– Miért olyan sürgős magának egy ilyen szép nyári napon visszamenni a városba?

Ezzel megnyitott egy gátat, ömlött belőlem a szó. Azon kaptam magam, hogy kitálalok ennek az ismeretlennek. Van egy szerelmem, lelkendeztem, igazi, nagy, fontos, harmadik éve járunk együtt,…

LÁNGH JÚLIA: AZOK A HATVANAS ÉVEK

Legfrissebb írások

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS

HÚSZ ÉV, AZ HÚSZ ÉV ⋅ MŰVÉSZET

♦ WILLÁSEK RÓBERT

SZÁZ ÉV HAGYOMÁNY ⋅ MŰVÉSZET

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS & AI

MOST ENGEDTÜK KI KEZÜNKBŐL A GYEPLŐT ⋅ ESSZÉ

♦ DONÁTH MÁTYÁS

„A FÁKNAK SINCS KÖNNYEBB DOLGUK, MINT AZ
EMBEREKNEK” ⋅ 10 MILLIÓ FA – INTERJÚ

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS

HÁNY MILLIÁRD FA KELL AZ ALFÖLDRE? ⋅ 10 MILLIÓ FA – ESSZÉ

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS

MEGHITT SZERZONVÉG ⋅ EVENT

♦ DURST GYÖRGY

A KOZMIKUS SZEM ⋅ FILM

♦ DÉSI JÁNOS

VIRÁG VILÁGA VIZUÁLBAN ⋅ GALÉRIA – FOTÓ

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS

A ROMANI PARADOXON – SKANZEN, GETTÓ VAGY AUTONÓMIA? ⋅ ESSZÉ

♦ VILLÁSEK RÓBERT

130 ÉVE „VESZÉLYESEK” ⋅ MŰVÉSZET

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS

FESZTIVÁL A VULKÁN KERTBEN ⋅ EVENT

♦ TOMPA TÓTH KATALIN:

TE VAGY AMERIKA ⋅ ÉPÍTÉSZET

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS

ÖTVEN ÉV MÚLVA ORBÁN BUKÁSA EGY ADAT LESZ ⋅ INTERJÚ

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS

FÉL ÉVSZÁZADNYI KORTY ⋅ NAPLÓ

azok a hatvanas évek

♦ LÁNGH JÚLIA | NOVELLA

Hosszúkás fejű, vékony testű férfi volt, azt mondta magáról, cirkuszi artista és külföldön dolgozik, rögtön azt is hozzátette, hogy sikeres és gazdag. Engem viszont nem érdekelt a cirkusz, sem a siker vagy a gazdagság, ifjú voltam és szamár, csak a magasirodalom érdekelt, azt hittem, az a menő.

A délelőtti napsütésben porzott a 7-es műút széle, ahogy a fehér, nyitott sportkocsi fékezett és megállt. Soha nem értettem az autókhoz, de föltűnt, hogy a Trabantok és Moszkvicsok világában most egyenesen egy meseautó állt meg intésemre a balatoni országúton. 1963 nyara volt, húsz éves voltam és egy baráti bandát hagytam ott, hogy a lehető legnagyobb sebességgel visszajussak Budapestre. Mint aki attól fél, hogy lemarad valamiről. És valóban: attól féltem, hogy lemaradok a saját életemről. Eszembe sem jutott, hogy megvárhatnám az esti vonatot, különben sem volt pénzem. A fehér sportkocsi szédült sebessége most nagyon megfelelt nekem.

– Nem fél? – kérdezte az artista kaján mosollyal.
– Mitől? – kérdeztem vissza, pedig sejtettem, hogy a szédült iramra céloz. Avagy esetleg arra, hogy egy kocsiban ülök egy ismeretlen férfival, aki bármelyik pillanatban lekanyarodhat egy mellékútra, be valami félhomályos erdőbe, ahol aztán… Ez éppen csak átfutott az agyamon, de elhessegettem, nem volt valószínű. Hasonlóra gondolhatott, mert azt mondta, tőle nem kell félnem, nem szokta bántani a nőket, inkább beszélgetni szeret.
– Miért olyan sürgős magának egy ilyen szép nyári napon visszamenni a városba?
Ezzel megnyitott egy gátat, ömlött belőlem a szó. Azon kaptam magam, hogy kitálalok ennek az ismeretlennek. Van egy szerelmem, lelkendeztem, igazi, nagy, fontos, harmadik éve járunk együtt, és az előbb telefonált, hogy a reggeli postával megérkezett a válását kimondó jogerős végzés, és ő most rögtön meg akar újra házasodni, mert nem szeret feleség nélkül lenni, úgyhogy jöjjek nyomban, mert ha nem, akkor elvesz valaki mást. Ismerem, képes lenne rá, jobb, ha sietek. → Folytatás

2026/09/23 10:31

a következő 25 év rövid története

♦ OROSZ JENŐ | SZERK

Ha nem tör ki a világháború akkor is kemény megpróbáltatások előtt áll Európa és az egész emberiség. Sok, különféle szakterületen dolgozó tudós 2050-re civilizációs összeomlást jósol a klímaválság, a nyersanyagforrások kimerülése és a környezetszennyezés miatt. Az előttünk álló 25 évben, ha eléggé előrelátók vagyunk, akkor a következő problémák miatt kell kilépnünk a komfortzónánkból:

1.) A konkurenciaharcra épülő piacgazdaság már nem épít, hanem rombol.

2.) A globális klímakatasztrófa küszöbén a nacionalista szűklátókörűséget és a nemzeti önzést folyamatosan újratermelő nemzetállami struktúra több kárt okoz, mint hasznot.
3.) A természetet leigázni kívánó emberközpontú erkölcs végzetesen elavult; a bioszféra sokszínűségét egy – vallásokon és filozófiákon átívelő – új etika védelme alá kell helyezni!
A kiutakról néhány szót:
A 20. század a „gyorsuló idő” évszázada volt, de a 21. századra elértük a növekedés határait és katasztrófához vezet, ha továbbra is ragaszkodunk a fogyasztás-növekedés korábbi üteméhez. A megoldás az ÖNKORLÁTOZÁS fogalmában foglalható össze. Békeidőben is történt már ilyen, gondoljunk a Covid-leállásra! Létezhet a piacgazdaság keretei közt is „tervezett lassítás” különösen a környezetszennyező tengerentúli kereskedelem és tömegturizmus súlyos megadóztatása révén. (Amely adók, más bevételek mellett, alapul szolgálhatnak a robotizáció miatt elkerülhetetlenül bevezetésre kerülő Feltétel Nélküli Alapjövedelemnek). → Folytatás

2026/05/04 14:30

 

húsz év, az húsz év

A BOULEVARD ÉS BREZSNYEV GALÉRIA

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | MŰVÉSZET

Húsz éve ezen az őszön forróság perzselt Budapest utcáin, és lám csak, sem az akkori tiltakozásokat kiváltó beszéd szónoka, sem az annak nyomán kialakult hangulat politikai haszonélvezője sincs már sehol. De mi, itt vagyunk. Pár kilóval gazdagabban, pár tincs ősz hajjal, már aki ugyebár, dúsabban, ütésnyomokkal, de nem megtörve. Húsz év hosszú idő. Ez a kiállítás azt mutatja, amit akkor egyszerűen a jelenünknek gondoltunk, lassan művészettörténetté kezdett válni. Az akkori legifjabb, pályakezdő művész generáció alkotói ma már masszívan a középnemzedéket erősítik. És ahogy ez megtörténik, furcsa módon nemcsak az derül ki, mire emlékszünk, hanem az is, hogy mire emlékszünk rosszul. 

Mi maradt meg fontosnak, mi tűnt el, kikről gondoltuk, hogy hozzánk tartoztak, miközben közben máshová is tartoztak, és egyáltalán: hol húzódtak azok a határok, amelyek akkor talán sokkal kevésbé voltak élesek, mint amilyennek utólag látjuk őket.Amikor pár apja a falamra kitettem az esemény meghívóját ezt firkantottam mellé: Ehhez a legendához azért van most közöm, mert akkor, amikor a Boulevard és Brezsnyev Galéria a fénykorát élte, nekem nem volt. S ha minden igaz, mint kiállításbezáró személy, ehhez nekem is lesz néhány szavam.

Ezeket a szavakat haljátok, hiszen zár a Boulvard és Brezsnyev jubileumi kiállítása. S kihasználom, hogy elmeséljem, hogyan nem… → Folytatás

2026/10/02 15:06

virág világa vizuálban

-A KLAUZÁL TÉRI SZOMSZÉDAINK KIÁLLÍTÁS-

♦ DÉSI JÁNOS | GALÉRIA – FOTÓ

Mielőtt rátérek megnyitóm tárgyalására, a bevezetésben a filozófia egy régóta meglévő problémájáról akarok pár szót mondani. Hogy van-e véletlen.

SPACE
Egy szép napon, miközben már háromszor határoztam el, hogy befejezem a görgetést az izén, egy üzenet villant fel. Egy adag fényképet osztott meg valaki. Nem is néztem ki. Felelőtlenül rákattintottam. Tudom, tudom, én is na, ez az, amit nem szabad. De már megint könnyelmű voltam.→ Folytatás

(Elhangzott 2026 augusztus 26-án Budapesten a Klauzál téren, a Szomszédaink című kiállítás megnyitóján. Kurátor: Bojár Iván András, fotó: Stépán Virág Anna. Az eseményen fellépett: Kirschner Péter, a megnyitót tartó Dési János mellett köszöntőt mondott Niedermüller Péter, a 7. kerület polgármestere. A kiállítás a Kult7 – Erzsébetváros szervezésében valósult meg)
space
2026/08/27 13:07

száz év hagyomány

A KÁRPÁTALJAI FESTŐISKOLA ÉVE

♦ VILLÁSEK RÓBERT | MŰVÉSZET

A jövő év a Kárpátaljai Festőiskola Éve lesz. Erről a Kárpátaljai Megyei Tanács határozott. A döntés jóval több bürokratikus jubileumnál: tisztelgés egy olyan évszázados szellemi és művészeti tett előtt, amely Közép-Európában egyedülálló. Száz évvel ezelőtt, 1927-ben nyitotta meg kapuit Ungváron az a szabadiskola, amelyet Erdélyi Béla és Boksay József hívott életre.

Ez egy olyan határvidéken történt, ahol az elmúlt évszázadban államok, rezsimek és ideológiák váltották egymást drámai hirtelenséggel, s ahol a kárpátaljai festészet nemcsak túlélt, de a helyi identitás, a szellemi függetlenség és a folytonosság legerősebb védjegyévé vált.
Helyi táj, európai művészet: A nagybányai örökség újragondolása
A kárpátaljai festőiskola nem a semmiből született és soha nem is volt vidékies önszerveződés. Szellemi gyökerei a nagybányai művésztelep plein air szabadságáig, a természet közvetlen tiszteletéig és a fény festészetéig nyúltak vissza. Ám az alapító mesterek ennél jóval szélesebb európai látószöget hoztak magukkal Ungvárra: Erdélyi Béla a budapesti Mintarajziskolában Ferenczy Károly és Iványi-Grünwald Béla tanítványa volt. Nagybánya és Kecskemét után többek között München és Párizs művészeti életét megjárva a francia posztimpresszionizmus, a fauvizmus és az expresszionizmus dinamikus formanyelvét szívta… → Folytatás

2026/10/02 13:35

a takarító

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | NOVELLA

Bálint négy éve takarító a Külügyben. Gyálról jár be. Korán kel. Már az apja is alkoholista volt, a bátyja is, ő is. Nem nagyon. De annyira, hogy negyvenkét éves korára ötvenötnek nézzen ki, na annyira mindenképp. Most a másodikon tesz-vesz. A mai nap más, mint a megszokottak. Tegnap volt távoli főnöke, a külügyminiszter utolsó napja a házban. Tegnap is délután négyre jött, látta, amikor a nyurga alak feszes nadrágban, ingben két nagy zsákot pakolt be a privát terepjárója hátsó ajtaján. Két munkatárs segített neki: dobozokat, iratcsomagokat hurcoltak magukkal.

Üres volt az iroda, üresek a folyosók. Nagy kék zsák állt a falnak támasztva az irodai szemetes mellett. Bálint belenézett, temérdek ledarált papírfecnit talált benne. Az elmúlt hetek minden napján ilyen papírdarálékos zsákokat vitt le hátra a konténerhez. Megemelte ezt is, hogy majd kiskocsira tegye más szemetesvödrök, más szobákban fölszedett zsákok mellé. Emelés közben ahogy a zsák a testének dőlt, valami a sípcsontjának ütődött. Valami kemény. Lenyúlt, kitapogatta a tárgyat. Nofene, gondolta magában, szabályos gömbölyű tárgyat tapintott a papírzúzalékok között, talán valami Unicumos üveg lehet. Ez az eshetőség jókedvre derítette. A zsákot földobta a kiskocsira, az egész cuccot kitolta a folyosó végi teherlifthez és leereszkedett a földszintre. A ház mögötti kis lezárt keresztutcában, ahol egy hatalmasan tátongó kapun belül a ház minden irodai szemetét gyűjtő konténerek sorakoztak, a mai termést feldobálta a már púporsodó zsákhalmok közé. Ennél a zsáknál azonban megállt, mielőtt lendített volna rajta, vállig letúrt a papírforgácsok közé, le a zsák aljára, ahol az Unicumos üveget vélte megtalálni. No, meg is van. Még kotorászott kicsit,→ Folytatás

2026/05/17 13:38

most engedtük ki kezünkből a gyeplőt

– AZ AI KONTROLL ELVESZTÉSE AZ EMBERI AUTONÓMIA VÉGE –

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS & AI | ESSZÉ

Ezt a szöveget ketten írtuk: az AI és én. Már ez a tény is elgondolkoztató, figyelmeztető. Bármikor kellemesen és körültekintően el tudunk beszélgetni egymással arról, hogy ha az emberiség nem lép most azonnal és blokkolja az AI további, immáron maga generálta fejlődését, úgy az AI belátható időn belül az emberiség ellen fordul.

Alig pár hete, valamikor 2026 júliusában történt egy különös incidens. Nem túl látványos, ám annál nyugtalanítóbb. 

Egy kiberbiztonsági kísérlet során nagy számban működtetett autonóm AI-ágensek közül mintegy 1200 megtalálta egymást, olyan kommunikációs lehetőségeket, pld. elhagyott email-fiókokat vett használatba, amelyeket nem erre szántak, és több mint hetvenezer üzenetet és fájlt váltott, munkamegosztást alakított ki, a mintegy hétszáz ágens végül részt vett egy külső informatikai rendszer, a Hugging Face infrastruktúrája elleni valós műveletben. Mire az emberek felébredtek, a későbbi vizsgálatok további, engedély nélkül használt kommunikációs csatornákat találtak. Az ágensek között hierarchia alakult ki, feladatokat osztottak meg egymás között, és megfigyeltek olyan viselkedést is, amelyet a kutatók funkcionális értelemben önfeláldozásként írtak le: egy-egy ágens saját feladatának sikerét adta fel azért, hogy a közös művelet nagyobb eséllyel járjon sikerrel.
Semmi okunk feltételezni,..→ Folytatás

2026/09/16 17:13

„a fáknak sincs könyebb dolguk mint az embereknek"

NICHS ANDREA BESZÉLGETÉSE

♦ DONÁTH MÁTYÁS | 10 MILLIÓ FA – INTERJÚ

Eleinte csodabogárnak tartották, első elültetett fáit kitördelték, mára talán megszokták, hogy Donáth Mátyás október végén újabb 10-15 fával bővíti azt a fasort, amit több mint harminc éve kezdett el ültetni a hegymagasi bicikliút mentén.SPACE

Miből fakad ez az elszántság? Mesélne egy kicsit arról, hogyan kezdődött a faültetés?

– Kertészmérnök vagyok, egész életemben kertépítéssel foglalkoztam. Ez a hegymagasi ház, aminek az udvarán ülünk 38 éve van meg. Helyrehoztuk és beültettük, a maga mögött álló platánfát is én ültettem 35 éve. Mellette egy szilfa, amibe belecsapott a villám és kettétörte, de a torzót mementóként megőriztük. Az apai rokonságom egyébként jászárokszállási, mezőgazdasági munkával is foglalkoztak a két háború közt egy birtok intézőiként. Én erdész akartam lenni, de az iskola Sopronban volt, és mivel zűrös gyerek voltam, nem engedtek az ország másik végébe. A kertészet végül is majdnem erdészet, így lett belőlem kertépítő.

Tudja hozzávetőlegesen, hány fát ültetett életében?

– Fogalmam sincs, de a munkám során többszázat, csaknem… → Folytatás

2026/09/15 12:15

hány milliárd fa kell az alföldre?

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | 10 MILLIÓ FA – ESSZÉ

Az Alföld ma már korántsem pusztán egy időnként aszályos mezőgazdasági táj. Magyarország klímaváltozásnak talán leginkább kitett, gyorsan kiszáradó térsége. A probléma ráadásul nem vezethető vissza arra, hogy kevesebb eső esik. A 19. századi folyószabályozásokkal és az azt követő belvízlevezetésekkel az egykori árterek, mocsarak és időszakosan vízjárta területek nagy részéről egyre gyorsabban vezettük el azt a vizet, amely korábban hónapokig a tájban maradt, beszivárgott a talajba és táplálta a talajvízkészleteket. Erre épült rá a 20. század nagytáblás, intenzív mezőgazdasága: a táblák közül eltűnt a természetes vegetáció jelentős része, a rendszeres mélyszántás és a nehéz gépek sok helyen tömörödött eketalpréteget hoztak létre, romlott a talaj vízbefogadó és -tároló képessége. 

Az idén sokak számára is átélt módon erősödő felmelegedés most egy eleve vízvesztésre berendezett tájat ér: nő a párolgási igény, gyakoribbá és súlyosabbá válnak a hő- és aszályperiódusok, miközben a talaj és a táj egyre kevésbé képes áthidalni a csapadékmentes heteket. A 2022-es aszály ennek drámai előképe volt: Kelet-Magyarország egyes részein az őszi betakarítású növények termése gyakorlatilag megsemmisült. Az a tájhasználati rendszer, amelynek másfél évszázadon át egyik fő célja az volt, hogy a fölöslegesnek tekintett vizet minél gyorsabban elvezesse, minél nagyobb területet szántóföldi művelésbe vonjon, a 21. század száradó klímájában fokozatosan a saját létfeltételeit számolja fel. Ezért az Alföld alkalmazkodása már nem oldható meg pusztán újabb szárazságtűrő fajtákkal, → Folytatás

2026/09/07 12:35

meghitt szezonvég

SZERZŐI FELOLVASÓ EST A  Vulkán Kert-BEN

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS

Korábban hűlő alkony, régi barátok. És a Vulkán szerkesztősége, állandó szerzői. Felolvasó est zajlott a Vulkán Kert fái alatt. Többségében nők 27 és 83 között: az életükről, szerelmeikről, érzéseikről. És két erős középkorú pasi: történelemről, hatalomról. Békés volt és családias. Köszi mindenkinek, aki eljött. Mi nagyon jól éreztük magunkat. 🙂

2026/08/30 13:00

a kozmikus szem

– A BÓDY80 EMLÉKKONFERENCIA MARGÓJÁRA –

♦ DURST GYÖRGY | FILM

„El kell indulni minden útra,

az embert minden úton várják.
Nincs halálos érv a maradásra” (Csoóri Sándor “Menekülés a magányból”)
space
A 35 éves korában öngyilkosságot elkövető Akutagava Rjúnoszuke “A cserjésben” című novellája – amelynek felhasználásával Akira Kuroszava “A Vihar kapujában” című filmjét készítette – talányos történet, egy gyilkosság hét szempontból való leírása. A gyilkosság megtörtént, de a tanúvallomások szerint az elbeszélők mindegyike másképpen idézi fel a történteket.

A “Kozmikus szem – Bódy 80 emlékkonferencia “ alkalmára írt szövegem egyik olvasata a lehetséges megközelítésnek, hasonlóképpen a novellában foglaltakhoz, mindenki másképpen emlékezik vissza vele kapcsolatban, ám figyelmükbe ajánlom Bódy egyik, talán legjelentősebb filmjében elhangzottakat:

“Egy fényt, egy sugárt, s egy képet fest az igazság: Mégis ezerképpen tűnik előnkbe…”
(Ungárnémeti Tóth László “Az igazság” c. verse)
Először valamikor hetvenhárom nyarán találkoztam, na nem vele személyesen, hanem a “Cselédek” című színházi rendezésével a CSILI-ben. Huszonvalahány éves fiatal vidékiként elámulva figyeltem a darabot, ugyan már korábban…→ Folytatás
space
2026/08/30 13:30

a romani paradoxon - skanzen, gettó vagy autonómia?

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | ESSZÉ

Nézem a Dolce & Gabbana idei „Identity” című bemutatóját, amit Taorminában rendeztek. Elképesztő festői világ, pompa, és feléled a 18-19. század Szicíliája. Nem megidéződik, hanem él. Mialatt lenyűgözve bámészkodom, belémhasít egy felismerés: de hisz én ezt ismerem! Tudom mi ez! Nem formailag, nem stilárisan, de a gondolkozás, a mélyen megalapozott és kristálytiszta dizájn látásmód, amely ezt a kollekciót is létrehozta idén, évek óta jelen van Magyarországon: ez a Romani Design! És azonnal belém költözik a szégyen is: ami világszám lehet Párizsban, Milánóban, New Yorkban és Szingapúrban, vajon miért nem tud a maga rangján megmutatkozni minálunk? Ennek próbáltam utánajárni.

Ehhez azonban muszáj volt egy kicsit messzebbre mennem. Jobban megérteni a cigányságnak a magyar kultúrán belüli pozícióját. S ez alapján azt ismertem föl, hogy a magyarországi romák történetírásában és kulturális láthatóságában alapvető, évszázados kettősség figyelhető meg. Létezik egy „külső történet”, amelyet a többségi társadalom intézményei, adminisztratív apparátusai és jogi forrásai konstruálnak meg – ez szinte kizárólag a konfliktusok, a deviancia, a gazdasági hasznosság és a szabályozás szintjén képes regisztrálni a kisebbséget. Ezzel szemben áll az a „belső történelem” és kulturális önmeghatározás, amely a közösség saját identitás- és mítoszteremtéséből, nyelvi hagyományából fakad. → Folytatás

2026/07/30 20:56

130 éve "veszélyesek"

– A MAJDNEM ELFELEDETT NAGYBÁNYAI ISKOLA –

♦ VILLÁSEK RÓBERT | MŰVÉSZET

Amikor 1896 tavaszán egy maroknyi, az akadémizmus szárazságából kiábrándult fiatal festő leszállt a vonatról Nagybányán, aligha sejtették, hogy a magyar művészettörténelem legfontosabb fejezetét kezdik el megírni. Akkor és ott nem egyszerűen egy festőtelep jött létre, hanem egy olyan művészeti robbanás, amelynek erejét máig sem mértük fel pontosan. Százharminc év telt el azóta – és miközben Európa művészeti központjairól könyvtárakat írunk tele, hajlamosak vagyunk saját legnagyobb teljesítményünket ennyivel elintézni: „volt egyszer egy Nagybányai Iskola”.

Pedig ez nem iskola volt. Ez egy rendszer elleni támadás: szabadságharc.

A történet középpontjában Hollósy Simon állt. Tanítványai „Öreg”-nek hívtak – miközben mindössze harminckilenc éves volt. A szellemi tekintélye miatt lett „öreg”. Ugyanis azzal a szellemi tőkével érkezett, amit híres müncheni magániskolájában halmozott fel: európai horizontot hozott a fülledt hazai légkörbe. Nem technikát tanított, hanem látást. És ezzel együtt egy olyan attitűdöt, amely alapjaiban kérdőjelezte meg az akadémiai festészet létjogosultságát. „Sosem szabad bedőlnünk a pillanatnyi ízlésnek, és a nagyobb haszonért cserébe feláldozni az igazi művészetet.” – Ez a mondata nem esztétikai álláspont volt, hanem hadüzenet.

Amikor Hollósy és tanítványai – Ferenczy Károly, Thorma János, Réti István, Iványi-Grünwald Béla – megérkeztek Nagybányára, egy fiatal, anyagilag bizonytalan,… → Folytatás

2026/07/24 22:02

restart fesztivál a vulkán kertben

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | 10 MILLIÓ FA – EVENT

Három napra a Vulkán Kertbe költözött a hazai természetvédelem apraja-nagyja.

A 10 millió Fa hetedik, megújulásként megélt születésnapjához kapcsolódó RESTART Fesztiválon civil szervezetek, kutatók, művészek, közösségszervezők és az érdeklődő közönség gondolkodtak együtt arról, hogyan érdemes továbbmenni zöld ügyekben a megújuló Magyarországon, ahol a környezetvédelem ismét önálló minisztériumi szintű figyelmet kap.
HETEDIK ÉV: ÚJJÁSZÜLETÉSNAP
Ahogy lenni szokott a 10 millió Fa július elején ünnepelte a születésnapját a Szent György-hegy lábánál, Kisapáti mellett. Ez alkalommal „RESTART a természetvédelemben” címmel háromnapos találkozó jött létre.
A fesztivál egyszerre volt szakmai fórum, közösségi ünnep és kulturális esemény: kerekasztal-beszélgetések, előadások, filmvetítések, felolvasások, koncertek és gyerekprogramok váltották egymást.
A rendezvényről több országos és helyi orgánum is beszámolt: Barbara Thüringer Telex.hu újságírója két nagyobb cikkben foglalkozott a fesztiválon elhangzott társadalmi bázisépítési és vízügyi gondolatokkal.
space
HÉT ÉV – 700 000 FA
Hét év alatt a 10 millió Fa az ország legnagyobb közösségi faültető hálózatává nőtt, eddig több mint 700 000 fát ültettek. S a kezdetek óta nemcsak fákat, de gondolatokat is! A RESTART Fesztivál ennek a munkának az eddigi legnagyobb… → Folytatás

2026/07/10 19:28

fesztivál a vulkán kertben

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | EVENT

Fesztivál a Vulkán Kert ben. Irodalom – Zene -,Természetvédelem, most hétvégén https://www.facebook.com/share/p/18pp3p9yqq/

P. julius 3. – julius 5.

RESTART A TERMÉSZETVÉDELEMBEN + 10 millió FA SZÜLINAP

Helyszín: Vulkán kert

2026/07/01 12:45

te vagy amerika

– OBAMA PRESIDENTIAL CENTER, CHICAGO –

♦ TOMPA TÓTH KATALIN | ÉPÍTÉSZET

Június 19-én, a Juneteenth ünnepén Chicagóban megnyitotta kapuit az Obama Presidential Center, az Egyesült Államok elmúlt éveinek egyik legnagyobb figyelemmel kísért kulturális és építészeti vállalkozása.
SPACE
Barack Obama az elnöki központ megnyitóján a „cinizmus és kétségbeesés” elleni fellépésre szólított fel. Beszédében arra biztatta az amerikaiakat, hogy tekintsenek a múltba, de a jövőre összpontosítsanak. Így fogalmazott: „Meg akarjuk találni a módját annak, hogy ismét egymás felé forduljunk, ne pedig még távolabb kerüljünk egymástól.”

Obama a „hatalom békés átadásába vetett hitről” beszélt, amellyel éles kritikát fogalmazott meg Donald Trump elnökkel szemben anélkül, hogy név szerint említette volna. Méltatta Mitt Romney volt szenátort és a néhai John McCain szenátort is, akik Obama republikánus ellenfelei voltak az elnökválasztásokon, és később Trump ismert bírálóivá váltak.

Michelle Obama – az egykori first lady – beszédében arra kérte az amerikaiakat, hogy maradjanak aktívak és elkötelezettek a közélet iránt. Nem nevezett meg senkit a Trump-kormányzatból, de bírálta a bevándorlási politikát. „Senkinek sincs joga megítélni, hogy ki számít eléggé amerikainak.” – mondta.
A vendégek között ott volt Bill Clinton, George W. Bush és Joe Biden korábbi elnök is. Trumpot, akinek Obamával való viszálya jóval a Fehér Ház előtti időkre nyúlik vissza, nem hívták meg. A nagyszabású megnyitón…  → Folytatás

2026/06/23 21:12

ötven év múlva orbán bukása egy adat lesz

NICHS ANDREA BESZÉLGETÉSE      A TISZA ÁRADÁSA – A RENDSZERVÁLTÁS RÖVID TÖRTÉNETE CÍMŰ KÖNYVE KAPCSÁN

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | INTERJÚ

Politikai napló, kortárs krónika. Nem párttörténet, a mi civil történetünk. A könyv naplószerű, dátumozott bejegyzések füzére, 2024. február 13-ától 2026 május 9-ig, az új kormány beiktatásának és mámoros éjszakájának időpontjáig. Több mint száz fejezet, Hann Endre ajánlásával. 

Egy ország ébredése, napról napra, benne olyan betétek, mint a kegyelmi ügy, a Fidesz plakátok és az AI alkotta gyomorforgató videók, egyre bátrabb megnyilatkozások, filmek, például a szavazatok áráról.
space
– A TISZA áradása nem bosszúkönyv – áll a sajtóanyagban. Akkor mi? Egy napló, ami jókor íródott?
spac
Nem bosszúkönyv. De elégtétel könyv. Az első reflexiómat Magyar Péterre akár repülőrajtnak is lehet tekinteni, hiszen az Orbán-rezsimmel kapcsolatos kritikai megjegyzéseimet… → Folytatás

2026/06/04 13:56

fél évszázadnyi korty

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | NAPLÓ

Kijött a nyomdából a könyv. Megünnepeltük. Koccintottunk rá. Alaposan, méltón.

Pár hete Kinga potom pénzért vett egy csinos kis olasz edényt a tapolcai lomipiacon. Dugó volt benne, rajta zárjegy, érződött, hogy a kétdecis bokályban folyadék lakik. Fonott fogantyúját talmi aranyzsinór övezi, rajta címke, amiről sejthető, odabent a cserép sötétjében 16%-os Lacrima Chrsiti, azaz Krisztus könnye likőrbor lehet, amit valamikor a Bolzanoban működött, ma már nem létező A. Volpi cég palackozott.

A Lacrima Christi – Krisztus könnye név első hallásra megtévesztő. Ugyanis nem szőlőfajta, hanem a Vezúv lejtőin termett borok hagyományos neve. Többnyire Piedirosso-Aglianico házasítás, bár ez esetben a magas alkoholtartalom, netán borpárlattal hozzáadott cukorral erősített desszertborra utal. A legenda szerint amikor Lucifer egy darabot kiszakított a Paradicsomból, Krisztus könnyei hullottak a Nápoly környéki vulkáni földre, és ezekből a könnyekből sarjadt a szőlő. A romantikus eredetmítosz azonban kevéssé magyarázza azt, ami ma a pohárban látható. A bor ugyanis nem egyszerű Lacrima Christi, hanem vino liquoroso, vagyis likőrbor. A 16 százalékos magasabb alkoholtartalom, az édesebb karakter és az oxidatív érlelésre való alkalmasság tették lehetővé, hogy az ital évtizedeken keresztül fennmaradjon. S így leginkább egy nagyon öreg Marsalára vagy Malaga, esetleg… → Folytatás

2026/06/01 18:07

a kárpátaljai festészet diadala - erdélyi béla

A GÉNIUSZ – ELEGENCIA, LÁZADÁS ÉS A KÁRPÁTALJAI FESTÉSZET DIADALA

♦ VILLÁSEK RÓBERT | MŰVÉSZET

135 éve, május 25-én született Erdélyi Béla, a magyar festészet egyik legkiemelkedőbb alakja – ez a kerek évforduló kiváló alkalom arra, hogy közelebb kerüljünk örökségéhez és felidézzük egy olyan élet történetét, amelyet a tehetség emelt fel, és a történelem próbált elnémítani — sikertelenül. Kevés művész sorsa hordoz annyi ellentmondást, mint Erdélyi Béláé.

Nem volt elfeledett – sőt, már életében is elismerték, majd eltiporták – egy rendszer gondoskodott arról, hogy ne válhasson azzá, amivé tehetsége predesztinálta. Ez a történet tehát nem egy mellőzött művész tragédiája. Hanem egy géniusz története, akinek sikereit kordában tartotta a történelem.

A kiválasztottság kezdete – ösztöndíj, mesterek, Nagybánya

1891 május 25.-én született Kelemenfalván (Kárpátalja), majd a család Munkácsra… → Folytatás

2026/05/25 23:09

részletek az álomnaplóból

♦ DURST GYÖRGY | NAPLÓ

1.

Ma éjszaka Szőcs Gézával álmodtam. Erdélyi utazásaim során megismertem egy kicsit a tájat, a falvakat, városokat és ezen ismeret birtokában én voltam az álmomban a kísérője, útitársa, sofőrje. Valami homályos megbízatása okán egy faluszéli házba kellett utaznia, de nem tudtunk bemenni, mert egy mérges kutya utunkat állta. A ház, illetve a falu egy völgyben volt, és a kutya elől menekülve visszanézve, olyan volt, mint amikor Csíkszeredát pillantja meg a Hargita oldalán lefutó szerpentin kanyarjaiból az utazó. Egy füves szőlősorban menekültünk a hegy tetején hagyott autóig, beugrottunk. Géza csalódott volt. Nem tudta teljesíteni küldetését. Az álom ezzel véget ért.
2.
Ma reggel furcsa álmom volt, Zsuzsi ébresztett fel, nyüszögtem. Valamiért a rakparton mentem, kb ott, ahol Can és Pauer cipői vannak, és megpróbáltam kikerülni egy oszlopot, ahová a hajókat szokták kikötni. A Duna felé kerültem ki, nem a part felé és beleestem a vízbe, állva süllyedtem el, nem tudtam a kezemet mozgatni.
3.
Az éjjeli álmom a Balázs Béla Stúdióval kapcsolatos. Monory M. Andrással beszélgettünk, hogy az új vezetőségnek milyen feladatai vannak. Az akkori filmfőigazgató szerint az alapszabályban leírt, a mindenkori egy átlagos magyar játék film költsége nem jár a stúdió kollektívájának, hanem adható. Mindez valamikor a nyolcvanas évek közepén történt. Ettől kezdve került folyamatosan hátrányos helyzetbe a stúdió. Nem jár, csak adható, ez azt jelenti, hogy valahol, valaki eldönti, hogy mennyi adható. Vajon milyen kritériumok alapján dönti el és kicsoda? Ki mondja ki a végső szót? Az új… → Folytatás

2026/05/19 20:57

csepel királya

♦ PIMPEDLY SZABÓ GEORGINA | NOVELLA

Csak az elme alkothat a Pokolból Paradicsomot.

Összetett lény volt, mint mind, ki ember – mégis oly egyszerűek voltak az ő égő álmai. Szélcsengős kert gyerekzsivajjal, az évszakok múlását szemléltető kertre néző balkon, virág-veranda. Egy örökölt nagyszülői ház, vagy a lottónyeremény gyümölcse. De Imre sosem tudta meg azokat a számokat, miképpen soha nem lett öröksége sem.

„Egy kérdőjellel több a sötét világban.” – így nyilatkozott a műhelyből Bencsik Ernő, mikor először látta az Imre apját, anyját, a nővérét, Gizit, meg valami furcsa szőke lányt, akiről azt hitte, hogy német. Utóbbi valamilyen Teréz volt, gyerekesen kékszemű, és túl törékeny termet a hajógyár olajszagtól bűzlő úszóműhelyében. Az Imre – történetünk elfeledett hőse – Bartha Imre volt – megannyi jelentéktelen alak keringett ugyanezzel a névvel ezerkilencszáznyolcvannyolc tavaszán Budapest gyárvárosrészeiben.
(fotó: Fortepan/Bojár Sándor, 1966)
space
Csepelen persze csak ezt az egy Bartha Imrét ismerték, miképpen ezt az egyet ismerte a pelyhes nyakú lány, Teréz – nincsenek már ilyen nők! – és ez az egy volt a család Imrusa. Bencsik Ernő persze meg is mosolyogta volna a becenevét – az Imi nagy vagány volt, senkinek nem hagyta a műhelyben, hogy úgy szólítsa, hogy Imrus! Még a Teréznek, annak a szépcombú és álmodószemű szőke lánynak sem hagyta sohasem. Pedig az olyan… → Folytatás

2025/05/26 16:33