kultúra
kamaszok - adolescence (netflix)
Nem tudtam, hogy lehet így filmet készíteni. Ennyire behúzni, résztvevővé tenni engem, a nézőt, egy családi tragédiában. Teljesen felforgató, elképesztő erejű. Olyan ragyogó munka, aminek kapcsán értelmetlennek hat kameramozgásról, vágásról, mittoménmiről beszélni. Pedig az, hogy a négy rész gyakorlatilag négy darab közel egyórás snittből áll, alapvetően határozza meg a film feszültségét. Azt sem tudtam, hogy létezhet ilyen intenzitású színjátszás, mint amit akár a film társalkotója Stephen Graham, akár a feleséségét alakító Faye Marsay, netán a nyomozót játszó Ashley Walters képvisel. Vagy, hogy gyerek lehet ekkora színész zseni, mint a filmbéli család Jamie-je, Owen Miller, akinek a vállára egy teljes részt pakoltak. Hihetetlen. Megrendít és lenyűgöz. Alíg vagyok (voltam) képes… → Folytatás
SPACE
2025/03/17 11:38
moszkvában esik
SELYEM ZSUZSA OLASZ KIADÁSA APROPÓJÁN
♦ RÉNYI ANDREA | KÖNYV
Két héttel ezelőtt jelent meg fordításomban a Róma környékbeli Del Vecchio kiadónál “Piove a Mosca” cimmel ez a vékony, de annál tartalmasabb könyv, amit pont e két alapvető tulajdonsága miatt az első pillanattól a 20. század keleteurópai történelem Bignamijának hivtam magamban.
Ernesto Bignami 1931-ben alapitott egy kis kiadót Sesto San Giovanniban, Milánó környékén, amelynek célja majdnem az összes, az általános iskolai felsőtagozatban és a középiskolákban tanitott ismeretanyag velős összefoglalása volt kicsi, könnyen kezelhető, mellényzsebekben is elférő kötetek formájában. Bár Ernesto Bignami már régen nem él (1958-ban halt meg 55 évesen), és a kiadót utána vezető bátyja sincs már évtizedek óta az élők sorában, a kis kiadó ma is létezik és több mint 90 éve gondozza, gyártja a ma már generációk óta csak mint “bignami”-ként fogalommá vált kötetecskéket. Minden sallangot mellőzve, a legfontosabbakra redukálva, e kötetek ismerete lehetővé teszi, hogy a diákok eleget tegyenek az iskolai követelményeknek, még ha nem is kitünő, de megfelelő eredményekkel.
Selyem Zsuzsa müvét talán nem neveznék regénynek. Inkább novellafüzér. Szerves egységet alkot. Kikristályosodott, minden felesleget mellőző, ugyanakkor… → Folytatás
2025/02/13 21:49
illegalitásban
a 44. MAGYAR FIMSZEMLE
♦ DURST GYÖRGY | FILM
Ahogy magam, úgy a magyar filmszemle is illegalitásba szorult vagy 13 éve, ezért is örültem, hogy meghívást kaptam a szervezőktől, név szerint Muhi András fesztivál igazgatótól. Amikor egy éve megválasztotta a Magyar Filmművész Szövetség tagsága (a leköszönő Tarr Béla utódjaként) a szövetség elnökének, akkor mondta, hogy meg kívánja szervezni a Filmszemlét. Hittem is, nem is, valahogy nem láttam azt az erőt és elszántságot a közgyűlés kis számú résztvevőiben, hogy a mindent maga érdekei szerint alakító hatalom ellenében ez sikerrel járhat. A jelenlegi filmes irányítás közpénz osztó szerepében megítélésem szerint részben a párt ideológiai elveinek megfelelő terveket támogatja irdatlan menniységű pénzzel – az elkészült munkákat látva vitatható művészi sikerrel – és a külföldi bérmunkákat kiszolgáló műtermek építésével, adókedvezménnyel csábítja a külföldi produkciókat, egyfajta filmösszeszerelő/filmipari nagyhatalommá kívánva tenni a területet, gazdasági haszont remélve, hasonlóan az akkumulátor gyárakhoz.
fotó: Merész Márton
SPACE
Február 3-9 között zajló filmszemlén sokan vetették fel az alkotók közül, – akik többnyire nem tartoznak az NFI kedvezményezettjeinek körébe – hogy vajon meddig tartható a minimális pénzekből, baráti szívességekből, vérből és verejtékből összehozott filmkészítés? A 44. Magyar Filmszemle természetesen nem vállalkozhatott a kieső 13 év filmjeinek bemutatására,.. → Folytatás
SPACE
2025/02/13 12:19
a vége
♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | FILM
Sosem derül ki pontosan hol, Hollandiában egy hatalmas repülőtér közelében él Gerlach van Beinum. Róla szól a film. Az utolsó földművesről. Róla és rólunk, Gerlach apró farmjáról és az emberiségről. Közös állapotunkról, jövőnkről, életünkről, halálunkról, esélyeinkről, feladatunkról az életben, no meg a végzetünkről. Ha tömören kellene megfogalmazni: ez a film a világ végéről szól. Arról, hogy ez a mostani civilizációnk elment a falig. És nincs tovább.
És jól fölépített retorikával közölt üzenet sincs már. Minek és kinek? Gerlach, s amíg a film pereg, vele együtt mi is, értjük hová hajszolta magát az emberiség. Másról meg minek beszélni? Az utolsó holland paraszt és barátai, akárcsak a székelyek, ugyancsak nem koptatják fölöslegesen a szájukat, párbeszédük tömör és szűkszavú, szinte az egész film szövegkönyve fölfér egy gyufaskatulya oldalára. A film mégis működik, húz, lassú áramlással sodor. A filmet író és rendező Aliona van der Horst társalkotójaként fényképező és vágó Luuk Bouwman kameráján keresztül tiszta, egyszerű és örökértékű világ jelenik meg. Képes beszéd. A ködpárás szűrt fények a legmagasabb holland képi ábrázolási hagyományt, Vermeer van Delft vagy Pieter de Hooch városképeinek csendjét, időtlenségét idézik. Bouwman nem másolja őket, attitűdjében közeli azokhoz. Mindkét dokumentumfilmes tapasztalt, nagy gyakorlatú, sikeres. Sokadik munkájuk Az utolsó földműves.
Gerlach van Beinum… → Folytatás
2025/01/21 19:43
vörös pierre kora
♦ RÉNYI ANDREA | KÖNYV
Fiatalon kerültem külföldre és kiköltözésem után nem gyarapítottam a magyar ismeretségi köreimet, sőt, az azóta eltelt évtizedek során csak apadt a rokonok, barátok és ismerősök száma. Igy aztán nagyon meglepett, hogy alig pár hónap leforgása alatt két pesti ismerősöm tollából jelent meg könyv.
(Kalligram 2024)
Az első, Müller Péter Sziámi különleges, versben formált „A család”-ja visszavitt gyerekkoromba, a második, Vajda Pierre néhány napja a Kalligramnál megjelent „Pénz az ablakban”-ja pedig a harmadik gimnáziumi évembe, de csak röviden, mert ismeretségem a szerzővel futó volt. Vajda Pierre annak idején Vörös Pierre néven volt igen ismert a pesti fiatalság egyes köreiben. A vörös szin nem… → Folytatás
2024.10.01. 13:15
még pár szó dallos marinkához
♦ RÉNYI ANDREA | KÖNYV
Lassan másfél éve annak, hogy ennek a Vulkán hasábjain, (ha lehet egy online folyóírat felületét így hívni,) megemlékeztem Dallos Marinkáról, aki oly sokat tett a magyar kultúráért olasz földön: https://vulkanfolyoirat.hu/renyi-andrea-dallos-marinka/
Bő tíz évvel ezelőtt nyílott alkalmam betekinteni a Lőrinciben született, Rómában élt és halt műfordító, festő hagyatékába, amit akkor Dallos Marinka neves költő és újságiró férjének második felesége, Pia Abelli Toti őrzött egy erre a célra kialakított múzeumlakásban Róma nagyon szép, a Villa Borghesehez közel fekvő negyedében. Gianni Toti és Dallos Marinka 1950-ben házasodtak össze Magyarországon, hogy aztán Olaszországban folytassák eseményekben…→ Folytatás
2024.09.20. 12:35
találkozás ilonka- nénivel
♦ RÉNYI ANDREA | KÖNYV
Édesanyám Budapesten, az Üllői út egyik mellékutcájában, a Ferencváros szívében nőtt fel. Nagymamám haláláig, vagyis tizenhét éves koromig, legalább hetente egyszer mentem én is látogatóba abba a lift nélküli gangos házba, amit régen lebontottak, és aminek helyébe egy semmitmondó épület került. Nagymama zárkózott életet élt, az olvasmányain és a szűk családi körön kívül egyedüli témája Ilonka néni, a szomszédasszony volt.
Róla is csak diszkréten beszélt, semmi igazán érdekes pletyka nem hagyta el a száját, csak a mély szeretet áradt szavaiból. Magányában Ilonka nénitől függött. Ilonka néninek volt telefonja, később tévéje is, ha valami sürgős elintézni- vagy bevásárolnivaló akadt, Ilonka néni intézte, és Ilonka néni látta el lelki erővel is. → Folytatás
2024.08.27. 13:29
erdő és birodalom
♦ BOJÁR IVÁN ADNRÁS | ÉPÍTÉSZET
A napokban híre jött, hogy alig egy hónapja Párizsban, megújult formában adták át a nem éppen belvárosi, (a 14. kerületi Montparnasse mögött elterülő) Place de Catalogne-t. A maga idején, 1985-ben kialakult, öt út torkolataként működő, meglepően nagyszabású térkompozíció, a mindeddig csupasz, voltaképp jókora közlekedési körforgalom közepére, aszfaltfeltöréssel, másfél méter mély talajcserével, 500 előnevelt fából és további 16.000 cserjéből álló erdőt ültetettek el a párizsi városháza munkatársai.
Sok irányból érkeznek hírek hagyományos nagyvárosi területek intenzív zöldítéséről, a minap a bécsi Simmering negyed fontos terét, az Enkplatz zöld átalakítását jelentették be (harmincnyolc koros fa, 3000 nm zöldterület, ezen belül 1000 nm cserje, 1160 nm rét, 760 nm gyep), a párizsi városi erdő ültetésének azonban a primér zöld üzeneten túlmutató jelentése és tanulsága is van.
Tucat éve már,… → Folytatás
2024.07.11. 11:35
a múlt, mint börtön
STEFANO BOTTONI TÖRTÉNÉSZ PÁR HÉTTEL EZELŐTT MEGJELENT KÖNYVÉRŐL
♦ RÉNYI ANDREA | KÖNYV
„A Habsburgok Magyarországától Orbán Viktorig.
Stefano Bottoni egyike ennek a kisszámú olasz-magyar, vastapsot érdemlő csapatnak. A Magyarországon is jól ismert fiatal történész, aki tiltakozásból hagyta… → Folytatás
2024.06.10. 20:54
takács-sánta andrás: világeleje
ELON MUSK IS ÜZENT NEKI
♦ NICHS ANDREA | KÖNYV
Hogy sorsunk a saját kezünkben van-e, sokan vitatják. Leginkább azok, akik elkeseredetten szemlélik, miként dönt romba körülöttünk mindent az ökológiai válság, a politika és a pazarló fogyasztói civilizáció. Takács-Sánta András humánökológus megalkotta a „cselekvő remény” fogalmát, amibe mindazok belekapaszkodhatnak, akik tenni szeretnének valamit a világunkért.
A Világeleje nem vaskos kötet, sőt! Mikroesszéi egyenként alig több mint egyoldalasok, afféle ökológiai egypercesek, amiket egy szuszra elolvashat az ember. Én mégis azt tanácsolom, minden… → Folytatás
2024.05.31. 10:38
nádas péter olaszul
♦ RÉNYI ANDREA | KÖNYV
Nagy öröm ért: àprilis 12-én megjelent Nádas Péter Rémtörténetek c. regénye olaszul Laura Sgarioto forditásában, a La nave di Teseo kiadó gondozásában. Alig pár nappal később már meg is jelent egy interjú az iróval, amit a Rémtörténetek (Storie dell’orrore) olasz megjelenése alkalmából készitett Mara Gergolet a LaLettura, vagyis a Corriere della Sera vasárnapi irodalmi melléklete számára.
A nagyformátumú, majdnem egész oldalas cikk összefoglalja Nádas élete legfontosabb állomásaiból kiindulva a mű születését, jellegzetességeit, hogy aztán átcsapjon Magyarország politikai elemzésébe, Nádas fényképész múltjába és irói jövőjébe. A cikk címe a politikára rezonál,… → Folytatás
2024.04.24. 21:49