vers

vers

FORDÍTOTTA: VONNÁK DIÁNA

MAKSZIM KRIVCOV

Ez a vers négy napja született az ukrán-orosz fronton. Alkotója, Makszim Krivcov ukrán költő, két nappal később, tegnapelőtt, éppen így végezte, ahogy a versben megírta. 33 éves volt. Nekünk magyaroknak Radnóti Razglednicák című verse jut természetesen eszünkbe. Az emberiség talán legboldogabb nyolcvan éve telt el a két vers megszületése között. Ám ugyanott tartunk megint.

Útszéli fasorról fasorra gurul a fejem
mint egy ördögszekér
mint egy labda
levált kezeimből
tavasszal ibolyák sarjadnak
lábaimat
kutyák és macskák hordják szét
a vérem
újfajta vörösre festi a világot
embervér a Pantone-skálán
csontjaim
a földbe igyekeznek
váz lesz belőlük
átlőtt fegyverem
elrozsdásodik
→ Folytatás

2024.01.10. 16:14

VERS

ULRICH GÁBOR

sajog

minden
versíró
sejt
szövet
space
dadog
itt benn
felsíró
vers
szöveg
space
ahogy
szobrok a
vasoxid
ellen
küzdenek
space
vagyok
ostoba
apokrif
versben
üzenet
(A kép a szerző SELF című grafikai sorozatának része)

2023.11.30. 14:49

vers

♦ ULRICH GÁBOR | VERS

 
felső hatalom
szobrot
szerelmet
képet
erőt
szétrág
space
feslő magamon
csontot
hegesztek
lépet
velőt
vénát
space
múltból magamnak
martam
hajlatot
helyet
álmot
arcot
space
újból szakadnak
rajtam
varratok
hegek→ Folytatás

(A kép a szerző SELF című grafikai sorozatának része)

2023.11.19. 12:45

vers

♦ ULRICH GÁBOR | VERS

egyre inkább

érzem
hogy én
milyen keveset
SPACE
pedig
sPACE
a gödörkésarcú
viperák még
az infravöröset
is látják

(A kép a szerző SELF című grafikai sorozatának része)

Közzétéve
2023.11.09. 12:36

talán

AZ EGY JÓSNŐ VALLOMÁSAI C. REGÉNY RÉSZLETE

♦ POMÁZI ADÉL | VERS

Hozd vissza az elgurult követ,

Add vissza ami belőlem a tied!
Nem vagyok egész,
egy részem nálad maradt,
mert a tiéd voltam,
a tiéd voltam egészen!
Egészen.
Jaj egészen a tied!
Talán ez nem az!
Nem szerelem régen.
Csak egy rész belőled bennem ragadt,
vidd innét el a részed!
Ahhoz is kellesz,
Hogy eltűnj belőlem.
Gyere vissza, hogy
vége legyen végre!


2023.10.11. 10:48

gesztenye

♦ POMÁZI ADÉL | VERS

Fény pettyezte kavicsok között futnak az őszi gyíkok,
piciny szárnyashangyák hullanak halomra,
méhek vergődnek, abba az utolsó, legutolsó
édes sziromba kapaszkodva,
lassan lepergett levél zizeg a talpunk alatt.

SPACE
Visszasétálunk autódhoz,
kávéspoharainkat a kukába dobva,
sáncainkat és az ablakainkat felhúzzuk újra.
SPACE
Ma sem oldódott a magány.
Burkából kipattant, elgurult
fényes-gesztenye
maradtam.
SPACE
De egy percig szép volt a szemed
a hullámzó dunai fényben,
ahogy nézted
szemben a monostori révet.
SPACE
SPAC
E

SPACE

2023.08.09. 15:40

6 darab vers

♦ PERTICS GERGŐ | VERS

AZT MONDJÁK

azt mondják de én nem hiszem

hogy valaki jár a fák hegyén
azt mondják úr minden porszemen
hogy a félelem hogy a remény
hogy gyújtja s oltja csillagod
hogy ő a megtartó irgalom
azt mondják de én nem hiszek
se irgalmat se csillagot
se azt hogy a szakállam szálait
egyenként éjszaka valaki
és a fogakat melyekben sokasodik
minden éjjel ugyanígy
és azt sem hogy a daganat
daganat a testeken
mert minden test bizonytalan
de határolatlan terület
megkarcolja a fák hegye
nem gyógyítja be irgalom
nem nő szakállként újra ki
nincs mondat kimondani
 → Folytatás

Közzétéve
2023.07.27. 09:02

balatoni koccintások omar khajammal

♦ NÉMETH ISTVÁN PÉTER | VERS

1.

Csak el fog hagyni a lelked, nem is köszön,
Isteni titkokig, túlra egy nagy függönyön.
S nem fogod tudni, hogy honnan jöttél
És hova mégy. Igyál bort. És töltsön el öröm.
2.
Igyál bort, mert hosszú évek jőnek a föld alatt,
Barát, haver és szerető mind elmarad.
Sose feledd hát, tartsd jól meg a titkot:
Elnyilt tulipánok nem bontnak új szirmokat.
3.
Igyál bort, mert abban él minden örömöd,
Elmarad úgyis a többi a hátad mögött:
Némulnak kacajok. Szirmok elperegnek.
Örvendj egy percig; a pillanat csak örök… 
→ Folytatás

Közzétéve
2023.07.03. 11:34

 

 

köz és keresztény

MÁJUSI CAPRICCIO

BÖDECS LÁSZLÓ | VERS

Betársulnék a nagy keresztény köztársaságba.

Beiratkoznék a táncrendjébe egy nemzetes kisasszonynak,
s bókjaimmal elárasztanám, mígnem eljön az illendő idő,
hogy friss harmattal megöntözzem, aztán májusfát állítsak,
és ne sokára, talán a nyár végeztével, mielőtt beköszönt
a lombhullató, sárga ősz, meglégyen a lakodalom.
space
Ha ugyan szőke volna talán! Vagy barna se rossz,
de üsse kő, ha vörös, csak szava igaz legyen, mint a méz,… → Folytatás

Kép: Fortepan/Szent-tamási Mihály, év:1953

2023.05.25. 10:46

 

magyarorszá-gon aktuális

ÚJFALUSI KATA | VERS

Hanem ez így nem járja,

Ártatlant nem küldünk máglyára.
Ma sem, amikor az ajtókat nem kilincsek nyitják,
Csak hovatartozások.
Beülök egy moziba, mint mások,
De nem a filmet figyelem.
Az a szó kell, hogy kegyelem.
Ahogy éhezik mellettem két házzal a kisgyerek,
Amikor megüti a buszmegállóban apa, mert nem figyelek,
Azt hiszi,
Ez a vékonyra idegesedett kis geci.
Rángatjuk egymást és jól van ez ilyen formán,
Menekült vagyok, ostoba és persze román.
Gyere, lőjünk ki innen végre,
Hol Esterházyt pirossal kenik a térképre
Névtelen nullák.
Több vagy kedvesem, mint azok a hullák,… → Folytatás

2023.05.02. 22:07

tektonika

♦ BABICZKY TIBOR | VERS

A halált ha tudná bennem, vetkőzne,

mi voltam, meztelenre, s mutatná meg
fehér alakját, megtérve az őszbe,
a szív, s nem szégyellné, ha látszik pár seb
rajta, csak elfeküdne épp a földre,
melyből, akár a síkságból kivált hegy,
formálhatna magas jövőt, s a széthullt
jelent olyanra gyúrhatná, ami volt,
de nincs semmi érzés bennem, folyik csak
át az idő a húson, és egyre fogy,
ráncot vet bőrömön, majd végül itt hagy
bábként, üresen, hiánya egybefog
születést, halált, és közte a kínnak
teljes derékhadát: telni kell, nehogy
tetten érhető legyen a pusztulás.
S indul megint, ugyanúgy. És újra más.
Kép: Bodolóczki Linda: Csobánc akril/vászon, 100×130cm, 2021


2023.04.12. 19:26

 

három / vers

♦ PÁLI ORSOLYA | VERS

1.

elhagyott minket.
onnantól fogva anyám napszemüvegben járt.
jó sokáig.
a jó sokáig elmúlt, a napszemüvegét levette.
nálunk bújkált SZ-né.
anyám barátnője.
rajta is volt napszemüveg.
tőlünk, a második emeletről, a sárgás nylon függöny mögül leste SZ-t, aki ott strázsált a szembeház előtt a bokor mögött.
SZ-né aztán elment tőlünk.
nem tudom hová.
de volt rajta napszemüveg.

2.

állok a vorosilovgrád általános iskola tanévnyitó ünnepségén az aszfalton. harmadik osztályba lépek. → Folytatás

2023.03.25. 22:17

útszélen

MESTERHÁZY FRUZSINA | VERS

Útszélen nyers húsdarab,
darazsak marják szét.
Eszembe jutottál róla.

 

A nyár beérett, lehullott,
vaddisznócsapásban futok
kiégett szív-tájon.

 

Előkerülsz, mint a padláson
dédnagymama ruhái.
Túl nagyok, foltosak,
nagymosás sem segít.

 

Ahogy a madarak előre
tudják, hogy vihar lesz,
szűköl a belső állat, mikor
eljövendő kínját szimatolja.


2023.02.27. 21:24

orsikám

PÁLI ORSOLYA | VERS

mámmeg nem odafigyelsz!
hogy kanyarintod az elipszilontot?
képes voltál elmenni a hűtőházi kirándulásra nyári ruhában?
töröld meg a szád!

Képernyőfotó 2023-03-13 – 2.01.16

lúdtalpas vagy, itt a papír, gyógycipő van ideírva,
nem veszünk piros szandált!
uramisten, te szőrös vagy!
-fekszem a gumimatracon a balatonba, önfeledten, karjaim a fejem alatt, hónaljamat süti a nap-.
jézusom, ne nézz így! pont úgy nézel, mint apád!
nagyon csinos ez a kardigán, nem értem, mi bajod vele, belekötöttem a lelkem! szúr? az anyád valaga, az szúr!
nédda, milyen szép masnit hoztam, pöttyös.
mi az, hogy levágta anyád a hajad?
mosmicsinálok a masnival?
hát hogynézőki?
→ Folytatás

2023.03.13. 04:51

húsvér

ÚJFALUSI KATA | VERS

Templom az én testem gyülekezési hely

Ólom és üvegek csörömpölésére ébredek

Fejfájással, egy félig lehámozott harisnyában

Álmomban kúrtál meg vagy megvolt böfögő hadüzenete

Húsvét menetének és még ez sem indult el

Azért foglalkoztat a hit velem úgysem egyszerű

És ahogy erre gondolok hogy könnyebben felálljak

Nyalj ki de felül akarok lenni a többi póz sztenderd

Zenei aláfestés következik az A hang sok egymásutánban

Élvezni el volna jó de gyorsan kell mindennel meglenni

Mert cserélik az optikai kábelt és még ránk törnek

Gyerekkori érzések ahogy hajamnál fogva tömöd

A számba farkad és még játszol is vele mozdulatoka   → Folytatás

2023.02.01. 17:05

tizennyolc plusz

ÖSSZEKÖLTÖZÜNK

ÚJFALUSI KATA | VERS

Erről kéne most egy monológ, ahogy a Szomszédok teleregényben,

Bölcsesség, igényes szavak huszonöt másodperc keverésben
Tele a lelkem veled és nem is vagy taxisofőr – például

Hát úgy döntöttünk, itthagyjuk dühöngő Budánk és Pestünk

Mert mi most hitelezhető szerelembe estünk – ez jobb

S hogy jelképet adjunk neki, vettünk egy házat
Nem a Bakonyban
Odaírtuk kockás papírra, minek hol a helye,
Szüleinknek meg kell vajon mutatni
Amikor már mindketten elmúltunk negyven,
hogy ide tervezzük a nagyszekrényt,
oda pedig letesszük csak úgy a két puffot, egyben
Belőled akarok kibújni esténként és csak úgy körülnézni
Megható vágyam, hogy végre vigyázzon rám egy férfi
Nálad az elsőn elélvez a fűtő asszony
Buktatott ablaknál lehet hallani,
de átküldöd ide mikrofonban is,
Milyen hangos arrafelé az alkony…
→Folytatás
Közzétéve
2023.01.13. 13:39

a kertész kosztolányi,

AVAGY  KERTÉSZT AKARSZ-E JÁTSZANI?

ZSOLNAI BALÁZS | VERS

Kertésztársam, mondd, akarsz-e lenni, akarsz-e mindig, mindig kertészkedni, akarsz-e együtt egy kertben élni, gyerekszívvel kertész lenni, nagykomolyan fákat ültetni,

földi javakkal tisztelettel bánni, kertet alkotni, esőnek örülni, a harmatos fűben elheverni?

Fotó: Zsolnai Balázs (a szerző kertje)

Akarsz-e ültetni mindent, mi élet, csodálni a hosszú-hosszú őszt, lehet-e némán kertben ülni véled rubin és sárga levelek közt?

Akarsz-e teljes, tiszta szívvel ültetni, figyelni hosszan, néha-néha aggódni, ahogy a kertben jár a kertészember, a kertörző, kinek lelkében a kétely, s mégis fütyörész a fák alatt?
→ Folytatás

2023.01.13. 12:41