Legfrissebb írások

♦ RÉNYI ANDREA

IRODALMUNK OLASZ BARÁTJA, BRUNO VENTAVOLI PORTRÉ

♦ POKORNY LIA

A SZAVAINKNAK, A TETTEINKNEK SÚLYUK VAN 10 MILLIÓ FA – INTERJÚ

♦ DURST GYÖRGY

REJTŐZKÖDŐ GYEREKKOROM II. NAPLÓ

♦ TOMPA TOTH KATALIN

IN MEMORIAM GAETANO PESCE PORTRÉ

♦ BOZZAY BALÁZS

ÖTVENÉVES FA 50 ÉV ALATT LESZ ÖTVENÉVES 10 MILLIÓ FA – INTERJÚ

♦ NOVÁK ÉVA

SCI-FI ÉS MÁS BALGASÁGOK ESSZÉ

♦ DURST GYÖRGY

REJTŐZKÖDŐ GYEREKKOROM NAPLÓ

♦ PUMPED GABO

ÉPÍTENI EGY SZÉP, ÚJ VILÁGOT
10 MILLI FA – INTERJÚ

♦ OROSZ JENŐ

ŐK ÉS MI ESSZÉ

♦ LÓSKA MÁRTON

A FAÜLTETÉS SZAKRÁLIS ÉLMÉNY
10 MILIÓ FA – INTERJÚ

♦ NAGY BARA

KÓFER TÉBÁH NOVELLA

♦ KOVÁCS RITA

KÉK SZEM NOVELLA

egy matuzsálemkorú sirámai

♦ BÍRÓ ANDRÁS

Rólam szól a mese,
98 éves vagyok,
Bíró Andrásnak hívnak
Kezdjük a fejjel, benne az aggyal.
Jó évtizede nem látok a jobb szememmel. A dupla szervek fő tulajdonsága, hogy az egyik jelentős mértékben kompenzálja a másik sérülését, elvesztését. Őszintén, éveken át alig vált tudatossá bennem kalóz formám, akadálytalanul vezettem autót, olvastam, élveztem a látás valamennyi bónuszát. Csak akkor vált tudatossá a keserű tény, amikor nem láttam a jobbról jövő kocsit és kisbaba ült anyjával a hátsó ülésen. Ekkor abbahagytam ezt a különben sem élvezetes tevékenységet a volán mögött, s elajándékoztam az autót. Az esetet csak figyelmeztetésnek vettem, nem írtam a korosodás számlájára.

Fotó: BIA

Ma viszont a következők töltik be napjaim kellemetlen perceit a Mr. Magoo[1] szindróma jegyében:
Járás közben a lábam elé nézek szüntelen, ami néha oldalugrásokra és bocsánatkérésre kényszerít. Már sötétedéskor harcot folytatok a kulcslyukakkal, sok van belőlük a lakóházban, négyet kell egyenként legalább fél percekig megcélozgatni, amíg az utcáról a lakásba jutok.
Öltözködéskor – sok a fekete színű ruhadarab – istenkáromlásba torkolló keresés folyik az ujjak bejáratának felfedezésében, nem beszélve arról, hogy az esetek legalább 55-60 százalékában újra fel kell húzni a pulóvert, mert fordítva vettem fel. → Folytatás

2024.02.17. 22:03

egyéves a vulkán

BOJÁR IVÁN ANDRÁS | SZERK

Ma egy éve, hogy előzetes bejelentés nélkül, váratlanul kirobbant, és azóta is árad a VULKÁN irodalmi és környezetvédelmi lap szövegfolyama. Stépán Virág fotóssal aznap indultunk Ukrajnába. Mindjárt a kezdeteknél összefüggő napi riportsorozatot hoztunk az akkor még a magyar publikum által is erősen követett háború messzi városaiból: Poltavából, Harkivból, Dnyipróból, Kijevből, Bucsából, Ungvárról, Beregszászról.

..Azóta az efféle összefüggő tartalmakat őrző DOSSZIÉ rovatunk megerősödött. Negyedévenként egy-egy, akár kötetre rugó anyag gyűlik benne. Csikós Attila: Partypest című nagyívű, tízrészes irodalmi visszatekintése ifjúságunk budapesti kocsma és partyvilágába vezet. Durst György sorozata, a Történetek a Kékacélból, a végnapjait élt, szétesőben lévő kommunista nagyüzem, a Csepeli vas és fémművek elfoszlott világáról szólt, valamint a Budapest Teli van faluval című, a Radnóti Színház megbízásából született,…  → Folytatás

2024.02.15. 14:09

az ember használjon, és ne ártson

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE

♦ SZINETÁR MIKLÓS | PODCAST

Gyerekként megcsapta Auschwitz füstje, fiatalként végigette esténként a körutat. Szinetár Miklós Budapest (rendszer)változásainak tanúja a nyilas rémuralomtól máig. Mi változott jó és rossz irányba? Miért borzalmas, ha az ember összeáll néppé? Magyarországon tényleg mindenki ismer mindenkit?

Az adásban elhangzott szövegek:
Kertész Imre: Budapest egy fölösleges vallomás,
Bächer Iván: Didó.
A szövegeket előadják: Gazsó György és Kováts Adél
Az eseményt 2023 novemberében, Budapest 150. születésnapja alkalmából rendezte a Radnóti Színház. Egyben ez volt a Budapest teli van faluval podcast sorozat utolsó beszélgetése. A műsor elején Kováts Adél, a Radnóti Színház igazgatója és Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere köszöntötte a fővárost. A beszélgetés 6.55′-nél kezdődik.
Készítők:
Az irodalmi szövegeket válogatta: Szegő János→ Folytatás

2024.03.06. 11:41

a passzió szabadsága

KAMONDY IMRE KIÁLLÍTÁSÁSHOZ

BOJÁR IVÁN ANDRÁS | GALÉRIA

Emlékszem, amikor először hallottam valakitől, hogy Kamondy Imi fest. Fest? Nofene! Egymást sokfelé érintő, keresztező budapesti mondén életünkből úgy tudtam, Imi színész. A nagyon menő Kaposvári Színház nagy korszakának színésze. Aztán valamikor híre jött, hogy zenél. Zenekara, sőt zenekarai vannak! Aztán egyszer csak, újabb pár évtized múltán, hogy fest. Azt, hogy ír is, könyve jelent meg, csak két napja tudtam meg. Tőle.

Hajlamom van gyanakodni ilyenkor. Mi és mit jelent, ha valaki egyik műfajból ugrik át a másikba. Polihisztor – szokták mondani. Meg, hogy reneszánsz ember. Most, hogy kimondom ezeket a közhelyeket, máris érzem mennyire nem találnak rá. Imi nem reneszánsz ember, hanem modern. Jellegzetesen az. Csak éppen kíváncsi. S ennek kielégítéséhez kellő bátorsággal is rendelkezik. Nem foglalkozik műfaji határokkal, hanem amerre kíváncsisága sodorja, arra megy.→ Folytatás

 

irodalmunk olasz barátja, bruno ventavoli

RÉNYI ANDREA | PORTRÉ

Itáliában ma Bruno Ventavoli a TuttoLibri, a La Stampa napilap heti irodalmi mellékletének felelős szerkesztőjeként és regényiróként ismert. Mi magyarok nagyon sokat köszönhetünk neki, mert mint forditó, és a magyar irodalom tudományos szintü ismerője, nagyon sokat tett a magyar irodalom olaszországi népszerüsitése érdekében.

Mégis, hiába kíváncsiskodtam, olvastam össze róla sok mindent, egy lépéssel sem jutottam közelebb titka megfejtéséhez, vagyis hogy miért, hogyan esett a választása a magyar irodalomra. Csak azt tudom, hogy a tragikusan fiatalon elhunyt torinói magyar tanszékvezető, Gianpiero Cavaglià tanitványa volt, és már fiatalon, még a nyolcvanas években, tehát jóval harmincadik életéve betöltése előtt letett az asztalra néhány, azóta klasszikusnak számitó forditást.
Személyesen csak egyszer volt alkalmam beszélni vele: ő keresett meg, amikor megjelent Gerlóczy Márton „Igazolt hiányzás”-a…
→ Folytatás

2024.04.11. 11:39

budapest kíméletlen?

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE

A pódiumbeszélgetés a Radnóti Színház és a Fővárosi Vízművek közös podcastsorozata Budapest 150. születésnapja alkalmából.

ERDŐS VIRÁG, SZÉCSI NOÉMI | PODCAST

Az írók azért vannak, hogy kiszívják a városlakókból az életet. A türelmetlen sorban állókét, a Hős utca kiszolgáltatottjaiét vagy az elfelejtett csepeli munkásnők sorsait írja meg Erdős Virág és Szécsi Noémi. Milyen a nejlonbódék, a hajléktalanok városa? Hogyan lehet megbékélni Budapest kegyetlenségével? Hogyan lesz egy íróból biciklis futár vagy éppen szakács?

Az adásban elhangzott szövegek: Erdős Virág: Budapest beteg, Budapest türelmetlen, Szécsi Noémi: Utolsó Kentaur (részlet).
A szövegeket előadják: Kováts Adél, Tóth Ildikó
Az eseményt 2023 novemberében, Budapest 150. születésnapja alkalmából rendezte a Radnóti Színház.
Készítők:

Műsorvezető: Bojár Iván András

Az irodalmi szövegeket válogatta:Szegő János
→ Folytatás

2024.02.22. 14:09

a szavainknak, a tetteinknek súlyuk van

TÓTH OLIVÉR BESZÉLGETÉSE

POKORNY LIA | 10 MILLIÓ FA – INTERJÚ

A fán, mint szimbólumon keresztül, közvetlen módon juthatunk el önmagunkhoz, a lelkünkhöz. Nem véletlen, hogy amikor pszichológus segítségét kérjük például egy traumánk feldolgozása kapcsán, akkor sokszor elsőként fát rajzoltat velünk.

Fotó: Győrfi-Forgács Beáta
Ráadásul egy érdekes gondolat szerint minden emberben lakik egy fa. Vajon milyen fa lakik Pokorny Liában, a 10 millió Fa nagykövetében? Mit gondol korunk hőséről,… → Folytatás

2024.04.10. 12:16

rejtőzködő gyerekkorom II.

„CSAK MÉG EGYSZER GYERE ELŐ
A RÉSBŐL, HOL ELBÚJTÁL GYEREKKOROM” (Bereményi Géza)

DURST GÖRGY | NAPLÓ

Ezek a személyes történetek talán ezért is bújnak elő a résből, mert a badacsonyőrsi kis kemping helyén – ami egyébként nem volt még a gyerekkoromban – mostanság vandál nádpusztítás képe látható, felháborítva ezzel a természetvédőt, aki közösségi portálon ezt szóvá tette. A látvány engem is arra késztetett, hogy kicsit maliciózus felhanggal a Kék Bolygó alapítvány kuratóriumának elnökét felszólítsam a honlapjukon található szlogenre utalva, hogy szavak helyett tettek következzenek.

Az alapítvány kuratóriuma csupa potentátból áll, talán tehetnének is valamit a sok pénzt hozó egyéb elfoglaltságuk mellett. Elveszett a világháló mindent felzabáló gyomrában a megjegyzés, de emlékszem, valaki felvetette, hogy tévedek, mert ott nem volt nagy kiterjedésű nádas soha. Bevillant egy gyermeki agyamban rögzült kép a nádasról, ami egyébként a 71-es út két oldalát… → Folytatás

2024.04.09. 11:48

im memoriam gaetano pesce

TOMPA TÓTH KATALIN | PORTRÉ

“Nem mondhatom azt, hogy a munkáim elegánsak. Nem nem azok. Nem mondhatom azt sem, hogy a munkáim praktikusak. Nem, nem azok…de talán gondolkodásra késztetik az embereket.”

1968 tavaszának egyik reggelén, ahogy minden jóravaló olasz állampolgár, Gaetano Pesce is zuhanyozott, habzó szivaccsal a kezében – még dalra is fakadt. A La donna immobile dudorászása közben elmélázott az élet nagy dolgain.

– A szivacs a kezemben volt, amit ha megnyomtam összezsugorodott, amikor meg elengedtem, visszaugrott az eredeti formájára. – mesélte, – Akkor villant be az ötlet, hogy miért is ne viselkedhetne így egy fotel ?

Pesce párizsi műtermében kezdett el kísérletezni az akkor legmenőbbnek számító anyag, a poliuretán vákuumcsomagolásával. Kifejlesztett egy, a gravitáción alapuló modellt, ami négy hüvelyk vastag… → Folytatás

2024.04.08. 10:19

magyarul énekelek budapesten

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE
SPACE
A Radnóti Színház és a Fővárosi Vízművek közös, 11 részes beszélgetéssorozata Budapest 150. születésnapja alkalmából.…
SPACE
♦ CO LEE | PODCAST
space
Co Lee, vagyis Halász Kolos, modell, bohóc és rapper. Dilemmája: „Hogyan lehetek úgy gangster rapper, hogy közben egy rózsa van a kezemben és a hold felé nézek?” A beszélgetés egyebek mellett arra keres választ, hogy vajon nemcsak a haragos utcagyerekek műfaja a hiphop? Irodalom-e a rap? Miért olyan sötét a magyar hiphop karaktere?
Az adásban elhangzott szövegek:
Szabó T. Anna: Fény,
Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem,
Péntek Orsolya: Dorka könyve.
A szövegeket előadják: Martin Márta, Major Erik, Lovas Rozi.
Az irodalmi szövegeket…→ Folytatás

2024.02.09. 13:43

ötvenéves fa 50 év alaltt lesz ötvenéves

NICHS ANDREA BESZÉLGETÉSE

♦ BOZZAY BALÁZS | 10 MILLIÓ FA – INTERJÚ

Egy kis hezitálás után azt mondja, kedvence a kocsányos tölgy, de lenyűgözi a bükkös is, melynek fái úgy magasodnak és kapcsolódnak össze, mint egy energiaközvetítő katedrális. A 10 millió Fa erdészeti szakértője a madarak nagy barátja is, és mint afféle természetben élő ember, szeret gombászni, túrázni.

Honnan jön a természet szeretete? Az, hogy „falusi gyerek” voltál egyértelműen meghatározta, hogy beléd ivódott ez a szemlélet?
Igen, egyértelműen a gyerekkoromból jön az indíttatás. Édesapám erdész volt, gyakran jártuk együtt a hozzá is… → Folytatás

2024.04.05. 12:14

sci-fi és más balgaságok

„MOCSKOS IDŐK,SZERETNED KÉNE
A JÖVŐ ITT VAN ÉS SOSE LESZ VÉGE!”
(Európa Kiadó)

♦ NOVÁK ÉVA | ESSZÉ

Tizenegy-két évesen a könyvtárban vadásztam a friss Galaktika folyóiratokra, sorban álltak értük. Egy-egy szám végigolvasása után, izgalmakra vágyó életkorom ellenére, meg-könnyebbüléssel dőlhettem hátra, hiszen a jelen világa többé-kevésbé biztonságosnak tűnt a hátborzongató disztópiákhoz képest (még nem használták a disztópia kifejezést, általánosan az ilyen jellegű irodalmat sci-fiként, tudományos-fantasztikus irodalomként említették).

kép: René Magritte, 1950

Annyira megváltoztathatatlannak tűnt a valóság, mint Fehér Klára 1957-ben írott A földrengések szigete című könyvében, amelynek… → Folytatás

2024.04.04. 11:58

rejtőzködő gyerekkorom

„ÉKESEN BÚJJ ELŐ, KŐ ALATT REJTŐZKÖDŐ GYEREKKOROM” (BEREMÉNYI GÉZA)

DURST GYÖRGY | NAPLÓ

I.
Az első bálom valamikor 1960 körül lehetett. Nem valami fényes teremben, hanem az általános iskola olajos fűrészporral kezelt padlóján táncoltunk. A padok oldalra huzkodva az ablak alatt voltak, az ülőkéken Anyukák és Apukák. Köztük az enyémek is.

A nyilvános bemutató valahogy az év végén volt, előtte gyakoroltunk, Gitta néni volt a tánctanár. Róla már írtam, az összevont alsó négy osztály tartozott hozzá. Néha vigyázni kellett a kertben a csirkékre, nehogy elvigye őket a héjja, vagy a seregélyeket riogattuk a szöllejéből. Páros csárdást tanított nekünk, kettőt balra, kettőt jobbra, majd kis forgás és kezdtük újra, kettőt jobbra, kettőt balra. Párom Z. Panni, szép szőke leányka volt, egyforma magasak voltunk, vagy egyforma kicsik? – mindegy is. Beöltöztünk, rajta forgós szoknyácska, rajtam fiús, vasalt pantalló, fehér ing. Izzadt a tenyerem az izgalomtól, ő volt az első szerelmem. Nagyon plátói, semmi telibe viszonzott vágyakozás. Ám azt hiszem, ő sem volt közömbös irányomba. → Folytatás

2024.04.03. 14:14

nagyképű budapest

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE

A podcast a Radnóti Színház és a Fővárosi Vízművek közös, 11 részes beszélgetéssorozata Budapest 150. születésnapja alkalmából.
space
HAJDÚ SZABOLCS | PODCAST
space
Amit a budapestiek nem hallanak: nyegle, irritáló akcentus. Amit a vidékiek tapasztalnak: Magyarország egyenlő Budapesttel, a vidék pedig nem befogadó. A Trianon utáni ország aránytalansága 100 éve változatlan.
Hajdu Szabolcs, rendező a Budapest teli van faluval podcast 10. epizódjának vendége. Városa Debrecen, de mint a legtöbb művészt, a gimnázium után őt is elszívta a főváros. Mint mond el a magyarokról egy séta a Nyugati aluljáróban? Milyen filmet rendezni Budapesten, mióta nem jár támogatás? Hol laktak Hajdúék és hol a kérdező családja?
Az adásban elhangzott szövegek:
Grecsó Krisztián: Negyvenkét év,
Keresztury Tibor: A négyes hatoson,
Bächer Iván: Didó,
Petri György: Ha az ember.
A szövegeket előadják: Kováts Adél, Pál András, Porogi Ádám,… → Folytatás

2024.02.03. 11:21

építeni egy szép, új világot

NICHS ANDREA BESZÉLGETÉSE

♦ PUMPED GABO | 10 MILLIO FA – INTERJÚ

Nevével a Balaton Sound, tévés reality műsorok sora, vicces, őszinte beszólások és rengeteg izom kapcsolódik össze. Az Insta oldala is tele edzőtermi videókkal, mégis, egyre több üzenete kapcsolódik a természetvédelemhez, a fenntarthatósághoz. Influenszerként a különféle termékek reklámozása mellett olvasható tőle felhívás a Magyar Tudományos Akadémia programjáról, gyermekotthonba visz ajándékot, és fát ültetni is elmegy, mert egyre fontosabbnak tartja a környezettudatos életet.

Egyik posztjában így ír: „Mindenkinek el kell vonulnia évente legalább egyszer, mert éreznetek kell a flowt, a Földet és a természetet, és ezt a Bajcsyn nem fogjátok érezni.”
– Aki figyelemmel kíséri…
→ Folytatás

2024.04.01. 12:05

ők és mi

OROSZ JENŐ | ESSZÉ

Ők „Noé bárkát” építenek a világvége ellen. Mi mit tegyünk?

Marx a 19. században azt jövendölte, hogy a kapitalizmus meg fogja hódítani az egész világot, forradalmasítani fogja a technikát, a tudományt, a gyáripart annak érdekében, hogy minél több profitot termeljen, minél kevesebb embernek. És valóban; a „Pareto-elv”, a 80:20 arány érvényesül 21. század vagyoni eloszlásában: a világ leggazdagabb 20 százaléka annyi vagyonnal, tőkével rendelkezik, mint a világnépesség 80 százaléka. Sőt nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a tőke-koncentráció elérte a „Pareto-elv” négyzetét, vagyis a gazdagok 20 százalékán belül is található egy további 20 százalékos szupergazdag kisebbség.

Marx úgy képzelte, hogy a kommunista világforradalom békés úton megy végbe, nem kell hozzá „osztályharc” sem; a világ urainak maroknyi csapatától a sok milliárdnyi tulajdon nélküli bérrabszolga (vagyis proletár) egyszerűen és harag nélkül csak visszaveszi azt, ami az övé, amiért megdolgozott.
De paradox módon a termelőerők fejlődése: a robotizáció és a Mesterséges Intelligencia fejlődése odavezetett, hogy a jövőben egyre kevesebb emberi munkaerőre lesz szükség. Tehát a „világ urainak”; a viszonylag kisszámú dollár-multimilliárdos üzletembernek és politikai… → Folytatás

2024.03.27. 12:32

kófer tébáh

AZ ERDŐK VILÁGNAPJÁRA

♦ NAGY BARA | NOVELLA

Az eső elállt. Nesz zörrent, plutty pottyant, huss rebbent, aztán csend simult a kerek erdő ölébe. Az ég még érintette a földet, amikor a páraködön át már látni lehetett, ahogy a felhők soraikat oszlatják.
Az apróságok nyüzsögni kezdtek. Az elmélyülést kellett volna gyakorolniuk, követni a víz útját a gyökérszőröktől a száron át, a legmagasabbra nyújtózó levélig.
− Kófer Té, Kófer Téti! − kiáltott fel izgatottan egyikük.
− Ne zavard Őt! − intette egy matuzsálem. – Kérlek, gyakorolj, ahogy csemete társaid.
− Ugyan, drága barátom. Bizonyára fontos, amit gyermekünk mindannyiunkkal megosztani kíván − ropogtatta meg vén ágait Kófer Tébáh.
− Igen, Téti, ez olyan fontos dolog! Amit megosztani, vagyis hogy, kérdezni szeretnék tőled!
− Figyelek rád, kicsikém.
− Mi az a szép ott fent az égen?
− De mi nem látjuk! Mi sem, mi sem! Mi is szeretnénk! Mi az, mi az? − morajlott fel ismét a magonc had.
− Ó, valóban. → Folytatás

2024.03.22. 11:14

az építészet ne legyen eldobható

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE 

– A podcast a Radnóti Színház és a Fővárosi Vízművek közös, 11 részes beszélgetéssorozata Budapest 150. születésnapja alkalmából. –

♦ ZUBRECZKI DÁVID | PODCAST 

Mit tegyünk azért, hogy Budapest újabb 150 év múlva is élő legyen? Ma itt tartunk: egyre gyorsabban avuló stílusok le nem bomló anyagokból, pazarló bontások, felesleges újépítések. Hogyan legyen az átalakulás ésszerű? Zubreczki Dávid, író, blogger “építészeti mesemondását” hallhatjuk a Budapest teli van faluval podcast 9. részében.

Az adásban elhangzott szövegek: Tóth Krisztina: Pixel, Hay János: Margit-híd
A szövegeket előadják: Berényi Nóra Blanka, László Zsolt
Készítők:
Műsorvezető: Bojár Iván András
Az irodalmi szövegeket válogatta: Szegő János
Kreatív producer: Schaffler Sarolta
Zene: OIEE… → Folytatás
space
2024.01.30. 12:53

a faültetés szakrális élmény

NICHS ANDREA BESZÁLGETÉSE

♦ LÓSKA MÁRTON | 10 MILLIÓ FA – INTERJÚ

Kiskorában író és bróker szeretett volna lenni. Egyszerre. Most azt mondja, ez valamilyen szinten, végül is megvalósult, hiszen kommunikációval, szövegekkel foglalkozik és, kissé csúnyán fogalmazva, adja-veszi a gondolatokat. Marci a 10 millió Fa kommunikációs csapatát erősíti és odavan a sci-fiért.

Lóska Márton többszörös apa, megszállott jiu-jicu harcos, és még oly sok minden. Egyik szerepében például a 10 millió Fa PR-osa. Hogy miként került a csapatba, a választ messziről, a gyerekkorából indítja.
Kiskoromtól kezdve rengeteg könyv volt körülöttem, amiért a szüleim, Szili Katalin nyelvész professzorasszony és Lóska Lajos művészettörténész a felelős. Szívesen vettek nekem állatokról szóló könyveket, ezeken keresztül ismerkedtem a természettel, a növény- és állatvilággal. Emlékszem, volt a 80-as években egy színes kiadványsorozat, amibe már akkor… → Folytatás

2024.03.21. 20:06

kék szem

KOVÁCS RITA | NOVELLA

Barna szemem van. Senki nem lát hullámokat, tenger ragyogását, táncoló vízi növényeket a szememben. Csupán a nevemben hordozom a tengerrel való rokonságot: jelentése gyöngy.

Apám egész családjának, a nagymamámnak, nagyapámnak, a nagynénémnek (egyedül ő él még közülük), hatalmas, vakítóan kék szeme volt: az északi emberekre, talán szlovákokra, oroszokra, németekre hasonlítottak. Az én szemem – gyerekkoromban úgy éreztem – véletlenül, egy félreértésnek köszönhetően lett barna, rokonítható a földdel.

Elmerülök a nagymamám tekintetében. Tökéletesen áttetsző, szinte mindig ragyog a boldogságtól. Az örömtől, hogy engem láthat: mert vonásaimban és karakteremben hasonlítok rá, mert dől belőlem a szó, érzékeny vagyok, úgy szeretem és ragaszkodom hozzá, mint soha senki. Mert “kabaré-gyerek” vagyok, akivel mindig történik valami. Aki hathónaposan már remeg a töltött káposztáért, kétévesen hatalmas halszálkákat forgat ki a szájából, ötévesen pedig megeszik tíz csirkeszárnyat. Betonerős lábakon áll a földön, sokszor akaratosan, erőszakosan, de élni és ismerkedni akar. Mindenkire és mindenre… → Folytatás

2024.03.19. 13:02

forradalom - tavasz - halál

ÚJFALUSI KATA | NAPLÓ

Forradalom, születésnap, halál és én szakítottam az alkohollal. Teljesen kezd kibírhatatlan lenni. Polgári foglalkozást is választottam, kitartóan tanulok egy szakmát, ami szembejött velem. Komolyan. Álltam a teljes kétségbeesés szélén a Deák téren és nem a metró ütött el, hanem a lakáskassza szakma. Van az a mondás, hogy a kisujjában van valakinek valami. Elég hülye mondás, főleg ha megvizsgálom a saját kisujjamat, amiben mostanában csak öregnénis csúz van, meg pár még reménykedő idegvégződés, de a lakáskassza szakma nyomokban sincs benne. Nem baj, mindent meg lehet tanulni.

Amikor a fiam iskoláját politikai alapon egyik napról a másikra bezárták és kényszerfelvételiztünk énekszakra egy másik, kerületi iskolába, akkor mondta azt az igazgatónéni, hogy énekelni mindenki tud. Összekacsintósan mondta, muszáj volt hogy felvegye Borsát, mert apukám odaszólt neki telefonon. Nos, – válaszoltam akkor neki nyugodt hangon – én megelégszem azzal is, ha a gyerek nem egy Pavarotti lesz,…→ Folytatás

2024.03.15. 12:54