irodalom

arany a tenger mélyén

Létezik egy értékes anyag, olyan fényes, mint az arany, amely nem a földön nő, hanem egyenesen a tenger mélyéből tör elő. Legendának tűnhet, mégis lenyűgöző valóság. Ezt az aranyfonalat byssusnak, a tenger selymének nevezik.

Egy óriási mediterrán puhatestűből, a Pinna nobilisből állítják elő. Évszázadok óta titok övezte az előállítását, amelyet gondosan örökítettek tovább. De ki őrzi ma ezt a hihetetlen hagyományt, megmentve a feledéstől? Egy 69 éves szardíniai nő, aki Sant’Antiocóban él. Ő Chiara Vigo, az évezredes bisszuszművészet utolsó papnője.

„Lehet, hogy a bisszusz meghal velem… de a tenger selyme nem fog eltűnni; más időben, más helyen újra megtalálja kifejeződését más mesterek által, mert a művészetben a szellemi energiák, akárcsak a természetben a kémiai energiák, saját belső szükségszerűségük szerint robbannak ki és nyilvánulnak meg.”

— Chiara Vigo

„Gyorsan felvettem bisszusz-ruháimat… tudtára adtam, hogy azok azokból a fényes és selymes szálakból vannak szőve, amelyekkel a Pinna nobilis (nacchera) nevű kagylók, a Földközi-tenger gyakori fajai, a sziklákhoz rögzítik magukat. Egykor gyönyörű szöveteket, harisnyákat, kesztyűket készítettek belőlük, mert ezek a szálak egyszerre voltak lágyak és melegek.”

— Jules Verne, A tenger alatt húszezer mérföld, 1870

A történet egészen rendkívüli – amelyben a valóság és a mítosz egyesül, és varázslat lengi körül. A valóság egy évezredes művészet,… → Folytatás

2025/11/14 08:18

nagyapám titkos bulis hatásai

♦ ÚJFALUSI KATA | NOVELLA

Szíven ütött a fotó nagyapám megtalált holmijáról, és ha már nem én lehettem az a közvetlen örökös, aki felfedezi, egyből elfogott az irigység. Egy fotón minden, ami egy életet jelentett, egy titkos tervet, játszmákat, eldördüléseket és az unokával való teljesen hülye játékokat. Például a nyaralás alatt megmutatta, hogy kell csúszni a sörös rámpán. Nagyon ment a felület, szerintem ezt nem kalkulálta bele, mert zutty, egy furcsa szaltószerű mozdulat után eltűnt a bokorban, nagymamám meg sikított, és haragudott rá egész délután. Pityu, aki túlbohóckodta és most a bokája ficamos. De nagyapám, igazi szuperhősként viselte a lábdagadást, már másnap őrjöngött velem a vízben. Acélos karjaitól dörgött a balatoni égbolt, fél napját szánta arra, hogy megtanítson focizni, pedig ősbéna voltam, nyegle mozdulataim voltak és mindig mellé lőttem a labdát, de ő nem tágított, valamiért úgy érezte, focizni tudni kell.

És csúszni. Ezek életet menthetnek. Fekete fehérben megörökítette, ahogy az unokája labdaérzéke fejlődik, minden képen elmosódtam és éppen átesem a labdán, de ő ezeket a képeket megszerette. Mutogatta a kocsmában, a Markó utcai Borharapóban. Az volt a törzshelye, így a törzsnek muszáj volt éljeneznie a fotók láttán, mondták, hogy tehetséges vagyok, hátha viszem valamire és hogy nem baj, ha lány, ez jó irány. Nagyapám fröccsözött és csendben gyűjtögette a kézfogásokat, tervei voltak az én futballkarrieremmel.
Később megmutatta… → Folytatás

2025/11/08 20:00

róma megrogyott tornya

♦ TOMPA TÓTH KATALIN | ESSZÉ

A Conti-torony – Róma középkori hatalmának kőbe zárt jelképe, pár napja iszonyatos robajjal kísérve megroskadt, sok a sérült, és egy valakit végleg maga alá temetett. Fantasztikus épület, csaknem 60 méter magas.

A Conti-torony Róma egyik legmonumentálisabb középkori emléke, mely a Béke templomának (Templum Pacis) ősi romjaira épült. A IX. században emelték, majd 1203-ban bővítették, és a pápai erődépítészet ritka, szinte egyedülálló példáját testesíti meg. Falai között a római múlt és az egyházi hatalom szimbiózisa ölt testet: újrahasznosított antik kövek, hatalmat sugárzó szerkezet, és a vallási körmenetek feletti őrködés szelleme.

A torony, és dél-Róma más épületei is, különleges, fekete–fehér sávos falazatukkal tűnnek ki – ez a ritka homlokzati dekoráció Lazio tartományban gyakori, és a Conti családnak köszönhető.

A bazalt és mészkő precíz váltakozása nem pusztán díszítés: heraldikai üzenet, amely gazdasági és katonai erőt hirdet a város szívében.

Kr. u. 858- ban, Pietro dei Conti di Anagni parancsára emelték, a Vespasianus korabeli Béke templom portikuszának egyik exedrájára (Kr. u. 71–75). 1203- ban III. Ince pápa családja, a Segni Conti rendelte el a torony bővítését – a Conti dinasztia a középkori Európa egyik legbefolyásosabb családja volt.

A torony a Szent Péter- és a Lateráni Szent János-bazilika… → Folytatás

2025/11/06 11:02

októberi emlék

♦ DURST GYÖRGY | NAPLÓ

A lassan olvadozó zsírt nézte a kopottas teflon sütő alján. Villával nyomkodta, hamarabb olvadjon, de nem volt különösebb dolga, nem is értette miért sietteti. Vékonyka szalonna szeletet vágott, egy fél lila hagymát szeletelt apró darabokra, paprikát, kevéske paradicsomot, gerezdnyi fokhagymát, elővett két tojást, egészben mintha tükörtojásnak szánná ráütötte az üvegessé pirult alapra, majd gondosan összekevergette, piros paprikát kicsi borsot szórt rá, asztalhoz ülve kinyitott egy doboz sört, s nekiállt reggelizni. Felesége olajjal készítette mindezt, s teát tett elé az asztalra sör helyett, a kávét gyakran ő főzte, cukor nélkül, csak kicsi tejjel, cafe con leche, ahogy az utolsó éveikben új otthonukban megszokták.

Reggelente a megszokott kávé után átfutotta a híreket, majd megkereste kedvenc rádiójának reggeli műsorát, s ha kedve tartotta és azt hitte, hogy érdemes, akkor betelefonált, megosztotta gondolatait a hallgatókkal. Pótcselekvés, állapította meg, miután visszahallotta hangját az éterben tovagyűrűződő adásban. Egyáltalán, minek eteti a médiát személyes információkkal, amelyeket felhasználva a Nagy Testvér megpróbál rátukmálni – mindenfajta ravasz módon, életét befolyásolva – ízlést, árút, eszmét, ideológiát. Az ágya mellett lévő telefon mindent hall, lesi álmait, s reggel már kínálja gondjaira a megoldást, meleg fürdőt, éjszakai szorongásaira prosztata bogyót, kéretlen tanácsot mit olvasson, hallgasson, nézen. „Számon tarthatják, mit telefonoztam s mikor, miért, kinek“ – ez már a régmúlt,… → Folytatás

2025/11/05 20:00

halló budapest!

♦ ÚJFALUSI KATA | NAPLÓ

Visszatérek gyorsan, most még reggel van, mindenki készül a forradalomra, úgy pörögnek a kávéfőzők, hogy lezúzzák az összes tartalék generátorát is a városnak. Budapestre gondolok, talán ott lesz ma forradalom. A vidéket nem tudom, nekünk még a forradalomhoz is utazni kell és általában késnek a vonatok.

Szóval, vigyázzatok az áramra, kedves fővárosiak, bár gondolok arra is, hogy forradalmat kezdeni mindenképpen sötétből jó.

Nagyon sokáig nem „ittam”, írtam, inkább teljesen átlagos és unalmas életet kezdtem élni. Illetve nem én kezdtem, csak sodródtam az árral, azaz lebegtem a Körösben. Sőt, errefelé Holt-Körösnek hívják még a vizet is, naná, hogy általában két hetente mosok hajat és már jó ideje nem hordok párducos aláöltözetet sem.

Az élet csak úgy megy erre, mint a régi zöld, Videoton Elektronikai Vállalat által gyártott, klasszikus Pong stílusú konzolon lehetett látni, a teniszben, ahogy ment a labda ide-oda, pitty-patty hangon, kiszámítható pályán mozgott, kisebb erőfeszítéssel mindig vissza lehetett ütni és sosem vadult be.

Én sem vadulok már be, bár nagyon szeretnék. Ezért ha… → Folytatás

2025/10/25 16:04

találkozások

♦ DURST GYÖRGY / NAPLÓ

Nem tudta mit jelent ez a szó, tizenkilenc évesen kezdett el dolgozni, pénzt kellett keresni, önállóvá válni, megszökve a kényelmetlenné váló hazai fészekből. A főnök osztotta el az utakat, a beérkező rendelések figyelembe vételével, a felújított, megjavított masinák helyszínre szállításának koordinálásával. Eleinte csak rövidebb utakat adott a ponyvás kisteherautó sofőrjének de rövid idő múlva már hatalmas 2-3 mázsás gépeket is rábízott. A platón volt két három méteres vastag erős palló és két-három, kb 5 cm átmérőjű, simára kopott, vastag falű cső, azok segítségével egyedül is elboldogult a lerakásnál.

A cég belső udvarán volt egy emelő szerkezet, annak segítségével rakták fel az autóra, de a vidéki rendelők és kórházak udvarán már egyedül maradt, az ápolók, orvosok nem tudtak segíteni, nem is akarta megkérni őket, nehogy baleset legyen. Inkább egyedül emlegette, mozgatta, lumbágót kísértve a nehezebb darabokat. Az udavaron a kisfőnök a terep uraként irányította a rakodást, az érzékeny műszereket szakszerűen hullámpapírba tekerve spárgával rögzítette, a csúszkálástól védve az asztala alól előhúzott dobozba helyezte, az autó platóján is ellenőrízte a doboz helyét. A fuvarra váró sofőrök kártyacsatáiba nem szállt be, de kibicként pompás ötleteket adott a piros ulti elfogása ügyében – utólag. Hétvégente a Dunán kirándult a Dunakanyar és a Szentendrei sziget környékén, saját motoros kishajójával, vizsgázott kapitányi rangban. Néha elvitte barátait, egyszer meghívta őt is. Feltette kapitányi sapkáját, mentek egy kört majd az… → Folytatás

2025/10/02 12:33

tállyai értelmiségi disputa

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | TUDÓSÍTÁS

Négy-öt magyar összehajolt. Értelmiségiek, művészek, tudósok, egyetemi tanárok, írók, filmesek, szabadúszók, fesztiválszervezők, médiamunkások. Gulyás Gábor hívására, sokan a kulturális élet legszélsőbb sarkaiból. Többnyire túlélők. Tizenötévnyi sanyargatás, olykor ügyészségi kriminalizációs kísérletek, feketelistás margóra szorítás, etc., valahány NER-re jellemző aljas és ízléstelen kirekesztési kísérlet után is olyanok, akik akarnak és képesek alkotni. Akik nemcsak a vezértől leirányított milliárdok inspirációjára, de belső indíttatásból dolgoznak. Egyes szegmensekben változatlanul eredményesen, megkerülhetetlen jelentőséggel. Az idei háromnapos tanácskozás célja a számvetés és ha csak csírájában, de a hogyantovább kérdéseinek megvitatása.

(fotó: (a jók) Dér András, (a nem annyira jók): Bojár Iván András)

A beszélgetések többnyire az egyes kulturális ágak sajátos kivéreztétéstörténeti értékelésével, számvetésével kezdődtek és olykor, akár ordibálásig fokozódó indulatos remek, produktív vitákba torkolltak. A szenvedélynek jogosultsága és haszna volt, hiszen itt a beszélgetéseink tárgya mindenki számára igazán és mély személyességgel fontos.

A számvetés, noha… → Folytatás

2025/09/10 14:26

a nyolcadik hónap

♦ DURST GYÖRGY | NAPLÓ

Negyedik éve szervezi meg Rostás Miháy “Mazsi” és Lakatos Mónika a Cigány dal napjának nevezett nemzetközi rendezvényt. Az elmúlt évben, és idén is, meghívást kaptak a jerezi flamencó zenészek, énekesek. Az egyik hazai helyszín Hartyándi Jenő ravazdi udvarháza volt nyolcadikán, ahol idén koncertek és beszélgetések, flamenco taps tanítás volt a program. Jerezi barátaink jól érzik magukat az itteni közegben, már barátaik is akadnak, a zenésztársak és a vendégek között. A Mediawave helyszíneként is ismert ravazdi tanya megtelik élettel és vendégekkel, közös étkezések, némi italozás is megesik olykor. A koncertekről felvételek készültek ezen az oldalon meg lehet nézni a nap eseményeit. https://mediawavearchivum.hu/index.php?

kereses.x=0&kereses.y=0&modul=filmek&nyelv=hun/

Néhány, a hónaphoz köthető filmkészítő neves évfordulója alkalmából írok emlékeimről, akikhez a filmjeik szeretetén túl, valami személyes kötődésem is van..

Wim Wenders nyolcvan éves lett, legutóbbi filmje a “Tökéletes napok” csendes főszereplője… → Folytatás

2025/09/09 15:15

kizökkent a világ

ADDIO GIORGIO ARMANI, CIAO MAESTRO!

♦ TOMPA TOTH KATALIN | PORTRÉ

„Minden nap tanulok valamit a munkámból” – mondta egészen az utolsó napig.

Emporio Armani- a parfümök, a divatház, a szépségápolás, a szállodák, az EA7, a filmek, a könyvek, a kiállítások, a szemüvegek, az órák, az éttermek, a kávézók, a fenntarthatóság, a műemlékvédelem, a zene, a sport, a Silók, a Privé haute couture, a paloták, az állat és környezetvédelem…a hajók és a gyönyörű otthonai – mindent, mindent olyan finom eleganciával fűszerezve tett elénk – ahogyan előtte ez így sosem volt, és nagy valószínűséggel többé sosem lesz.

Egy birodalom, amely mindig az ő víziójára összpontosított: egy koherens, programozott divat, ami soha nem statikus, inkább fluid, és finom, és intelligens, de mindenekelőtt soha nem „nevetséges”.

„A stílus, az elegancia, soha nem…extravagancia. Nem az a fontos, hogy észrevegyenek, hanem az, hogy emlékezzenek ránk.”

MINDIG EMLÉKEZNI FOGUNK RÁD, AMÍG A VILÁG VILÁG.

Tegnap kora délután, a RAI – olasz közszolgálati televízió- az összes csatornáján megszakította az adását, és egy riporternő, elcsukló hangon felolvasta a lehetetlent, egy egyszerű tőmondatot:

Az olaszok RÉ-nek becèztèk. Hozzá fogható divattervező nem volt, ès nem is lesz. Luciano Benetton,…→ Folytatás

2025/09/06 12:48

alacsonyabb-rendű lázadás

♦ TAKÁCS NÁNDOR / VERS

Az ugróvillások és ászkarákok gyűrűjében

a sáska megáll és körbefordítja fejét. Az

avarból élénkül a kiáramlás, az árnyékban

mozgolódnak az átmeneti alakok. Eső és

hideg sem tartóztatja őket, amikor szabad

folton gyülekeznek, hogy hallgassák az

egyenesszárnyú szavait: „Ki vagyok én,

hogy középen állok? Talán hangosabban

taposom a sarat, vagy rágásom feltűnőbb

a leveleken? És kik vagytok ti mind, rothadó

rétegek alatt, akik nekikeseredve pusztítjátok

(kép: Aatoth Franyó: Ajándékozott tavacska, 2022 olaj/vászon, 33x41cm, – Várfok Galéria )

a föld gyökereit? És a farkas- és a kövi pókok,

akiktől rettegtek éjszaka, hol vannak most, melyik

kő alatt lapulnak? Léptetek hangjára miért nem

jönnek lakmározni nyamvadt testetekből? Azt

mondom, akad valaki, akitől rettegnek ők is.

Már közelednek léptei a vízmosásban, szeme

fürkészi az aljnövényzetet. Ha egyszer megáll,

felfordítja a földet, kirázza rétegeiből, amit… → Folytatás

2025/08/28 21:06

egy himnusz „megszentség-telenítése”

♦ OROSZ JENŐ | ESSZÉ

Az eredettörténet:

A feudális nagyhatalmak által több irányból is megtámadott, végveszélybe került francia forradalom harci indulója, a Marseillaise vált a későbbi polgári Francia Köztársaság himnuszává (Verseghy Ferencnek az 1794-es fordításán jobban érződik a szöveg vadsága)