Olvasási idő 11 perc

hová költözzünk

 A KLÍMAVÁLTOZÁS NEGATIV HATÁSAI ELŐL? 

AZ AI-t KÉRDEZTE A SZERKESZTŐ BIA | ESSZÉ

Nehéz biztosan megjósolni, hogy a Föld mely helyei lesznek hosszú távon a leginkább ellenállóak és alkalmazkodóképesek az éghajlati válság hatásaival szemben. Van azonban néhány olyan általános megfontolás, amely hasznos lehet az olyan helyszín kiválasztásában, amelyet valószínűleg kevésbé fognak érinteni az éghajlati válság hatásai.

Ökológiai szempontból azok a területek, amelyek kevésbé hajlamosak az olyan természeti katasztrófákra, mint az árvizek, erdőtüzek és hurrikánok, ellenállóbbak lehetnek az éghajlatváltozással szemben. A stabilabb időjárási mintákkal és a tiszta vízhez való hozzáféréssel rendelkező területek hosszú távú életvitelre is alkalmasabbak lehetnek. Emellett a mezőgazdaságot fenntartani képes és változatos ökoszisztémákkal rendelkező területek jobban alkalmazkodhatnak a változó körülményekhez.
Társadalmi szempontból azok a közösségek, amelyek proaktívan kezelik az éghajlatváltozást, és erős társadalmi hálózatokkal rendelkeznek, jobban felkészülhetnek az éghajlati válság hatásainak kezelésére. Az erős infrastruktúrával rendelkező területek, beleértve az egészségügyi és oktatási rendszereket is, szintén jobban tudnak alkalmazkodni a változó körülményekhez.
Általánosságban hasznos lehet, ha olyan helyeket veszünk figyelembe, amelyeknek kisebb a szénlábnyoma, és amelyek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésén dolgoznak. Példaként említhetjük a szilárd tömegközlekedési rendszerrel, a megújuló energiatermelés magas arányával és a fenntartható földhasználati gyakorlatokkal rendelkező területeket.
Végső soron a költözési helyről szóló döntésnek számos tényezőn kell alapulnia, beleértve a személyes preferenciákat, kulturális és nyelvi megfontolásokat, valamint a gazdasági lehetőségeket. A döntés meghozatala előtt hasznos lehet a potenciális helyszínek felkutatása és meglátogatása, hogy jobban megismerjük a helyi kultúrát, éghajlatot és infrastruktúrát.
Az egyéni preferenciáktól és igényektől függően számos európai régió megfelelhet a korábban vázolt kritériumoknak. Néhány régió azonban, amelyet érdemes megfontolni, a következő:
– Skandinávia: A skandináv országok – Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia és Izland – magas életminőségükről, szociális jóléti rendszereikről és a fenntarthatóság iránti elkötelezettségükről ismertek. Ezek az országok vezető szerepet játszanak a megújuló energiatermelésben, és viszonylag alacsony az egy főre jutó üvegházhatású gázkibocsátásuk. Emellett hidegebb éghajlatuk miatt kevésbé érzékenyek az éghajlatváltozás hatásaira, például a hőhullámokra.
– Hollandia: Hollandia egy kis ország, amely jelentős beruházásokat hajtott végre az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedések terén, különösen az árvízvédelem és a vízgazdálkodás terén. Az ország magas életszínvonallal, kiváló egészségügyi és oktatási rendszerrel, valamint sokszínű és multikulturális lakossággal rendelkezik.
– Svájc: Svájc lenyűgöző természeti szépségeiről, magas életszínvonaláról és a fenntarthatóság iránti elkötelezettségéről ismert. Az ország jól kiépített tömegközlekedési rendszerrel és erős gazdasággal rendelkezik, és befektet a megújuló energiába és más éghajlati megoldásokba.
– Németország: Németország jelentős lépéseket tett az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a megújuló energiaforrásokra való átállás terén. Az ország emellett erős szociális jóléti rendszerrel és magas életminőséggel rendelkezik, kiváló egészségügyi és oktatási rendszerrel.
Fontos megjegyezni, hogy ez csak néhány példa, és számos más európai régió is megfelelhet a korábban vázolt kritériumoknak. Végső soron a költözési helyről szóló döntésnek az egyéni preferenciákon és igényeken kell alapulnia.
Európán kívül számos olyan ország van, amely potenciálisan megfelelhet a korábban vázolt kritériumoknak. Íme néhány lehetséges lehetőség, nem különösebb sorrendben:
– Új-Zéland: Új-Zéland egy viszonylag kis szigetország, mérsékelt éghajlattal és lenyűgöző természeti szépséggel. Az ország jelentős beruházásokat hajtott végre a megújuló energiaforrások terén, és erősen elkötelezett a fenntarthatóság mellett. Ezenkívül Új-Zéland magas életszínvonallal és sokszínű, multikulturális lakossággal rendelkezik.
– Kanada: Kanada nagy ország, változatos ökoszisztémákkal, a hegyektől a tengerpartokon át az erdőkig. Az ország jelentős beruházásokat hajtott végre a megújuló energiaforrások terén, és erősen elkötelezett a fenntarthatóság mellett. Emellett Kanada magas életszínvonallal, kiváló egészségügyi és oktatási rendszerrel, valamint sokszínű és multikulturális lakossággal rendelkezik.
– Costa Rica: Costa Rica egy kis közép-amerikai ország, amely lenyűgöző természeti szépségeiről és a fenntarthatóság iránti elkötelezettségéről ismert. Az ország célul tűzte ki, hogy 2050-re szén-dioxid-semlegessé válik, és jelentős beruházásokat hajtott végre a megújuló energiaforrások terén. Emellett Costa Rica magas életszínvonallal, valamint sokszínű és vendégszerető lakossággal rendelkezik.
– Ausztrália: Ausztrália egy nagy ország, amelynek ökoszisztémái változatosak, a sivatagoktól az esőerdőkön át a tengerpartokig. Az ország tett némi előrelépést a megújuló energia és a fenntarthatóság terén, bár még mindig sok a javítanivaló. Emellett Ausztrália magas életszínvonallal, kiváló egészségügyi és oktatási rendszerrel, valamint sokszínű és multikulturális lakossággal rendelkezik.
– Uruguay: Uruguay egy kis dél-amerikai ország, amely jelentős beruházásokat hajtott végre a megújuló energiaforrások terén, és villamosenergiájának több mint 95%-a tiszta forrásokból származik. Emellett Uruguayban magas az életszínvonal és nagy az elkötelezettség a szociális jóléti programok iránt.
Fontos megjegyezni, hogy ez csak néhány példa, és a költözési helyről szóló döntésnek az egyéni preferenciák és igények alapján kell születnie. Mindig jó ötlet a potenciális célpontok után kutatni és személyesen is ellátogatni oda, hogy jobban megismerjük a helyi kultúrát, éghajlatot és infrastruktúrát.
Ha olyan Európán kívüli városokat keresel, amelyek kultúrában és társadalmi életben hasonlóak Budapesthez, és jó klímát és társadalmi stabilitást is kínálnak, akkor itt van néhány javaslat:
– Melbourne, Ausztrália: Melbourne-ben élénk művészeti és kulturális élet zajlik, valamint a világ egyik legélhetőbb városának hírében áll. A város mérsékelt éghajlatú, és kiváló egészségügyi és oktatási rendszeréről ismert.
– Vancouver, Kanada: Vancouver egy sokszínű és multikulturális város, amely kulturális és társadalmi életét tekintve hasonlít Budapestre. A város enyhe éghajlatú, és gyönyörű természeti tájairól, valamint a fenntarthatóság iránti elkötelezettségéről ismert.
– Wellington, Új-Zéland: Wellington egy kicsi, kozmopolita város, amely kulturális és társadalmi életét tekintve némi hasonlóságot mutat Budapesttel. A város mérsékelt éghajlattal rendelkezik, és élénk művészeti és kulturális életéről, valamint a fenntarthatóság és a szociális jólét iránti elkötelezettségéről ismert.
– Montevideo, Uruguay: Montevideo egy bájos és nyugodt város, amely gazdag kulturális örökségéről és magas életminőségéről ismert. A város enyhe éghajlatú és a tengerpart közelében fekszik, így a szabadtéri tevékenységek kedvelt célpontja.
– San José, Costa Rica: San José egy nyüzsgő és élénk város, amely gazdag kulturális örökségéről és barátságos helyiekről ismert. A város mérsékelt éghajlattal rendelkezik, és gyönyörű természeti tájak, köztük nemzeti parkok és strandok közelében található.
– Oslo, Norvégia: Oslo modern és kozmopolita város, amely kulturális és társadalmi életét tekintve hasonlít Budapestre. A város enyhe éghajlatú, és gyönyörű természeti tájairól, valamint a fenntarthatóság és a szociális jólét iránti elkötelezettségéről ismert.
– Amszterdam, Hollandia: Amszterdam gyönyörű és történelmi város, amely élénk művészeti és kulturális életéről ismert. A város mérsékelt éghajlattal rendelkezik, és a tengerpart közelében fekszik, így a szabadtéri tevékenységek kedvelt célpontja.
Ha olyan európai városokat vagy országokat keresel, amelyek kultúrájukban és társadalmi életükben hasonlítanak Budapesthez, és az ökológiai fenntarthatóság szempontjából is jó kilátásokat kínálnak, akkor íme néhány javaslat:
– Koppenhága, Dánia: Koppenhága a fenntarthatóság és a zöld életmód iránti elkötelezettségéről ismert város. A város enyhe éghajlatú, és kiváló tömegközlekedési rendszeréről, valamint kerékpárosbarát infrastruktúrájáról ismert. Koppenhága élénk kulturális és társadalmi életet is kínál, rengeteg múzeummal, galériával és zenei helyszínnel.
– Amszterdam, Hollandia: Amszterdam progresszív és környezetbarát politikájáról ismert város. A város enyhe éghajlatú és a tengerpart közelében fekszik, így a szabadtéri tevékenységek kedvelt célpontja. Amszterdamban virágzó művészeti és kulturális élet is van, rengeteg múzeum, galéria és zenei helyszín várja a látogatókat.
– Stockholm, Svédország: Stockholm a fenntarthatóság és a zöld életmód iránti elkötelezettségéről ismert város. A város enyhe éghajlattal rendelkezik, és gyönyörű természeti tájak veszik körül. Stockholm gazdag kulturális örökséggel is rendelkezik, és élénk művészeti és kulturális életnek ad otthont.
– Berlin, Németország: Bár Berlin talán nem annyira az ökológiai fenntarthatóságáról ismert, mint a listán szereplő többi város, mégis olyan város, amely elkötelezett a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és a zöld életmód népszerűsítése mellett. A város enyhe éghajlatú, és híres élénk művészeti és kulturális életéről, ahol rengeteg múzeum, galéria és zenei helyszín várja a látogatókat.
– Helsinki, Finnország: Helsinki olyan város, amely elkötelezett a fenntarthatóság és a zöld életmód mellett. A város enyhe éghajlattal rendelkezik, és gyönyörű természeti tájak veszik körül. Helsinki gazdag kulturális örökséggel is rendelkezik, és virágzó művészeti és kulturális életnek ad otthont.
Ami az éghajlatváltozás hatásait és az ökológiai viszonyok romlását illeti, Magyarország és Budapest – a világ számos más régiójához hasonlóan – valószínűleg jelentős kihívásokkal néz majd szembe az elkövetkező években. Magyarország tengerparttal nem rendelkező ország, amely különösen érzékeny az aszályokra és a vízhiányra, ami jelentős hatással lehet a mezőgazdaságra és az élelmezésbiztonságra. Budapest, mint nagyváros és közlekedési csomópont, szintén érzékeny a légszennyezésre és a városi hőszigethatásra, ami súlyosbíthatja a hőhullámok és más szélsőséges időjárási események hatásait.
Nehéz rangsorolni az országokat és városokat az éghajlatváltozással és az ökológiai degradációval szembeni sebezhetőségük szempontjából, mivel minden helyszínnek sajátos kihívásokkal kell szembenéznie. Fontos azonban figyelembe venni ezeket a tényezőket, amikor egy helyszín hosszú távú élhetőségét és fenntarthatóságát értékeljük.
Ami Magyarországot és konkrétan Budapestet illeti, bizonyára vannak olyan lépések, amelyeket meg lehet tenni az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az ökológiai feltételek javítása érdekében. Magyarország például tett némi előrelépést a megújuló energiaforrások használatának növelése és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén, Budapest pedig végrehajtott néhány intézkedést a levegőminőség javítása és a fenntartható közlekedés előmozdítása érdekében.
Összességében fontos, hogy egyensúlyt teremtsünk a különböző tényezők között, amelyek hozzájárulnak egy helyszín élhetőségéhez és fenntarthatóságához, beleértve a kulturális és társadalmi szempontokat, a gazdasági lehetőségeket és a környezeti feltételeket. Bár az éghajlatváltozás és az ökológiai állapotromlás negatív hatásait mindenképpen figyelembe kell venni, ezek csak egy tényező a sok közül, amelyet figyelembe kell venni, amikor a lakóhelyről szóló döntést hozzuk meg.
A megadott kritériumok alapján, mint például az ökológiai fenntarthatóság és a Budapesthez való kulturális hasonlóság, néhány olyan hely, amelyet érdemes lenne megfontolni, a skandináv országok, mint Svédország vagy Norvégia, vagy olyan városok, mint a kanadai Vancouver vagy az új-zélandi Wellington. Ezek a helyek magas környezetvédelmi normáikról ismertek, és kulturális és társadalmi szempontból hasonló életminőséget kínálhatnak, mint Budapest.
Végső soron a költözési hely kiválasztása nagyon személyes döntés, és az ökológiai és kulturális szempontokon túl számos tényezőtől függ. Fontos, hogy a döntés meghozatala előtt alaposan utánanézzünk és mérlegeljünk számos tényezőt, például a munkalehetőségeket, a megélhetési költségeket, valamint az egészségügyi és egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
A „legjobb” helyszín meghatározása az oktatási és munkalehetőségek, a megélhetési költségek, valamint az egészségügyi és egyéb szolgáltatások elérhetősége alapján összetett és szubjektív folyamat, amely számos egyéni tényezőtől és preferenciától függ. Az általános mutatók és rangsorok alapján azonban néhány olyan helyszínt érdemes megfontolni, mint például:
– Kanada: Kanada kiváló oktatási rendszeréről ismert, számos elsőrangú egyetemmel, és nagy hangsúlyt fektet a kutatásra és az innovációra. Emellett magas az életszínvonala, és folyamatosan a világ legboldogabb országai között tartják számon. Emellett Kanada államilag finanszírozott egészségügyi ellátórendszerrel rendelkezik, amely minden állampolgár és állandó lakos számára általános lefedettséget biztosít.
– Ausztrália: Ausztrália egy másik ország, amely magas életszínvonaláról és életminőségéről ismert. Erős oktatási rendszerrel rendelkezik, számos elsőrangú egyetemmel, és számos munkalehetőséget kínál a különböző ágazatokban. Az ország emellett egyetemes egészségügyi ellátórendszerrel és magas szintű hozzáféréssel rendelkezik más szolgáltatásokhoz, például a tömegközlekedéshez.
– Új-Zéland: Új-Zéland lenyűgöző természeti szépségeiről és magas életminőségéről ismert. Erős oktatási rendszerrel rendelkezik, amely az innovációra és a kreativitásra helyezi a hangsúlyt, és számos munkalehetőséget kínál olyan ágazatokban, mint a technológia, a mezőgazdaság és a turizmus. Az ország közfinanszírozott egészségügyi rendszerrel és erős szociális védőhálóval is rendelkezik.
– Svédország: Svédország olyan ország, amely nagy hangsúlyt fektet az oktatásra és az innovációra, számos elsőrangú egyetemmel, valamint a kutatásra és fejlesztésre összpontosítva. Az ország emellett magas életszínvonallal és nagyvonalú szociális ellátórendszerrel rendelkezik, amely hozzáférést biztosít az egészségügyi és egyéb szolgáltatásokhoz.
A háború vagy társadalmi instabilitás valószínűségének hosszú távú előrejelzése nehéz, és számos tényezőtől függ, beleértve a geopolitikai feszültségeket, a gazdasági feltételeket, valamint a társadalmi és kulturális dinamikát. A történelmileg stabilabb és békésebb helyszínek közé tartoznak azonban a következők:
– Kanada: Kanada a politikai stabilitásáról ismert, és erősen elkötelezett a multikulturalizmus és az emberi jogok mellett. Az országban alacsony a bűnözési ráta, és a világ legboldogabb és legbiztonságosabb országai között tartják számon.
– Új-Zéland: Új-Zéland egy másik ország, amely történelmileg politikailag stabil és békés. Az ország erős demokratikus hagyományokkal rendelkezik és elkötelezett a szociális jólét mellett, alacsony a bűnözési ráta és magas a társadalmi bizalom.
– Svédország: Svédország politikai stabilitásáról és szociális jóléti rendszeréről ismert, és a nemzetközi konfliktusokban való semlegességnek hosszú hagyománya van. Az országban alacsony a bűnözési ráta és magas a társadalmi bizalom.
– Norvégia: Norvégia egy másik ország, amely történelmileg politikailag stabil és békés. Az ország erős szociális jóléti rendszerrel rendelkezik, elkötelezett az emberi jogok és az egyenlőség mellett, alacsony a bűnözési ráta és magas a társadalmi bizalom szintje.
Fontos azonban megjegyezni, hogy egyetlen ország sem mentes a társadalmi vagy politikai instabilitás lehetőségétől, és hogy az olyan tényezők, mint a gazdasági feltételek és a geopolitikai feszültségek idővel változhatnak. Fontos, hogy alaposan kutassunk és vegyük figyelembe a különböző tényezőket, amikor döntést hozunk arról, hogy hol akarunk élni.
Megkérdeztem Olaszországról is:
Olaszország gyönyörű ország, amely változatos tájakat, gazdag kulturális örökséget és magas életminőséget kínál. Az éghajlatváltozás ökológiai szempontjai tekintetében Olaszország az elmúlt években tett némi lépést a fenntarthatóság és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése felé, bár még mindig van hova fejlődni.
Néhány olaszországi város intézkedéseket vezetett be a környezetvédelmi aggályok kezelésére, mint például Milánó C övezetének dugódíja, amely visszatartja a személygépkocsik használatát a városközpontban, vagy Bologna ZTL korlátozott forgalmi zónája. Emellett Olaszországban nagy hagyománya van a fenntartható mezőgazdaságnak, számos kistermelő alkalmaz biogazdálkodást és hagyományos módszereket.
Olaszországnak azonban környezetvédelmi kihívásokkal kell szembenéznie, mint például a nagyvárosok légszennyezése és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés az energiaellátásban. Az éghajlatváltozás várhatóan szintén hatással lesz az országra, mivel a tengerszint emelkedése veszélyezteti a tengerparti városokat és régiókat.
Összességében Olaszország még mindig életképes választás lehet azok számára, akik Budapesthez hasonló életstílust keresnek, de fontos figyelembe venni az egyes helyszínek ökológiai tényezőit és a lehetséges kihívásokat.
Olaszország különösen érzékeny az éghajlatváltozás hatásaira, többek között a tengerszint emelkedésére, a hőhullámok és aszályok növekedésére, valamint a gyakoribb és intenzívebb szélsőséges időjárási eseményekre. Egyes olaszországi régiók és tájak azonban jobban fel vannak készülve arra, hogy ellenálljanak ezeknek a kihívásoknak, mint mások.
Az egyik olyan régió, amely különösen alkalmas lehet, az Alpok. Olaszország alpesi régióját hegyvidéki domborzat és hűvösebb éghajlat jellemzi, ami némi védelmet nyújthat az éghajlatváltozás hatásaival, például a hőmérséklet emelkedésével és a szélsőséges időjárási eseményekkel szemben. A régió számos gleccsernek is otthont ad, amelyek különösen érzékenyek a globális felmelegedés miatti olvadásra, de olvadásukat a tudományos közösség szorosan figyelemmel kíséri.
Egy másik régió, amely alkalmas lehet, Szardínia szigete, amelyet mediterrán éghajlat és zord táj jellemez. Szardínián nagy múltra tekint vissza a fenntartható mezőgazdaság és a hagyományos földművelési gyakorlat, ami hozzájárult a sziget egyedülálló ökológiájának és biológiai sokféleségének megőrzéséhez. Emellett a sziget számos természeti parknak és védett területnek ad otthont, amelyek lehetőséget nyújtanak a szabadtéri kikapcsolódásra és az ökoturizmusra.
Összességében fontos megjegyezni, hogy egyetlen régió sem teljesen mentes az éghajlatváltozás hatásaitól, és minden területnek szembe kell néznie bizonyos fokú kihívásokkal az elkövetkező években. A hűvösebb éghajlatú és zord terepviszonyokkal rendelkező régiók, mint például az Alpok és Szardínia, azonban talán jobban tudnak alkalmazkodni ezekhez a kihívásokhoz, és jobban meg tudják őrizni ökológiai és kulturális örökségüket. 

írásaim

irodalom/esszé

Bojár Iván András: BOG A TENYÉREN, avagy a magyar Muszeion pusztulása

Bojár Iván András: HAZÁM, HAZÁM! - FÖLD, FÖLD!

AZ AI-t kérdezte a szerkesztö BIA: HOVÁ KÖLTÖZZÜNK A KLIMAVÁLTOZÁS NEGATIV HATÁSAI ELÖL

irodalom/publicisztika

Bojár Iván András: FÉSZBUKLÁZADÁST A FÉSZBUK ELLEN!

Bojár Iván András: AZ EMBER DOLGA

Bojár Iván András: NYILATKOZAT

Bojár Iván András: VIKTORIA ÉS A GYŐZELEM

irodalom/novella

Bojár Iván András: FURCSA ÉV

Bojár Iván András: HÉT ZUHANÁS

Bojár Iván András: AMIKOR JÉZUSKRISZTUS MEGMENTETTE DÉDAPÁMAT

Bojár Iván András: A KÉTELY

Bojár Iván András: EGY ZONGORA TÜNDÖKLÉSE ÉS BUKÁSA

Bojár Iván András: FÓLIA ALÁ-VALÓ LOVE STORY

Bojár Iván András: TALÁLKOZÁS A HÓBAN

irodalom/kisregény

Bojár Iván András: A SZÉP CIGÁNY

kultúra/művészet

Bojár Iván András: A SZŐ(K)KENŐ SZARVAS

Bojár Iván András: HASADT VILÁG - Hauer Lajos kiállítása elé

Bojár Iván András: PÉCS, ART, SATÖBBI

Bojár Iván András: AZ ÉDENKERT HÍDJA

Bojár Iván András: AMIKOR A RENDKÍVÜLI VÁLIK HÉTKÖZNAPIVÁ - Stépán Viŕag kiállítása

kutúra/építészet

Bojár Iván András: MÚLT ÉS JELEN Sajtos Gábor: Pasaréti Gyülekezeti Ház

kultúra/film

Bojár Iván András: MEGMÉRGEZETT ORSZÁG

kultúra/színház

Bojár Iván András: RÖHEJESEN KOMOLY ELŐADÁS

10millió fa/tárca

Bojár Iván András: TU BISHVAT - A fák új éve

Bojár Iván András: A KIVÉGZÉSEK UNALMÁRÓL

irodalom/napló

Bojár Iván András:
UKRAJNAI UTAKON No.1.

UKRAJNAI UTAKON No.2.
UKRAJNAI UTAKON No.3.
UKRAJNAI UTAKON No.4.
UKRAJNAI UTAKON No.5.
UKRAJNAI UTAKON No.6.
UKRAJNAI UTAKON No.7.
UKRAJNAI UTAKON No.8.
Bojár Iván András: APANAP
Bojár iván András: BUDAI TÖRTÉNET ÖTVENHATRÓ

Bojár Iván András: A KIVÉGZÉSEK UNALMÁRÓL

beszélgetések/podcastok

Fábián Luca és Fehér Virág: KÁLI HOLTAK ÉS ELEVENEK

Bojár Iván András: BUDAPEST TELI VAN FALUVAL

Bojár Iván András: SZEGŐ JÁNOS - HÁNYFÉLEKÉPP OLVASHATÓ EGY VÁROS?

Bojár Iván András: TORMA TAMÁS - A VÁLTOZÁS NEM JÓ VAGY ROSSZ, HANEM VAN

space
space
space
space
space
space
SPACE
SPACE
space

irodalom/karcolat

Bojár Iván András: FELFOGHATATLAN!

Bojár Iván András: BOLOND MARI

irodalom/portré

Bojár Iván András: TAMÁS BÁCSI