galéria
rebbenés
NAGY MÁRTA KIÁLLÍTÁSA
♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | GALÉRIA
Amikor az ember életének második felében jár, akár csalódott is lehet: mindaz a sejtés, vágy, hogy egyszer majd kitisztul a kép és egyértelművé válnak a létezésünket körülvevő dolgok, ekkorra már bizony, végleg elmaradnak. Létünk nem más, mint bolyongás e homályos kontúrok között, semmi fontos kérdésre biztos válasz soha már nem érkezik. Szeretnénk tudni, mi végre élünk? Honnan jöttünk? Mi lesz történetünk majd túl ezen a mostani, nem érthető furcsa állapoton? Nincs válasz ezekre az alapvető kérdésekre, hiába töpreng rajtuk az ember, mióta az első fellobbanó lángot látta valahol az ősi éjszakában. Nincs sem igazolt tudományos állítás, sem kikezdhetetlen hitelv. Nem tudjuk hol vagyunk a világegyetemben. Azt sem, hogy kik vagyunk, a befoghatatlanul hatalmas univerzum monotonul zúgó, csillagcsillámokkal szikrázó végtelen terében. Csak a legnyugtalanítóbb és legfontosabb kérdéseinkre nem kapunk választ soha. Már az is fontos kérdés, vajon miért éppen így, ilyen nyitott végű tények állnak őrt szorongó létünk körül? Ki és miért találta fel a bizonytalanságot, mely egyben hajtóerőnk is, hogy örök kielégítetlen kíváncsiságunkkal… → Folytatás
Elhangzott 2025. február 5-én
a szabadság fényűzése
MÜLLER RITA KÉPEI
♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | GALÉRIA
„Számomra mindig is a fák voltak a leghatásosabb prédikátorok. Tisztelem őket, ha nemzetségben, családban élnek az erdőkben, ligetekben. De még jobban tisztelem őket, ha egymagukban állnak. Ezek a fák olyanok, akár a magányos emberek. Nem remetékhez hasonlítanám őket, akik valamilyen gyöngéjük miatt kivonultak a közösségből, hanem az olyan nagy magányosokhoz, mint Beethoven vagy Nietzsche. Az ő koronájukban a világ susog, gyökereik a végtelenségben nyugszanak, ámde ők, és egyedül ők, nem vesztik el magukat benne, hanem életük minden erejével csak egyet akarnak: betölteni a saját, önmagukban lakozó törvényüket, kiépíteni saját alakjukat, önmagukat ábrázolni. Semmi sem szentebb, semmi sem példázatosabb egy szép, erős fánál.”
Ezeket a sorokat, ezt a gondolatmenetet Herman Hesse fogalmazta meg Fák című esszéjében, s bármilyen régóta vagy intenzíven foglalkozom a fákkal, erdőkkel (hisz a művészettörténet és szépírás mellett ez a hivatásom), ennél szebben és nemesebben nem tudnám ma sem megfogalmazni a fák lényegét.→ Folytatás
2024.11.29. 13:29
a szabadság erőszaka
ADA VILHAN KIÁLLÍTÁSA
♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | GALÉRIA
Ada képein nincs história. Állapot van. Állapot, ahogy az univerzum áll szakadatlan belső örvénylésben. Anyagok ütköznek benne, légkönnyű anyagok robbannak, változnak át tűzzé, hamuvá, kővé. Áll és él. Kiárad, visszavonul. Ada Vilhan élete, e helyen figyelem alá vont alkotói élete is, ez a konstans változás. Robbanásainak, metamorfózisainak nyomai a falakon sorakozó képek. Aki szabályos kategóriák igényével érkezik ide, talán fogódzót keres: festészeti, netán fotókiállításra érkeztem?
Kiállításra. Műfaji megkötés, korlát nélkül. Ada személyiségalakulásának léleknaplójába, melynek állomásai a falakon sorakoznak, felelnek egymásnak. Egy út állomásai az identitáshiánytól az önfelfedezésen át a szerelmes életbe érkezésig.
Minden alkotó léte más. Kinek-kinek a via dolorosáján mindig másfélék a a stációk. Ada messziről indult és nagy… → Folytatás
2024.11.10. 20:10
belső tájak
BUJNOVSZKY VANDA KÉPEI
♦ NICHS ANDREA | GALÉRIA
Tizennégy éves kora óta készül festőnek. Érettségi után a bécsi képzőművészeti egyetemre jelentkezett, ahová egy elutasítást követően már nem ment vissza újra próbálkozni. Rajztanárai pedig lebeszélték az itthoni, hivatalos formában történő továbbképzésről, azt mondták, olyan szép és sajátos világa van, nem kéne azt megbolygatni.
Hogy a tanács végül helyesnek bizonyult-e, vagy egy igazán támogató mentor többet is kibontott volna belőle, már nem derül ki. Bujnovszky Vanda a saját útját járja, belső tájainak érzéki kifejeződései hol elsodorják, hol fogva tartják a nézőt. A kisebb, 40×50-es képeknél sokszor van az embernek az az érzése, hogy a kompozíció tere szűk, a keretek összeszorítják a formát, ami kirobbanva, kifolyva keresne nagyobb helyet magának.
Kavargó érzelmek jelennek meg belső tájképek formájában, hol harsány, hol kevésbé erőteljes gesztusokkal megfestve. A határozott ecsetkezelés a lágyabb, gomolygó kompozícióknál is megjelenik…→ Folytatás
2024.06.04. 13:02
a sekrestye - büszkeség és balitélet
BOLEMAN BENCE KIÁLLÍTÁSA, BUDAÖRS – KÖZTÉR
Nekem gyerekkoromban nem volt meg a sekrestye élmény, engem maximum a 4-es 6-os villamoson, vagy a fizikaszertárban vegzáltak furcsa ruhákba bújt alakok. De ezt csak ma mondom, hogy az egyházon köszörülhessem a felháborodott nyelvemet. Most 2024 májusában, a szekularizáció által elfelejtett, kibicsaklott, magára maradt társadalom egy olyan bele nem törődős tagjaként, akinek az egyházi liturgiákkal kapcsolatban néha rosszízű asszociációja támad, s szentül hiszi, hogy nem alaptalanul.
Akinek olyanok jutnak eszébe, ha templomszolgát lát, hogy: ne engedjétek hozzájuk a kisdedeket. Pedig ez balítélet. A helyzet az, hogy vannak identitásukat elnyomó, emiatt eltorzult személyiségű, esetleg gonoszkodó emberek, és vannak az identitásukkal, képességeikkel tisztában,… → Folytatás
2024.05.13. 11:31
Kamondy Imre
A PASSZIÓ SZABADSÁGA
Kamondy Imre kiállításáshoz
♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | GALÉRIA
2023.11.07. 09:43
Bukta Imre
BUKTA IMRE KECSKEMÉTI KIÁLLÍTÁSÁSNAK MEGNYITÓJÁRA
♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | GALÉRIA
Az, hogy Bukta Imre a mai magyar valóság, kulturális és művészeti élet meghatározó súlyú alkotója, vitathatatlan tény. Úgy tény, hogy működése rácáfol a jellegzetes művészkarrierekben rejlő szociológiai törvényszerűségekre. Rendszerint ugyanis az alkotók, egyéni önkifejezésük fejlődése során, kiszakadnak születésük közegéből, ki a nagyvárosok galériáiba és szalonjaiba. Bukta útja azonban az önazonos helybenmaradás. Paraszti világból jött, paraszti környezetben él, azt képviseli, azt közvetíti.
Hogyan lehet, hogy ezzel a szabálytalan pályaívvel, nem elszigetelődött, hanem ilyen jelentős pozíciót foglal el… → Folytatás
2023.10.09. 11:31
Szalontai Ábel
FÉNYKÉPEI – AZ ELSŐ NAP
♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | GALÉRIA
Badacsony. Ezúttal nem a mi vulkánunk neve, hanem egy fotósorozat címe. Cím, ami mintha a kép tárgyára utalna, akár Cézanne képcímei a Mont Saint Victoire-ra. S valóban, a Badacsony elfántot nyelt kígyója nélkül e horizont látványa nem sokat érne, a képek mégsem csupán a külső látványról szólnak. A szemmel letapogatható és nevesíthető hegyformán túl szólnak a természet aktuális állapotáról, a pillanatról, amikor az egyes expozíciók megtörténtek. Hajnalokról, délutánokról, tavaszi esőkről, nyári szárazságról, őszről, és így tovább. Mindenek felett pedig, szólnak: A képről.
A kép mibenlétéről, ami egyszerre valamely látvány megidézése, ám ugyanennyire a képalkotó szeme, érzékelése, ítélete,… → Folytatás
2023. 08.12. 20:22
Hauer Lajos
Valami végérvényesen szétesett. Megroppant. A szárny, mi eddigi repülésünket biztosította, ijesztő-szánalmasan fityeg. Elvesztettük uralmunkat. Néma siklás a semmibe, csak a suhanás surrogása hallik, míg be nem csapódunk. Minden szempillantás újabb százméterekkel közelít a földhöz. És senki nincs, ki tudná hol és hogyan lesz majd végzetünk. Aki valaha érzett pernyeszagot, hallotta égő ház gerendáinak beszakadását, már szinte érzi most is, szinte hallja újra. S ki lenne, lehetne érzékenyebb egy művésznél?
Ez a kérdés közhely. Ráadásul hamis közhely. Legalább is,… → Folytatás
2023.06.14. 15:09
Varju Kata
ÉLET A SZENTGYÖRGY-HEGYEN
♦ FOTÓMŰVÉSZ
A fotográfia már gyermekkoromban elvarázsolt, az életet amióta az eszemet tudom képi világként szemlélem. A fényképezést autodidakta módon kezdtem tanulni, az első 2 tekercs filmem nagy várakozásaim ellenére üresek voltak.
Akkor kezdtem technikai eszközök híján megtanulni látni a fényt és tudatosan használni a hozzá kapcsolódó értékek szerint. Ez a mai napig hasznomra válik, fény és árnyék, nüanszok, minőségek játékaként jelenik meg előttem a valóság. Későbbi tanulmányaim során Féner Tamás volt rám nagy hatással a képi történetmesélés, Halas István pedig a kreatív megfogalmazás, a szimbolikus nyelvben rejlő lehetőségek és a szigorú önfejlesztés terén.
Ez a két vonal határozza… → Folytatás
2023.04.28. 11:30
Csermák Éva
♦ FOTÓMŰVÉSZ | GALÉRIA
Csermák Éva nem fotós. De az. Nem író, de az. Nem építész, sem kertész, mégis az, ha kell. Ha valami belső eltökéltség efelé hajtja. Csermák Éva zenész, hegedűművész, aki Berlinben él. Illetve Hegymagason él, a vulkán lábánál. Bármihez fog, minden dolgában, tettében, mozdulatában, akár egy vulkánban, dolgozik valami izgalmas-fenyegető, odafigyelést követelő extatikus energia. E hajtóerő energiái áradnak szét fényképeiről. → Folytatás
2023.04.05. 16:37
Pakosz Anna
♦ FESTŐMŰVÉSZ | GALÉRIA
Izraelben tanultam festeni, mestereim a Jerusalem Studio School izraeli festőiskola növendékei és tanárai voltak, Ronit Goldschmidt és Marina Malamud. Az Israel Hersberg által alapított iskola megfigyelésen alapuló realista festészettel foglalkozik, melynek kiemelkedő alakjai Euan Uglow és Ken Kewley. Munkámban jelenleg Honoré Sharrer, Edward Hopper és David Hockney inspirálnak.
Női alkotóként művészetem központi témája saját nőiességem feltárása. Számomra a nőiesség állandó inspiráció, mely a szépségről, az örömről, a vakmerőségről szól. Ezeket a tulajdonságokat… → Folytatás
2023.04.05. 10:09