regényrészlet
látlak a tükörben lakheszisz
ELSŐ KÖNYV: JULI
♦ LOVASSY G. | REGÉYNRÉSZLET
A szürkületben nem látszottak a körvonalak. Amikor elhagyta a vasútállomás lerobbant váróját arra gondolt, vajon mi várja otthon? Az idő pont olyan volt, amilyen a hangulata. Szürke, homályos, csak a kivehetetlen árnyak voltak biztosak. Azon kívül nincs semmi. Fogalma sem volt mit is keres itt tulajdonképpen. Minek jött ide, ahonnan az épeszű ember csak menekül. Ahogy menekült ő is, néhány éve. De hát gyerek volt. Nem is értette mit miért csinál.
Fotó: Csikós Attila
Csak az ösztönei vezették, hogy a fővárosban biztosan minden sokkal egyszerűbb. Lesz majd munka meg folyó víz, meg közért, ahol mindent lehet kapni, ahol majd lesz párizsi, meg kifli amikor csak akarja, és nem kell másnap reggelig várni, ha délután négykor akar összekapart kis pénzéből nyomorult zsömlét venni. Meg biztosan lesz olyan WC, ahol nem kell látnia a család összes szennyét, ha véletlenül megfordul amikor végzett. → Folytatás
2023.10.23. – 11:08
kívülálló
♦ JÓNÁS TAMÁS | REGÉNYRÉSZLET
„Hosszas hallgatás után jelentkezik új kötettel Jónás Tamás (1973), akit pályakezdőként József Attila költészetének kortárs továbbgondolójaként tartott számon a kritika. A kilencvenes-kétezres években folyamatosan jelentek meg könyvei, amelyek jelentős szakmai figyelmet és elismerést kaptak. 2002-ben Esterházy Péter ajánlására Herder-ösztöndíjban részesült, 2009-ben Önkéntes vak című kötete Aegon-díjat kapott.
Közzétéve
2023.06.24. 19:29
A kötet a hetekben jelenik meg a Cser Kiadó gondozásában
könyvborító: Szabó Imola Julianna
fotó: Sigurjón
aranymetszés
♦ KOVÁCS RITA | REGÉNYRÉSZLET
„A lábam előtt zöldes-barnás, lassan mozgó vízfelület hullámzott. Az ajtótól néhány lépcsőfok vezetett le egy fekete, formájában a mai gondolára hasonlító csónakhoz, csak ezt középen, az eső ellen, boltív fedte.
Foto: Fortepan Kurutz Márton
A víz túlpartján, pár méterre tőlem, Velencére emlékeztető, neogót ablakok néztek vissza. Átfutott a fejemen, hogy talán az a legegyszerűbb, ha visszamegyek, de a kulcsom egyáltalán nem illett a sokkal nagyobb zárba. Nem volt más választásom, csónakba szálltam, bár sosem irányítottam korábban semmilyen vízi járművet.→ Folytatás
2023.03.24. 19:54
szerelmeink, ha fájnak
♦ CHRÁN FARKAS GÁBOR | REGÉNYRÉSZLET
Felfrissültem az úszástól. Tevékenykedni vágytam, még a takarítás folytatása is megfordult a fejemben, de a megtalált kézirat vonzóbb volt. Egyrészt, volt benne valami titokzatos: senki sem tudta, hogy ezzel foglalkozom. Másrészt, még ha csak másoltam is, mégiscsak visszatért valami az alkotás izgalmából, és ott volt még a ráismerés meg a felfedezés öröme is. Bekapcsoltam a számítógépet, és másolni kezdtem:
Fotó: A Szerző
egy kis identitás
Évek óta frusztrálja már Pubikát a személyi száma.
Miért?
Csak.
→ Folytatás
2023.03.15. 15:23
aranymetszés
RÉSZLET A SZERZŐ IDÉN MEGJELENŐ ELSŐ REGÉNYÉBŐL
♦ KOVÁCS RITA | REGÉNYRÉSZLET
A hegyen, pedig nem volt beláthatatlanul nagy, mindig eltévedtem. Hiába voltak egészen pontos leírásaim és térképeim az ott vezető turistaútvonalakról, szinte sosem sikerült egy előre elgondolt terv szerint haladni.
Fotó: Kovács Rita
A hegy közepéig vezető szakaszokat jól ismertem. Hamar felmértem ott a nyaralókat, a templomot és az ahhoz tartozó, elhagyatott, régi présházat, a Tarányi pincét és a pár bort áruló pincét, ahol télen is laktak. A teraszok mérete, a Balatonra való kilátás szöge, és a ház előtti utcán található bokor különböztette meg őket. A legtöbb nyaralót kerítés sem vette körül, így gond nélkül körbe lehetett járni a házat, beülni akár a kerti bútorokba, vagy megszaglászni az udvaron… → Folytatás
2023.01.31. 11:07