a városokban

♦ STACHE ÉVA | ESSZÉ

….Mi történik, mi is történik minden tettünk boldogtalan és irtóztató ideje alatt?

Pilinszky János

Kőfal és ünnepély

space

Klimaváltozás létezik. Bármilyen politikai, társadalmi vagy anyagi célra használják is a klimaváltozás fogalmát, létezése tény amely minden véleménytől független. Létezését és egyre növekvő hatását, nap mint nap, számtalan jelenségben lehet érzékelni: hosszabb és súlyosabb hőhullámok, váratlan és kivételesen nagy mennyiségü csapadék, megallíthatatlan erdőtüzek, katasztrofális vízhiány.

A tudomány abban a kérdésben is konszenzusra jutott, hogy a klímaváltozást emberi tevékenység idézte és továbbra is idézi elő. A jelen globális felmelegedés semmi másnak nem tulajdonítható, mint emberi tevékenységek drámai mellékhatásának. A jelentös számú bizonyíték közül talán az egyik legmeggyőzőbb Valerie Trouet irása, amelyben… → Folytatás

2024.08.19. 20:27

rizapuszta hagyományai

♦ NÉMETH ISTVÁN PÉTER | ESSZÉ

Miért is adtam ezt a munkacímet a Tapolcához közeli, csak Putri-falunak nevezett, 10-12 vályogépítményből álló cigánytanya világára emlékező írásomnak? Azért, mert Kármán József szép levélregénye jutott eszembe, a Fanni hagyományai. A mű címében a ’hagyományai’ egyként jelenti a 21. századi olvasó számára a hagyatékot és a hagyományt, azaz a megőrizhető és el is tékozolható tárgyi és szellemi örökséget. Gazdagok vagyunk a ránk hagyott kultúrkincsek tekintetében, vétek azok elfelejtése, ami kimeríti az elherdálás fogalmát. A Rizapuszta hagyományai címet tehát munkám készülése közben nem feledhettem. Végül ezt is írtam a sorok fölé: Rizapuszta hagyományai.

Rizapuszta a Tapolcához közeli Káptalantóti és Badacsonytomaj között terül el, előbbi falutól mintegy másfél kilométernyire. Honfoglaló őseink közül a Vérbulcsu nemzetséghez tartozók telepedtek meg e dombokon. A Koppány lázadás után a győri káptalan tulajdonába került e puszta, amely a feudális anarchia miatt többször is gazdát cserélt. Bérletként jutott hozzá a Gyulaffy és Eustach család, majd a föld újra káptalani kezelésbe került. 1885-ben Szalay Bálint vásárolta meg, s utóda – Kázmér – egészen 1950-ig gazdálkodott rajta. Kastélyukba aztán a TSZ költözött. A tágas épülettel szemben volt a cigánytanya. Az erdőszélen körülbelül tucatnyi viskó állt. Putri-falunak nevezték, s a Kolompárok lakták. → Folytatás

2024/08/07 22:16

a drótos-tótság dícsérete

AVAGY AZ EMBERBECSÜLÉS TAPOLCAI VERSE

♦ NÉMETH ISTVÁN PÉTER | ESSZÉ

Amikor a kisváros olvasói kézhez kapták 1895 nyarán kedvelt újságjukat, a Tapolca és Vidékét, bizonyára jót derültek Vázsonyi Izidor eredeti tárcáján, vagyis e versen:

MIÉRT NEM VOLT EMBER A TÓT?

Három részre is feloszták

Szép Magyarországot,

Itt a török, ott az osztrák,

Jaj, nyakunkra hágott;

Magunk közt is testvérharc folyt,

Ez kuruc volt, az labbanc volt.

space

Akkor történt, hogy a drótos

Kurucokhoz mene,

megfaggatják, hogy… → Folytatás

2024.08.01. 17:05

rekviem egy ligetért

– A MAI ÉS JÖVENDŐ FÁKAT ÜLTETŐKNEK AJÁNLOM –

♦ NÉMETH ISTVÁN PÉTER | ESSZÉ

A millenniumi ünnepségek fő helyszíne, tudjuk jól, a fővárosi Városliget volt. Az ujjongó öröm kifejezésére született szavunkkal kezdődik Zerkovitz Béla slágere: Ujjé, a Ligetben nagyszerű… A világ egyik első nyilvános parkjának is tartják a történészek. Nem csoda, hogy a századvég vidéki városkái is mind-mind szerettek volna saját „városligetet”, ahol a polgárok találkozhatnak, mulatozhatnak vagy csöndesen tűnődhetnek. Tapolcán 1894. március 17-én számolt be először arról a helyi újság, hogy a vasút menti park rendezésének munkálatai hamarosan, a tavaszban elkezdődnek: „Városunk lakosságának régi vágya, hogy legyen egy üdülő helye, most már mihamarabb fog teljesedni.

A park rendezését Szvaty Béla erdőgondnok eszközli. A jövő héten érkezik Zalaegerszegről 2000 darab fekete fenyő, ailanthus és lignonia. A szükséges bokrok pedig már e héten szedetnek az erdőben, hogy a kikelettel hozzá lehessen fogni a fák és a cserjék ültetéséhez.”

Egy újságírói szólammal élve: a gondolatot – tett követte. Felteszem, az eseményeket, vagyis a bokrok és a fák ültetését, a park… → Folytatás

2024.07.19. 16:26

sci-fi és más balgaságok

„MOCSKOS IDŐK,SZERETNED KÉNE
A JÖVŐ ITT VAN ÉS SOSE LESZ VÉGE!”
(Európa Kiadó)

♦ NOVÁK ÉVA | ESSZÉ

Tizenegy-két évesen a könyvtárban vadásztam a friss Galaktika folyóiratokra, sorban álltak értük. Egy-egy szám végigolvasása után, izgalmakra vágyó életkorom ellenére, meg-könnyebbüléssel dőlhettem hátra, hiszen a jelen világa többé-kevésbé biztonságosnak tűnt a hátborzongató disztópiákhoz képest (még nem használták a disztópia kifejezést, általánosan az ilyen jellegű irodalmat sci-fiként, tudományos-fantasztikus irodalomként említették).

kép: René Magritte, 1950

Annyira megváltoztathatatlannak tűnt a valóság, mint Fehér Klára 1957-ben írott A földrengések szigete című könyvében, amelynek… → Folytatás

2024.04.04. 11:58

ők és mi

♦ OROSZ JENŐ | ESSZÉ

Ők „Noé bárkát” építenek a világvége ellen. Mi mit tegyünk?

Marx a 19. században azt jövendölte, hogy a kapitalizmus meg fogja hódítani az egész világot, forradalmasítani fogja a technikát, a tudományt, a gyáripart annak érdekében, hogy minél több profitot termeljen, minél kevesebb embernek. És valóban; a „Pareto-elv”, a 80:20 arány érvényesül 21. század vagyoni eloszlásában: a világ leggazdagabb 20 százaléka annyi vagyonnal, tőkével rendelkezik, mint a világnépesség 80 százaléka. Sőt nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a tőke-koncentráció elérte a „Pareto-elv” négyzetét, vagyis a gazdagok 20 százalékán belül is található egy további 20 százalékos szupergazdag kisebbség.

Marx úgy képzelte, hogy a kommunista világforradalom békés úton megy végbe, nem kell hozzá „osztályharc” sem; a világ urainak maroknyi csapatától a sok milliárdnyi tulajdon nélküli bérrabszolga (vagyis proletár) egyszerűen és harag nélkül csak visszaveszi azt, ami az övé, amiért megdolgozott.
De paradox módon a termelőerők fejlődése: a robotizáció és a Mesterséges Intelligencia fejlődése odavezetett, hogy a jövőben egyre kevesebb emberi munkaerőre lesz szükség. Tehát a „világ urainak”; a viszonylag kisszámú dollár-multimilliárdos üzletembernek és politikai… → Folytatás

2024.03.27. 12:32

vulkán-térkép

♦ VASÁK BENDEK | ESSZÉ

Mint oly sokan a világon, én is elhűlve, és kicsit erkölcstelen, mert a fenyegetettek életét kevéssé szem előtt tartó, perverz áhítattal bámultam az izlandi Reykjanes-félsziget lenyűgöző vulkánkitöréseit. A letaglózósan fenséges képekről meg eszembe jutott egyik kedvenc térképem.

Olaus Magnus és a 16. századi Velence

A térkép készítője, Olaus Magnus nevéhez a kora újkori skandináv világ egyik legfontosabb leírása fűződik. Aztán viszonylag gyorsan el is felejtettem, hogy aztán évekkel később, egyre jobban elhatalmasodó térképmániám akuttá válásakor újra találkozzak vele. Olaus Magnus készítette ugyanis az egyik legelső, de mindenképp legaprólékosabb és legszebb Észak-Európa-ábrázolást, az úgynevezett Carta Marinát. Igen, azt, amiről az Izlandot ábrázoló rész kedvenc térképeim közé került.

Olaus Magnus személyes sorsában egyébként ott sűrűsödik a XVI. század első fele, a reformáció és ellenreformáció, a Vasák (mármint nem én, hanem a svéd dinasztia) felemelkedésének minden örvénylő kavargása. Ez az a viharos időszak, amikor keresztény – vagy keresztyén? – dogmatikák és… → Folytatás

2024.01.25. 22:17

miről szólnak a versek?

♦ JÓNÁS TAMÁS | ESSZÉ

Ha ezt a kérdést feltesszük (magunknak), a megúszó vagy rafinált válaszokon túl (mindenről, akármiről, arról, amiről máshogyan nem lehet szólni), a legtöbben azt mondjuk — némi bulvár engedékenységgel —, hogy az érzésekről.

Sasa Gyoker : A télbogyó bokor felett, 2015, december vége

Ez még akkor sem igaz, ha jóindulattal jól értjük ezt a választ: lehetséges érzések hordozói a versek. Érzéseket az emberen kívül semmi nem hordoz, de sok dolog képes érzéseket okozni. Ha ragaszkodunk ahhoz, hogy érzésekről szól valami, inkább a zenét kellene említenünk, ami sokkal direktebb módon képes primer érzeteket kiváltani belőlünk (a hanghullámok segítségével), de meg kell említeni azt is, hogy a zene kompozíciói, szerkesztettsége, ritmusa, dinamikája, stílusa sokkal inkább érzésokozó, mint magában a fizikai élmény. Legalábbis ha… → Folytatás

2023.08.09. 17:38

aki a vulkánba ugrott

♦ GERLÓCZY FERENC | ESSZÉ

Jól emlékszem rá (pedig még négy éves sem voltam!), amikor egy este az apám nem mesét mesélt, hanem a tűzhányókról beszélt nekem elalvás előtt. Láváról, magmáról, Vezúvról, Etnáról, nem is tudom már. De azt tudom, hogy nagyon felzaklatott a dolog, s hogy ezután egy jó ideig esténként nagyon nehezen aludtam el.

Folyton attól rettegtem, hogy valahol egy vulkán egyszer csak kitör, minket meg nyomban elönt a forró láva.

Azt csak évekkel később tudtam meg, a Balaton déli partján töltött nyaralások során, hogy az északi oldal szelídnek látszó hegyei, Badacsony, Tátika, Csobánc és a többi, valamikor, néhány millió évvel ezelőtt, mind aktív vulkánok voltak. Közben persze azt is tudtam, hogy ami elmúlt, az elmúlt. De azt is, hogy a ma már nem aktív vulkánok attól még vulkánok.

Nemrégiben aztán már arról értesültem, hogy a kihalt tűzhányók környékén elindult a vulkánfolyoirat.hu. Rögtön eszembe is jutott, hogy írjak bele – mégpedig az akragaszi Empedoklészről, a preszókratikus filozófusról, aki a hagyomány szerint a szülővárosa környéki tűzhányó, az Etna kráterébe vetette magát, s úgy…. → Folytatás

Közzétéve
2023.07.26. 10:25

ahogy volt, ahol volt

♦ TOMPA TÓTH KATALIN | ESSZÉ

„Zeng a föld, gigantikus porfelhő száll fel és belesüllyed az arany angyal…” – írta Alvise Zorzi „Velence eltűnt” című könyvében a világot sokkoló eseményről. 1902 július 14, a nap amikor Velence harangtornya összedőlt. „com’era dov’era” (ahogy volt, ahol volt).

Most biztos mindenkinek eszébe jut, hogy július 14-e más miatt is híres, hírhedt – a Bastille ostromáról, – pedig igazából nem sok történt ott azon az 1789 július 14-én. Csak mint mindent, a franciák ezt is feltupírozták. Ezer feldühödött ember megtámadott egy lerobbant régi börtönt, ahol alig több, mint féltucat fogoly tartózkodott, leginkább szellemi fogyatékosok.

A San Marco harangtornya Velence kétségtelenül egyik legpompásabb szimbóluma. A velenceiek “El parón de casa”-nak, azaz “A ház urának” hívják.

A 98,6 méter magas torony büszkén, arisztokratikusan magasodik a Szent Márk tér fölé a bazilika előtt, teheti is, hiszen Olaszország egyik legmagasabb harangtornya, ami a világ egyik, ha nem legszebb terén áll.
Az a harangtorony, amit ma látunk, 1912-re készült el, miután az eredeti, 1902 július 14- én leomlott. → Folytatás

Közzétéve
2023.07.15. 11:10

putyin tojásai

MŰGYŰJTÉS ÉS HÁBORÚ

♦ TOMPA TÓTH KATALIN | ESSZÉ

A Szovjetunió 1990-es összeomlása után, a hirtelen meggazdagodott oligarchák a bázeli, tokiói, New York-i művészeti vásárok szívesen látott vendégei lettek. Egy részüket – akik akkor még, s néhányuk tán azóta sem estek ki az ablakon, – mert ellenkezés nélkül teljesítik a Kreml “kéréseit” – nemrégiben nemzetközi szankciókkal sújtották.

Fabergé – Rothschild tojás, Oroszország Elnöki sajtószolgálat

Ők azok akik Putyin több mint két évtizede tartó uralkodása alatt dollármilliárdokat kerestek. Évek óta óriási jelenléttel bírnak a világ művészeti piacain: gyűjtőként, mecénásként, vagy éppen világhírű múzeumok igazgatósági tagjaiként.

A The New York Times egy éve számolt be arról, hogy Putyin és a Kreml köreihez tartozó 13 orosz oligarcha közül Vlagyimir Potanyin… → Folytatás

dátum

2023.04.19. 13:46

„háromságo -mat ki érti meg?"

(KIHULLT LAPOK EGY ÚJRA -OLVASÓ-NAPLLÓBÓL E-NEK 73. ÉVNAPJÁRA)

♦ NÉMETH ISTVÁN PÉTER | ESSZÉ

Nem tudom, hogy hány vakációs napot töltött Esterházy Péter Majkon a tó partján a játszótársakkal, vagy csak egyedül, de a gyerekkorok olyan egyformának tűnnek az egész világon!

Ahogyan Rilke is ugyanarról kérdezett versében: „Jó volna eltűnődni, hogy hová ment, / az, ami nincs, de lelkünk úgy kívánja, / a gyermekkorunk sok hosszú délutánja”? Amikor unalmunkban olyan jól elvagyunk, egyedül gombfocizva vagy önmagunkat más és más neveken szólongatva csak a falnak rugdaljuk a labdát? A lehetséges válaszért nyitom a Fancsikó és Pinta című könyvét – amely az író opus 1-e volt – az előszónál: „Szavak a Fiú ajkáról, egy Előszó maskarájában”. Ez az oldal nem más, mint Esterházy Péter oeuvre-ének iniciáléja.
→ Folytatás

2023.04.15. 20:31

hová költözzünk

A KLÍMAVÁLTOZÁS NEGATIV HATÁSAI ELŐL

♦ AZ AI-t KÉRDEZTE A SZERKESZTŐ BIA | ESSZÉ

Nehéz biztosan megjósolni, hogy a Föld mely helyei lesznek hosszú távon a leginkább ellenállóak és alkalmazkodóképesek az éghajlati válság hatásaival szemben.

Kép: B IA+IA

Van azonban néhány olyan általános megfontolás, amely hasznos lehet az olyan helyszín kiválasztásában, amelyet valószínűleg kevésbé fognak érinteni az éghajlati válság hatásai.

Ökológiai szempontból azok a területek, amelyek kevésbé hajlamosak az olyan természeti katasztrófákra, mint az árvizek, erdőtüzek és hurrikánok, ellenállóbbak lehetnek az éghajlatváltozással…. → Folytatás

Közzétéve
2023.04.15. 21:14

a fák pedig suttognak

♦ TOMPA TÓTH KATLIN | ESSZÉ

“Szerelmem olyan nekem, mint a ciprusfürt, …” (Énekek éneke 1,14) “

Rómában lenni húsvétkor, keresztutat járni, amit maga a pápa vezet a Via Crucis-on, együtt imádkozni a hívekkel a kálvária tizennégy stációja előtt…a világ egyik leghíresebb keresztútján, szigorúan a jeruzsálemi után, nem próbáltam, de biztosan megható élmény lehet.

Fotó 3.: Fra Angelico itáliai festőművész, ca.(1395–1455), Noli me tangere /Ne érints meg/ (1440–1442) Freskó, San Marco kolostor, Firenze, Olaszország

A keresztútjárás a hagyomány szerint az apostolok koráig nyúlik vissza. Ez az az út, amit Jézus végigjárt a kereszttel a Golgotáig.

Ez a szenvedés, a fájdalmak útja (via dolorosa), vagy a kereszt útja. (via crucis).
Voltunk egyszer húsvétkor is Rómában, az akkor még csak 5-6 éves… → Folytatás

Közzétéve
2023.04.13. 14:02

szindbád borkóborlása-tapolcáig, vonaton

♦ NÉMETH ISTVÁN PÉTER | ESSZÉ

1.) A vasútállomás mint a tájirodalom bemérési pontja…

A Balaton déli partján már 1861. április elsején megindult a vasúti forgalom. Buda és Kanizsa felől egyaránt érkeztek Siófok vasútállomására vonatok, ahonnan hajóval átjöttek hozzánk, az északi partra, a kíváncsiak.

Nem csupán Füredig vitte a nyaralókat a hajó, ám a tó habjain igen lassú, még manapság is, az utazás. Valóban a nézelődni, tűnődni, a táj szépségébe hosszasan belefeledkezni vágyók számára találták ki a hajóforgalmat.

Szindbád és Ady Endre például kimondottan kedvelte ezeket a kontemplatív időutazásokat. (Utóbbi libling hajója a Helka volt,…→ Folytatás

2023.03.22. 14:10

ferenc józsef és putyin

♦ OROSZ JENŐ | ESSZÉ

Az Osztrák-Magyar Monarchia és a putyini Oroszország közötti párhuzamosságok nem nyilvánvalók, de tanulságosak lehetnek. Ezért érdemes előbányászni néhány elfeledett történelmi tényt:

– A XIX. század második felében a cári Oroszország volt a Balkánt és Kelet-Közép-Európát destabilizáló külföldi nagyhatalom. Egyfelől a mindenkori cár szent kötelességének tartotta a görög-keleti vallás egykori központjának, Konstantinápolynak (Isztambulnak) a felszabadítását az iszlám fennhatóság alól, másfelől a pánszláv testvériség eszméjéből kiindulva az orosz nagyhatalom feladatának tartotta a Balkánon a török uralomnak, Közép-Európában az Osztrák-Magyar Monarchiának alávetett szláv népek megsegítését és felszabadítását.– Akkor az Oszmán-Török állam volt Európa fejlődésképtelen, beteg…→ Folytatás

2023.04.15. 20:58

édes semmittevés

A BIALETTI KÁVÉFŐZŐ ÉS A MOSÓBÖDÖN KÜLÖNÖS ESETE

♦ TOMPA TÓTH KATALIN | ESSZÉ

Az egyszer biztos, hogy az olasz férfiak smúzolós, flörtölgetős szemmel vetkőztetős, füttyögetős, seggrepacsis kávéházi kiruccanásait – az asszony addig otthon, gyúrta a tésztát – térden lőtte ez a picike, megfizethető masina, de Alfonso Bialettinek hála, a kávéfőzés rituáléja egyszer és mindenkorra beriszálta a popsiját az olasz konyhákba.

Illusztráció: Grafika-Tompa Tóth Katalin, fotók: bialettihistory.com, Instagram

… → Folytatás

2023.04.28. 13:35

a miniszoknya 60 éves lett

♦ TOMPA TÓTH KATALIN | ESSZÉ

A közeli napokban zajlott a rövidszoknya világnapja, és egyúttal a női emancipáció napja is . A XX. század legtöbbet emlegetett és legkedveltebb szoknyája az angol tervező, Mary Quant aláírását viseli, aki lassan 90 éves lesz, a szoknya pedig ma, 60 gyertyát fog meggyújtani a születésnapi tortáján.

De kezdjük a legelejétől. Régészek bizonyítékot találtak a miniszoknyák létezésére, már i.e. 5000 környékéről. Olyan sírt tártak fel, amelyben a mumifikálódott elhunytak, a maihoz hasonló rövid szoknyát viseltek.

Innen vegyünk egy mély lélegzetet, és ugorjunk előre az időben 3000 évet, egészen az ókori Egyiptomig, ahol a pikáns darab munkásruha volt, az ágyékkötőből fejlődött ki – ezt megelőzően meztelenül dolgoztak – és az ágyék… → Folytatás

2023.03.28. 12:13

kissstérség és családfa

AZ ESTERHÁZYAK TAPOLCÁN ÉS KÖRNYÉKÉN

♦ NÉMETH ISTVÁN PÉTER | ESSZÉ

Tapolcán ugyanúgy legendás a róluk elnevezett torta, mint bárhol a nagyvilágban. A Javított kiadás című regényében azt írta a szerző, hogy egyik alkalommal külföldön csak azért rendelt Esterházy-tortát, hogy elhunyt édesapja nevét hangosan kimondhassa. Az író Esterházy Péter (1950-2016), az apa Esterházy Mátyás (1919-1998). Családnevük, lám, rajta az idegen ország menükártyáin.

Fotó: Darbos György, Lukács Klaudia, Kónicz László, Orbán Péter

Itt, Tapolcán több vendéglátóipari egység étlapján máig szerepel az Esterházy-rostélyos menüként. A párolt zöldségekkel övezett marhaszeletet először Esterházy Miklós József (1714-1790) hercegnek sütötték Fertődön vagy Kismartonban, de az is lehet, hogy Esterházy Miklós (1765-1833) császári táborszernagynak… → Folytatás

2023.03.11. 08:51

ry cooder

ÉS AZ A BIZONYOS AJTÓ

♦TOMPA TÓTH KATALIN | ESSZÉ

Ry Cooder, két napja, március 15- én lépett be a 76 – osok klubjába, imádom. Jézusom, hogy elvágtatott mellettünk az idő, de egy biztos, már azért érdemes volt megszületnem, hogy hallhassam őt gitározni.

Forrás: Getty Images, Guardian

Több mindennel megdobogtatja a szívemet, ilyen a Buena Vista Social Club album, vagy Wim Wenders Párizs Texas-ának a filmzenéje, https://youtu.be/K4UlIXDfwWE, de a Talking Timbuktu lemez is, amit 1994- ben rögzített, Ali Farka Touré malii gitárossal. https://youtu.be/6juTl3rtKKI

Ry Cooder zseniálisan összerakta a Buena Vista Social Clubot, még 1996- ban, amivel Havanna régen elfeledett muzsikusait – egy csapásra – szupersztárokká ,…→ Folytatás

2023.03.17. 10:52

szőke panni, szőke anni, a blladás vidéki lányok

AVAGY A KÖNNYŰZENE SÚLYA

♦ NÉMETH ISTVÁN PÉTER | ESSZÉ

Koncz Zsuzsa hanglemezeiből, LP-iből közel harminc korongot sikerült megőriznem az esztendőkből. Kamasz koromban senki előadó dalaihoz nem álltam olyan közel, mint az énekesnőhöz

Fotó: Koncz Zsuzsa Facebook oldala

Talán csak zenésztársai voltak rám hasonló hatással, akik a szerzeményeket éppen néki írták. Részére több költeményt is megzenésítettek, hadd szóljak most az általa elénekelt Arany János-költeményekről.) → Folytatás

2023.03.14. 23:53

botticelli

TAVASZ VAN! GYÖNYÖRŰ!

♦ TOMPA TÓTH KATALIN | ESSZÉ

“Ó DARLING, maga nem tudja, hogy Firenzében minden év május elsején megünneplik a kikeletet? Hiszen akkor a Botticelli Primaverá-ját sem értette meg teljesen, ezt a bájos és gyönyörittas képet, amelyet a művész a virágok ünnepének szentelt. Régente DARLING, május első napján az egész város örömben úszott.

Fotó: Szerző, Wikipedia, Instagram

A leányok ünneplő ruhában, galagonyakoszorúsan, hosszú menetben vonultak végig a Corsón, virágos diadalkapuk alatt, és a friss füvön, babérfák árnyékában, körtáncot lejtettek. Mi is úgy teszünk majd. Táncolni fogunk a kertben.”
Anatole France: A vörös liliom, részlet

Több teória is kering arról az éterben, hogy pontosan mi is a Primavera története. Egy legenda szerint Lorenzo de Medici – Il Magnifico – rendelte … → Folytatás

2023.03.05. 13:56

puttanesca és a harisnyatartó

VÉLETLEN TALÁLKOZÁSA A KONYHAASZTALON

♦ TOMPA TÓTH KATALIN | ESSZÉ

Ehhez az ételhez már főzés közben fehérneműre kell vetkőzni, úgy autentikus. A spaghetti alla PUTTANESCA harisnyatartóban az igazi, és az sem baj, ha közben kupleráj lesz a konyhából…ja és tartós rúzst az ajkakra, lehetőleg vöröset.

Forrás: A szerző, Getty image, Christies.com

A „puttanesca” elnevezés beszédes, a – puttana- ból jön, aminek jelentése örömlány.

Az egyik legenda szerint – mert van ebből több is – az 1900-as évek elején, Róma külvárosában, egy bordély tulajdonosnője, a madame ezzel a fogással kedveskedett a könnyű légyottra betérőknek. → Folytatás

2023.03.12. 08:33

bordalok képzelt versenye

A SZENT GYÖRGY-HEGYEN

♦ NÉMETH ISTVÁN PÉTER | ESSZÉ

Magyarországot többek között költői és borai tették híressé. Ha van hazánknak szép szellemi áruvédjegye, akkor a bordal feltétlenül az. Az író és kritikus Alföldy Jenő a következőképpen határozta meg a bordal fogalmát: „Mulatságra, ivás közbeni éneklésre vagy elmondásra írt dal, mely rendszerint a bor ízét és mámorító hatását magasztalja, s a jó társasági hangulat fölkeltésére szánják.

Fotó: Rózsa Endre: a Kilencek szürete 1995

Sokszor tartalmaz magvas bölcsességeket, humoros fordulatokat. Néha ünnepélyes hangulatú, s rokonságot tart az ódával. Gyakori gondolata a szülőföld, a haza dicsérete, a barátság. Az ókorban a görög Anakreon és a latin Horatius műveli kiválóan. Nevezetesek Robert Burns bor- és sör-dalai. A középkori vágáns-költők is szívesen élnek… → Folytatás

2023.02.02. 18:35

egy kis gettó

♦ TOMPA TÓTH KATALIN | ESSZÉ

„A reneszánsz tudós, Francesco Sansovino azt írta, hogy a zsidók számára Velence „quasi una vera terra di promissione” – gyakorlatilag egy igazi ígéret földje.”

Fotó: A szerző képei és Instagram

Ha nem lennék bice-bóca, mint ahogy az vagyok, most Velencében szívnánk magunkba a tengeri levegőt, Balázzsal…reggel nagyon korán kelnénk, forró fürdőt vennénk, melegen öltöznénk, a sikátorokban kezem a kezében, a köd átjárná az orrunkat, még a Ghettoban innánk egy kávét, vaníliakrémes cornettóval, átsétálnánk… → Folytatás

2023.01.25. 21:53

pietro terzini

IN ART WE TRUST

♦ TOMPA TÓTH KATALIN | ESSZÉ

Milánóban még az apácák is Chanel-t hordanak, na nem ez dobogtatja meg a szívemet, és ugyan szebb napokat is látott, és nem is tehet róla- mert a csúnya amerikaiak szanaszéjjel bombázták-nem egy szép város, és szerintem nem is igazi olaszok lakják.

Fotó: Instagram

Milánó az a hely, ahol nincs sorbanállás a múzeumok előtt, úgy mint Firenzében vagy Rómában, az emberek itt luxusmárkákkal, műszempillákkal, kilónyi fuksszal alszanak el, és zsíros bankszámlákkal… → Folytatás

2023.01.25. 22:52

bog a tenyéren

AVAGY A MAGYAR MUSZEION PUSZTULÁSA

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | ESSZÉ

Tömpe párnás tenyere volt. Kisgyerekként idegenkedve és kíváncsian kémleltem, ha hagyta.

Fotó: Fortepan

Ínszakadás és keloidos gyógyulás emléke volt ez a tízfilléres méretű kitüremkedés apám tenyerén. 1956. november 6-a délutánjának haláláig testén viselt emléke.

Alexandria csupán mitikus hivatkozásként fennmaradt hajdani könyvtárát Muszeionnak hívták. Az antik műveltség legnagyobb szellemi gyűjtőhelyét I. Ptolemaiosz alapította Kr. e. 300 körül. Sok százezer tekercsen őrizték itt az antik filozófia, drámairodalom, tudományosság műveit. Könyvtárosainak nevét sokáig följegyezték. Végül, többszöri támadás és felégetés után, mintegy hatszáz éves fennállását követően, nagyjából Kr. u. 300 körül az alexandriai könyvtár már nem létezett. → Folytatás

2023.01.22. 17:07

ha már a vulkánoknál tartunk...

♦ TOMPA TÓTH KATALIN | ESSZÉ

Walter Mitty titokzatos életét róla is forgathatták volna, és biztosan tudom, hogy nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom, hogy nincs még egy ember a földön, aki annyi napfelkeltét, és annyi működő vulkánt látott volna mint Ő.

Fotó: Marino Cattelan

Odavagyok a fotóiért, amik eleinte analóg, fekete fehérek voltak, aztán harsány, élénk színekben tobzódtak, mostanra pedig kicsit lehalkultak.
Mindegyikük egy-egy festmény, egy-egy személyes történet.

Marino Cattelan, már több mint 30 éve Guatemalában él – aminek indián eredetű neve azt jelenti: „tűzokádó hegy”, – ott is a csodaszép Antiguában, és a házuk verandájáról tisztán látni, a csak 5 km- re fekvő,…→ Folytatás

2023.01.24. 22:45

hazám, hazám! - föld, föld!

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | ESSZÉ

Kisiskolás éveimben az akkor még egyetlen állami televízió havonta jelentkező kívánságműsorában, tv-stábok által utcán, gépsorok mellett, távolsági busz volánjánál, hajnali pékségben kameravégre kapott emberek rendeltek egy-egy népszerű műsorszámot.

Fotó: Fortepan

Természetesen mindig azt, amit a kommunista párt kotyvasztotta kultúrpolitika iránymutatásai szerint dolgozó szerkesztők már jóval korábban kiválasztottak. Volt néhány rendszeresen visszatérő produkció: az erős német akcentussal beszélő Brachfeld Siegfried rövid stand up-ja, Hofitól a betonszürke és elviselhetetlen mindennapok összekacsintó és kedélyes sláger, amely álságos-kedélyesen lazításra bíztatta az elcsigázott embereket. → Folytatás

2023.01.18. 14:30