Vulkán Irodalmi Folyóirat

„Felelőtlen vadember vagyok.” – korrigált az Imre, és mélyen a szőke lány ruhája alá nyúlt, és kicsatolta a melltartóját, s forrón a testére borult.

PIMPEDLY SZABÓ GEORGINA:

CSEPEL KIRÁLYA

Legfrissebb írások

♦STACHE ÉVA

A GYILKOS POR ⋅ 10 MILLIÓ FA – ESSZÉ

♦ GONDA KATA és KENDERES CSABA

VOLTAK BETYÁRNŐK IS ⋅ SZÍNHÁZ

♦ VULKÁN ÍRÓTÁBOR

AUG. 4., 12:00 – AUG. 9., 10:00

♦ SÓLYOM BARBARA

„MISZTIKUS ÉLMÉNY A TÁJBAN LENNI” ⋅ 10 MILLIÓ FA – INTERJÚ

♦ DURST GYÖRGY

A HATODIK HÓNAP ⋅ NAPLÓ

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS

KÉTSZER TALÁLKOZTAM BALÁZS JÁNOSSAL ⋅ NAPLÓ

♦ KOVÁCS RITA

ADY A HALOTTASÁGYON – 1995 ⋅ NOVELLA

♦ SALL FANNI

„MEGPRÓBÁLOK TÁJSEBEKET GYÓGYÍTANI” ⋅ 10 MILLIÓ FA – INTERJÚ

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS

A VÉRCSESZIRT ALATT ⋅ NOVELLA

♦ STACHE ÉVA

NÖVÉNYEK MINT HŰTŐTESTEK ⋅ 10 MILLIÓ FA – ESSZÉ

♦ HARASZTI MIHÁLY

„HAZAÉRTEM EBBE A KÖZÖSSÉGBE” ⋅ 10 MILLIÓ FA – INTERJÚ

♦ VASÁK BENEDEK

AZ EMLÉKEZET HELYE ⋅ PORTRÉ

csepel királya

♦ PIMPEDLY SZABÓ GEORGINA | NOVELLA

Csak az elme alkothat a Pokolból Paradicsomot.

Összetett lény volt, mint mind, ki ember – mégis oly egyszerűek voltak az ő égő álmai. Szélcsengős kert gyerekzsivajjal, az évszakok múlását szemléltető kertre néző balkon, virág-veranda. Egy örökölt nagyszülői ház, vagy a lottónyeremény gyümölcse. De Imre sosem tudta meg azokat a számokat, miképpen soha nem lett öröksége sem.

„Egy kérdőjellel több a sötét világban.” – így nyilatkozott a műhelyből Bencsik Ernő, mikor először látta az Imre apját, anyját, a nővérét, Gizit, meg valami furcsa szőke lányt, akiről azt hitte, hogy német. Utóbbi valamilyen Teréz volt, gyerekesen kékszemű, és túl törékeny termet a hajógyár olajszagtól bűzlő úszóműhelyében. Az Imre – történetünk elfeledett hőse – Bartha Imre volt – megannyi jelentéktelen alak keringett ugyanezzel a névvel ezerkilencszáznyolcvannyolc tavaszán Budapest gyárvárosrészeiben.

(fotó: Fortepan/Bojár Sándor, 1966)

space

Csepelen persze csak ezt az egy Bartha Imrét ismerték, miképpen ezt az egyet ismerte a pelyhes nyakú lány, Teréz – nincsenek már ilyen nők! – és ez az egy volt a család Imrusa. Bencsik Ernő persze meg is mosolyogta volna a becenevét – az Imi nagy vagány volt, senkinek nem hagyta a műhelyben, hogy úgy szólítsa, hogy Imrus! Még a Teréznek, annak a szépcombú és álmodószemű szőke lánynak sem hagyta sohasem. Pedig az olyan szégyellnivalón ellágyult a közelében némely pillanatban, hogy ragyogó szerelemvilága istenének szólította volna. → Folytatás

2025/05/26 16:33

pride és édenkert

♦ OROSZ JENŐ | SZERK

A meleg büszkeség napjára, a Pride-ra úgy lehet tekinteni, mint a hierarchikusan szervezett társadalom morális és álszent hatása alól felszabadító karneválra.

space

Ennek a gyökereit kutatva felmerül az európai kultúrkör meghatározó eleme: a Dionüszosz ünnep, a bor és a mámor ünnepe, amiből egyébként kifejlődött a színházi komédia hagyománya is. Nem túlzás azt mondani, hogy az olyan karnevál-típusú, szexuális tartalmú népünnepélyeknek, mint a pogány időkre visszavezethető Szent Iván-éj, vagy a sok felvonulást rendező amerikai, városi környezetben kialakuló Pride parádé visszautal a „munkaalapú társadalom” előtti szabad és szabados „édeni” állapotokra.

kép: Wolfgang Hutter: Szerelmespár, 1950

A „Paradicsom” nyomai

Nemrég felfedezett régészeti leletek bizonyítják, hogy nemcsak a görög-római hagyományban emlegetett „Aranykor”, de még a bibliai „Édenkert” is létezhetett, mivel egy 14 000 éves, körkörös elrendezésű 15 tonnás, állati – köztük kígyó – motívumokkal díszített kövekből álló, feltehetően szentély céljára használt objektumot fedeztek fel a Tigris és Eufrátesz forrásvidékén található Göbekli Tepe dombon. Ezt az itt élő vadászó-gyűjtögető népek hozták létre, mert a talált állati… → Folytatás

2025/06/25 19:05

a gyilkos por

♦ STACHE ÉVA / 10 MILLÓ FA – ESSZÉ

Amikor a hatalomvágy egyre inkább elvonja a figyelmet a valódi veszélyekről azáltal, hogy értelmetlen félelmet kelt, a tudomány és a művészet kötelessége, hogy figyelmeztessen erre, és életben tartsa a róla szóló diskurzust

LÉGSZENNYEZŐDÉS

Hűséges társ, ott van velünk mindég mindenütt. Befurakodik mindenünkbe hangtalanul, szótlanul, láthatatlanul. Nincsenek falak, kapuk vagy zárak amik ellenállnának neki. Ellepi a városokat, megbénítja a társadalmi élet rétegeit. Sokan belebetegszenek, mások belehalnak.

Egy porszem. Sok porszem. Szálló por.

A szálló por története már csak azért is figyelemre méltó mert csendesen lopakodva évente több ezer ember túl korai halálát okozza. Minél kisebbek a porszemek, annál mélyebre hatolnak az emberi szervezetbe. A PM10-nek nevezett 10 microméter nagyságú porszemcskék is igen kellemetlenek tudnak lenni, de az igazi tökéketes gyilkosok a 2,5 microméter alattiak. Észrevétlenül kúsznak be a gyanútlan tüdőkbe, gyulladásokat, sokszor rákot és néha halált hoznak magukkal

Szálló por mindig létezett, összetételük komplex. Lehet szaharai homok, vagy kiszáradt föld, korom vagy valamilyen más kémiai anyag. Néha csak kellemetlen, néha látható felhővé sűrűsödik. Néha szép színes. Néha gyilkol.

Emberi egészségre nézve a tökéletlen égések során felszabaduló szálló por az igazi ellenség: a korom. A városokban a fosszilis meghajtású… → Folytatás

2025/07/08 21:24

végtelen ég alatt

ANNA PETER BRETON KIÁLLÍTÁSA

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | GALÉRIA

Érezzük-e valaha is kisebbnek magunkat, mint amikor a végtelen ég alatt állunk? Érezhetjük-e magunkat törékenyebbnek? Ez a végtelennel való találkozás az emberi lét egyik legalapvetőbb élménye. Az univerzum tele van energiával és erővel, mindig mozgásban van, soha nem ér véget. Köztünk és a kozmosz között nincs olyan út, amelyen járhatnánk – csak a lelkünkben. Egyszerűen fogalmazva, talán ez az igazi célunk: szembenézni a korlátainkkal, hogy megtaláljuk a módját annak, hogyan kapcsolódjunk a határtalanhoz.

Mindannyian ismerjük az érzést, amikor a hatalmas égbolt alatt állunk. A színek és a fények úgy mozognak, hogy csodálattal tölt el bennünket. Nem tehetünk egyebet, hatással van ránk. Olyan, mintha a szépségben üzenet rejlene. Valakitől? Valahonnan? A felhőkön túlról? Azt gondoljuk: a szépségnek jelentenie kell valamit. Valamit akarnia kell. Áldást akar adni. Hogy felemeljen minket egy csendes, szellemi világba. Magához vonz minket. Ad. Az ég egy csoda, amit minden nap látunk. Egyszerre hétköznapi és csodával teli.→ Folytatás

Elhangzott Anna Peter Breton kiállításának megnyitóján, a Brody House-ban, 2025 május 10-én

2025/05/15 14:18

voltak betyárnők is

RÉCZEY TAMÁS BESZÉLGETÉSE

♦ GONDA KATA és KENDERES CSABA

Közel tíz éve már, hogy a Szent György-hegy facebook oldalán megemlékezés készült a hegyhez szorosan kötődő legendáról: Sobri Jóska és Répa Rozi románcának Eötvös Károly: Balatoni utazás című könyvében lejegyzett történetéről. https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1669591633279193&id=100064832495103

Az itt élők kevesen tudják, hogy milyen kézzelfogható nyoma, fellelhető emléke van környezetükben ma, Eötvös utazása után jó másfél évszázaddal is, ennek a betyárromantikus históriának. A Vulkán Kert színpadán július 18-a pénteken este, népszínVulkán Kertan, újra elhangzik az egykori kaland meséje.

Támogatói jegy itt vásárolható: https://fizetes.firgunalap.hu/jegy.php..

Az előadás alkalmából találkoztunk és beszéltünk a színdarab alkotóival:

– Kenderes Csaba nem először formál majd meg betyár alakot. Szerinted van benned valami “betyáros”, hogy ez a karakter elér?

Kenderes Csaba: A szó szoros értelmében nincs, nem rabolok, fosztogatok, bujdosni sem szokásom, bár tény, hogy szeretem az erdőket járni, de naplemente előtt én már húzok ki a rengetegből.

Idővel kiszínezte és szépítette az emlékezet a betyárok tetteit, cselekedeteit, mindenféle romantikus történetet és erényes tulajdonságot aggattak aztán… → Folytatás

2025/07/07 21:04

vulkán írótábor

♦ AUG. 4., 12:00 – AUG. 9., 10:00

A VULKÁN irodalmi és környezetvédelmi folyóirat egy munkahetes nyári irodalmi műhelye, a lap szerkesztői, Bojár Iván András, Csikós Attila és Kovács Rita írók vezetésével, valamint Pumpedly Szabó Georgina közreműködésével.
Szakmai munka: Kreatív írás, irodalmi ötlet kibontása, felépítése, szövegfejlesztés, készre formálás.
Az egy hét során megismerkedés a környékkel, annak történelmi, geológiai, építészeti értékeivel, szépségeivel. A közeli Balaton meglátogatása. A tábort teljesen kezdők és az irodalomban magukat már kipróbált érdeklődők is választhatják.

Elhelyezés: apartmanokban
Étkezést az árba foglalva a helyszínen biztosítunk.
Jelentkezés: július 31-ig, a befizetésen kívül kérünk küldjenek egy minimum egyoldalas saját írást.

Jelentkezés az alábbi űrlapon: https://forms.gle/BtDa3DRDu38ybN6J6

SPACE
2025/07/07 15:50

„misztikus élmény a tájban lenni”

NICHS ANDREA BESZÉLGETÉSE

♦ SÓLYOM BARBARA| 10 MILLIÓ FA – INTERJÚ

Az olasz kultúra és a természet szeretete végigvonul az életén, ezekből következően két, egymással kapcsolódó hivatást választott Sólyom Barbara. Először bölcsész, majd tájépítész-mérnök diplomát szerzett, ma pedig a Magyar Kertörökség Alapítvány egyik projektvezetője.

– Minden beszélgetőtársamnál ott vannak a gyerekkori emlékek, egy vidéki nyaraló vagy a nagyszülők kertje, Durell és Attenborough, mint meghatározó olvasmány-, és filmélmények. Nálad hogyan kezdődött?

A gyerekkori élmények nálam is meghatározóak, mindig figyeltem a természetben élő társainkra, a növényekre, állatokra, akikkel közös kertet, közös életteret osztunk meg. Sokat olvastam is a témában és érdekelt a művészet, az alkotás, a rajzolás. Az első diplomám olasz szakos bölcsész, de már ott, a szakdolgozatom témájánál visszakanyarodtam a kertekhez. Boccaccio Dekameronjának kerettörténetét dolgoztam fel, ami nagyon izgalmas téma volt számomra. Egy olyan fejlődéstörténet, ami a pestis sújtotta városból való kiszakadásról szól, amelyben a természet rendjéhez igazodó életvitellel… → Folytatás

2025/07/03 20:45

a hatodik hónap

♦ DURST GYÖRGY | NAPLÓ

Az ablakon a sevillai csempékre világítva narancs-rózsaszin fényekkel köszön el este kilenckor a nap, a fecskék drótja üres. Május utolsó napján az elmúlt napok hidege után beköszöntött a nyár, Jerezben már júliusi hőmérsékletet mérnek.

Jöttek a fiatalok hétvégén az Őrségből, Tamara és Csabi, valamit filmeztek, okosak és szépek, hoztak valami házi sört, mi ebéddel kínáltuk őket. Persze, filmekről is beszélgettünk, Csabi már évek óta segít a Mediawave programja összeállításában és a somogyfajszi nyári tábor filmjeinek elkészítésében. Tamarát személyesen nem ismertem, egy levél váltásunk volt valamikor az év elején egyik filmjével kapcsolatban. Kiderült, hogy évfolyam társa Csoboth Dorkának, akinek Novák Erikkel közösen készült filmjét (be- ki- le- fel- szét- meg- át-) az újra szervezett Magyar Filmszemlén láthatta a közönség. Mint a kísérleti filmek egyik előválogatója egy, talán nem végleges verziót láttam.

Kaptam érte rendesen, hogy miért is szavaztam a kísérleti szekcióban való vetítésére, de nem bántam meg, két-három filmről gondoltam azt, hogy formai és tartalmi újszerűségük miatt mindenképpen említésre, megnézésre érdemesek. Ez volt az egyik, a másik kettő pedig Salamon András “Random” című filmje, ami a Lumiere filmiskola produkciója, a másik pedig a “KIX” című dokumentumfilm Mikulán Dávid és Révész Bálint munkája. (Ez utóbbi a MOZ.GO-nak elkeresztelt filmszemlén elnyerte az egész estés dokumentumfilm kategória díját. A díjátadón mondott beszédében Révész Bálint erős kritikát fogalmazott meg a magyar filmgyártás támogatási rendszere egészével kapcsolatban.) → Folytatás

2025/07/01 21:36

kétszer találkoztam balázs jánossal

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | NAPLÓ

Most, amikor jó sorsom a napokban Salgótarjánba vezetett és szoborként állt egy kis zöldterület szegletén, és ötvenegynéhány éve, amikor épp felfedezés alatt álló festőművész volt. Ahogy akkoriban mondták, gondolták: cigányfestő. Pedig mi sem be, vagy épp kiszorítóbb ennél a meghatározásnál, ismerve Balázs zsenijét. Balázs magyar roma volt, festészete pedig egyetemes.

A fekete-fehér portréfotók Toth István munkái
space
Bár drága apámmal kapcsolatban, elmúlta után harminc évvel is, sosem múló ellentmondásos érzések maradtak bennem, jó pár meghatározó, életre szóló élmény miatt soha nem lehetek eléggé hálás neki. Ilyen ez is, amit életem egyik nagy szerencséjének tartok, hogy személyes benyomásokat őrizhetek Balázs János festőművészről (https://hu.wikipedia.org/wiki/Bal%C3%A1zs_J%C3%A1nos_(fest%C5%91,_1905%E2%80%931977 ).→ Folytatás

2025/06/23 22:14

ady a halottas-ágyon - 1995

♦ KOVÁCS RITA | NOVELLA

Azt hiszem, boldog vagyok. Bár különös nyár ez. Majdnem maximális pontszámmal felvettek az ELTE magyar szakára. Ötszörös volt a túljelentkezés. Az irodalom szóbeli vizsgán pont azt kérdezték, amit reggel néztem át, Jorge Semprun Nagy utazás című regényét. Kint, az ajtó előtt, a folyosón, ahol a felvételiztetés folyt, egy szakadt, régi, de nagyon kényelmes fotel állt. Annyira izgultam, hogy reggel, amikor beértem az egyetemre, beleszédültem. A felvételiztető terem ajtaja pont a fotelre nyílt, délig feküdtem benne, kétségbeesett fejjel. Minden egyes alkalommal, amikor nyílt az ajtó, ráláttam a teljes felvételiztető bizottságra, és persze ők is láttak engem, ahogy ott fekszem. Mire rám került a sor, már jó ismerősökként üdvözöltem őket.

..Minden nap kiszállok majd az Astoriánál, végigmegyek a Kossuth Lajos utcán a Ferenciek teréig, azon a rövid szakaszon, ami a legjobban jellemzi ezt a várost, ahol a múltidéző patinás, és az ócska, lepukkant épületek, a már bezárt vagy a még csak halálra ítélt boltok megférnek egymás mellett. A huszadik század utolsó öt évében minden reggel elsétálok majd ezen a zajos, koszos szakaszon, és látni fogom, hogy épül le, akárcsak a bölcsészettudomány csodálatos, Dunára néző épülete, amiről már tudják, hogy az új évezredben vissza kell adniuk a piarista rendnek, amelytől az ötvenes évek elején az állam elvette.

Látok majd egy Hyper nevű, különleges, hippi ruhákat áruló, hatalmas kirakattal bíró boltot, persze az ott található garbókat és…→ Folytatás

2025/06/19 20:33

„megpróbálok tájsebeket gyógyítani”

NICHS ANDREA BESZÉLGETÉSE

♦ SALL FANNI | 10 MILLIÓ FA – INTERJÚ

Fanni kapcsolódása a fákhoz nem újkeletű. Ahogy mondja, a fák a reményt, a személyes érdekeken túlmutató cselekvést szimbolizálják számára. Művészként is a tájhoz, a természethez való kapcsolódás érdekli. A Nyimi Öko Közösség – melynek ő is tagja – 26 hektáros területén, és a férjével közös kertjében kezdett kísérletezésbe, válaszokat keres például arra, hogyan hat a tájhoz, konkrétan a fákhoz való kötődés a regeneratív folyamatokra. Mitől válik valaki motiválttá, hogy gondoskodjon egy területről?

– 2012-ben jött létre a Nyimi Öko Közösség. Mit kell tudnunk rólatok, te mikor és miért kapcsolódtál?

Sokáig nem éreztem magam jól olyankor, amikor sok ember volt együtt és nekem tájékozódnom kellett közöttük, ha meg akartam szólalni, hangosnak és gyorsnak kellett lenni. Nem volt komfortos, nehézségeim voltak ilyen helyzetekben, ezért nem gondoltam, hogy csatlakoznom kéne bármilyen közösséghez. Aztán megismertem a férjemet, Zimmermann Dánielt, és ez lassan megváltozott. Azóta mást gondolok a közösségépítésről is, hiszen sokféle kapcsolódás van, nemcsak olyanok, amilyenekkel én korábban találkoztam. Dani a megalakulás után pár hónappal, 2010-ben csatlakozott a közösséghez, amely akkor helykeresők… → Folytatás

2025/06/17 12:05

a vércsszirt alatt

– REICHNITZER TÖPRENGÉSEI –

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | NOVELLA

Volt egy nagy fotele. Lábtámasszal. És könyvei, körben a szobában. Szinte beterítették mind a négy falat. Rechintzer Aladár legkevesebb fél évszázad késésben volt. A könyv ekkoriban már nem a műveltség, a tudás zálogát jelentette, csupán egy sajátos adathordozóét. Márpedig a könyv elavult, több technológiai generáción túli, divatjamúlt adathordozó lett. Senki nem olvasott könyvet. Az írásos kommunikáció telefonon és laptopon keresztül zajlott. Belátható, elviselhető terjedelmű szövegekre szorítkoztak a népek. Olyan vaskos, sokszáz, netán ezer oldalra rugó könyveket, amilyeneket évtizedekkel korábban Rechnitzer szülei vettek a kezükbe, ebben az időben csak ritka elszánt kalandorok. Amilyenek a Mount Everest megmászói lehettek. Csakhogy Rechnitzernek volt egy álma.

Valójában több álma is volt, de az egyikben azt vizionálta, hogy egyszer bölcs öregember lesz, aki a könyvein keresztül naphosszat csak az emberiség múltjának legnagyobb gondolkodóival diskurál. Platonnal, Buddhával, Marcus Aureliusszal, Szent Ágostonnal, Goethével. De Rechnitzer, bárhogy is szaladtak az évek, csak nem akart olyan öreggé válni, akinek a jelen és az évezredekre visszanyúló múltbéli világra pillantása bölcsességgel van tele. Aki hiba nélkül tud különbséget tenni fontos és nem fontos között. Aki képes megtartani a szükséges távolságot önmaga és a világ között és nyugalmat, türelmet gyakorolni az emberek viselkedésének… → Folytatás

2025/06/14 21:24

növények mint hűtőtestek

♦ STACHE ÉVA | 10 MILLIÓ FA – ESSZÉ

„Amikor a hatalomvágy egyre inkább elvonja a figyelmet a valódi veszélyekről azáltal, hogy értelmetlen félelmet kelt, a tudomány és a művészet kötelessége, hogy figyelmeztessen erre, és életben tartsa a róla szóló diskurzust.”
SPACE

PROBLÉMA

Hőszigetek, hőstressz, a hőséggel összefüggő betegségek miatt több kórházi ellátott, a szélsőséges hőség miatt növekvő számú halálesetek, a vízfelhasználás megduplázódása, az ökoszisztémák pusztulása, aszályok. Minden nyáron tudatosan vagy nem, de szembenézünk ezekkel a problémákkal. A változó éghajlat miatt az évszakok megváltoztak, a hőség egyre szélsőségesebb, az aszályok egyre hosszabbak.

Technikai intézkedések csak kis léptékben kínálnak megoldást. A helyi vízpermetezőkkel lehet ugynan lokálisan hűteni, de a probléma túlmutat a helyi komforthiányon. A réteket is lehet öntözni, de ahhoz a víznek rendelkezésre kell(ene) állnia, és pontosan ez a probléma a forró és száraz időszakokkal: elfogy a víz!

A légkondicionáló rendszerek használata nem enyhíti, hanem súlyosbítja a helyzetet. A készülék a meleg levegőt átemeli a külsö térbe, ami az épület belsejét hűvösebbé, de a külsejét melegebbé teszi. Ez a hő arra készteti a légkondicionálót, hogy még erősebben működjön, így még több hőt bocsát ki a szabadba,… → Folytatás

2025/06/13 23:28

„hazaértem ebbe a közösségbe”

NICHS ANDREA BESZÉLGETÉSE

♦ HARASZTI MIHÁLY | 10 MILLIÓ FA – INTERJÚ

Kertészmérnökként úgy tűnhet, nem meglepő, hogy a 10 millió Fa önkéntese lett, de Misu – ahogy az alapítványnál mindenki hívja – mégis véletlenül került a szervezethez. Minden esetre az amúgy teljesen más területen, értékesítőként dolgozó Haraszti Mihály ma már több más feladata mellett a 10 millió Fa nemzetközi együttműködéseit koordinálja

– Az alapítványhoz csatlakozók jórésze Iván (Bojár Iván András, a 10 millió Fa vezetője – a szerk.) hat évvel ezelőtti Facebook posztjához köti a motivációt, hogy a tettek mezejére lépjen, és tegyen valamit a bolygóért, a környezetünkért. Te mióta vagy önkéntes, és milyen területen kapcsolódtál be a munkába?

SPACE

10 millió Fáról a barátaimtól hallottam, és nagyjából másfél éve csatlakoztam én is a csapathoz. Alapvetően operatív munkát végzek, eleinte az ültetések lebonyolításában vettem részt, majd időközben több más feladat is megtalált. Mivel éltem Írországban és jól… → Folytatás

2025/06/06 20:24

az emlékezet helye

PIERRE NORA HALÁLÁRA

♦ VASÁK BENEDEK | PORTRÉ

Hát elment Pierre Nora is, ifjúságom mocskosul divatos, és meglepetésre annál maradandóbb történész-sztárja. A „mocskosul divatos” nem valami ordenáré zsurnalizmus, hanem egyszerű tényközlés – nemigen emlékszem többet hivatkozott és izgalmasabb társadalomtudósra a kilencvenes évekből – persze jó barátján, intellektuális harcostársán és nem mellékesen sógorán, François Furet-n kívül.

Úgy alakult akkoriban, a kilencvenes évek közepén, hogy családi kötelékeken keresztül amolyan kívülállóként bepillanthattam a híres EHESS, a párizsi École des hautes études en sciences sociales (nagyjából és fellengzősen „a társadalomtudományi magasiskola”) életébe és működésébe. Ekkoriban Pierre Nora volt ott a tanulmányi igazgató, és hát elég lenyűgöző zsezsgés zajlott a Raspail ama jellegzetes, rácsos homlokzatú, modernista épületében.

Most nem mesélem el, milyen – Boris Vian szép szavaival – Jean-Sol Partre-szerű entellektüel szupersztárok adták egymás kezébe az előadótermek kilincseit és a menza vinaigrette-es tubusait.

A lényeg, hogy Pierre Nora már akkoriban óriási hatással volt rám. Pedig a köszönésen, piaci alkudozáson és egy-két René Char- meg Serge Gainsbourg-verssoron kívül semmit sem tudtam franciául.

De hát annyit azért tudtam róla, hogy a Gallimard szerkesztőjeként évről évre dobálta le az intellektuális atombombákat, például neki köszönhetjük … → Folytatás

2025/06/05 20:51

májusi napok

♦ DURST GYÖRGY | NAPLÓ

A 35.-ik Mediawave Együttlét Szigligeten, a Vár udvarban volt május1-4 között. Szándékom szerint elejétől a végéig ott akatam lenni, kíváncsi voltam, hogy az új csapat, az új helyszín hogy működik, lesznek-e nézők, filmes és zenei események nemzetközi hírű filmesek, zenészek. Kissé bizonytalan még az új arculat, ám kíváncsian vártam mire jutnak a fiatalok az örökséggel, amit Jenő barátommal rájuk hagytunk pár éve. Az elválás nem volt könnyű, ám amikor vagy tíz éve elszántam magam a váltásra, az országgal együtt a Mediawavet is elhagytam. A bemutatásra kerülő filmek válogatásában még részt veszek, de a szervezésben, a megrendezéshez szükséges pályázatok lebonyolításában már nem.

A második napra érkeztem, Imre barátom várt már, néhány régi arc mellett ismerkedtem az újakkal. Jó volt ott lenni, a filmesek közül találkozni pl. Veit Helmerrel, aki szinte minden filmjét a Mediawaven mutatta be először Magyarországon, személyesen vett részt a legújabb, “Gondola”-című filmjének bemutatóján. A zenei programok közül nekem a legnagyobb élményt a Tóth Evelin-Hammid Drake-Benke Robi trió koncertje jelentette, bár a Besh o’drom és a Grencsó formációk is nagy élményt jelenthettek a résztvevőknek.

Úgy gondolom, hogy a helyszín kihasználása a jövőben – öt éves szerződést írt alá a Várudvarral az új vezetés – kiteljesedik, finomhangolás követheti és a Mediawave újra az egyik legkülönlegesebb májusi fesztivál eseménnyé válhat. → Folytatás

2025/06/03 21:35

beindult a vulkán kert

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS

Szombaton lezajlott az első szentgyörgyhegyi ismerkedő délután/este a VULKÁN Kertben. Nagy köszönet mindenkinek, aki eljött. Jó hangulatban, fesztelen ismerkedős, barátkozós beszélgetésekkel telt. Máris több szinte-szomszédok közötti kapcsolat született. Emberek, családok, akik évek, évtizedek óta egymástól csak pár tucat vagy száz méternyi közelségben élnek vagy töltik a nyarakat, mégsem volt kapcsolatuk egymással mostanig. Pedig nemcsak ezeknek a közeli szomszédoknak, de a hegy falvaihoz tartozó hegybélieknek is hasonló örömeik és gondjaik vannak. Ha csak a hegy útjait vesszük, máris nyilvánvalóbb, hogy nekünk hegyben élőknek számos, jól érzékelhetően sajátos közös dolgunk van egymással, más félék, mint a közigazgatási egységünk településeivel.

De ott vannak még a hegyünk nyugalmára, geológiai, természeti, építészeti és urbanisztikai (hisz ne feledjük: a szőlőshegy valóságos, de igen sajátos, ritka települési típus, egyedi építészeti telepítésmódokkal), a villámárvizekkel kapcsolatos környezetvédelmi vonatkozások, melyek kezelése, értékeink megőrzése, fejlesztése, mindannyiunk közös érdeke.

Az első találkozón jó sokan voltak. Mintegy 120 ember jelzett vissza a meghívásra. Közülük kb. minden második személyesen is megjelent. Ez kiváló arány. Ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy a kisapátiak, Diska-dűlőben érdekeltek jelentős mértékben többen érkeztek, mint mondjuk a Raposkán, Csendárban, Hegymagason vagy a Mogyorós-hegyen élők.
A Szentgyörgyhegy… → Folytatás

2025/06/03 11:30

ember a mező fája

MIKÉFE TÁBLAAVATÓ EMLÉKBESZÉD

♦ RADVÁNSZKI PÉTER RABBI | PUBLICISZTIKA

A napokban emléktáblát avattak az egykori Magyar Izraelita Kézmű- és Földmívelési Egylet hajdani telephelyén, amely ma a Főkert Keresztúri úti telepéhez tartozik. Messziről rápillantva marginálisnak ható esemény. Közel lépve azonban, nemcsak a magyar zsidóság, de most a klímakatasztrófa korában, minden földlakó számára kulcskérdés, hogy kulturálisan, tudatilag, szakmai felkészültséggel, de akár magasabb szintű lelki/szellemi megközelítéssel is, hogyan állunk ahhoz a kertészeti hagyományhoz, amelyet a ’48-as polgári forradalmat megelőző reformkori társadalomfejlődés lendületében létrejött MIKÉFE (Hermina út 48.), nem pusztán mint kertészet, de iskola, majd kibuc formájában alapozott meg. Alábbiakban a táblaavatás során Radvánszki rabbitól elhangzott beszéd olvasható.

Egy egyesületre, a MIKÉFÉre emlékezünk. Legfőbb célkitűzése az volt, hogy diákjai, végzettjei abban az áldásban részesüljenek, amit Becálél, a nagy iparművész és társai kaptak, hogy megteljenek „isteni szellemmel, bölcsességgel, értelemmel és szakértelemmel minden iparos munkában”.

A Bibliában egy virágzó kézművesipar, és mezőgazdasági kultúra tárul elénk. A korabeli társadalom az asztalos, az ötvös, a kovács, az ács, a földműves és hasonló szakmák → Folytatás

2025/06/02 13:01

a rendszer-váltás forgató-könyve(i)

VAJDA JUDIT BESZÉLGETÉSE

♦ CHATGPT | INTERJÚ

Miképp lesz vége az Orbán-rendszernek? Napról napra erősödik az érzés, hogy egy korszaknak mintha vége lenne. Ez a beszélgetés a NER szétesésének lehetséges módozatait veszi végig, rendkívül alaposan elemezve a mai hazai helyzetet. Korábban politológusok, szakértők értelmezték és elemezték a politika folyamatait. Ma ezt, meglepő felkészültségével, az MI végzi el.

DEMOKRATIKUS ÁTMENET VAGY „FORRADALOM”?

– Lètrejöhet-e egy demokratikus átmenet a Tisza párt és Fidesz között? Nevezhetjük e ezt demokratikus átmenetnek, amikor egyelőre a jogállamiság minden intézménye a Fidesz kezében van?

A kérdésed rendkívül fontos és aktuális, különösen a 2024-es EP- és önkormányzati választások eredményeinek fényében, ahol a Tisza Párt látványos előretörése látszik. Vizsgáljuk meg a kérdést két fő szempontból: a demokratikus átmenet lehetősége és a jelenlegi hatalmi struktúra valósága.

1. Létrejöhet-e demokratikus átmenet a Tisza Párt és a Fidesz között?

Elvileg: Igen, elméletileg egy demokratikus átmenet bármikor lehetséges egy többpárti rendszerben, ha:

van szabad választás, létezik politikai verseny, a választások eredményét tiszteletben tartják, a… → Folytatás

2025/05/31 11:25

„miattunk is történnek változások”

NICHS ANDREA BESZÉLGETÉSE

♦ TRACEY WHEATLEY | 10 MILLIÓ FA – INTERJÚ

Skóciából jött Magyarországra, és bár nem volt szándékában letelepedni, több mint harminc éve él itt. A Wekerletelep sajátos „mikroklímájában” talált otthonra, és mivel mindig foglalkoztatta a kisközösségek, a civil szervezetek, a társadalmi és környezeti igazságossággal foglalkozó mozgalmak szemléletmódja, afféle katalizátor szerepet vállalt Wekerlén is.

space

– Milyen kalandvágy hajtott, hogy jutott eszedbe éppen Magyarországra költözni?

1993-ban kerültem ide, a kíváncsiság és a csodálkozás vezetett a régióba. Izgalmasan hangzott az itteni rendszerváltás, azt szerettük volna megnézni közelebbről is a barátaimmal, hogy milyen az élet a vasfüggöny másik oldalán. Korábban dolgoztam már Csehszlovákiában, onnan jöttem tovább, és bár nem volt szándékom itt letelepedni, mégis maradtam. Lett családom, itt született, nőtt fel a fiam.

– Mostanában nem jutott eszedbe, hogy ideje visszamenni… → Folytatás

2025/05/30 21:43

rekviem egy budai lányért

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | NAPLÓ

Megrázott. Vártam, hogy kijöjjön végre a Netflix bombasztikus, Rocksztárból gyilkos című filmje, hátha segít lezárni egy 2003 óta égő rosszérzést, eltemetni a gyászt, ami bennem épp úgy, ahogy sokakban, akik Cinit (Rády Krisztinát), ezt a nagyszerű okos és hihetetlenül erős nőt ismerték, immáron másfél évtizede nem tud nyugvópontra jutni. Figyelni fogom magamat, vajon csillapodik-e majd ezáltal a máig tartó szomorúság és fájdalom, ha csak szóban vagy gondolatban előkerül a derűre termett lény és a tragédiája.

A film ma reggel nyilvánossá vált. Megnéztem. Az egyik interjúban, az ellenkező fél, a Trintignant család sztárügyvédje hozza szóba Cinit: „Lenyűgöző ember” – mondja. Mit is mondhatna mást?

A figyelemfelhívó cím persze rá utal: Bertrand Cantat-ra. Ő a gyilkos rocksztár. Működése a világban valóban rengeteg embernek okozott szenvedést. (És örömöt is, hogy ne legyen olyan egyszerű ez a végtelenül szomorú, borzalmas történet) Nemcsak érthetően a legendás Trintignant családnak és baráti köreiknek okozott szenvedést és veszteséget, de Cini magyarországi barátainak is: hiába maradtunk ki a gyilkosságot követő franciaországi médiafelhajtás pszichózisából, fizikailag távol ugyan, de mindenekelőtt Cini és a gyerekek sorsáért aggódva folyamatosan nyomon követtük a rettenetes vilniuszi éjszaka utáni hét év történéseit. És nemcsak a közvetlenül, Bertrand saját kezével elpusztított áldozat, Marie Trintignant, de sajnos a később bekövetkezett tragédia, Cini halála miatt.

Talán mindenki hallott… → Folytatás

2025/03/28 12:40