szerk

cinecitta

AVAGY A SZEMANTIKA CSILLÁMLÓ, PITYPANGOS TURBULENCIÁJA

Jean Genet Splendid’s című Magyarországon még nem játszott darabjában elhangzik egy mondat, valahogy így: Még ahhoz is gyávák vagytok, hogy belekezdjetek egy összetett mondatba. A gengszterbanda főnöke mondja ezt az embereinek a címben is szereplő Splendid’s hotel penthouse-ában, miközben lenéz az épületet körbevevő rendőrökre. A magyar kormány kommunikációja régóta gyáva a tőmondatoknál bonyolultabb „gondolatok” megfogalmazásához. Nyelvtanunk és szemiotikánk motivációja megragadt a gyermeki öröm szintjén, ha ki tudjuk mondani, hogy „pina”.

Az anya nő (apa meg, bár mindent beleadott ekkora maradt, a rosseb, ami megette!), ebből következően a férfi apa lesz, ha akar, ha nem. Ha meg néha beleszaladnak összetett mondatokba – s nem is angolul – abból bármi őrület is kisülhet. Tegnap miniszterelnökünk a fóti stúdiókomplexum átadásán, bár, igaz, elmondta, hogy a művészi kreativitás nem az állam illetékességébe tartozik, hiszen a művészet szabad, kerek, hosszú beszédében lényegében azon örömének adott hangot, hogy forgalomba hozható, eladható, kölcsönbe, bérbe adható a magyar filmes szürkeállomány, s az az infrastruktúra, mely… → Folytatás

2025/02/02 12:36

globál musk-abál

♦ OROSZ JENŐ | SZERK

A „Musk korszak” legnagyobb magyar nyertese: Várkonyi Andrea

1.)A világ luxusát élvezni tudó és akaró egy százaléknyi „globális szuper-elit” számára – amelynek Elon Musk az egyik legismertebb képviselője – Trump csak egy beképzelt, korlátolt „hasznos idióta”.

SPACE

2.) Téved, aki azt hiszi, hogy a világ luxusa a földi gazdagság… Nem; a luxus egyfelől az a tudat, hogy valaki „kiválasztott”, tehát olyasvalaki, aki nemcsak multimilliárdos dollárban, de a görög szépségeszménynek megfelelően egyszerre edzett, vonzó külsejű és olyan sokoldalúan képzett, intelligens nő, vagy férfi, aki akár az egész emberi civilizáció örökösének is képzelheti magát.

3.) Az amerikai „szuper-elit”, amely már a 2010-es évektől kezdődően tudatában volt a Föld klíma-, túlnépesedési-, járványügyi- és szociális-migrációs válságának súlyosságával nem volt optimista a jövőt illetően. Úgy gondolták, hogy a világot alkotó államnemzetek nem lesznek képesek túllépni a saját árnyékukon, nem lesznek képesek a hatékony együttműködésre, vagyis a politikai rendszerüket megrengető frusztrációra nacionalista és vallási agresszióval válaszolnak: magyarán háborúval.

space

4.) Egy atomháborús… → Folytatás

2025/01/22 18:43

ner...emény-kedj, 2025-ben sem

♦ MEGYERI SZILVESZTER | SZERK

Hátam közepére kívántam minden bulit. Még mindig nemrég elment rokonomat sirattam egész karácsony alatt. Soha ilyen gyászt nem éreztem. Aztán befutott hozzánk a családba feleségem egykori, mostanra nagymenővé vált iskolatársának meghívása: mindenáron azt akarta, hogy a teraszáról nézzük éjfélkor együtt a tűzijátékot. Más meghívásunk amúgy sem volt.

Kép: B IA+AI

Előzetesen nem tudtuk kik lesznek jelen. Aztán meglepve láttuk, hogy számosan voltak különböző minisztériumok, gazdasági, jogi és egyéb fontos intézmények tűzközeli funkcionáriusai. Magas pozíciókban lévő emberek. Aktív NER-esek, ahogy ezt manapság mondják. Volt olyan is, aki sűrűn feltűnik a híradóban. Hallgattam és figyeltem. Minket ők nem ismertek, felszabadultan mulattak, biztonságban érezték magukat a bennfentes társaságukban.

Mint kívülálló, ahogy a természetjáró figyel meg zergéket és antilopokat az afrikai szavannán, úgy tudtam szemügyre venni őket: többségük, bizony megalkuvó, senkinek nem volt egyéni véleménye közöttük, amíg nem tudják a “főnök” következő lépéseit. Kiderült szavaikból, hogy mindent OV-n kell átverni,… → Folytatás

2025/01/04 10:23

„itt ilyen manók mennek mindenfelé”

ÍGY HALT MEG TARDOS JÁNOS

♦ BOROS REGINA | SZERK

A napokban elhunyt újságíró, Tardos János, 2025. február 5-re kapott időpontot, hogy kialakítsák nála a dialízis elkezdéséhez szükséges „fistulát”. Ezután még 1-2 hónapot kellett volna várnia, hogy begyógyuljon. Nem sok kedve volt az egészhez.

Az Érsebészeti szakambulancia konzultáció után – múlt csütörtökön, december 19-én – bement az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórházba, Dr. Schneider Károly osztályvezető főorvosához, aki éveken keresztül „kezelte”, ellenőrizte időnként az eredményeit, jó egészséget kívánt neki a következő, ha lehet minél távolabbi időpontban történő következő ellenőrzésig.

Egyedüli betegként ült a folyosón, az unokahúga Hanna kísérte el, a főorvos asszisztense többször kijött, és látva, hogy csak ő ül ott többször hangosan kérdezte: „nincs itt senki más”?

Nem volt időpontjuk, csak mivel Tardos rosszul volt, gondolta bemegy a főorvoshoz, ha már odament az érsebészetre.

Nagy nehezen behívták, mondta az orvosnak, hogy napok óta nagyon alacsony a vérnyomása (méri rendszeresen), bemutatta …→ Folytatás

2024/12/27 15:51

áldozati jelentés a kultúrharc csatateréről

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | SZERK

Nincs mese, beleszoktunk: nem élünk, nem élhetünk fesztelenül a kultúránkban. Egy-egy mű, előadás, tárlat, könyv választása sajnos óhatatlanul politikai valahova állást erőszakol ránk, ha akarjuk, ha nem. Az „oszd meg és urlakodj!” elven hatalomgyakorló állampárt mindenhová, (a temetkezéstől az oktatáson át a szexuális praxisig) az élet legapróbb réseibe igyekszik benyomulni, ott véleményt formálni, szabályokat ránk erőszakolni, megosztani és táborokba kényszeríteni a magyar népet, úgyanígy a kultúra intézményeit is, akár a poloska, rosszszagú ragacsával teszi kellemetlenné, kultúra idegenné. A Néprajziba jársz? Fideszes vagy.

Kép: Petőfi Sándor és Szendrey Júlia kiugranak az ablakon a Most vagy Soha című film forgatásán

Székestül elvittek a Nemzetibe, hogy ott egy a kultúra, vagyis az intellektuális élet szövetébe soha be nem tagozódó fideszmagyar előadást megnézz? Akkor is Fideszes vagy. Esetleg tájékozatlan. Pintér Bélára jársz? Ellenzéki vagy. Írók Boltjába?, Líra könyveboltokba? Ellenzéki vagy. Libribe? Fideszes. Nádast olvasol? Ellenzéki vagy. Kötter Tamást (váljék egészségedre), Fideszes. Hajdú Szabolcs filmet… → Folytatás

2024.11.26. 20:24

máfélmilló lépés a tékozló országban...

♦ OROSZ JENŐ | SZERK

Újra látható a Magyar Mozi TV-én az 1979-ben Rockenbauer Pál által készített, a mindmáig katartikus hatású gyalogos országjáró ismeretterjesztő televíziós sorozat, a „Másfélmillió lépés Magyarországon”. Azt üzeni a film, hogy tékozló országban élünk.

Tékozlóan bánunk az értékeinkkel, mert nem volt és ma sincs a politika által szentesített össznemzeti egyetértés arról, hogy voltaképpen mi is tartozik Magyarország nemzeti örökségébe. Viszont épp azért friss és élvezhető a több évtizeddel ezelőtt készült „Másfélmillió lépés…”, mert a sorozat ma is aktuális választ ad erre az alapvető kérdésre.

Rockenbauer Pál, a BBC természetfilmekkel egyidőben, de a műfajt innovatív módon továbbfejlesztve, – kultúrtörténettel és életmódtörténettel gazdagítva – egy ökológia-központú nézőpontot alakított ki, amiért a film máig egészen kivételes szellemi teljesítményt jelent!

Ráadásul olyan egyszerű és vonzó formában vezet végig a turistaútvonalon, ami a lehető legtöbb tévénézőt „aha”… → Folytatás

2024.11.19. 15:13

nem terveztem gyászolni

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | SZERK

Hagyományosan kihagyom a holtak napját. Dédelgetem eleget gyászaimat év közben. Sokféle gyász van bennem, rengeteg veszteségem. Nehezen eresztek el, kötöm a múltat a jelenre. Húzom a mind súlyosabb csomagokat magam után, ahelyett, hogy elengednék, oldódnék, könnyebbednék. Ez van, ilyen vagyok. Másnak tán könnyebben megy. Vagy ennél is nehezebben, olyat is ismertem már.

Ennek a mai meghitt családias gyásznapnak mégis jelentős kiterjedése van. Elsősorban Hadas Kriszta, pályatársam, haverom, kedves ismerősöm, ahogy mint látom, nagyon sokaknak. Sokkolt váratlan kilépésének híre. Első férje, Kakuk Gyuri kilépése sokkolt így hét esztendeje, amikor ő, a velem egykorú lett rosszul végzetesen egy bevásárlóközpontban. Mindketten kollégáim voltak. Ki itt, ki ott. Hadas is, biztos voltam benne, hogy ő, a nálam hét évvel fiatalabb nő messze túlél, még hosszasan formálja a közéletet, amikor én már sehol nem leszek. Igazságtalan és szemét dolog nem betartani a papírformát. Tehetetlenség érzést teremt. Sokat gondolok a családjával, anyukájával, kinek el kell engednie ezt a tündöklően sikeres, okos lányt. Szülőként elképzelhetetlen, hogyan lehet létezni utána, bár nekem még nincsenek unokáim, dédunokáim, akik talán-talán valamelyest oldhatnak a kínzó fájdalmon. → Folytatás

2024.11.02. 12:05

levél egy álomról

♦ DURST GYÖRGY | SZERK

Hajnali álmomban heverőn félig eldőlve néztem a filmet, amikor mellém ült Enyedi Ildikó. Fehér inge magasan összegombolva, mosolygott, ahogy szokott és annyit mondott, – Jaj, Gyuri, nehéz! Tudom – mondtam, és puha puszit nyomtam a hajára. Rövid, mondhatnám intim álom volt és a hajnali forgolódásban próbáltam összerakni honnan is jött az álom.

Elsőként jutott eszembe, hogy a minapi hír szerint az újonan létrehívott Budapesti Nemzetközi Film Fesztivál (BIFF) független filmalapot hoz létre Ildikó vezetésével. Nyilván ez adta az alapot a rejtett folyamatok által előhívódott álomhoz.
Másodikként az a film, … → Folytatás

2024.11.01. 16:06

a történet ereje

♦ CSIKÓS ATTILA | SZERK

Különösek ezek a badacsonyi, tördemici esték… Sűrűbbek, mint Budapesten – legalábbis az elmúlt évek gyakorlatát nézve. Nem bosszankodom, persze, hogy az Olimpia történéseiről jobbára később értesülök, egyszerűen furcsa, hogy e pár négyzetkilométeren szinte minden nap, este történik valami. Napközben a héten különböző ajtókat festettem fehérre, szürkére, barnára nagy iramban, állagmegőrzés céljával (közben a mellénk szegődött kismacskát is összekentem, jobban mondva ő magát, lévén úgy döntött, hogy ő „mától” nálunk lakik, s követ mindenhová, az éppen mázolás alatt álló napágy alá is…).

Esténként meg… Sok mindenkivel „nem találkoztam” eleddig, például Spiróval sem, noha egy premierjén Nádasdy kapacitált, hogy bemutat, de nem álltam kötélnek, nem mertem, nem tudom…, de itt, Kerékgyártó István asztaltársaságában végre megismerkedtünk a Nefelejcsben. Szegény ember, mondta, mikor meglátta a könyvemet, s megtudta, hogy prózista vagyok. Nem vitatom, sokszor elkap a rossz érzés engem is, ha az írásra, annak értelmére, jövőjére, jelen állapotára gondolok… Kinek és minek? Ma este, miután Varga Zoli barátunktól leballagtam… → Folytatás

2024.08.10. 18:00

szevasz öreg

BÍRÓ ANDRÁS EMLÉKÉRE

♦ BOJÁR IVÁN ADNRÁS | SZERK

Siratom öreg barátomat. Sokunk által szeretett, tisztelt Bíró Andrást, aki megnyugodva e földi létben, szelíden átlépett az örökkévaló tartományba. Az utolsó napok, két végtelenül hosszú hét, ahogy ez szokott, nehezek voltak. Harmadikán mutattuk be András legfrissebb könyvét a Nyitott Műhelyben, amely szellemi, morális életívének összegző leírása. Ám az eseményen személyesen már nem tudott jelen lenni, röpke videós bejelentkezésen üzente nekünk: „szeretlek titeket”.

Eztán kórházi napok következtek, egyszerre sugallva az elmúlás közelségét, mialatt András, híven önmagához, újabb terveket szőtt. Alapítványt kívánt tenni, amivel a demokrácia visszaépítését szolgálhatná, meg haragos-kritikus cikket tervezett az egészségügyben tapasztalt ellentmondásokról. Az utolsó napig nem szűnt meg benne a közösségért, a társadalomért szolgáló figyelem.

Egyik alkalommal, kórházi ágya mellett ülve, gyengéden karomra tette meleg tenyerét és lassú szavakkal, sután, voltaképp be sem fejezve a gondolatot, arról beszélt, hogy milyen váratlan és örömteli számára ez a mi késői barátságunk. Hogy ő (ahogy én sem) gondolta, létezhet még ilyen. Évtizedek messzeségéből, apám… → Folytatás

2024.06.18. 19:57

antialkohol -izmus ellen

ILARIA SALIS MAGYAR FERDÍTÉSBEN

♦ BERTA ÁGI | SZERK

Az az igazság, hogy elment a kedvem a magyar események kommentálásától. Két oka van ennek.

Az egyik, hogy abba szeretném hagyni a cigit, márpedig ha bekukkantok a magyar kormánypárti médiába, nem csak nikotinhiányom erősödik, de legszívesebben már kora reggel pálinkáznék, pedig soha életemben nem szerettem. (By the way, kezdem megérteni Orbán kiállását a szabad pálinkafőzés mellett, mert alkohol nélkül tényleg nehéz no nem elhinni, csupán végigolvasni hazugsagaikat.)

A másik pedig az, hogy szívesebben írogatok megtörtént eseményekről, találkozásokról amikre jó visszaemlékezni. Hja kérem 71 évesen mégiscsak jobban áll a nosztalgikus vénasszony szerepe, mint a forradalmáré.

Szóval ezentúl nem igen fogok magyar politikával foglalkozni. Viszont az olyan híreket, amik Olaszországhoz kötődnek, kétszeresen is, magyar-olasz állampolgári kötelességem kommentálni. Nézzük pl az Ilaria Salis ügyet.

A Magyar Nemzetben pár napja jelent meg Miklósi Klára SZORUL A HUROK ILARIA SALIS KÖRÜL című cikke. (Ő legalább aláírta, míg a többi Salis tanárnőről szóló… → Folytatás

2024.05.30. 08:33

nem hétköznapi fasizmus

♦ BERTA ÁGI | SZERK

Antonio Scurati olasz iró. Nápolyban született, de Milánóban járt egyetemre és ott él. Vagy 10 könyvet írt, köztük hármat Mussoliniről.

Ezeket olvastam és nagyon szerettem. Regénynek tűnhetnek de tudományos munkának is elmehetnek, oly pontos a történelmi alapjuk.

Nos, a minap meghivták Scuratit egy TV programba aprilis 25-e, az olasz felszabadulás ünnepének kapcsán. A fasizmusról kellett volna mondania nehány gondolatot.

Aztán last minute, a RAI lefújta szereplését, elég homályos anyagi okokra hivatkozva. Mert hogy 1800 eurót kért fellépéséért. Legyünk őszinték ez nem nagy összeg egy hasonló kaliberű iró esetében, szóval kilógott a lóláb, Meloni kormányának nem tetszhetett az iró fellépése így néhany seggnyaló úgy gondolta, hogy jó néven veszik tőlük, ha mondvacsinált ürüggyel Scuratit kizárják.

Nem volt nagy ötlet.

A program vezető riportere Serena Bortone,… → Folytatás

2024.04.23. 10:29

egyéves a vulkán

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | SZERK

Ma egy éve, hogy előzetes bejelentés nélkül, váratlanul kirobbant, és azóta is árad a VULKÁN irodalmi és környezetvédelmi lap szövegfolyama. Stépán Virág fotóssal aznap indultunk Ukrajnába. Mindjárt a kezdeteknél összefüggő napi riportsorozatot hoztunk az akkor még a magyar publikum által is erősen követett háború messzi városaiból: Poltavából, Harkivból, Dnyipróból, Kijevből, Bucsából, Ungvárról, Beregszászról.

..Azóta az efféle összefüggő tartalmakat őrző DOSSZIÉ rovatunk megerősödött. Negyedévenként egy-egy, akár kötetre rugó anyag gyűlik benne. Csikós Attila: Partypest című nagyívű, tízrészes irodalmi visszatekintése ifjúságunk budapesti kocsma és partyvilágába vezet. Durst György sorozata, a Történetek a Kékacélból, a végnapjait élt, szétesőben lévő kommunista nagyüzem, a Csepeli vas és fémművek elfoszlott világáról szólt, valamint a Budapest Teli van faluval című, a Radnóti Színház megbízásából született,… → Folytatás

2024.02.15. 14:09

latolgatás, amig magyar péter él

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | SZERK

Pár nappal ezelőtt a közélet szürkezónájából előugrott a rivaldafénybe egy fiatalember. Most mindenki róla, Magyar Péterről beszél. Szinte érthetetlen mi mozgatja, hacsak nem fogadjuk el, amit maga állít, hogy kevésbé apatikus, nyugodtabb, alkotmányos fékek és egyensúlyi elemek által biztosított, valóban demokratikus politikai életet szeretne, amelyben a fajsúlyos és szerinte eredményes mai kormánynak fajsúlyos és inspiráló ellenzéke lenne.

Aztán, mintha személyes játszmát is folytatna a NER biszkubélába oltott Darth Vaderével, Rogán Tónival. Amint Magyar úr elhíresült Partizán-interjújában elmesélte, megalázták, megfenyegették, lehallgatták, talán-talán meg is zsarolták, nehogy válásának turbulens szakaszában ártalmas lépéseket tegyen ex feleségéve Varga Judit, ma már ex-NERes ex-miniszterasszonnyal szemben. Volt asszonyának menesztése és e méltánytalanságok tették fokról-fokra érzékennyé a köz számára soha egy pillanatig sem kétséges NER-es nemzetkifosztással, az uralkodó család és szűk köre mesebeli gazdagodásával szemben. → Folytatás

2024.02.13. 21:09

rózsavers

♦ CSIKÓS ATTILA | SZERK

Sok évvel ezelőtt, amikor bizony, én is csak tanulni kezdtem, hogy miféle dolog az írás, a nyelv, a szó, a gondolat, egy kötetem kapcsán, hogy írna-e róla pár sort a magazinba ahol dolgozott, találkoztam egy újságírónővel, aki ujjai között megforgatta vékony, s számtalan írói, irodalmi hibával küzdő kötetem, s azt mondta: „én is tudnék regényt írni, ha nem lenne annyi munkám a lapnál…” Hadd váltsak stílt, igen, tudnál, és talán jobbat, mint amit én valaha is írni fogok, de nem vagy te elég bolond, hogy hajtűkanyarban, lefelé rákontrázz a betonon, nem baszod maga oda a kőhöz, a nem comme il faut nem bejövős, bébi, csak a megrebegtetett szemhéj, hogy hát micsoda lélek él benned, és mekkora sztori. Igen, minden ember élete egy regény, de hogy azért a sovány regényért mennyit kell élni, az más tészta, ugye.

Hogy tetszik tudni a Jónás vagy a Peer, a Zalán, mit nem kapott azért az életért, ami az ára, pár faszom kis rímnek, vagy a rímtől való radikális megszabadulásnak. Valami ócska pár sornak, amibe beledobban az ember kibaszott szíve.

Igen, mindenki ír. A kis semmi sorsát, a jelentéktelenségét, a jelentőségét, érdekes találkozásait, megfigyeléseit, mi a baj ezzel?

Egyszer Zalán komolyan… → Folytatás

2024.02.03. 12:33

október 7.

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | SZERK

Ahogy távolodik az időpont, nem csökken, fokozódik a fájdalom. Majd egy hét után úgy tudjuk, 1500-nál több civil esett áldozatul a hitleri zsidó népirtás óta legnagyobb pogromnak. Nem tennék úgy, mint aki tudja az igazságot. Csak a képeket nézem, a fellelhető videóbejátszásokat. A rave-partyn haláluk előtti negyedórában még életörömtől felszabadultan táncoló gyerekek arcaira emlékező fényképtablót, csupa szép fiatalt, az elmúlt napok katonai műveleteiben életét vesztett izraeli katonák, fiúk és lányok képeit. Akár a depresszió hatalmasra tárt szárnyú sötét keselyűje alatt, ezekre a napokra a minden reményadó fényt elemésztő árny vetül.

Az ember önmagába kucorodik ilyenkor. Eddigi életem hat évtizedében soha nem ismert, de családfa kutatásom során feltárt negyvenvalahány nemzedéknyi ősöm számára folyamatosan megélt szorongás ólálkodik elő sejtjeimből. Történeteik foszlányai az elmúlt századokból: menekülések, pogromok, soha ki nem heverhető veszteségek. Messze vagyok Izraeltől, egy távoli ország nyugodt városában, mégis mindez valahogy most mintha összeadódva adna magyarázatot az aktuális félelem és szomorúság okára.
A Hamász célpontjai a Gáza-övezet kerítéséhez közeli kibucok, tanyák voltak, meg a bulitábor, honnan az első borzalmas hírek jöttek. → Folytatás

2023.10.13. – 17:26

sűllyedünk

AZ ERŐSZAKMENTESSÉG VILÁGNAPJÁRA

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | SZERK

Nehéz nem a harmincas évekre gondolni. Az okosakra. Az előrelátókra. Thomas Mannra, majd már a következő iszonytató évtized elején, a mi Bartókunkra. Azokra a hiperérzékenyekre, akik, mint macska a nagysokára bekövetkező vulkánkitörést, jóval a katasztrófa előtt nyugtalanul jeleztek, s időben elhagyták egyre bűzösebb rothadó hazájukat. Nehéz nem a történelmi tanulságra gondolni. Meg azokra is, mint Szerb Antal, kinek aztán a háború vége előtt mindössze bő két hónappal, szétroncsolt koponyájában a világ könyvtára hullott szilánkokra.

Az egyik miért volt életrevalóbb a másiknál? Az egyik miért tudott többet, mint azok, akik mozdulatlan maradtak? Miért akadtak a tudomány és a művészet világában, (zömmel zsidó vagy zsidó származású polgártársaink,) akik jó érzékkel leléptek, amíg lelépni még módjukban állt? Okosabbak voltak, vagy csak merészebbek? Ijedősebbek? Miféle életképességek hiányán múlt, hogy a csodálatos Radnóti Miklós, az évtizedeken keresztül államilag épített gyűlölet tetőzésekor, ’44 novemberében a majdani MSZMP-s, ekkor még szorgos keretlegény, Bodor Sándor..→ Folytatás

2023.10.02. 11:01

báta vize

♦ ÚJFALUSI KATA | SZERK

Báta vize ziheg-zuhog a gáton. A gáton. Ott vagyunk mind, kifeszítve, mint színes gyolcsok, úgy ráz minket a szél, s mi csak vidáman fütyörészünk, hogy Báta vize…

A lányom édes kis néptánc csoportjától, ennek az édes kis néptánc csoportnak a művészeti iskolájától, több száz gyerektől, több száz halmozottan hátrányos helyzetben élő gyerektől tollvonták meg az összes támogatást, egy csapásra.

Több száz, kistelepülésen élő gyerek marad innentől délutáni árvaságban, csavargásban – félre ne értsük, a csavargás jó dolog, vagy engedjük meg, hogy jó legyen egy nyüzsgő környezetben, biztos családi háttérrel, szuperjó, vidámpark, meg séta a ligetben fagyival – de mi van mondjuk Biharugrán? Ahol mostantól nem lehet menni néptáncolni, csak álldogálni, lődörögni, lógni a szeren, vagy az udvaron lézengő kétfejű kóbor kutyát dobálni színes kavicsokkal.

Nagyon sajnálom, hogy apukám már nincs itt. És nem azért, mert ő mindent meg tudott volna oldani, de na! Mégiscsak a táncház mozgalom egyik alapítója volt,… → Folytatás

2023.09.17. 08:43

horror és kersztény - demokrácia

♦ OROSZ JENŐ | SZERK

A populista jobboldal horrorban utazik

Mintha a világon mindenütt a túlzásba vitt kereskedelmi és politikai propaganda egyfajta csömört okozott volna az emberekben, főleg a fiatalok körében. Mintha sem a köztársasági eszményt megtestesítő „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség”, sem a köztársaság-, és globalizációellenes „Isten-Haza-Család” hármas jelszavak már nem volnának eléggé mozgósító erejűek.

Mintha maguk a különböző filozófiákban gyökerező ideológiák avultak volna el ebben a digitális, vizuális világban. Mintha ez a folyamat a szabadságjogokat és kizsákmányoltakat védő baloldaliakat sújtaná a leginkább, de valójában a mérsékelt jobboldali konzervativizmus alól is kihúzta a talajt, hiszen mindkét eszmerendszer alapját a XIX. századból származó, elméletieskedő, írásos kommunikáció jelentette. Mintha a könyv ugyanolyan elavult „adathordozóvá” vált volna, mint a bakelitlemez. Mintha az érveken alapuló vita, mintha a középkorban szokásos egyetemi viták, retorikai gyakorlatok, valamint az „ördög ügyvédje” által mesterségesen biztosított dialektika veszett volna ki végleg a világból. → Folytatás

2023.08.27. 18:44

vörös köd vagy zöld jövő?

♦ TARDOS JÁNOS | SZERK

Európában mindenfelé, most, hogy szünetel a munka dandárja (ez meg mi a szösz?), traktorra kaptak a parasztok, hogy Párizsba, Brüsszelbe, Berlinbe és Bukarestbe vonuljanak balhézni. Csak Magyarország csendes, újra csendes, tralalalá…

Nálunk ugyanis nem akarnak semmit a parasztok, csak népviseletben dalolni a székely himnuszt, valamint hogy hosszabbítsák meg a felcsúti kisvasutat Lovasberényig (nyugi, meghosszabbítják). Ámde másutt rettentően aggodalmaskodnak, mert felment a gázolaj ára (na, az nálunk is, de kit zavar ez?), meg mert az olcsó ukrán áruk elárasztják a piacot (nálunk ez persze nem fordulhat elő), csökkennek az európai unió mezőgazdasági támogatásai (de azért még mindig elég jelentősek, főleg, ha az ember nem termel semmit a földjein), és mert az Unió minden szart túlszabályoz. Nemcsak az uborka szabványos görbületét szabja meg, hanem beleszól az állatok etetésétől kezdve a hibridek génállományának összetételéig és a műtrágyahasználatot is nehezményezi. Szóval a parasztok élete egyre kevésbé fenékig tejfel, amitől baromira el vannak szokva, és úgy látszik már Macron sem áll ki olyan hevesen a francia parasztok előjogainak fenntartása mellet, mint azt De Gaulle-tól… → Folytatás

2024.02.01. 18:02

egy év tgm nélkül

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | SZERK

Ma egy éve, hogy bejárta a sajtót Tamás Gáspár Miklós filozófus halálhíre. Elvesztését nemcsak élete során különféle eszmerendszerek köreiből bevonzott barátai, de szellemi teljesítményét vele vitatkozva elismerők sokasága is megrendülve fogadta.

A VULKÁN folyóirat rendelkezésére áll a legteljesebb fellelhető lista, amely TGM halálhírének közösségi médiában megjelent reakcióit, valamint a hazai és nemzetközi sajtóban megjelent írásokat tartalmazza. E lista szövegeinek teljes kézirata vaskos kötetre rúg. Pontosan rögzíti a magyar szellemi élet egy évvel ezelőtti állapotát, TGM személyének és művének halála pillanatában jellemző és jellegzetes megítélését, amely – mint az emlékezet természetéhez hozzátartozik, – az idők során átalakul, hangsúlyai eltolódnak. A megszólalók között mind az erdélyi, mind a hazai közélet meghatározó alakjai, valamint TGM kiterjedt nemzetközi kapcsolatai miatt rengeteg külföldi elvtársa, eszmetársa, tisztelője, filozófus barátja szólalt meg. Hogy e nap, illetve a rákövetkező napok reflexióiból összeállt kép jelentőségét értsük, elég csak belegondolnunk, milyen lenne, ha belelátnánk Ady kortársai fejébe, kávéházakban egymás közt megosztott véleményeibe, melyek azon a napon, azokban az első sokkoló… → Folytatás

2024.01.15. 11:10

demokrácia-vákum

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | SZERK

Nem beadta a felmondását, hanem felmondott – mondta V.A. úr önérzetesen. Nem sikerült neki. Pont neki nem, akinek általában, ha a fejébe vesz valamit, minden sikerül. Lett egyeteme, színháza, ráhatása rajta kívülálló társulatok sorsára, temérdek szabadon felhasználható pénze, amit színházi ember valaha elérhetne, annak a harmincszorosát sikerült elérnie. Csak ez a fránya felmondás, ez fogott ki rajta.

Nem benyújtotta a felmondását, hanem felmondott, – ízlelgetjük a finom distinkciót, melybe valahol mélyen, túl mélyen, mondanám, valami különös jellem bújik meg a hős és az áldozat karakterek szellős határvidékéről. Van érzéke, tagadhatatlan, a drámai hősteremtéshez.

De még mindig nincsen felmondva! Ezt csinálja valaki utána. Még mindig ott van, ahol azon az átkozott múlt pénteken volt, kevéssel a borzalmas zuhanás előtt, melyben két beosztott munkatársa, szerepekre általa kiválasztott színésze törte és zúzta össze magát. Direktori székében.

Szász Júlia, az egyik áldozat, félelmükben nevük elhallgatását kérő szemtanúk szerint nemcsak korábban kérte, hogy a veszélyes színpadon legyenek kielégítő biztonsági megoldások,… → Folytatás

Közzétéve
2023.11.17. 12:21

kedves magyar-országot!!!

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | SZERK

Hónapok óta foglalkoztat egy gondolat: hogyan lehetne ezt az országot nyugodtabbá, jobb hellyé tenni, ahol nem szekértáborok acsarkodnának egymás ellen, ahol az így elfoszló energiák helyett mindannyian a minket magyarokat, de az emberiséget is fenyegető valós veszélyekkel szemben tudnánk összpontosítani.

A globális felmelegedés és a nyomában masírozó ökológiai válság, civilizációnk szélsebes átalakulása, a mesterséges intelligencia sokféle hasznos képességén túli evolúciós fenyegetése, sosem volt nehézségek elé állítja az emberiséget. Volna min közösen töprengenünk, lenne hová összpontosítanunk mesterségesen generált közéleti konfliktusokban elfoszló energiáinkat.

Ehhez azonban egy a mainál sokkal kellemesebb, nyugodtabb, alkotóbb közeg, sokkal higgadtabb, célirányosabb, tisztánlátásra, belátásra képes, és a mainál sokkal szelídebb társadalmi klíma kellene.

Folyamatos rikácsolásban nehéz figyelni. Márpedig, mintha a lakosságra záporozó különféle központi üzenetek, vagy a 444.hu minapi tényfeltáró filmjében esettanulmányként bemutatott karaktergyilkos kampánymechanizmusok feladata az lenne, hogy eltereljék… → Folytatás

SPACE

2023.11.10. 11:42

harmadik típusu találkozások

AUGUSZTUS HÚSZ MARGÓJÁRA, A MARGÓRÓL

♦ ABODY RITA | SZERK

A „diplomáciai nagyüzem” jól látható célja az volt, hogy kormányunk elöljárói sikeresen összehordjanak egy olyan szemétdombot, ahol a mi kakasunk az úr. Merthogy ez sem Nyugaton, sem Keleten nem jön többé össze, ott jóval nagyobb szabású urak és folyamatok regnálnak. Tehát kell egy olyan kupac, ahol a mi hazánk még vezérlő csillagként aposztrofálhatja önmagát.

Mit ad Isten, ez leginkább csekély diplomáciai jelentőségű, vagy diplomáciai szempontból pozícionált, de kétes politikai erkölcsű, diktatórikus hajlamú államokkal jöhet össze leginkább. Hát persze. Nem maradt más a „minden kakas úr a maga szemétjén” bölcs magyar közmondás valóra váltásához. „Visegrádi négyek” már nincsenek, elpártoltak a cimbik („török-magyar, két jó barát”, hangzott el szégyenteljesen az eredetileg hagyományos lengyel-magyar barátság szólama a miniszterelnöki szájból),… → Folytatás

2023.08.21. 20:10

háború a polcok között

♦ GELLÉRT ANDRÁS | SZERK

Veszélyes küldetésen a szekta egyik (?) katonája. Lehet, hogy többen vannak. Komplett kommandók. Zászlóaljak. Dandárok. A következő bevetés feltételezett időpontja: jövő péntek. A helyzet fokozódik. Éberség, hűség, egész pályás letámadás.

Még sosem bukott le. Mázlista. Ja, a hadiszerencse. Ha a polcfeltöltő egyszer mégis leleplezi, akció közben rajtakapja, akkor páros lábbal fog beleszállni, egyenesen az arcába, úgy, hogy a kijáratig repül majd. Ezt az újságos részleg törékeny munkatársától tudom, negyvenes nő, aki iszonyúan feldúlt és frusztrált, tényleg ütni és rúgni szeretne. Talán még meg is tépi. Hiszek neki. Évek óta próbálja tetten érni élete megkeserítőjét az Auchan áruház fantomját, de hiába minden igyekezet, nem sikerült kézre keríteni.

Információimat első kézből szereztem, magától az Auchan bosszúszomjas munkatársától. Elmondása szerint van valaki, aki minden héten felbukkan az üzletükben, majd a HVG-t, Magyar Narancsot, ÉS-t, Magyar Hangot módszeresen eltünteti a polcokról. Nem megveszi, nem hazaáruló ő, hanem eldugja. Hogy hova? Elviszi az állateledel osztályra, begyűri a macskaalmos zacskók mögé, vagy… → Folytatás

Közzétéve
2023.08.19. 10:48

póló-szuggesztió

♦ VASÁK BENEDEK | SZERK

Nemigen gyűlölök jobban csapatot – bármely sportágról van is szó – a Ferencvárosnál. A Fradi a vízilabdában pont olyan, ha nem még olyanabb, mint a fociban: mérhetetlen forrásokat felemésztő, visszataszító szurkolótáborral bíró, teljesen inkoherens NER-konglomerátum, egy fekete szívű Fidesz-kampányfőnök elnökkel, brutális kivételezéssel, megszégyenítő mennyiségű állami támogatással.

Kedvenc képem erről a vébéről: szurkolók Fukuokában.

Persze egyetlen apró különbség azért van: míg a focicsapat idegenlégiós Hátvédovicsai és Csatárinhói kétségbeesetten küzdenek a felzárkózásért az európai középmezőny legaljához, a pólósok (a maguk Átlövoszaival és Centerovicsaival) tényleg ott vannak a topon.

A NER-es pénztemető köcsögség mellé nekem még külön tüske: amikor Kubatov kivágta a focimeccsekről a Fradi virtigli náci béközepét, akkor azok átszoktak a kézi- és vízilabda-meccsekre. Sajnos ez pont egybeesett a népligeti uszoda felújításával,… → Folytatás

Közzétéve
2023.08.01. 09:57

az lmbtq-szál

♦ KABAI JÓZSEF | SZERK

Június közepén a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója megnyugtatta a kedélyeket: a Libri többségi tulajdonrészének megszerzésével nincs más céljuk, mint a könyvpiac fejlesztése, és a kultúra támogatása.

Az elmúlt héten a könyvpiac fejlesztése és a kultúra támogatása jegyében néhány budapesti Libri-könyvesboltban befóliázták az LMBTQ érintettségű könyveket. A befóliázottakról készült fotókat nézegetve Ruff Orsolya általam nem ismert, Orczy Mimi kalandjai – A londoni gyémántrablás című könyvén akadt meg a szemem. Vajon mi lehet benne az LMBTQ-szál? Kíváncsi lettem, és utánanéztem.

Hamar meg is találtam. Ruff Orsolya egy meséje, a Nagy Alfredo benne van a Meseország mindenkié című kötetben, amelynek egyik példányát Dúró Dóra képviselőasszony nagy nyilvánosság előtt ledarálta. Elolvastam a mesét.
Az iskolatársai körében mellőzött, magányos kisfiú régi cirkuszi ereklyéket talál a házuk padlásán. Rájön, hogy… → Folytatás

Közzétéve
2023.07.09. 20:17

nyilatkozat

Kukorelly Endre az utóbbi napokban megszólalt az állami irodalmi díjak elosztásának igazságtalanságáról és a Kossuth-díj kapcsán Mezey Katalin felelősségét vetette fel.

Mezey az egyetlen irodalmár a Kossuth-díj odaítéléséről döntő bizottságban, szintén ő az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője (2012-2022). Szerepe tehát perdöntő. Ennek ellenére, a Kukorelly Endre kritikájára adott válaszában Mezey Katalin elutasítja a rá háruló felelősséget.

Sokan gondoljuk úgy, hogy Kukorelly Endre fontos és kényes témát illetően kezdett bele végre az igazság feltárásába. Magyarországon az állami díjazások körüli döntésekről a több évtized alatt kialakult konszenzusnak megfelelően nem illik nyilvánosan beszélni. Ezt a szabályt szegte most meg Kukorelly Endre.Aki kritikusa mer lenni a díjazás gyakorlatának, a díjazás mögötti alkuknak, jó eséllyel leírja magát nem csak az állami díjakkal elismerhetők listájáról, de a különféle ösztöndíjakkal támogatottakéról is. Ez végzetes egy olyan országban, amelynek könyvpiaca kicsi, és a szépirodalom állami támogatásra szorul. → Folytatás

Közzétéve
2023.06.26. 13:10

illibri jóreggelt

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | SZERK

Mindenki máshol, máshogy és máskor ébred. Én most, ennél az állomásnál. Amikor a nemzethy CEU (a Mathias Corvinus Collegium) megveszi a számos kisebb-nagyobb kiadóval rendelkező nemzethy könyterjesztő céget. Márai sorai jutnak eszembe Halotti beszéd című verséből: „„ Az nem lehet, hogy annyi szív …” Maradj nyugodt. Lehet. / Nagyhatalmak cserélnek majd hosszú jegyzékeket.”

kép: Tornyai János: Bús magyar sors, 1910 (MNG)

Szóval, nyugi, lehet. Már oly fajsúlyosak sem vagyunk, hogy az EU-n kívül bárki nagyhatalom belénk piszkálna. Lehet tehát: tényleg a szemünk láttára lophatnak el, sajátíthatnak ki, zárhatnak kordon mögé egy országot. Történetesen a sajátunkat. Ami ezek után már mind talpalatnyibb, akár A lovakat lelövik, ugye? című film táncversenyében a lábak alá csúsztatott, mindig megfelezett újságpapír. → Folytatás

Közzétéve
2023.06.14. 14:26

"hamis próféták" tündöklése és...

♦ OROSZ JENŐ | SZERK

Kétszáz év óta életmódváltást kierőszakoló, egyre gyorsuló tudományos-technikai modernizálódási folyamat indult el a világban, amit globalizmusnak hívunk.

kép: Erdogan hívők a Kék-mecsetben

A világ népessége, még a legfejlettebb társadalmakban sem képes könnyen elfogadni a változásokat, példa erre a Brexit, amelynek során a konzervatív, brit birodalmi keretek közt szocializálódott választói réteg az érzelmileg ható nacionalista, szuverenista demagógia hatására a bezárkózásra szavazott.
Az Erdogan/Putyin/Trump/Orbán-típusú, a nemzeti és vallási érzelmekkel manipuláló konzervatív politikusok erre az ellentmondásos folyamatra (amely többek közt ökológiai válsággal is fenyeget) rossz…→ Folytatás

Közzétéve
2023.05.30. 12:08

vége (?)

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | SZERK

Az emberiség egyetlen értelmes, mai ismeretek szerint az utolsó józan belátással, szabad akaratából meghozható döntése lehetne, ha az épp elszabadulóban lévő Gólem, a mesterséges intelligencia (MI) segítségével megtervezné a klímaváltozás megállításának, legalábbis mérséklésének, a következmények optimális kezelésének programját.

ép:Kazimir Malevics: Fekete négyzet, olaj/vászon, 1915. (Tretyakov Képtár, Moszkva)

Végrehajtható tervet készíttetne a nukleáris fegyverek felszámolására. Majd másnap, lebombázná az összes szerverfarmot, amelyen ma a MI különféle formációi futnak. Innentől kezdve pedig valamennyi ehhez hasonlító kísérletet írmagostul kiirtana. De az emberiség nem értelmes.
Én sem. Amikor nem globális, meg nem az emberiség történelmének léptékében gondolkozom, márpedig alapvetően nem abban szoktam,… → Folytatás

2023.05.01. 16:07

ikonikus kép

♦BOJÁR IVÁN ANDRÁS | SZERK

Magyarországon feszültség van. Növekvő. A hatalom birtokosai egyre fogyatkozó készlettel őrzik csalárdul megkaparintott hatalmukat. Régen nem a nemzet javát eltérő ideológiai alapokról, más és más koncepciók szerint beteljesíteni vágyó demokratikus versengés zajlik itt, hanem mind leplezetlenebb és végsőkig, immáron erőszaktól sem visszariadó elszántság a hatalom megtartására.

Fotó: Németh Dániel/444.hu

Mégsem az a kép ennek a konfliktusnak a képe most, amelyen Orbán rendőrei kamaszokat fújnak le gázspray-vel. A fizikai erőfölény érvényesítése nem hordoz újdonságot. Itt az erkölcsi és spirituális erőfölény jelenléte az, ami új, ami megragadja a figyelmet, a fantáziát, ami reményt ígér, hogy Magyarországnak van tartaléka még.

Ez a nép egyszer akár túl is juthat bűnös és fájdalmas visszaeső időszakán. Nekilendülhet majd újra, hogy tényleg megszabaduljon múltszázadi autoriter rendszereinek máig betegítő hatásaitól, ne azok penészes készletét alkalmazva jelöljön ki már megint új úri/elvtársi élcsapatot, hanem az emberi kiválóságok kiválasztását igazságos és hozzáértő szerves folyamatokra bízza. S annak záloga, az oktatás. A tényleges tehetség fölismerése, dédelgetése, kiemelése, útra bocsátása. Ami a pedagógus dolga. Elképesztő felelősségű, az óraleadási robot mindennapjaiban…. → Folytatás

Közzétéve
2023.04.28. 11:31

alexandriai kérdés

♦ CSIKÓS ATTILA | SZERK

Néha eszembe jut. Mindezzel mi lesz?

Képek, kéziratok, fotók, szobrok, könyvek és bennük a dedikációk. Jelent-e majd bármit is, mondjuk száz év múlva, hogy „szeretettel Térey”?

Persze fel lehetne tenni a kérdést úgy is, hogy jelent-e ma, jelentett-e akkor, az Írók Boltja előtt, futtában, „szevasz, szevasz, bocs rohanok, én is, kösz, szevasz, szevasz”.

Fotó: Csikós Attila

De az is igaz, hogy tán éppúgy és azáltal kapaszkodunk egymásba, hogy mind más álomba, ideába kapaszkodunk. Végső soron az egy közöst hajszoljuk sietve.

(Most olvasom, hogy az ÉS is segítséget kér. Végállapot. Tétlenül – sokan kifejezett kárörömmel – néztük végig napilapok megszűnését, s miközben egy világpolgárnak tanult ismerősöm arról beszél, hogy indokolhatatlan a kultúra állami támogatása, számos – némely esetben jobb oldali irányultságú – nagy múltú, megyei folyóirat léte és lehetőségei peremén egyensúlyozik. Negyven méterrel a Duna, a Tisza vagy a Gyöngyös felett… Nem cirkusz. Tudunk segíteni egymáson?)

Bízom abban – mi mást tehetnék? –, hogy száz év múlva is tudják majd, ki volt Térey, Zalán, Zsille, Peer, mit tudom én, ismerik még,…→ Folytatás

Közzétéve
2023.04.20. 17:12

harmadik felvonás

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | SZERK

Keresztülbaktatott fél Európán, majd megérkezett Magyarországra a svájci farkas. Hónapokon át, nyakára erősített nyomkövető segítségével tömegek követték, amint a vándor megjárja Tirolt, északkelet felé térve körbejárja Bécs városát, átlépi a magyar határt, átússza a Dunát, majd Budapestre is benéz, hogy továbbra is tartva az északkeleti irányt Nógrádon át elérkezzen Borsod kopott tájaira.

Tömegek találgatták mi mozgatja, miféle belső iránytű és mi okból vezeti őt? Miféle terv bír ekkora útra egy magányos jószágot, s vajon a kaland késztetése csak neki, az egyénnek szól, vagy benne egy fajtája egészére érvényes parancs dolgozik? Borsodban aztán, ahogy kell – mondhatjuk rezignált keserűséggel, – valaki végül lepuffantotta.

Most nyomozás zajlik.

Senkinek nem ártott. Kalandja rengeteg ember fantáziáját mozgatta. Hol itt – hol amott készült fénykép erdei megfigyelő kamerákkal róla. Legutolsó hír felőle szép reményekkel bíztatott: úgy tűnt az elmúlt években Magyarországon megtelepedő egy-két farkascsalád egyikénél mintha párra lelne. Aztán, ki tudja → Folytatás

Közzétéve
2023.04.13. 13:14

nemzeti lombkorona sétány

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | SZERK:

Épp ugyanazon a madárcsicsergéssel, langy napsütéssel ébredező tavaszi napon, midőn az új élet első érzeményei járták át szeretett kis országunk lakosainak boldogságtól kifeszülő mellkasát, híre jött, hogy a szárnyaló, szakadatlanul előremenő (és nem hátra) magyar gazdaság teljesítményét beérte széleskörben nagyra érdemesített szomszédunk, Románia.

S mit tesz isten, épp ezen a napon vált nyilvánvalóvá az is, hogy a hon, hol a börtönre ítélt macedon ex-miniszterelnök, Gurevszky úr baráti vendégszeretetnek örvendve szabadon lófrálhat, hol az egykori grúz miniszterelnök is szabadlábon szökell, sőt már az Al-kaidát támogató, Interpoltól üldözött megboldogult szaudi miliomos, Ghait Pharaon is szép időket tölthetett kedvenc magyar barátai, a miniszterelnök családtagjai körében, szóval hogy… → Folytatás

2023.03.23. 19:59

az utolsó slukk

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | SZERK

Sokáig abban sem voltunk biztosak hogy hívták. Egy ügyetlen videó maradt csak utána, amin halála pillanatában wagner-zsoldos orosz katonák káromkodnak, akár a kocsisok.

Most úgy tűnik, Oleksandr Matsievsky néven élt, s halt negyvenkét év után. Nem tudjuk ki volt, nem tudjuk miben jeleskedett bő négy évtizedében? Miben volt gyarló? Akik szerették, mit szerettek benne? Egyet tudunk: képes volt bátran szembenézni a halállal. Kivételes, történelmi léptékű ritka erő. Szembenézni gyilkosaival és fizikai megsemmisülésével nyilvánvalóvá tenni, hogy személye, s az általa képviselt ügy, erkölcsileg toronymagasan emelkedik azok fölé, akik megsemmisítették. Matsievsky azt tudta, amit a történelemben kevesen. Nem hogy nem megsemmisült, hanem halálával vált valakivé. Élete … → Folytatás

2023.03.10. 11:26

egy vulkán ma

♦ A SZERK:

Mint akik vakmerő dacból vulkán oldalára települnek, szüntelen veszélyben élünk. Kalandvágyból ezen a tájon.

Néhányan közülünk valóban vulkánok, a Szentgyörgyhegy és a Badacsony oldalában, mások gyakori vendégek itteni kertjeinkben. És van, akinek nincs szüksége bazalthegyre húzódni, hogy szakadatlan hallja, érezze, a Föld mélyéről szüremlő fenyegető morajt. Életünk alapállapota ez.

Nem miénk az első vészhelyzeti nemzedék. Irodalomból és élettapasztalatból ismerjük a készenlét sosem oldódó feszültségét. Amikor írunk, tiszta tudat és szorongás, vulkáni éberség dolgozik bennünk. A minden pillanatban benne rejlő utolsó fenyegetése.

Nemcsak hazánk földje zúg-morog a mélyben. Egész emberiségünk megnevezhetetlen, mindent elsöprő kitörés fenyegetésében él. Várjuk és féljük az éjjeli eget beterítő lávacsóvák szép-pusztító nappali fényű ragyogását. A vörös és sárga… → Folytatás

2023.01.13. 13:44