kultúra
erdő és birodalom
♦ BOJÁR IVÁN ADNRÁS | ÉPÍTÉSZET
A napokban híre jött, hogy alig egy hónapja Párizsban, megújult formában adták át a nem éppen belvárosi, (a 14. kerületi Montparnasse mögött elterülő) Place de Catalogne-t. A maga idején, 1985-ben kialakult, öt út torkolataként működő, meglepően nagyszabású térkompozíció, a mindeddig csupasz, voltaképp jókora közlekedési körforgalom közepére, aszfaltfeltöréssel, másfél méter mély talajcserével, 500 előnevelt fából és további 16.000 cserjéből álló erdőt ültetettek el a párizsi városháza munkatársai.
Sok irányból érkeznek hírek hagyományos nagyvárosi területek intenzív zöldítéséről, a minap a bécsi Simmering negyed fontos terét, az Enkplatz zöld átalakítását jelentették be (harmincnyolc koros fa, 3000 nm zöldterület, ezen belül 1000 nm cserje, 1160 nm rét, 760 nm gyep), a párizsi városi erdő ültetésének azonban a primér zöld üzeneten túlmutató jelentése és tanulsága is van.
Tucat éve már,… → Folytatás
2024.07.11. 11:35
a múlt, mint börtön
STEFANO BOTTONI TÖRTÉNÉSZ PÁR HÉTTEL EZELŐTT MEGJELENT KÖNYVÉRŐL
♦ RÉNYI ANDREA | KÖNYV
„A Habsburgok Magyarországától Orbán Viktorig.
Stefano Bottoni egyike ennek a kisszámú olasz-magyar, vastapsot érdemlő csapatnak. A Magyarországon is jól ismert fiatal történész, aki tiltakozásból hagyta… → Folytatás
2024.06.10. 20:54
takács-sánta andrás: világeleje
ELON MUSK IS ÜZENT NEKI
♦ NICHS ANDREA | KÖNYV
Hogy sorsunk a saját kezünkben van-e, sokan vitatják. Leginkább azok, akik elkeseredetten szemlélik, miként dönt romba körülöttünk mindent az ökológiai válság, a politika és a pazarló fogyasztói civilizáció. Takács-Sánta András humánökológus megalkotta a „cselekvő remény” fogalmát, amibe mindazok belekapaszkodhatnak, akik tenni szeretnének valamit a világunkért.
A Világeleje nem vaskos kötet, sőt! Mikroesszéi egyenként alig több mint egyoldalasok, afféle ökológiai egypercesek, amiket egy szuszra elolvashat az ember. Én mégis azt tanácsolom, minden… → Folytatás
2024.05.31. 10:38
nádas péter olaszul
♦ RÉNYI ANDREA | KÖNYV
Nagy öröm ért: àprilis 12-én megjelent Nádas Péter Rémtörténetek c. regénye olaszul Laura Sgarioto forditásában, a La nave di Teseo kiadó gondozásában. Alig pár nappal később már meg is jelent egy interjú az iróval, amit a Rémtörténetek (Storie dell’orrore) olasz megjelenése alkalmából készitett Mara Gergolet a LaLettura, vagyis a Corriere della Sera vasárnapi irodalmi melléklete számára.
A nagyformátumú, majdnem egész oldalas cikk összefoglalja Nádas élete legfontosabb állomásaiból kiindulva a mű születését, jellegzetességeit, hogy aztán átcsapjon Magyarország politikai elemzésébe, Nádas fényképész múltjába és irói jövőjébe. A cikk címe a politikára rezonál,… → Folytatás
2024.04.24. 21:49
detektív-történet a méhészkedés-ről
WEINER SENNYEY TIBOR:
A MÉHÉSZET MŰVÉSZETE
♦ NICHS ANDREA | KÖNYV
Filológus, költő, méhész – hogy mikor melyik foglalatosság, hivatás kerül előtérbe mindegy is. Weiner Sennyey Tibor költőien beszél és ír a méhészkedésről, és az is lehet, hogy olykor verseket mormol méhesében, miközben áttelelteti a családokat. Nemrég megjelent, esszékötete rengeteg kutatás és sok megélt tapasztalat eredménye.
Olyan olvasmányosan, izgalmas szempontokat figyelembe véve ír a méhészkedésről, mintha ez nem is egy mindennapi tevékenység lenne. Persze nem is az, főleg, ha a méhészkedés tudományos és kulturális meghatározottságát is igyekszünk figyelembe venni. Nem beszélve a számtalan misztikus… → Folytatás
2024.04.17. 16:32
samsara
LOIS PATINO ÚJ FILMJE
♦ MARKÓJA CSILLA | FILM
Itt, ahol élünk, rosszul viszonyulunk a halálhoz. Esélyünk sincs rá, hogy úgy haljunk meg, ahogy ez a laoszi asszony ebben a gyönyörű filmben, családja körében, egy nyitott, széljárta teraszon, lassan, méltósággal, arccal a szeretett táj felé fordulva, miközben egy fiú az újjászületésbe vezető, vigasztaló szavakat olvassa fel neki a Tibeti Halottaskönyvből. Pedig mindannyian erről álmodunk. És egy spanyol rendező most a lehető legszebb, legszerethetőbb képekbe foglalva elénk is teszi ezt az álmot..
2024.02.06. 17:56
darkness, darkness, burning bright
GAËLLE ROUARD tájfilmje
♦ MARKÓJA CSILLA / FILM
Ritkán sikerült rábeszélnem a barátomat, hogy éjjel üljünk ki együtt a kertbe és igyunk meg egy pohár bort vagy egy tejeskávét. Így szokássá vált, egyfajta rutinná az egyedül üldögélés a sötétben, a csillagos ég alatt, amit csak a cigaretta felragyogó parazsa világít meg, ahogy belemeríted az éjszakába. Ha elég ideig vagy kinn, látod eloldozódni a dolgokat az alapjuktól, lassan felemelkednek a fák és a bokrok, mintha valami fekete levesben lebegnének.
2024.01.23. 18:58
felejtés ellen
DÉZSI IBOLYA: ÉN, FÖLDES JOLÁN – ATLANTIC PRESS KIADÓ, 2023
♦ RÉNYI ANDREA | KÖNYV
Sok évvel ezelőtt egy nagyon szeretett magyar barátnővel beszélgettem kevésbé ismert, esetleg olaszra forditandó magyar könyvekről. (Lassan húsz éve forditok az anyanyelvemről olaszra, eddig harminc kötetet olasz nyelvközegben, amelyben fél évszázada élek.) Felállt, odament a könyvszekrényéhez és leemelt egy csúf kis kötetet. Rossz minőségü papir, a boritólapba senki sem fektetett bele egy lyukas vasat, se egy csepp fantáziát. Kissé megszeppenve vettem át, hiába, a fogyasztói társadalomban a külalak fél nyereség (vagy veszteség).
A szerző neve, Földes Jolán. Nem mondott semmit. A cím valamennyivel érdekesebbnek tűnt: „A halászó macska uccája”. A kötetet nagyágyúkból álló szerkesztőbizottság adta ki 1989-ben az Új Idő Könyvek sorozatában. Bertha Bulcsu, Csukás István, Gyurkovics Tibor, Hernádi Gyula, Szakonyi Károly és Végh Antal kezeskedtek. Szakonyi írta az idő előtt megsárgult és porózus papirra nyomtatott, annál kedvcsinálóbb és instruktivabb előszót, Hegedűs Géza az utószót. → Folytatás
2024.01.10. 17:00
saltburn
EMERALD FENNEL 2023-AS FILMJÉRŐL
♦ MARKÓJA CSILLA | FILM
Most, hogy sikkes lett a Prime-on látható, festői szépségű Saltburnt kritizálni, szeretnék a 2023-as év talán legmegosztóbb filmje mellett érvelni. Jó filmtermés volt az idén, és most hangsúlyosan NEM a szerintem rettenetes, kvázi-kritikus álomgyári sikerekre, Scorsese új filmjére, vagy Nolan erkölcsi szempontból is kétes értékű művére, az Oppenheimerre gondolok, aminek egyetlen foganatja az volt, hogy tömegek tódultak IMAX mozikba, gyönyörködni – egy atombombában.
A Casting Jonbenet-ben a true crime műfaját Scorsesénél sokkal alaposabban bíráló Kitty Green realizmusában lenyűgöző új filmje, a Royal Hotel mellett a szatíra/fekete komédia műfajában olyan alkotások utasították maguk mögé Fincher gyenge próbálkozását, a The Killert, vagy Gerwig konzumkultúrába fulladt, felemás kritikáját, a bájos Mattel-reklám Barbie-t, mint Lanthimos Poor Things című, szintén sokat vitatott filmje, vagy Todd Haynes mesterműve, a May December.
A Saltburn szatirikus jellegéről viszont sokan megfeledkeznek,… → Folytatás
2024.01.09. 13:24
apolonia, apo-lonia
LEA GLOB FELNÖVEKVÉSFIKCIÓJA APOLONIA SOKOLRÓL
♦ MARKÓJA CSILLA | FILM
Apolonia felhívja Leát, és megkérdezi tőle, látott-e bármit, amíg kómában volt. És Lea néhány képpel válaszol. Ezt a filmet a huszonéves Lea készítette, de egy ponton Apolonia Lea felé fordította vissza a kamerát, és ettől kezdve lélegzetvisszafojtva figyeltem, hogy mi lesz ebből a 13 éves forgatási idejével a legendás dokumentarista Wang Binget is leköröző, rendhagyó portréfilmből, amit most az HBO-n lehet megnézni.
2023.12.19. 12:33
megfojtott virágok
♦ MARKÓJA CSILLA | FILM
Ennek az egekig magasztalt filmnek abban a pillanatban vége volt, amikor Leonardo di Capriót és Robert de Nirót választották a főszerepre, vagy amikor valaki leírta az utolsó szót abban a forgatókönyvben, ami kettejük jutalomjátékává redukálta ezt a David Grann tényfeltáró könyvének adaptálására tett, inkább balul elsült kísérletet.
2023.12.12. 11:38