OROSZ JENŐ: EU – XIV. LEO SZÖVETSÉG? | Vulkán Irodalmi Folyóirat

Olvasási idő 9 perc

eu - xiv. leo szövetség?

1.) Hiába tesznek úgy a politikusok mintha nem fenyegetné a világot egy kihalási esemény a következő évtizedekben: ez csak a tömegpánikot elkerülni szándékozó rutinszerű nyugtatgatás.

2.) Két válaszuk van arra, hogy a Föld természeti erőforrásait már jórészt kimerítettük és a környezetszennyezés már-már fojtogató jelenség; az egyik a nemzetbe bezárkózó, az „XY állam az első!” típusú megoldás, a másik egy végső, kétségbeesett próbálkozás a növény- és állatvilág (beleértve az embert) sokszínűségének a megőrzése, méghozzá Földi méretekben, globálisan.

3.) A világ szerencsétlenségére az Egyesült Államokban a bezárkozó, „patrióta” megoldás kerekedett felül. Elon Musk és a hozzá kapcsolódó elitista kaszt a könnyebbik megoldást választotta: mentik Amerikát, lemondva a világ többi részéről. De még Amerikán belül is létezik egy szűk kör, amely a káosz elől legszívesebben a Marsra menekülne, de ha már oda nem lehet (mert élhetetlen), akkor minél távolabbi, csendes-óceáni szigetek luxus bunkerébe. Más országokban, a Putyinhoz, Orbánhoz hasonló szupergazdagok szintén kialakították jó előre a betonbunkereket hatalmas udvarházaik, palotáik mélyén.

space

4.) A másik megoldás a földi bioszféra és ökoszisztéma mentése lenne, ami olyan kellemetlen intézkedésekkel járna, mint a fogyasztói társadalom megszüntetése, a kontinensek közti kereskedelem és a tömegturizmus szigorú korlátozása (a Covid-lezáráshoz hasonlóan), a gazdagok (gazdag országok) és szegények (szegény országok) közti különbségek radikális csökkentése adókkal, majd a javak újraelosztásával, egy univerzális „feltétel nélküli alapjövedelem” formájában. Csak egy ilyen irány tehetné elkerülhetővé az emberiség számára a legrosszabb forgatókönyveket: a nem kívánt népvándorlást, a folyamatos háborút és az élővilág pusztulását.

5.) Az Európai Unió a bioszférát megmenteni szándékozó megoldás mellett tette le a voksát az ENSZ-szel közösen szervezett, de eddig még nem túl eredményes klímakonferenciák rendezésével. Érdekes fejlemény volt az, amikor Ferenc pápa az első, 2015-ben kiadott, önálló enciklikájában a társadalmi igazságosság mellett a környezetvédelmet állította a középpontba. Ferenc pápa örökébe lépő XIV. Leó – folytatva az elődje által kezdett munkát – fokozott figyelmet szentel a klímaválságra és annak káros következményeire, hiszen a katolicizmus leginkább a fejlődő világban növeli, méghozzá dinamikus módon a híveinek számát.

space

6.) Korunkra mintha nem egyszerűen a hidegháború lenne a legtalálóbb jelző, hanem a „hideg vallásháború”. Oroszország már a cári időszaktól kezdődően világmegváltó ambíciókkal rendelkezett; hol kommunista, hol ortodox-pravoszláv ideológiai küldetéssel. Kínában mára a kommunista párt is erőteljesen támogatja a konfucianizmust, Indiában az egyre erőszakosabb hindu nacionalizmus uralkodik és az Egyesült Államokban pedig Trump politikájára az olykor szélsőséges neo-protestáns irányzatok nyomják rá a bélyegüket.

space

7.) Az európai zsidó-keresztény hagyományokra építő, a középkorban még világi hatalommal rendelkező Pápai Állam az olasz egység következtében tűnt el, mára csak a világ legkisebb szuverén állama, a Vatikán maradt meg belőle, amely a vallási jelentőségén túl a világ egyik legjobban informált, nemzetek feletti, globális tudásközpontja.

space

8.) Mivel az Európai Unió nemcsak közös haderejének, de a saját, karakteres identitásának megteremtésében sem ért el eddig átütő sikert, ezért talán érdemes volna elgondolkozni azon, hogy az Európai Unió ne kössön-e szövetséget az európai értékeket világszerte kultiváló római katolikus egyházzal? Amennyiben az Európai Unió komolyan gondolja a klímavédelem, a szolidaritás és az emberi méltóságot mindenki számára biztosító jogállamiság eszméjét, akkor ebben a vonatkozásban természetes szövetségese lehet a XIV. Leó vezette Vatikán.

space

9.) Vajon nem járna-e jól az Európai Unió, ha olyan puha hatalmi („soft power”) támasza volna, mint a Vatikán? Ha az Európai Parlament közfelkiáltással az amerikai születésű, de a harmadik világban szocializálódott XIV. Leót választaná meg Európa tiszteletbeli elnökének? És fordítva; vajon nem erősítené-e meg az egyházfő vallás-, és kultúraközi közvetítő szerepét, nem segítené elő a növény-, és állati fajgazdagság megőrzését, egyházi nyelven a Teremtésvédelmet, ha a pápa mögé egy világhatalmi pólus állna be?