film

hitokara

KYLE FAULKNER

♦ MARKÓJA CSILLA | FILM

Nemrég meghalt valaki, aki fontos volt számomra, és azon kaptam magam, hogy újra megnézem a Hitokarát, az ausztrál indie mozi egyik legérdekesebb személyisége, Kyle Faulkner által készített, low-budget lassú mozit. Az úgynevezett ’landscape cinema’, azaz tájfilm új életre kelt az ökológiai katasztrófa árnyékában. A ’slow cinema’ halmazával érintkezésben találjuk most a legérdekesebb kísérleteit, gondoljunk csak Lav Diaz a Sátántangóval vetekedő hosszúságú, 8-10 órás filmjeire, melyekben a tájfelvételek önálló életet élnek.

A film megtekinthető itt: https://www.youtube.com/watch?v=GPDICIBQXS4&t=1309s

James Benning munkássága, vagy az olyan, nagy port felkavart friss filmek, mint az antropocén ökomozi és a folk-horror metszetében játszódó Enys Men (2023), vagy Lois Patiño kísérteties Red Moon Tideja (2022) mind a landscape cinema új lehetőségeire utalnak. Elsőre nem tűnik túl érdekesnek, hogy egy filmrendező megindul egy kamerával a tájban, és lényegében azt veszi fel, valós időben, ami elé kerül. De ahogy a plein air, naturalista tájfestészetben is több van ennél, a kortárs tájmozi is jóval több valami zöld állásfoglalásnál. → Folytatás

2023.11.21. 15:08

megmérge-zett ország

A MGYARÁZAT MINDENRE CÍMŰ MAGYAR FILMRŐL

♦  BOJÁR IVÁN ANDRÁS | KRITIKA

Nem kétséges, hogy az utóbbi évek hazai filmjei közül, a témaválasztás és a vállalkozás egyszerre kockázatos és felelősségteljes mivolta miatt, kiemelkedik a Reisz Gábor rendezte és Berkes Júlia produkálta Magyarázat mindenre. Kilépve a moziból, nehezen tudtam megítélni, hogy a nézőt kétségtelenül magába szippantó közel két és félórányi mozi egy korszakos nagy film élményét hagyta-e bennem maga után, avagy tíz év múlva nem lesz senki, aki a „Magyarázat” üzeneteit politikatörténeti lábjegyzetek nélkül értené, netán érdeklődne irántuk.

Ez utóbbi félelmemmel szemben a film talán mégiscsak tud valamit, ami túlmutat aktualitásain. Különben nem keltett volna figyelmet, ért volna el szakmai elismerést a magyar belviszályok nüanszait nem ismerő Velencében (Orizzonti Award for Best Film), vagy Chicagóban (Gold Hugo a legjobb rendezésért, Silver Hugo-díj a legjobb forgatókönyvért). Valamiért, ez lep meg a legjobban: hazánkfiainak provinciális iszapbirkózása, ezek szerint érthető, dekódolható…→ Folytatás

2023.10.22. – 12:50