10 MILLIÓ FA
ha jönnek a vizek...
♦ STACHE ÉVA / 10 MILLIÓ FA -ESSZÉ
2025/10/18 14:39
a növények társas élete
ENYEDI ILDIKÓ ÉS A CSENDES BARÁT
♦ NICHS ANDREA | 10 MILLIÓ FA -ESSZÉ
„Mindannyian folyamatosan hallucinálunk”
A Csendes barát nemcsak a botanika különlegesen izgalmas világába vezeti be nézőit, de bőven tartalmaz irodalmi, természettudományos és kultúrtörténeti utalásokat, filozófiai mélységet és nem kevés érzékiséget annak ellenére, hogy a szó szoros értelmében nincsen benne erotikus jelenet. Hacsak a virágokról, bibékről, rügyekről készült makrofelvételeket nem tekinti valaki pornográfnak. A film azért is revelatív és egy új világkép útkereső darabja, mert arról szól, ami manapság az egyik legfontosabb kérdés: képessé válunk-e arra, hogy újfajta szerződést kössünk a környező valósággal, a természettel? Olyat, amiben benne van a kölcsönös gondoskodás igénye és szándéka. Ma az emberek rendkívül közönyösek a valósággal kapcsolatban, ha úgy tetszik növényvakok, holt tereptárgyként tekintenek a fákra, bokrokra. A Csendes barát felveti annak lehetőségét, hogy elkezdjünk élőlénytársainkként nézni rájuk… → Folytatás
2025/10/19 21:47
virulj!
AZ ELSŐ PESTI FAÜLTETÉS
♦ VICZIÁN ZSÓFIA | 10 MILLIÓ FA – ESSZÉ
Mit csinált a legnagyobb magyar? Fát ültetett. És ennek van egy bájos, bár kissé eldugott emlékműve is Budapesten, a Szabadság téren, rajta a gróf neje és a többi előkelőségek, meg egy sudár platánfa-csemete.
Pest, 1800-as évek közepe: a város nőttön-nő, lakossága is. És sehol egy zöld lomb – igaz, a korábbi évszázadokat tekintve ez nem is tartozott hozzá a városok fogalmához. Persze könnyű volt enélkül akkoriban, mert a városok is még kicsik voltak, és nagy erdők-mezők, errefelé gyümölcsösök, szőlőskertek vették körbe őket. Aligha volt olyan köztük, ahonnan fél óra alatt nem lehetett kijutni valami zöldbe.
De aztán jött a modern kor, és a városok megnőttek. Ezért aztán el kellett gondolkodni a város és a zöldterületek új viszonyáról – lám-lám, nincs új a Nap alatt… Ebben is persze Széchenyi volt az úttörő, aki beszédes című Buda-pesti por és sár című művében érzékletesen írta le, milyen volt egy manapság is ismerős hosszú esőmentes időszakban létezni a fővárosban: szörnyű. Elsősorban a szálló homok miatt, amit a várostól keletre eső határból hordott be a szél.
A modernizáció hozta légszennyezés még nem volt számottevő (bár gyárak azért már jócskán működtek), de a futóhomok a mindennapok komoly bosszúsága volt a XIX. század közepén. A parkok és fák, fasorok pedig ekkoriban még egyáltalán nem tartoztak hozzá a városok képéhez. Efféle zöldek legfeljebb… → Folytatás
2025/10/03 13:11
szén-dioxid fák
♦ STACHE ÉVA | 10 MILLIÓ FA – ESSZÉ
Amikor a hatalomvágy egyre inkább elvonja a figyelmet a valódi veszélyekről azáltal, hogy értelmetlen félelmet kelt, a tudomány és a művészet kötelessége, hogy figyelmeztessen erre, és életben tartsa a róla szóló diskurzust.
2025/09/12 11:46
az ego és az eco harca
NICHS ANDREA BESZÉLGETÉSE
♦ NÉMETH ANDRÁS | 10 MLLIÓ FA – INERJÚ
Ember és Természet, avagy kicsoda Öko Ható Pál – kicsit hosszú elnevezés, de aki megnézi Németh András FB oldalának fotóit, képet kaphat víz-, és természetvédelemről, békamentésről, a szemétszedés hasznosságáról és még sorolhatnánk mi mindennel foglalkozik a lelkes természetvédelmi őr, aki nemcsak önkéntese a 10 millió Fának, de a szakértő csapatot is erősíti.
– Te vagy az az ember az alapítványnál, aki a természetvédelmi szempontokat nézi, nem értékes-e a gyep, amit ültetésre felajánlanak, illetve milyen más szakmai kritériumoknak kell megfelelni. Földmérő mérnökként végeztél, most pedig természetvédelmi őrként dolgozol. Honnan ez az elköteleződés?
Teljesen „normális” családban nőttem fel, azaz nem volt különösebb figyelem erre, de aztán kaptam egy régi orosz távcsövet, és felfedeztem, hogy nálunk is vannak állatok. Mármint a kertben. Madarak megfigyelésével kezdtem foglalkozni, és az érdeklődés később sem múlt el,…→ Folytatás
2025/08/24 16:35
viz és gyökerek
♦ STACHE ÉVA | 10 MILLIÓ FA – ESSZÉ
” Amikor a hatalomvágy egyre inkább elvonja a figyelmet a valódi veszélyekről azáltal, hogy értelmetlen félelmet kelt, a tudomány és a művészet kötelessége, hogy figyelmeztessen erre, és életben tartsa a róla szóló diskurzust.”
SPACE
2025/08/13 20:21
„a jószág száján át látom a növényeket”
NICHS ANDREA BESZÉLGETÉSE
♦ MOLNÁR ZSOLT | 10 MILLIÓ FA – INTERJÚ
Képes botanikus, vegetációökológus szemmel nézni amikor a legelőt járja, gyepen sétál, de látja azt is, amit a pásztorok tanítottak neki az egyes növényfajokról, és valamennyire képes a legelésző birka vagy marha szemével is nézni a gyepet. Molnár Zsolt a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója több mint 20 éve kutatja a pásztorok hagyományos ökológiai tudását. És hogy mire jó ez a tudás, kiderül a vele készült beszélgetésből.
– Mielőtt arról beszélnél mit tanulhatunk a pásztorokról, mesélj arról, hogyan indult nálad ez az érdeklődés?
Édesapám erdőmérnök, édesanyámat pedig mindig nagyon érdekelte a népi és a polgári kultúra, ebbe születtem bele Sopronban. A mi családunkban a kultúra és a természet együtt volt jelen, voltak például erdei hangversenyek, számomra az iskolai tananyagból „derült ki”, hogy ez két különböző dolog. Úgy gondolom, hogy bennem talán jobban ki van egyensúlyozva a kultúra és a természet, mint sok természettudományos kutatóban. Végzettségem szerint amúgy kutatóbiológus vagyok, növényökológusként… → Folytatás
2025/08/04 20:34
„a politika szövetségesei az erőszakos technológiák”
NICHS ANDREA BESZÉLGETÉSE
♦ VARGHA JÁNOS | 10 MILLIÓ FA – INTERJÚ
A rendszerváltó Duna Kör egykori alapítója, eredetileg biológus, majd újságíró. Egyike volt azoknak, akik elérték, hogy ne épüljön meg a Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer magyarországi része. Miután nemrég ismét a politika és a nyilvánosság fókuszába került az ügy, megkértük Vargha Jánost, elevenítse fel az előzményeket. Azt is elárulta, mi a véleménye a mostani tervekről, és hogyan látja a zöldpolitika jövőjét.
– Biológus és újságíró, adódik, hogy ebből a két érdeklődési körből valamilyen környezetvédelmi ügy bontakozzon ki…
Az egyetemen biológiát tanultam. 1980-ban kezdtem újságíróként dolgozni a Búvár környezetvédelmi magazinnál. Már a kezdeteknél találkoztam a Duna vízlépcsők problémáival. Az erről írt első, már betördelt riportomat azonban a szerkesztő bizottság „vizes” tagja kivetette a lapból. Vajon miért volt érdemes a beruházás környezeti problémáit inkább csak kérdésekként megfogalmazó írást betiltani? A következő hónapokban könyvtárakban, a vízügyi levéltárban, vezető vízépítő mérnökökkel, ökológusokkal, földrajztudósokkal és másokkal készített interjúkban… → Folytatás
2025/07/13 13:56
a gyilkos por
♦ STACHE ÉVA / 10 MILLÓ FA – ESSZÉ
Amikor a hatalomvágy egyre inkább elvonja a figyelmet a valódi veszélyekről azáltal, hogy értelmetlen félelmet kelt, a tudomány és a művészet kötelessége, hogy figyelmeztessen erre, és életben tartsa a róla szóló diskurzust
2025/07/08 21:24
„misztikus élmény a tájban lenni”
NICHS ANDREA BESZÉLGETÉSE
♦ SÓLYOM BARBARA| 10 MILLIÓ FA – INTERJÚ
Az olasz kultúra és a természet szeretete végigvonul az életén, ezekből következően két, egymással kapcsolódó hivatást választott Sólyom Barbara. Először bölcsész, majd tájépítész-mérnök diplomát szerzett, ma pedig a Magyar Kertörökség Alapítvány egyik projektvezetője.
A gyerekkori élmények nálam is meghatározóak, mindig figyeltem a természetben élő társainkra, a növényekre, állatokra, akikkel közös kertet, közös életteret osztunk meg. Sokat olvastam is a témában és érdekelt a művészet, az alkotás, a rajzolás. Az első diplomám olasz szakos bölcsész, de már ott, a szakdolgozatom témájánál visszakanyarodtam a kertekhez. Boccaccio Dekameronjának kerettörténetét dolgoztam fel, ami nagyon izgalmas téma volt számomra. Egy olyan fejlődéstörténet, ami a pestis sújtotta városból való kiszakadásról szól, amelyben a természet rendjéhez igazodó életvitellel… → Folytatás
2025/07/03 20:45
„megpróbálok tájsebeket gyógyítani”
NICHS ANDREA BESZÉLGETÉSE
♦ SALL FANNI | 10 MILLIÓ FA – INTERJÚ
Fanni kapcsolódása a fákhoz nem újkeletű. Ahogy mondja, a fák a reményt, a személyes érdekeken túlmutató cselekvést szimbolizálják számára. Művészként is a tájhoz, a természethez való kapcsolódás érdekli. A Nyimi Öko Közösség – melynek ő is tagja – 26 hektáros területén, és a férjével közös kertjében kezdett kísérletezésbe, válaszokat keres például arra, hogyan hat a tájhoz, konkrétan a fákhoz való kötődés a regeneratív folyamatokra. Mitől válik valaki motiválttá, hogy gondoskodjon egy területről?
– 2012-ben jött létre a Nyimi Öko Közösség. Mit kell tudnunk rólatok, te mikor és miért kapcsolódtál?
Sokáig nem éreztem magam jól olyankor, amikor sok ember volt együtt és nekem tájékozódnom kellett közöttük, ha meg akartam szólalni, hangosnak és gyorsnak kellett lenni. Nem volt komfortos, nehézségeim voltak ilyen helyzetekben, ezért nem gondoltam, hogy csatlakoznom kéne bármilyen közösséghez. Aztán megismertem a férjemet, Zimmermann Dánielt, és ez lassan megváltozott. Azóta mást gondolok a közösségépítésről is, hiszen sokféle kapcsolódás van, nemcsak olyanok, amilyenekkel én korábban találkoztam. Dani a megalakulás után pár hónappal, 2010-ben csatlakozott a közösséghez, amely akkor helykeresők… → Folytatás
2025/06/17 12:05