Orosz Jenő: FERENC MORÁLIS HAGYATÉKA | Vulkán Irodalmi Folyóirat

Olvasási idő 6 perc

ferenc morális hagyatéka

A pápai váltógazdaság jellegzetessége, hogy XIV. Leó bemutatkozása óta napról napra távolodik a minap még elven ferenci szellemiség. Pedig érdemes, sőt fontos Ferenc pápa világtörténelmi jelentőségét a helyén értékelni.

Amiképpen a protestantizmus megjelenése válságba sodorta a katolikus egyházat és csak a jezsuita rend által kezdeményezett ellen-reformáció volt képes konszolidálni a helyzetet, olyképpen vált a jezsuita „agytröszt”, – élén Ferenc pápával – a 21. századi egyház megmentőjévé!

SPACE

A természeti környezettel mit sem törődő, a folyamatos gazdasági növekedés rögeszméjét követő globalizmus zsákutcába került, aminek következtében világszerte hatalomra kerültek nacionalista-populista politikusok, akik a globalizmussal együtt a nemzetközi intézményrendszert is legszívesebben sutba dobnák, hogy az erő és erőszak jogán ők legyenek a „legnagyobbak”! De a nemzetállami logika képtelen választ találni a Föld globális problémáira: a természeti erőforrások elapadására, a túlnépesedés kezelésére és már az utódaink egészségét fenyegető környezetszennyezésre. A válságjelenségek kiterjednek az emberiség értékválasztására is.

A civilizációtörténet folyamán kezdetben a Tudás és Etika letéteményese a papság volt. A tradicionális világkép felbomlásával együtt viszont megjelent az egyháztól független, először reneszánsz, majd racionális, végül szakbarbár elit. A digitális kommunikáció által generált információs anarchia viszonyai közt égető szükség lenne „szellemi világítótornyokra” és Ferenc pápa azon dolgozott, hogy a pápaság a megszokott tevékenységén túl átlépjen a hagyományos vallási kereteken, hogy ezáltal „Öko-Morális” tekintéllyé váljon egyre több hívő és nem hívő számára.

Ahhoz, hogy a katolikus egyház ne csak egy sajátos viszonyítási pont legyen, hanem annál több; „világegyház”, ahhoz képesnek kell lenni a világ valamennyi vallásának közös nevezőjét megtalálni, ami a szeretet, az elesettekkel való szolidaritás, a kapzsiság/falánkság visszafogása, valamint az hogy „Isten szemével”, globálisan, mintegy egészében legyünk képesek látni a földi élővilágot és benne az embert.

Ez az értékközpontú megközelítés nemcsak hidak építését tette lehetővé a különböző kultúrák és vallások felé, hanem egy utat nyitott a nem-hívők felé is.

A ferenci életmű világtörténelmi jelentősége abban áll, hogy a hagyományos egyházi diskurzus mellett új irányt jelölt ki, amely a gazdasági növekedés emberre és bioszférára veszélyes kapitalista, államkapitalista hajszolásának eltűrése helyébe a „Teremtett világ” védelmének morális követelményét állította.