Ahogy a maga idején Margaret Thatcher, és Angela Merkel is első női csúcsvezető lehetett a maga hazájában, úgy Sheinbaum is a tudományos életből érkezett. Thatcher kutatókémikusként indult, Merkel kvantumkémiából doktorált, és mindhárman letettek már valamit a környezetvédelem, a klímaváltozás, a globális felmelegedés elleni küzdelem asztalára. Thatcher elsőként festette fel a globális felmelegedés sötét árnyait az ENSZ-ben, Merkelnek pedig jelentős mértékben köszönhetjük a Párizsi Klímaegyezményt. Épp azt, amelyből Trump hivatalba lépésének első napján kiléptette az USA-t.
A tudós Sheinbaum
Sheinbaum környezetmérnöknek tanult, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetemen energiamérnöki és filozófia szakon. Több mint 100 cikket, két könyvet írt az energiáról, a környezetről és a fenntartható fejlődésről, így nemzetközi szinten is kulcsszerepet játszhat az éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények közvetítésében. Kaliforniában doktorált, majd közreműködött az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) két jelentésében, amelyekért a testület – a mi Ürge Vorsatz Dianánkkal együtt- Nobel-békedíjat kapott az „emberi tevékenységek és a globális felmelegedés közötti kapcsolatról szóló tájékozott konszenzus kialakítására irányuló erőfeszítéseiért”.
Mexikóváros polgármestereként Sheinbaum 2019-ben új, hatéves környezetvédelmi tervet jelentett be a légszennyezés 30%-os csökkentésére, valamint 15 millió fa ültetését irányozta elő. Kezdeményezte az egyszer használatos műanyagok betiltását, az újrahasznosítás elősegítésére pedig új hulladékleválasztó üzemek építését. Kiállt a tömegközlekedés és a napenergia reformja mellett, valamint a világ legnagyobb ilyen jellegű napenergia-projektjét telepítette. 2024 novemberében – immáron friss elnökként – első ízben a G20-as csúcstalálkozóra utazott, ahol a globális katonai kiadások 1%-ának visszaerdősítésre, fák ültetésére fordítását javasolta. “Elnökválasztási kampánya során Sheinbaum megígérte, hogy 13,57 milliárd dollárral (10,61 milliárd GBP) növeli a megújuló energiával kapcsolatos beruházásokat, és gyors lépéseket tesz a szén-dioxid-mentesítés terén. Ha követi az „alacsony és igazságos szén-dioxid-kibocsátású átmenetet”, a World Resources Institute elemzése szerint a munkahelyek száma 3,5%-kal, a GDP pedig 1,6%-kal nő. Mexikó gazdasága ugyanis továbbra is a fosszilis tüzelőanyagoktól függ, és a világ 11. legnagyobb olajtermelője” – írja a BBC.
Mexikó ma
Mexikó Latin-Amerika egyik legnagyobb gazdaságával rendelkezik, újonnan iparosodott állam. Gazdasága még nem érte el a fejlett országok szintjét, de makrogazdasági értelemben felülmúlta a fejlődő országokat. Továbbra is küzd a társadalmi egyenlőtlenségek különféle formáival, a nők elnyomásával, a nők elleni erőszakkal, az esély-egyenlőtlenséggel, a szegénységgel, a kiterjedt bűnözéssel, és a kormány meg a drogbandák, a drogbárók közötti véres konfliktusok aggasztó örökségével. A lecke tehát feladva Sheinbaum számára, aminek megoldása Donald Trump porondra lépésével, nehezebb lesz mint valaha. Szerencsére Claudia Sheinbaum “tökös nő”, nem kell őt félteni, ha kell azték kaktuszra ülteti Trumpot is. (Mexikó címerében a fügekaktuszon ülő, csőrében kígyót tartó sasmadár az aztékok eredetmítoszára utal.) Pár napja, válaszul Trump gyenge lábakon álló fantazmagóriájára, miszerint a Mexikói-öblöt át kellene nevezni Amerika-öbölre, Scheinbaum, napi sajtótájékoztatóján elegánsan, némi humorral fűszerezve egy 1607-es térképre mutatott, és csak annyit tett hozzá: „Miért nem nevezzük át inkább Amerikát Mexikói Amerikának?”. „Ez a régió, számunkra, és az egész világ számára továbbra is Mexikói-öböl marad”- folytatta, valamint azt is elmondta, hogy párbeszédet kezdeményez az USA-val a menekültkérdés témájában. „Az én küldetésem az – olvashattuk a Guardian hasábjain – hogy ennek a nagyszerű népnek a képviselője legyek. Az Egyesült Államokkal való kapcsolatainkban az egyenlőség alapján fogunk eljárni, és mindig meg fogjuk védeni az USA-ban élő mexikóiakat. Úgy gondoljuk, hogy eljött a párbeszéd, és az együttműködés ideje”. Arról is beszámolt, hogy az Egyesült Államokból kitoloncolandó mexikóiak támogatására, 2610 jogi szakértőből és 1773 tisztviselőből álló csoportot hoztak létre, továbbá, megjegyezte, hogy teljesen nyilvánvaló, hogy a mexikóiak nagyon fontosak az amerikai gazdaság számára, nélkülük megáll az élet, és ezzel Trump is tisztàban van. “Nagyszerű ország vagyunk, szorgalmas nép vagyunk, óriási kulturális potenciállal. Semmi, de semmi nem indokolja azt, hogy Mexikó lehajtsa a fejét, vagy kisebbrendűnek érezze magát”- jelentette ki arra is kitérve, hogy még számos kérdést kell megvitatni az USA-val. Mindezek mellett felvetődik a kérdés: vajon Sheinbaum megtalálja-e saját útját?
Erre számos kedvező jel utal. Jelentős különbségek vannak közte és elődje között. Míg López Obrador pártpolitikai szűrőn keresztül kormányzott, addig Sheinbaum nagyon másképp közelít kijelölt feladataihoz. Klímatudósként követni fogja a gyökereit, érzékenyebb, és érdemibb, nőiesebb, ugyanakkor kutatói vénáját kamatoztatva, alighanem a problémák tudományosabb megalapozottságú megoldásait fogja alkalmazni. Mexicóban ma a biztonság az egyik legsürgetőbb megoldandó feladat. Az ország újkori történelmének legmagasabb gyilkossági rátája volt a tavalyi: 180 000 emberölés történt. Másik kulcskérdés az energiaátállás. Sheinbaum a megújuló energiákra esküszik, és valószínűsíthetően, továbbra is figyelmen kívül fogja hagyni az állami olajtársaság érdekeit. Együttműködő, tehetséges és ügyes, politikai pályáját módszeresen, még egyetemi diáktanácsi aktivitása óta építő politikus, amit mi sem bizonyít jobban, mint választási eredménye, amilyet Mexikó demokratikus korszakának egyetlen politikusa sem tudott eddig felmutatni. Nem fog számra fejtörést okozni a Lopez Obradortól örökölt, jogállami reformok lebontására irányuló javaslatok beszüntetése, amelyek költségmegtakarítás címén hét autonóm intézmény felszámolását célozta. Jelesül, a Nemzeti Átláthatósági, Információ-hozzáférési és Adatvédelmi Intézet, a Nemzeti Szociálpolitikai Értékelő Tanács, a Szövetségi Gazdasági Versenybizottság, a Szövetségi Távközlési Intézet, a Nemzeti Bizottság az Oktatás Folyamatos Fejlesztéséért az Energiaszabályozási Bizottság, és a Nemzeti Szénhidrogén Bizottság felszámolását, melyek kapcsán Obrador egy szót sem említett, hogy ezekkel a lépésekkel, drámai módon, és hatékonyan döntené le a demokrácia alappilléreit.
2018 óta, a nagyrészt céltalan, és hiteltelen ellenzék részéről csekély ellenállás mutatkozott a regnáló hatalommal szemben, remélhetőleg Sheinbaum életet lehel beléjük is. Helyzete tényleg nem könnyű, figyelembe véve, hogy Mexikó rövid távú gazdasági kilátásai nem különösebben biztatóak, a gazdasági elemző Friedrich Foundation munkatársa Alfredo Suárez García szerint idén csekély, 1-1,2 % – os éves növekedés várható. Sheinbaum azt reméli, hogy Mexikó gazdaságának fellendülését – külföldi befektetések révén – különösen a Kínával szembeni alternatívákat kereső – vállalatok fogják elhozni. “Külföldi befektetők bevonzásához viszont Mexikónak sokkal többet kell kínálnia az olcsó munkaerőnél. Jó munkakörülményeket, közbiztonságot és stabil energiaellátás.” Mexikóban ma tízből hat háztartás nem jut egészséges ivóvízhez. A Mexikói Versenyképességi Intézet tanulmánya szerint az ország gyengén teljesít ezeken a területeken, és az árfolyam ingadozások máig jelentős elrettentő tényezőt jelentenek a külföldi befektetők számára. Nem mellékes, hogy Lopez Obrador a kiterjedt társadalmi kiadások, és a külföldi adósságok miatt rekordszintű költségvetési hiányt hagyott maga után, további komoly kockázatot jelent az ex-elnök problémás bírósági reformja is, aminek következtében az ország hitelminősítésének további csökkenése várható” – tette hozzá Garcia. Claudia Sheinbaumnak ezekkel a lehetetlen kihívásokkal kell szembenéznie, a megoldáshoz jelentős pénzeszközre lesz szüksége, mindamellett, hogy kampányában, számottevő társadalmi felemelkedést ígért.
Új külpolitikai doktrina?
Az utóbbi években Mexikó nem igazán vett részt a nemzetközi diskurzusokban, konfliktuskerülően viselkedett, sokszor csendes maradt. Ez vonatkozik az orosz-ukrán, és a közel-keleti háborúkra, valamint a latin-amerikai konfliktusokra is. Itt él a világ legnagyobb spanyol ajkú lakossága, mégsem ítélte el egyértelműen a Venezuelai Maduro-rezsim antidemokratikus hatalom megtartását. A litván és szefárd zsidó gyökerű Sheinbaum vélhetően a nemzetközi kérdésekben is határozottabb állásfoglalásokat tesz majd, amit pár hetes elnöki pozícióból tett megnyilvánulása a G20-as csúcstalálkozón is példáz. Itt a visszaerdősítés mellett az ENSZ Biztonsági Tanácsának kibővítését szorgalmazta Afrika, Latin-Amerika, a Karib-térség és a kis-szigetek nemzetei számára. Hivatalba lépése után pedig, viharos sebességgel kétoldalú találkozókat bonyolított Joe Bidennel, Justin Trudeauval, Xi Jinpinggel, Emmanuel Macronnal és a MIKTA tagállamok: Indonézia, Dél- Korea, Törökország, és Ausztrália vezetőivel.
2024. október 12-én, 11 nappal a beiktatását követően, támogatta a folyamatban lévő izraeli-palesztin konfliktus lezárását, hangsúlyozva, hogy a béke megteremtéséhez Izrael és Palesztina elismerése szükséges a Közel-Keleten. Elítélte az Izrael elleni, 2023 október 7-i, Hamász által vezetett véres terrorámadásokat, melyekben közel 1200, zömmel civil izraelit öltek meg, 251 embert pedig túszul ejtettek, majd a Gázai övezetbe hurcoltak. Sheinbaum nemcsak ezt, de a Gáza elleni erőszakot, és a régió más agressziós cselekedeteit is elítélte. Elődjéhez hasonlóan ő is a semlegesség álláspontját tartotta fenn, és proaktívabb szerepvállalást kért az ENSZ- től. Gratulált Donald Trumpnak az elnökválasztási győzelméhez, majd a mexikói árubevitelre vonatkozó 25% -os adót egy Trumpnak küldött levélben kifogásolta, mert szerinte azzal az új amerikai elnök veszélyezteti közös üzleti érdekeiket, majd kiemelte, hogy nem fogja tétlenül nézni az USA- ból Mexikóba áramló fegyverek kérdését.
A sheinbaumi program
Sheinbaum programjában kiemelte az innováció fontosságát, ami a kreativitás, és a tudás kombinációja. Támogatja a tudás, a technológia, a művészetek stb. vívmányainak felhasználását a mexikói polgárok életminőségének javítása érdekében. Környezetvédelmi és szociális területen is megújulást ígért, és kreatív megoldásokkal szeretné kezelni ezen problémákat. “Elengedhetetlen egy olyan társadalmi kultúra újjáépítése – nyilatkozta az International Association of Educating Cities- nek – amely elősegíti minden egyes ember jogainak tiszteletben tartását. Ez az a méltóság, amelyet emberként és állampolgárként mindannyian megérdemlünk, és ami garantálja a személyes és társadalmi fejlődés lehetőségét, és a lehető legjobb életkörülményeket.” “Ezért azon fogok dolgozni, hogy mindenki számára biztosítsuk az oktatáshoz való jogot, a minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, a tisztességes lakhatást, a mobilitást, a szólásszabadságot és a legfontosabb jóléti mutatókat – minden egyén számára. Arra törekszem, hogy garantáljuk a gyermekek és tinédzserek, a fogyatékkal élők, az idősek, az őslakosok és közösségek, a nők és az LMBTQIA közösség jogait. Mexikó megválasztott vezetőjeként, fontosnak tartom, hogy a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos politikánk nagy súllyal szerepeljen a kormányzati stratégiánkban.” „Az, hogy az első nő vagyok akit megválasztottak Mexikó élére, méginkább megerősített abban, hogy harcoljak a nők emberi jogainak védelme, és a sokszínű családok elismerése érdekében is.” “A nőgyűlölet, és a nemi erőszak minden formája elleni küzdelem, valamint egy befogadó és elfogadó ország létrehozása a célom. Ez elengedhetetlen az egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Továbbra is keményen fogok dolgozni, az egyenlő esély megteremtésén, a nemi alapú erőszak felszámolásán, a tinédzserkori terhesség megelőzését célzó oktatási programokon, az abortusz legalizálásán, valamint a nők anyagi függetlenségén és szerepvállalásán, a mai társadalomban.” Sheinbaum kritizálta Mexikó korábbi elnökének neoliberális gazdaságpolitikáját, azzal érvelve, hogy hozzájárultak az országon belüli társadalmi, és nemek közti súlyos egyenlőtlenségekhez. Megígérte, hogy az elnöksége alatt a jólétet kibővíti, s ennek egyik mérföldköve lesz az univerzális nyugdíj bevezetése.
Claudia Sheinbaum Pardo, politikus, tudós, akadémikus, 1962. június 24-én született Mexikóvárosban, háromgyerekes családba. Szülei Carlos Sheinbaum Yoselevitz vegyész, és Annie Pardo Cemo biológus. Apja askenázi litvak, 1928-ban emigrált Litvániából Mexikóba, és ékszerkereskedőként tartotta el családját. Annie Pardo asszimilált szefárd bolgár zsidók családjából származik, akik 1942-ben, a zsidóüldözés elől menekülve érkeztek Mexikóba. Claudia szülei az 1960-as években aktív tagjai voltak a Mexikói Kommunista Pártnak, baloldali köröknek, tüntetettek, munkásmozgalmat szerveztek, és a diáklázadásokban is részt vettek. Bátyja, Julio fizikai oceonográfus kutató a CICESE-nél, szakterülete a hullámok, az árapály, az áramlások, az óceánok hatása a légkörön keresztül az időjárásra és a klímára; a hang és a fény terjedése az óceánokban. Húga Adriana, tanárnő, Rodrigo García Barcha tévé és filmrendező házastársa.
Claudiát a BBC már 2018-ban a világ 100 legbefolyásosabb, leginspirálóbb nőinek egyikévé választotta. A 70. helyre került, a politika, a művészet és az üzleti élet vezetői, az igazságért küzdő úttörők, és a mindennapi hősök közé. De fölkerült a Forbes 2024 -es listájára is, a világ 100 legbefolyásosabb női közé, ahol már a 4. helyen áll. Ha minden jól megy, akkor családjából hozott érzékenységét, a tudomány vívmányait, Sheinbaum átülteti a politikába. A mexikóiak és a világ egyelőre vevő erre. Vezetésével Mexikó jelentős partner lehet az európai gazdaság számára is, legfőképpen az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.