Legfrissebb írások

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS

KAMASZOK – ADOLESCENCE (Netflix)   FILM

♦ CSERNA HAJNALKA

A FÁK JOGAI 2000 ÉVE, ÉS MA ESSZÉ

♦ MOLNÁR OTTILIA

NYOLC VERS 

♦ FORGÁCS BÁLINT

A PUHA KLÍMAKOMMUNIKÁCIÓ, HIBA 10 MILLIÓ FA – INTERJÚ

♦ DURST GYÖRGY

VARÁZSSZEM TÁRCA

♦ 2 ÉVES A VULKÁN

BESZÉLGETÉS A TILOS RÁDIÓBAN  

♦ OROSZ JENŐ

PÁPASÁG ÉS ÖKOLÓGIA TÁRCA

♦ SOMA MAMAGÉSA

„A FÁK VÉGTELENÜL KÜLÖNÖS LÉNYEK” 10 MILLIÓ FA -INTERJÚ

♦ RÉNYI ANDREA

MOSZKVÁBAN ESIK KÖNYV 

♦ DURST GYÖRGY

ILLEGALITÁSBAN FILM

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS

REBBENÉS – NAGY MÁRTA KIÁLLÍTÁSA  GALÉRIA

♦ TOTH KATALIN - BOJÁR IVÁN ANDRÁS

SCHEINBAUM PORTRÉ

natasa útja

BERTA ÁGI | NOVELLA

Natasa azon az estén esett teherbe, amikor elvesztette a szüzességét. Az érettségi bankett utáni éjszakán. A tanárok, a torta és a pezsgős koccintás után, távoztak. Nikolaj Petrovic fizikatanár, az iskola igazgatója az ajtóból még visszafordult, ahogy azt gimnáziumi évei alatt sokszor tette, most is felemelte a mutatóujját es tréfásan megfenyegette a társaságot:

Aztán ne vigyétek túlzásba a vodkát!

Valószínűleg más tanácsai is lettek volna, ha a kedves irodalomtanárnő, Anna Vasziljevna nem húzza kifelé:

– Ugyan már Nikolai Petrovic, eddig sem hallgattak ránk, most még kevésbé fognak. Hisz már felnőttek. Érettek. Hadd szórakozzanak!

Nikolaj Petrovics nem tévedett, miután a tanárok elmentek, a fiatalok azonnal a vodkásüveg után nyúltak. Natasa nem szerette a vodkát, de nem akart megint kilógni a társai közül. Őt a többiek csak dolgozatíráskor értékelték, mert soha nem tagadta meg senkitől a segítséget. A fiúk nem vették figyelembe, mint nőt. Vékony volt, kicsi mellével nem keltett nagy érdeklődést, és egyébként is mindenki tudta, nem „belevaló”. Középiskolás éveit kissé elszigetelten élte, legalább most, az érettségi bankett vacsorán nem akart elkülönülni a többiektől. A vodka égette a torkát, köhögött, hamarosan megszédült. Záráskor már tántorgott is, és ha Kolja nem szorítja meg a karját, talán a lépcsőn se tudott volna lemenni. A fiú jóképű volt,…  → Folytatás

2025/02/07 14:18

tényleg ezt akartuk?

A MAGYAR FILMSZAKMA NYILT LEVELE

♦ SZERK

Vasárnap zárul a 13 év után, egykor Andy Vajna által felszámolt, azt megelőzően évtizedeken át a filmszakma nemzetközileg is legfontosabb hagyományos seregszemléje, az idén 44. Magyar Filmszemle. Ezt a mostani eseményt az állam által magárahagyott filmszakma összefogása hozta létre. Az elmúlt időkben feltűnővé vált, hogy a páratlan módon, a világ egyik legapróbb nyelvén születő értékteremtő filmek semmiféle állami, azaz adófizetői részvételre nem számíthatnak, egy egész, nagyon sikeres filmkészítő generáció lett megfosztva az alkotás lehetőségétől, a kormánypárt történelemhamisító és ideológiai nyomulását alátámasztó produkciók (Most vagy soha, Elkúrtuk, Blokád) és gyártóik viszont brutális mértékű közpénzekben pancsolva, minden szakmai, esztétikai és etikai normától függetlenül készíthetik sokszor csak a legfanatikusabb párthívek által megnézett és utóbb pozitívan értékelt filmeket.

Mindez nem szubjektív vélemény, a nézőszámok durván megmutatták, hogy a filmértő, filmszerető közönség az értékes, nemes üzeneteket közvetítő, hiteles, jól megcsinált és profi filmekre vevő. S bár a miniszterelnök a napokban olyan nyilatozatot tett, mintha a kizárólag ingyen vagy rendkívül nyomott gázsiért, áldozatos közösségek összehangolt… → Folytatás

2025/02/09 14:39

kamaszok - adolescence (netflix)

BOJÁR IVÁN ANDRÁS

Nem tudtam, hogy lehet így filmet készíteni. Ennyire behúzni, résztvevővé tenni engem, a nézőt, egy családi tragédiában. Teljesen felforgató, elképesztő erejű. Olyan ragyogó munka, aminek kapcsán értelmetlennek hat kameramozgásról, vágásról, mittoménmiről beszélni. Pedig az, hogy a négy rész gyakorlatilag négy darab közel egyórás snittből áll, alapvetően határozza meg a film feszültségét. Azt sem tudtam, hogy létezhet ilyen intenzitású színjátszás, mint amit akár a film társalkotója Stephen Graham, akár a feleséségét alakító Faye Marsay, netán a nyomozót játszó Ashley Walters képvisel. Vagy, hogy gyerek lehet ekkora színész zseni, mint a filmbéli család Jamie-je, Owen Miller, akinek a vállára egy teljes részt pakoltak. Hihetetlen. Megrendít és lenyűgöz. Alíg vagyok (voltam) képes… → Folytatás 

SPACE
2025/03/17 11:38

rebbenés

NAGY MÁRTA KIÁLLÍTÁSA

BOJÁR IVÁN ANDRÁS | GALÉRIA

Amikor az ember életének második felében jár, akár csalódott is lehet: mindaz a sejtés, vágy, hogy egyszer majd kitisztul a kép és egyértelművé válnak a létezésünket körülvevő dolgok, ekkorra már bizony, végleg elmaradnak. Létünk nem más, mint bolyongás e homályos kontúrok között, semmi fontos kérdésre biztos válasz soha már nem érkezik. Szeretnénk tudni, mi végre élünk? Honnan jöttünk? Mi lesz történetünk majd túl ezen a mostani, nem érthető furcsa állapoton? Nincs válasz ezekre az alapvető kérdésekre, hiába töpreng rajtuk az ember, mióta az első fellobbanó lángot látta valahol az ősi éjszakában. Nincs sem igazolt tudományos állítás, sem kikezdhetetlen hitelv. Nem tudjuk hol vagyunk a világegyetemben. Azt sem, hogy kik vagyunk, a befoghatatlanul hatalmas univerzum monotonul zúgó, csillagcsillámokkal szikrázó végtelen terében. Csak a legnyugtalanítóbb és legfontosabb kérdéseinkre nem kapunk választ soha. Már az is fontos kérdés, vajon miért éppen így, ilyen nyitott végű tények állnak őrt szorongó létünk körül? Ki és miért találta fel a bizonytalanságot, mely egyben hajtóerőnk is, hogy örök kielégítetlen kíváncsiságunkkal sodorjon bennünket előre?

Kérdezni muszáj. Még az is csak keveseknek adatott, hogy képes legyen fölismerni: létünkben több a bizonytalanság, mint amiben meggyőzöttek lehetünk. Fejlett tudományaink tudása az univerzum végtelenségéről, porszem porszemjénél is csekélyebb. S mi emberek mégis hajlamosak vagyunk azt sugallani, cseperedő gyermekeinkkel elhitetni, magunkat ezzel ámítani, hogy értelmünkkel befogjuk a mindenség rendezőerőit. Szóval mondom, kevesen tudják fordítva, csekély tudásunk felől látni életünket és rákérdezni a mindennél több ismeretlenre. Szerencsére Nagy Márta ezen ritka kevesek közé tartozik. Munkái láttán bennem ezek az ősdilemmák ébredtek újra. → Folytatás

fotó: Várkonyi Sándor

(Elhangzott 2025. február 5-én a B32 Galériában, Nagy Márta Rebbenés című kiállításának megnyitójaként)   

2025/02/25 15:04

a fák jogai 2000 éve, és ma

CSERNA HAJNALKA | ESSZÉ

Bő egy héttel ezelőtt, az először megrendezett Nemzeti Faültetés Napján elültettünk 150 facsemetét a Gellérthegyen. Meg még 300-at a Hajógyári-szigeten, és amúgy több tízezret ültettek országszerte jóérzésű emberek a 10 millió Fa által életre hívott alkalomból. Nagyszerű, katartikus érzés volt!

fotó: Pongrátz Anita és Korényi Kinga

Az eufórián túl azonban felmerül, hogy mekkora fenntartási teher lesz ez majd az aszályban, és egyébként majd mi lesz a fák sorsa hónapok, évek múltán. Na, nem károgni akarok, a magam részéről mindent meg fogok tenni, hogy a gellérthegyi csemeték élete hosszú és boldog legyen, de napirenden van a fásszárú növényeket védő kormányrendelet aktualizálása, ami első nekifutásra nem lett annyira megnyugtató.

Volt idő, amikor a fáknak több joguk volt, mint a nőknek! Akár örülhetnék is, hogy ma már ez nem így van, de igazából nincs okunk rá. Nézzük, milyen védelmet kaptak a fák az ókori Rómában? Erre az időszakra tehető, hogy az uratlan… → Folytatás

2025/03/11 08:17

nyolc vers

MOLNÁR OTTILIA

ENNYI

Sötétedik, és süt a nap,
Meglepő egybeesés,
páratlan fordulat
Nem mindennapi talány,
Elindít valamerre talán.
Amíg nézed és bámulod
A mindenséget tágítod.
space
CAMINO
Vándorúton vagyunk,
a lelkek hosszú, tömött sorokban
bolyongnak, keresve-kutatva,
az örök csodát, az eleve elrendelt
véletlenek végtelen sorát. Szemed
tükrében, keresem fényem és
az öröklét káprázatát.
FAGY
Mínusz tíz alatt,
a lélek is befagy,
Nem tud érezni,
attól még lehet
vérezni, jönnek-
mennek, fagyosan
szeretnek, csikorogva
nevetnek, zörögve
szeretnek. Ha a hideg
fáj, ne kiabálj,
csak szótlan várd
a tavaszt.
space
IN MEMORIAM B.F.
Te viszed át a szerelmet,
szívedbe zárva, én meg várom,
a másik parton állva. Így nem
lettem árva. Ez maga a csoda.
Szerelmünk örök szivárványként
ível az időn át ide-oda. → Folytatás
space
2025/03/10 10:54

a puha klimakom-munikáció, hiba

NICHS ANDREA BESZÉLGETÉSE

FORGÁCS BÁLINT | 10 MILLIÓ FA -INTERJÚ

Beszéljünk úgy a klímaátfordulási pontokról, mint metasztázisról, ami egyelőre kezelhető. – így foglalható össze sommásan az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar docensének véleménye arról, miért lenne fontos helyükön kezelni a dolgokat, és olyan plasztikus kifejezéseket használni például a klímakatasztrófa kapcsán, amelyek vitát generálnak, majd cselekvésre motiválnak.

– Új szempontokat hozhat a bennünket sújtó környezeti katasztrófákról szóló beszédmódban a téma pszicholingvisztikai megközelítése. Több helyen beszéltél már róla, hogy a klímakommunikációban félrevezető a veszélyhez képest túlzottan puha és a problémát elkenő metaforák használata.

A megtévesztő nyelvezet hat a gondolkodásunkra, és meggátolja, hogy reálisan lássuk a… → Folytatás

2025/03/08 12:12

varázsszem

DURST GYÖRGY | TÁRCA

Az éjjeli szekrényen álló rádió zölden vibráló szemét hívták így, ezt néztem hátha megkapom azt a peremfutós orsót, amire már nagyon vágytam. A hatvanas évek elején jártunk, az akkori divat szerint felnyírt hajú kisfiúként – mondhatni – nem voltak nagy vágyaim. Ez a peremfutós orsó utáni vágy is csak akkor támadt fel bennem, amikor a badacsonyi móló végén ülve sötétedéskor beindultak az angolnák és a síkos, újságpapír nélkül megfoghatatlan kígyószerű halat partra vonszolva, a kézzel lefejtett damilt összekeverve a gubancot bontogattam.

A mellettem nem messze ülő, peremfutós orsóval felszerelt acélbotos pecásnak nem voltak ilyen gondjai, igaz, ő is levágta a tekergő halat előkével, horoggal együtt. Az az orsó annyira kellett, hogy amikor boltba küldtek, elsinkófáltam a visszajáró pénz egy részét, gyüjtögettem, a húsvéti locsolás körútján megszerzett kétforintosokat elraktam egy kis dobozkába, s szégyen ugyan, de az akkoriban nálunk lakó nagyapám, aki snapszerezni tanított, dugi dohánypénzét is megdézsmáltam. Lassan összejött az a hatvan forint, és megvehettem a bazársori boltban azt a bizonyos horgász cuccot, amivel a halfogás iránti vágyamat kielégíthetettem. A piros, kővágóőrsi kövekből rakott… → Folytatás

2025/03/03 09:03

2 éves a vulkán

space
2025. február 24-én Barangó, Ágabagó, Ápoló távol, de Saci tartja a frontot, ő a házigazda.
Bemutatkozik a Vulkán irodalmi folyóirat.
A főszerkesztő Bojár iván András, aki egy nyughatatlan alak. Időről időre újság alapításba fog (Magyar Narancs, Octogon, Vulkán), olykor galériákat is alapít, százával rendez kiállításokat, vagy éppen tévében, rádióban készít műsorokat mások alkotó tevékenységéről. (Volt tilosos műsora is – még a Podmaniczkyből.) Egy ideje nemcsak a művészet érdekli. Szeretné, hogy a Föld, ez a kedves anyabolygó még sokáig az ember nevű sérülékeny fenevad otthona maradjon.
SPACE
♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | Köszönjük a Tilos Rádió meghívását. Az adás itt hallgatható meg 1p40mp-től: https://tilos.hu/episode/majom-a-vizben/2025/02/24 | 
SPACE
♦CSIKÓS ATTILA | Bojár Iván András -sal, Nichs Andrea -val és Deczki Sacival a Vulkán folyóiratról beszélgettünk a Tilos Rádióban. Én köszönöm a lehetőséget, remek volt. Előtte a Café Margauxban gyűltünk…
SPACE

2025/02/25 15:04

pápaság és ökológia

OROSZ JENŐ | TÁRCA

Kezdetben vala az isteni rend, aminek földi letéteményese a Pápa, kitől egykoron Európa összes császára és királya függött. Aztán a császárok és királyok úgy döntöttek, hogy mivel túlságosan eladósodtak a Jeruzsálem felszabadítására létrehozott Templomos lovagrendnek, ezért nemhogy nem akarták visszafizetni az adósságukat, de inkább leszámoltak a túlságosan tiszta kezű, megvesztegethetetlen egyházi jellegű „bankárukkal”. A Vatikán számára 1312-ben ez volt a bűnbeesés pillanata, mert a Pápa nem tudta, vagy talán nem is akarta leállítani a túl függetlenné vált tamplomosok elleni koncepciós pereket.

Az egyre világiasabb és egyre inkább luxusban dőzsölő reneszánszkori Pápai Állam a mennyországba való bejutást azok számára is lehetővé tette, akik – bár bűn terhelte őket – pénzért képesek voltak megváltani a feloldozó búcsúcédulákat, vagyis az üdvösség elérése profán pénzügyi kérdéssé vált. A pápai harácsoláson való felháborodás provokálta ki aztán a protestantizmus létrejöttét.  → Folytatás

2025/02/23 13:56

a fák végtelenül különös lények

NICHS ANDREA BESZÉLGETÉSE

♦ SOMA MAMAGÉSA | 10 MILLIÓ FA – INTERJÚ

Senkinek nem kell bemutatni, a nevét hallva olyan szavak jutnak eszünkbe, mint női teremtőerő, transzformáció, új tudatosság, új egyensúly. Sok mindennel foglalkozik: zene, színház, előadások, önismereti elvonulások, eddig tizenkét könyve jelent meg és főként nőknek folyamatosan tart kurzusokat, elvonulásokat. A fákhoz különleges, mágikus kapcsolat fűzi, amiről a vele készült interjúban is beszél.

fotó: Bujnovszky Vanda

– Ha valaki hallott már beszélni, olvassa a honlapodat, az írásaidat, annak nem újdonság az az erős spiritualitás, lelki-szellemi hozzáállás, ami bármit mondasz, árad belőled. Honnan ez az elementáris kapcsolódás a természethez, Földanyához, a fákhoz?

Egy évekkel ezelőtti mexikói utazásom során ért ezzel kapcsolatban nagyon erős tapasztalás. Belső elhívásra mentem San José del Pacificóba, ami a világ legnagyobb mágikus gombázó zarándokhelye. → Folytatás

2025/02/16 20:27

moszkvában esik

SELYEM ZSUZSA OLASZ KIADÁSA APROPÓJÁN

♦ RÉNYI ANDREA | KÖNYV

Két héttel ezelőtt jelent meg fordításomban a Róma környékbeli Del Vecchio kiadónál “Piove a Mosca” cimmel ez a vékony, de annál tartalmasabb könyv, amit pont e két alapvető tulajdonsága miatt az első pillanattól a 20. század keleteurópai történelem Bignamijának hivtam magamban.

Ernesto Bignami 1931-ben alapitott egy kis kiadót Sesto San Giovanniban, Milánó környékén, amelynek célja majdnem az összes, az általános iskolai felsőtagozatban és a középiskolákban tanitott ismeretanyag velős összefoglalása volt kicsi, könnyen kezelhető, mellényzsebekben is elférő kötetek formájában. Bár Ernesto Bignami már régen nem él (1958-ban halt meg 55 évesen), és a kiadót utána vezető bátyja sincs már évtizedek óta az élők sorában, a kis kiadó ma is létezik és több mint 90 éve gondozza, gyártja a ma már generációk óta csak mint “bignami”-ként fogalommá vált kötetecskéket. Minden sallangot mellőzve, a legfontosabbakra redukálva, e kötetek ismerete lehetővé teszi, hogy a diákok eleget tegyenek az iskolai követelményeknek, még ha nem is kitünő, de megfelelő eredményekkel.

Selyem Zsuzsa müvét talán nem neveznék regénynek. Inkább novellafüzér. Szerves egységet alkot. Kikristályosodott, minden felesleget mellőző, ugyanakkor… → Folytatás

2025/02/13 21:49

illegalitásban

a 44. MAGYAR FIMSZEMLE

DURST GYÖRGY | FILM

Ahogy magam, úgy a magyar filmszemle is illegalitásba szorult vagy 13 éve, ezért is örültem, hogy meghívást kaptam a szervezőktől, név szerint Muhi András fesztivál igazgatótól. Amikor egy éve megválasztotta a Magyar Filmművész Szövetség tagsága (a leköszönő Tarr Béla utódjaként) a szövetség elnökének, akkor mondta, hogy meg kívánja szervezni a Filmszemlét. Hittem is, nem is, valahogy nem láttam azt az erőt és elszántságot a közgyűlés kis számú résztvevőiben, hogy a mindent maga érdekei szerint alakító hatalom ellenében ez sikerrel járhat. A jelenlegi filmes irányítás közpénz osztó szerepében megítélésem szerint részben a párt ideológiai elveinek megfelelő terveket támogatja irdatlan menniységű pénzzel – az elkészült munkákat látva vitatható művészi sikerrel – és a külföldi bérmunkákat kiszolgáló műtermek építésével, adókedvezménnyel csábítja a külföldi produkciókat, egyfajta filmösszeszerelő/filmipari nagyhatalommá kívánva tenni a területet, gazdasági haszont remélve, hasonlóan az akkumulátor gyárakhoz. 

fotó: Merész Márton
SPACE
Február 3-9 között zajló filmszemlén sokan vetették fel az alkotók közül, – akik többnyire nem tartoznak az NFI kedvezményezettjeinek körébe – hogy vajon meddig tartható a minimális pénzekből, baráti szívességekből, vérből és verejtékből összehozott filmkészítés? A 44. Magyar Filmszemle természetesen nem vállalkozhatott a kieső 13 év filmjeinek bemutatására,..  → Folytatás
SPACE
2025/02/13 12:19

xavier laclois eksztázisa (1/iv)

space
ógörögül: ἔκστασις eksztaszisz, = ‘kilépés’,
latinul: extasis = ‘önkívület’
szubjektív tapasztalat, ami az alanyt úgy vonja be teljesen, hogy tudatában csak tudatossága célpontja szerepel
GIULIA
Tizenkét év özvegység után Xavier Laclois Párizsba költözött. Régen elunta La Rochelle-t, ahol a városházán, mint hivatalnok dolgozott. Volt pár éve hátra a nyugdíjig, bár ez nem látszott rajta. Magas szikár, későn érő és későn öregedő fajta volt. Régi osztálytársa szólt a pályázatról, így szerzett állást Párizsban, a XVI. kerületben. Ugyanúgy a….
→ Folytatás                2024.07.25. 14:08

Kép: B IA+AI

BOJÁR IVÁN ANDRÁS: XAVIER LACLOIS EKSZTÁZISA (2/IV)
→ Folytatás                 2024.07.26. 16:39

BOJÁR IVÁN ANDRÁS: XAVIER LACLOIS EKSZTÁZISA (3/IV)
→ Folytatás                2024.07.27. 17:14                                                           

BOJÁR IVÁN ANDRÁS: XAVIER LACLOIS EKSZTÁZISA (4/IV)
→ Folytatás               2024.07.27. 17:49                                                      

scheinbaum

TOTH KATALINBOJÁR IVÁN ANDRÁS | PORTRÉ 

Zöld tudós, feminista és zsidó. 2024 október 1. óta a világ legnagyobb katolikus, egyben legmachóbb, s a világ 10. legnépesebb országa, Mexikó elnöke egy hatvankétéves nő: Claudia Sheinbaum.

Kábé, mintha Magyarországon egy afgán menekült környezetvédő, ráadásul Nobel-díjas fizikus nő ülne be Orbán Viktor helyére. Sheinbaum történelmi lehetősége, nem egész négy hónappal ezelőtti fellépése a világ színpadára a későbbiekben akár döntő fordulatokat is hozhat, különösen a menekültellenes és klímatagadó Trump elnök minapi színrelépése fényében. Nem feledhető ugyanis, hogy a 335 milliós USA-val ez a 130 millió lakosú latin-amerikai állam szomszédos, és becslések szerint az USA lakosságának közel 12%-a mexikói származású, közel nyolcvanötmillióan pedig latin eredetűek. E népesség számára egy offenzív és koncepciózus mexikói elnök szava éppoly irányadó lehet, mint a fehér tech uralkodó osztályt képviselő Trumpé.

Mexikóváros korábbi polgármestere, Claudia Sheinbaum a mexikói szabad választások történetének legnagyobb arányú győzelmével, 30 százalékpontos előnnyel nyerte az elnökválasztást. S bár riválisai azzal támadták, hogy bolgár zsidó, meg hogy a családneve nem tőzsgyökös mexikói, ami még az őt támogató többség számára is szokatlanul csengett, ezt azzal ütötte el, hogy “ha gondolják hívhatnak nyugodtan Shermannek,… → Folytatás

2025/01/26 20:14

emlékezni tilos

PÁR MONDAT LUKÁTS ANDORRA EMLÉKEZVE

DURST GYÖRGY | PORTRÉ

Ez a mondat egy alagútban fénylik fel, gyertya lángjai rajzolják ki, mozgóképek a barlang falán. Ez a film Lukáts Andor “Alagút” című filmje, amelyik ezerkilencszáz nyolcvanban készült a Balázs Béla Stúdióban.

A gyertyákat Erdély Miklós nézi, hol egyik, hol másik szemét behúnyva, ezért maga a mondat “emlékezni tilos” egyben nem olvasható. Az egyik szemével a magánhangzókat, a másikkal a mássalhangzókat látja csak. A filmben feltűnik szereplőként még többek között Ascher Tamás, Kari Györgyi, Donáth Péter, Székely B. Miklós, Ács János, Csákányi Eszter. Operatőre Jeles András volt.

Ekkor ismerhettem meg Andort, akinek ez a filmje mintegy elvarázsolt kastély rejtett magában szinte mindent, ami azokban a Kádár-korszak hanyatlását sejtető években történt.

A következő élményem, ami személyéhez (is) köthető Ács János rendezésében a “Peter Weiss – Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják De Sade úr betanításában” című színdarab, amit 1982-ben láttam, a kor szokásának boldogan megfelelve, Kaposvárra vándorolva, többed magammal. Az előadás után a büfében váltottunk pár szót, örülve egymásnak. Az a kaposvári színész büfé maga volt az ellenállás, az ötvenhatos forradalom… → Folytatás

2025/01/26 19:16

receptre kéne felírni az erdőt

NICHS ANDREA BESZÉLGETÉSE

HERENDI GÁBOR | 10 MILLÓ FA – INTERJÚ

Bár közéleti, politikai kérdésekben többször is állást foglalt már, azt mondja, a természet-, környezetvédelem eddig kimaradt azon ügyek listájából, amikért szívesen szót emel. Klímaszorongást leginkább a gyerekei miatt érez, ezért is gondolja, hogy cselekedni kell. Például ültetni, március 1-jén a Nemzeti Faültetés Napján.

fotó: Bujnovszky Vanda

– Ha eddig nem volt igazán fókuszban nálad a környezetvédelem, miért érzed fontosnak, hogy csatlakozz egy zöld mozgalomhoz, jelesül a 10 millió Fához?space

Pokorny Liával beszélgettem nemrég, ő mondta, hogy az alapítvány nagykövete, és egy kicsit „megirigyeltem” tőle a lelkesedést az ügy iránt. Amúgy tősgyökeres pesti vagyok, a város szívében nőttem fel, de amikor családot alapítottam, a gyerekek miatt úgy határoztunk, hogy zöldövezetbe költözünk. Ebben inkább valamiféle egészségtudatosság volt, nem közvetlenül a természetvédelem gondolata, de Pesthidegkúton megtapasztaltam, milyen madárcsicsergésre ébredni, mennyivel kisimultabbak az ember idegei, milyen szép és dús a növényzet, tisztább a levegő, szóval tényleg azt…→ Folytatás

2025/01/25 10:38

a vége

BOJÁR IVÁN ANDRÁS | FILM

Sosem derül ki pontosan hol, Hollandiában egy hatalmas repülőtér közelében él Gerlach van Beinum. Róla szól a film. Az utolsó földművesről. Róla és rólunk, Gerlach apró farmjáról és az emberiségről. Közös állapotunkról, jövőnkről, életünkről, halálunkról, esélyeinkről, feladatunkról az életben, no meg a végzetünkről. Ha tömören kellene megfogalmazni: ez a film a világ végéről szól. Arról, hogy ez a mostani civilizációnk elment a falig. És nincs tovább.

És jól fölépített retorikával közölt üzenet sincs már. Minek és kinek? Gerlach, s amíg a film pereg, vele együtt mi is, értjük hová hajszolta magát az emberiség. Másról meg minek beszélni? Az utolsó holland paraszt és barátai, akárcsak a székelyek, ugyancsak nem koptatják fölöslegesen a szájukat, párbeszédük tömör és szűkszavú, szinte az egész film szövegkönyve fölfér egy gyufaskatulya oldalára. A film mégis működik, húz, lassú áramlással sodor. A filmet író és rendező Aliona van der Horst társalkotójaként fényképező és vágó Luuk Bouwman kameráján keresztül tiszta, egyszerű és örökértékű világ jelenik meg. Képes beszéd. A ködpárás szűrt fények a legmagasabb holland képi ábrázolási hagyományt, Vermeer van Delft vagy Pieter de Hooch városképeinek csendjét, időtlenségét idézik. Bouwman nem másolja őket, attitűdjében közeli azokhoz. Mindkét dokumentumfilmes tapasztalt, nagy gyakorlatú, sikeres. Sokadik munkájuk Az utolsó földműves.

Gerlach van Beinum… → Folytatás

2025/01/21 19:43

„a szakmám a terápiám is"

NICHS ANDREA BESZÉLGETÉSE

ÓNODI ESZTER | 10 MILLIÓ FA – INTERJÚ 

Csaknem harminc éve tagja a Katonának, ahol több mint negyven szerepben láthatta eddig a közönség, de talán még többen ismerik a filmszerepeit vagy láthatták az Aranyélet című tévésorozatban. Nem vallja magát harcos környezetvédőnek, de azt mondja, közös felelősségünk mindent megtenni a természetért. Ezért vállalta el, hogy a 10 millió Fa közösséggel együtt elültet ő is néhány fát a Nemzeti Faültetés Napján, március első szombatján.

fotó: Bojár Iván András

– Sokszor elmondtad már, hogy ahová lehet biciklivel mész, s bár tősgyökeres budapesti vagy, a természetszeretet része lett az életednek. Mindez a gyerekkorodból jön? Mi volt az a fordulópont, amióta erről a kérdésről felelősségteljesebben gondolkodsz?

Mindig is a Városliget mellett laktunk, kislányként apukámmal szinte minden nap sétáltunk egyet, hol a kiskört, hol a nagykört jártuk be. Sokat számított, hogy nem panelrengeteget láttam magam körül, hanem még ha ilyen szűk kereteken belül is, volt valamiféle zöld kapcsolatom kiskoromtól kezdve. Még meghatározóbbak azok a nyarak, amiket a Balaton → Folytatás

2025/01/21 12:57

lélek nem létezik

ALDO CAZZULLO INTERJÚJA A CORRIERE DELLA SERA-BAN 2025. JANUÁR 19.

BRUCK EDIT | INTERJÚ

Ezzel a beszélgetéssel. Emlékezünk a. Most 80 éve fölszabadult pesti gettó lakóinak szenvedéseire.

– o –
Bruck Edit: „Rómában megtaláltam a kápómat, de úgy döntöttem, hogy nem jelentem fel. Így egy német katona mentette meg az életemet Auschwitzban”.
Edith Bruck 93 és fél évesen, tolószékben is – “de fel tudok állni, tudja? Eltörtem a lábamat, de már jobban vagyok, most felállok” -, nagyon szép nő. Összehasonlithatatlanul szebb a húsz éves, sebészkés alatt megfordult influencereknél. Tizenhárom évesen került Auschwitzba.
A koncentrációs táborokat túlélő író: „Még Calvino is azt mondta nekem: »Ti zsidók«. De nem vagyunk mindannyian egyformák. Én nem vagyok Netanjahu”.
„Az első szavak, amelyeket a vicsorgó farkaskutyás katonák ránk kiabáltak, a Rechts! és Links! volt, jobbra és balra. A négy évvel idősebb nővéremet, Adélt jobbra küldték. Anyámat, Bertát és engem balra küldtek. Egy katona közeledett. Azt mondta nekem: menj jobbra. Én anyámba kapaszkodtam, nem akartam elhagyni, de ő megragadott a fülemnél fogva, majdnem letépte, és elrángatott: „Jobbra!”. Sírtam kétségbeesésemben, de az a német megmentette az életemet. A jobboldaliak… → Folytatás
space
2025/01/19 20:18

amerika legokosabb asszonya

– SUSAN SONTAG –

TÓTH KATALIN | ESSZÉ

„Gyakran megkérdezik tőlem, hogy van-e valami, amit szerintem az íróknak meg kellene tenniük, és nemrég egy interjúban hallottam magamtól azt mondani: „Több dolog. Szeresd a szavakat, gyötrődj a mondatokon. És figyelj a világra.”

Sontag 1933 január 16-án született, és 2004-ben, leukémiában hunyt el. A XX. század második felének egyik legbefolyásosabb amerikai értelmiségije, sokak szerint Amerika legokosabb asszonya volt. A legkitűnőbb oktatásban részesült, filozófiát, irodalomtudományt és teológiát is tanult, hallgatott a kaliforniai Berkeley-n, a Chicago Egyetemen, Cambridge-ben, a Harvard-on, később Oxfordban, és a Sorbonne-on is szerzett diplomát.

Benjamin Moser nemrégiben írt könyvet Sontag életútjáról, ami gazdag, de közel nem teljes, az is igaz, egy olyan életet összefoglalni, mint amilyen Sontagé volt, “mission imposible”. Soha nem volt könnyű megérteni, hogy ki is ő valójában, talán még ő maga sem tudta, vagy csak jól titkolta. „Tudom, hogy nem vagyok önmagam az emberekkel, de magam vagyok-e, ha egyedül vagyok? Ez is valószínűtlennek tűnik.

Moser szerint – aki ezzel a művével 2020-ban Pulitzer-díjat… → Folytatás

2025/01/19 12:11