Olvasási idő 4 perc

dosszié

ukrajnai utakon no.1.

BOJÁR IVÁN ANDRÁS | NAPLÓ

Mint valami modoros Szindbád epigon, táblás ebéddel búcsúztattam az óhazát Nyíregyen. Paradicsomleves-harcsapaprikás-gesztenyepüré. Ki tudja mikor ülök újra ilyen szép fehérabroszos asztal mellé? A békeidő aranyfénye alig egy órával később máris felragyog, miután Beregsuránynál átlépem a határt. Amint befordulok púposra rakott teherautómmal Beregszászra, (rajta 17 aggregátor, 100 adapter, 12 powerbank, ruhák, tejkonzervek, hálózsákok, etc) a város közepén, szemben a Párizsi kávéházzal, meglátom végre Viktort. A lezöldebb civilt, akit csak Ukrajna földje ma a hátán hordoz, s akivel az elmúlt hetekben, amikor az áram és internetszolgáltatás engedte épp, hosszan beszélgettem.

Fotó: Bojár Iván András
Személyes védjegyévé vált láthatósági narancssárga fluoreszkáló kezeslábasában érkezik, s azonnal egy sötét udvarra hajtat velem. Majd magamrahagy. Kétszázhúsz láda üveget kell hirtelen a kocsijáról lepakolnia. Viktor a Színes Edények mozgalom és alapítvány megalkotója. A 10 millió Fa indulásához hasonlóan, 2019-ben egyetlen facebook poszt hatására keletkezett szemétgyűjtő, szelektáló, visszaforgató szervezete. Ma is pakol, hurcol, szelektál és elrendez. Este van, egész nap úton voltam, ülök az autóban. Internet nincs, nem tudom szeretett facebookomat pöyögtetni. Mintha régen lennénk, az üres időt gondolkozással vagyok kénytelen kitölteni. Tökéletes csend és idegenség. Mintha ejtőernyővel dobtak volna le ide. Hol van már a másfélórával ezelőtti és egy világgal odébb álló csárda ebédjének békebeli unalma? Az ismeretlen koromsötét udvaron pillanatokra kivehető formák villannak fel Viktor és társai fejlámpafényében. Pompás portikuszos épület mutatkozik romos, kopott alakban. A bejárattal szemben apró focipálya, szertelenül, koncepció nélkül ültetett mindenféle fák. Negyvenpercet várok, mire végeznek a rakodással. Viktor és csapata a kastélyt övező udvar oldalépületébe tér. Engem is odahív. Első perceim Ukrajnában, s az első emberi kapcsolódás pszichedelikus valóságba rángat.
Bemutakozom pár férfinak, egy középkorú asszonynak. A napi munka vége van. Topogok a hirtelen lecsapó hidegben, aztán elémpattan egy katonaruhás férfi, ukránul hadarva magával von, már megyünk is az udvaron hátra sötét barakkok, elhagyatottnak ható kertrészek felé. Kalauzom egyszercsak megtorpan, egy fa alatt békésen üldögélő madárra mutat. Nem értek hozzá, talán ölyv, vagy tán bagoly? Az ember rendületlenül hadar, próbálnék kihámozni egy-egy szót, ami támpontot nyújthat, hogy milyen témakörnél járunk. Hamarosan ajtó csapódik fel: hosszú komor helyiség végében magányos gólya áll. Kalauzom csak beszél, hevesen gesztikulál. Egy távoli kémény felé, mutat, mintha ott is feltűnne egy gólya kontúrja. Csak hát éjszaka van, koromsötét. Kicsivel később kiderül, Vologya ornitológus. Az imént szenvedélyébe avatott be. Törtszárnyú kedvenceit mutogatta, s így kiderül, hogy az egykori, XVII. században emelt Bethlen-kastély ma beteg madarak otthona. De nemcsak nekik. Máris újabb lokálpatriota sajátít ki magának. Körbevisz, mutogatja Beregszász tán legősibb épületét. Ő már angolul beszél, könnyebben követem történetét: Rákóczi újította föl a házat, a kastély külső falain emléktáblák sorakoznak. Itt alul húzódik a város legősibb és legmasszívabb pincerendszere. Benne ma a gyerekek légópincéje. Légitámadások, riadó idején ide húzódnak a lurkók. (most hogy ezt írom, már elnyújtott keserves hangon búgnak is a szirénák) Viktor megint eltűnik, szaladgál, ügyeket és telefonbeszélgetéseket intéz. A szakállas fiatalember körbevisz, le a pincébe, majd föl a kastély folyosóira. Minden fal sokszázéves történetet mesél. És ő fogékony erre. Egy irodára rángat. Semmit nem értek, a helyet sem, az emberek közötti viszonyokat sem tudom dekódolni. Az irodán hatalmas mappákat tesz elém, lelkesen lapozza, mintha évszázados kódexek pergamenjeibe merülne, úgy néz hetvenes évekbeli iskolai fényképeket, sportdicsőségeket regélő emlékkönyvi bejegyzéseket. A két foliáns vélhetőleg a Bethlen-kastélyban évtizedeken át működő gépészeti technikum emlékkönyve. Aztán előrefut, föl az emeletre: mint valami műemléket, elragadtatásra érdemes teret mutatja meg a valahai kastélyban valaha működött iskola valahai tornatermét. Ami ma hasznavehetetlen poros romhalmaz. Szomorú űr. A semmi helyszíne.
Míg a cselédépület előtt topogtunk, feltűnt a házioltár: Beregszász háborúban elhunyt fiainak, apáinak fényképei. A 25ezres városnak máris van 16 saját halottja abban a háborúban, amely innen több mint ezer km-re zajlik. A háború betegség, az országtest valamennyi sejtjét áthatja. Hiába, hogy még el sem mosogatták talán a határ túloldalán az ebédem tányérjait, ez itt már egy hadi logika szerint létező világ, sok nélkülözéssel, szegénységgel, múlt és nyugalom iránti kósza vággyal.

irodalom/esszé

Bojár Iván András: BOG A TENYÉREN, avagy a magyar Muszeion pusztulása

Bojár Iván András: HAZÁM, HAZÁM! - FÖLD, FÖLD!

AZ AI-t kérdezte a szerkesztö BIA: HOVÁ KÖLTÖZZÜNK A KLIMAVÁLTOZÁS NEGATIV HATÁSAI ELÖL

irodalom/publicisztika

Bojár Iván András: FÉSZBUKLÁZADÁST A FÉSZBUK ELLEN!

Bojár Iván András: AZ EMBER DOLGA

Bojár Iván András: NYILATKOZAT

Bojár Iván András: VIKTORIA ÉS A GYŐZELEM

irodalom/novella

Bojár Iván András: FURCSA ÉV

Bojár Iván András: HÉT ZUHANÁS

Bojár Iván András: AMIKOR JÉZUSKRISZTUS MEGMENTETTE DÉDAPÁMAT

Bojár Iván András: A KÉTELY

Bojár Iván András: EGY ZONGORA TÜNDÖKLÉSE ÉS BUKÁSA

Bojár Iván András: FÓLIA ALÁ-VALÓ LOVE STORY

Bojár Iván András: TALÁLKOZÁS A HÓBAN

Bojár Iván András: EGY KABÁT MESÉJE

irodalom/kisregény

Bojár Iván András: A SZÉP CIGÁNY

irodalom/regény

Bojár Iván András: XAVIER LACLOIS EKSZTÁZISA 1/IV

Bojár Iván András: XAVIER LACLOIS EKSZTÁZISA 2/IV.

Bojár Iván András: XAVIER LACLOIS EKSZTÁZISA 3/IV

Bojár Iván András: XAVIER LACLOIS EKSZTÁZISA 4/IV

kultúra/művészet

Bojár Iván András: A SZŐ(K)KENŐ SZARVAS

Bojár Iván András: HASADT VILÁG - Hauer Lajos kiállítása elé

Bojár Iván András: PÉCS, ART, SATÖBBI

Bojár Iván András: AZ ÉDENKERT HÍDJA

Bojár Iván András: AMIKOR A RENDKÍVÜLI VÁLIK HÉTKÖZNAPIVÁ - Stépán Viŕag kiállítása

kutúra/építészet

Bojár Iván András: MÚLT ÉS JELEN Sajtos Gábor: Pasaréti Gyülekezeti Ház

Bojár Iván András: ERDŐ ÉS BIRODALOM

kultúra/film

Bojár Iván András: MEGMÉRGEZETT ORSZÁG

kultúra/színház

Bojár Iván András: RÖHEJESEN KOMOLY ELŐADÁS

10millió fa/tárca

Bojár Iván András: TU BISHVAT - A fák új éve

Bojár Iván András: A KIVÉGZÉSEK UNALMÁRÓL

irodalom/napló

Bojár Iván András:
UKRAJNAI UTAKON No.1.

UKRAJNAI UTAKON No.2.
UKRAJNAI UTAKON No.3.
UKRAJNAI UTAKON No.4.
UKRAJNAI UTAKON No.5.
UKRAJNAI UTAKON No.6.
UKRAJNAI UTAKON No.7.
UKRAJNAI UTAKON No.8.
Bojár Iván András: APANAP
Bojár iván András: BUDAI TÖRTÉNET ÖTVENHATRÓ

Bojár Iván András: A KIVÉGZÉSEK UNALMÁRÓL

Bojár Iván András: NYÁR, VULKÁN, EMBEREK

Bojár Iván András: LUXUS

beszélgetések/podcastok

Fábián Luca és Fehér Virág: KÁLI HOLTAK ÉS ELEVENEK

Bojár Iván András: BUDAPEST TELI VAN FALUVAL

Bojár Iván András: SZEGŐ JÁNOS - HÁNYFÉLEKÉPP OLVASHATÓ EGY VÁROS?

Bojár Iván András: TORMA TAMÁS - A VÁLTOZÁS NEM JÓ VAGY ROSSZ, HANEM VAN

space
space
space
space
space
space
SPACE
SPACE
space

irodalom/karcolat

Bojár Iván András: FELFOGHATATLAN!

Bojár Iván András: BOLOND MARI

irodalom/portré

Bojár Iván András: TAMÁS BÁCSI

Bajár Iván András: A HALK NAGYEMBER - DR. GYUGYI LÁSZLÓ

galéria

Bojár Iván András: A SZABADSÁG ERŐSZAKA

Bojár Iván András: A SZABADSÁG FÉNYŰZÉSE

szerk

Bojár Iván András: EGY VULKÁN MA

Bojár Iván András: AZ UTOLSÓ SLUKK

Bojár Iván András: NEMZETI LOMBKORONASÉTÁNY

Bojár Iván András: HARMADIK FELVONÁS

Bojár Iván András: IKONIKUS KÉP

Bojár Iván András: VÉGE (?)

Bojár Iván András: ILLIBRI JÓREGGELT

Bojár Iván András: SŰLLYEDÜNK

Bojár Iván András: OKTÓBER  7.

Bojár Iván András: KEDVES MAGYARORSZÁGOT!!!

Bojár Iván András: DEMOKRÁCIAVÁKUM

Bojár Iván András: EGY ÉV TGM NÉLKÜL

Bojár Iván András: LATOLGATÁS, AMÍG MAGYAR PÉTER ÉL

Bojár Iván András: EGYÉVES A VULKÁN

Bojár Iván András: SZEVASZ ÖREG - BÍRÓ ANDRÁS emlékére

Bojár Iván András: NEM TERVEZTEM GYÁSZOLNI

Bojár Iván Adrás: ÁLDOZATI JELENTÉS A KULTÚRHARC CSATATERÉRŐL