novella

kapcsolati reláció

LAKATOS ARANKA | NOVELLA

Rohanó mentők és szirénázó hangzavar jelezte, hogy baj van. Anna elvállalt egy felszolgálói állást, és félúton volt Balaton felé, amikor egy karambol miatt leállt a forgalom a régi 7-es úton, később a rendőrök a szabaddá tett sávban felváltva engedték az autósort Budapest, aztán Balaton felé. Épp akkor emelték ki a testet a tűzoltók a kocsiból, amikor lassan elhaladt mellette. Anna megdöbbent: Irma volt az. Félrehúzódott az útszélére, már kíváncsiskodtak ott páran. Megcsillant a fehér gyöngyöt foglaló arany a fülében, amikor megfordították a testét. Ismerték többen is – nem messze van a nyaralója Velencén -, mondták, hogy váratlanul infarktust kapott. A hetvenet épphogy betöltötte azon a nyáron. Feküdt élettelenül az aszfalton a mentősök között, de Anna csak a fülbevalót bámulta.

Analízisbe jelentkezett Irmánál, nem volt pénze, ezért mondta, hogy kössenek bartert: cserében kitakarít nála alkalmanként. Oké, mondta, jöjjön hetente egyszer, csütörtökönként.
space
Kábé két hónap múlva, egy könnyebb beszélgetés alkalmával, megkérte rá, hogy  → Folytatás

2024.01.14. 11:50

just a perfect day in italy

AVAGY AZ OLASZ ÉLETÉRZÉS

KOVÁCS RITA | NOVELLA

Hajnali hatkor hőség és fény ömlik be az ablakon, mintha kellemes lávafolyam borítaná be az országot (már ha egy lávafolyamot nevezhetnénk kellemesnek). Olyan közel van a szemben lévő háztömb, hogy ha kinyújtanám a karomat, be tudnám venni a szomszéd ágyneműit, árnyék mégsincs sehol.

A reggeli híradó bemondónőjének pereg a nyelve. Dús, göndör haját tökéletes frizurává formázták. Szemüvege rikító lakkpiros (vagy inkább királykék, nem is emlékszem). Harsányan, határozottan ébreszti az embereket, mintha ő lenne a csapatvezető ebben a hatalmas táborban, amit úgy hívnak, Itália.
Hatvanmillió emberrel egy táborban nyaralok. Kellemesen, gondtalanul. Mindegy, hol vagyok, a félsziget északi részén, a csizma sarkában, vagy az andalító Toszkánában, az autópályán, a hangulatos belváros egyik bárjában, vagy egy elhagyatott, vidéki trattoriában, otthon érzem magam.
Kellemes érzés, jókedvre… → Folytatás

2024.01.27. 15:10

az orosz kém

BERTA ÁGI | NOVELLA

2004 tavaszán kedvesem rosszul lett a vonaton. Nápolyból utazott vissza Firenzébe de az állomásról már mentő vitte Careggibe, Firenze legnagyobb kórházába. A diagnózis: craniopharyngioma, azonnal megműtötték. Az ezt követő időszak nagyon nehéz és fájdalmas volt mindannyiunk számára, akik szerettük. A gyógyulás megalapozott reménye és hirtelen bekövetkező megmagyarázhatatlan súlyosbodás között ingadoztunk 8 hónapon át. Aztán meghalt. Mindössze 49 éves volt. Családja, idős szülei, barátai végig mellette maradtak, míg én csak hétvégeken tudtam felmenni Firenzébe. 

A Careggi kórházban meglehetősen szigorú a látogatási rend, ezért péntekenként egyenesen a suliból indultam autóval és vasárnap csak késő éjjel tudtam visszaérni Nápolyba. Elindulni könnyebb volt. A remény és az öröm, hogy láthatom feltöltött energiával, de még ma is végtelen szomorúsággal emlékszem vissza a hazatérésekre. Soha nem lehettem biztos abban, hogy lesz… → Folytatás

2024.01.25. 11:29

poroszlónál a tenger

KOVÁCS RITA | NOVELLA

1989-et írunk. Azt álmodom, hogy a világot elönti a tenger. De ez egyáltalán nem félelmetes, inkább természetes, magától értetődő jelenség. Mintha mindig is így kellett volna lennie. A házunk előtti nagy placcon kezdek úszni, ott, ahová évente kétszer felállítottak egy hatalmas cirkuszi sátrat, és ahová némelyik vasárnap már letelepedett egy ruhás piac is: sötét, műszálas melegítőket és gombos otthonkákat, frottír zokni csomagokat, trikókat árultak.

(fotó: BIA)
Sose vettem itt semmit, érdektelen, unalmas helynek tartottam. Sokkal jobban szerettem, amikor időnként becsöngetett hozzánk a cigányasszony, mert ő a cipzáras, műbőr táskájában mindig olyan portékát hozott, amire vágytam, amit sehol sem lehetett kapni.
Már a kapuban meglobogtatta a fekete bőrdzsekit, amit hiába kerestem a szomszéd város áruházában. Nem volt nagy tapasztalatunk benne, hogy néz ki, és milyen a tapintása, az illata a bőrnek, ezért bizonyítékot szerettünk volna a valódiságára. Hosszas párbeszéd kezdődött a szüleim és a cigányasszony között bent, a konyhából kialakított, fehér csempés nappaliban, aminek falait a csempe fölött az én Modern Talking és Samantha Fox, Madonna posztereim díszítették. Figyeltem és hallgattam. Büszke voltam a szüleimre,… → Folytatás

2024.01.23. 10:08

kavics-emberek

♦ NAGY BARA | NOVELLA

A bagoly a szekrény sarkán gubbaszt, tollai pikkelyekként csillannak a lámpafényben. Ebből a szögből akár halnak is nézhetné, bár ahhoz azért kifejezetten bagolyfejű.
Sajátjaként ismeri a szobor minden vonását, ahogy az üreget is a belsejében, amit kavicsokkal töltött ki. Némelyikre már akkor gyanakodott, amikor a zsebébe tette, hogy nem kő, hanem tégla vagy üveg, netán beton. A folyóparton még minden kavics szép és különleges, csak amikor hazaviszed őket és megszáradnak, derül ki róluk, hogy alig néhány.

Mindegy is már, viszont elkésik, ha nem indul.
Maszk, céges mobil, hátizsák. A járdákon tócsakerülgetők, az aluljáróban lángos illat, a villamoson ellenőr. Legtöbben görgetésből eszmélnek, néhányan alszanak, neki a por hasú felhőkön világ nyílik a világ felett, pipacs színű gőzből, mikroszkopikus szemcsékből és kristályokból. Hátha ott is a reggeli csúcs hömpölyög, vagy a sightseeing, és a hidrogénalapú létformák megnézik maguknak, hogyan vándorol péntek reggel munkába a pesti odalenn, át a Dunán.
Mi lenne, ha… → Folytatás

2024.01.18. 21:37

irén éjszakái

BERTA ÁGI | NOVELLA

Irén egy vasárnapi kirándulás után lett hirtelen rosszul. Autójával éppen be akart fordulni házuk udvarára, amikor bénító fájdalmat érzett a torkában, amely aztán a mellkasára is kiterjedt. Olyan erős volt, hogy elakadt a lélegzete. Nem akarta megijeszteni anyját, egy idős hölgyet, aki mellette ült a kocsiban. Lassú, óvatos manőverrel sikerült megállnia a járda mellett.

– Mi van? Miért nem mész be az udvarra ? – kérdezte az öregasszony.
space
– Semmi… csak egy pillanat.. csinálnom kell valamit – suttogta Irén.
space
Kiszállt az autóból, nekidőlt a járműnek és megpróbált mélyeket lélegezni. Ki akarta szűrni az öregasszony hangját, de nem sikerült neki.
– Mit csinálsz? Megbolondultàl? Pisilnem kell meg szomjas is vagyok..tessék bekísérni.
Irén befogta a fülét, csendet akart, legalább egy pillanatra csendet akart. Úgy tűnt fájdalma enyhül, de amint visszaült a volán mögé, új, keserves, fullasztó hullám tört rá. Ekkor megijedt.
– Be kell mennem a sürgősségire, azt hiszem a szívem… nem tudlak bekísérni, velem kell jönnöd.  → Folytatás

2024.01.17. 12:26

osztály-kirándulás

BÁRSONY KAMILLA | NOVELLA

A lányok Leó mellé akartak ülni, mert mind szerelmesek voltak belé, kivéve Sárát, aki Fülöpbe volt szerelmes. Leó a mellette lévő ülésen tartotta a tenyerét, mert az Ágoston helye volt. Az osztály vonattal utazott.

Levi kulacsa leesett és összetört, Döme beleült a vízbe és azt mondta Zsuzsa néninek, hogy bepisilt. Ágoston és Marci harsányan hahotáztak, amikor Döme a műanyagszilánkokkal Sárát és Annát kezdte dobálni, mert Sára volt a leggonoszabb lány az osztályban. Döme egyszer régen tűt tett az uzsonnásdobozába, amiért a többiek szerint majdnem kicsapták. Döme volt a legrosszabb fiú, Levi a második. Ágoston és Marci meg a röhögősek. Ágoston volt a legkisebb termetű fiú, a legjobb ruhákban járt, és soha nem verekedett. Leó amerikai volt, ezért ő volt az egyik legmenőbb. Neki programozható legórobotja is volt.
Az állomásoknál Döme ki akart mászni az ablakon, amit Zsuzsa néni nem díjazott.

Amikor megérkeztek, a megpróbáltatások megsokszorozódtak. Hosszú séta várt az osztályra az erdőszéli tanyaházig. Lehullottak a földre az első csokipapírok és Éva néni cigarettái. Odaérve a gyerekek nem voltak elragadtatva… → Folytatás

2024.01.12. 10:39

találkozás a hóban

BOJÁR IVÁN ANDRÁS | NOVELLA

Síri csend ült a városon. Csak csizmák alatti puha ropogás hallatszott a magasra emelt hófalak között. A beszéd is elenyészett a mindent ellepő fehérségben. Átázott Alföldi bakancsban vágtam át a Mártírok útján, hol ekkor még villamos sem járt. Egy könyvért igyekeztem, amit a hosszú és unalmas út antikváriumában rakattam el jobb időkre. Fizetésnap volt, tárcámban 3200 friss Forint lapult. Kilencvennyolcat kellett volna otthagynom egy keletnémet Vermeer van Delft albumért. Harmadik napja hullottak a hideg fehér pihék. Földet érve egymáshoz tapadtak, s lassan vastag réteg terült a városra, betemetve minden csúfságot, amit ezek az évek Budapest arcára hordtak.

Este is erre jöttem. Zitához mentem akkor. Érte jöttem le a Sashegyről, miatta tapostam nagyokat, olykor combközépig merülve az éjszakai friss hóban. Zita a szüleinek Héra-égővel felforrósított sárga cserépkályhás lakásában várt. Belépve, az arcomon széles vörös foltok gyúltak és a meleg letaglózott: álmosan dőltem el a nappalit uraló bársonykanapén.
→ Folytatás

2024.01.11. 14:01

kacsás-vargányás garganelli

POMÁZI ADÉL | NOVELLA (részlet)

Szása, nekem háttal vette le a nadrágját. Kinyitotta a mögötte lévő, falba simuló szekrényt, akkurátusan összehajtogatta, majd feltette a legfelső polcra. Az ing következett. Vállfára tette, beakasztotta a szekrénybe. Ősz haja tüskésen rövid. A bőre hófehér, makulátlan, sima, akár egy csecsemőé. Robusztus testén semmi felesleg, feszes mindenütt, kis gömb hasa ezért bocsánatos bűn. Ötvenhat éves.

Kontrollált előkészületek után, egy kontrollálatlan fejezetre készül.
Nézem az ágyból.
Mintha az egyiptomi Ülő Írnok szobra elevenedett volna meg a szemem előtt, fölállva több évezredes gémberedettségéből. Tekintete azonban nem oly izzó, nem oly fekete. A halványkék, észrevétlenül figyelő szempár jól leplezi,… → Folytatás

2024.01.04. 10:25

quimmiq

LUKÁCSY TIBOR | NOVELLA

Kutya hideg volt, és ennek a megállapításnak az igazságát aligha lehetett kétségbe vonni, ha az én pofámból hangzik el. Az északi szélességi kör 82. fok, 45. percénél a havon feküdtem. Egy kanadai eszkimó kutya vagyok, vagy ahogy az inuitok mondják egy qimmiq. Kölyök korom óta vadászatokra kísértem a falubeli férfiakat és szánok elé is befogtak, míg egyszer aztán jó pénzért el nem adtak egy rámenős dán ebkereskedőnek, és egy Aalborg melletti sintértelepen töltöttem fél évet, nem kifejezetten szállodai körülmények között.

Két önjelölt koppenhágai amatőr sarkkutató vásárolt meg, Thomsen és Lund, akikre kezdetben, mint szabadítóimra tekintettem fel. Ők a Hans Christian Andersen Egyetemen divat és jelmeztervezés szakán tanultak. Az Északi sarkról körülbelül annyit tudtak, hogy annak ellenére, hogy saroknak nevezik és… → Folytatás

2023.11.07. 12:09

olvasói szokások

LUKÁCSY TIBOR | NOVELLA

Debrői Eleknek, a Bölcs Bagoly könyvesbolt tulajdonosának borotválkozás közben nagyszerű ötlete támadt ezen a reggelen. Ahhoz hogy még több könyvet adhasson el, hangulatos olvasó sarkot hoz létre kőrúti boltjában. Itt nem csak futólag ismerkedhet meg a lehetséges vevő a könyvekkel, hanem egy meghitt, valódi otthont idéző enteriőrben bele is olvashat egy-egy kötetbe. Nincs rohanás, nincs kapkodás. Szépen komótosan lehet válogatni. A borotválkozásnak volt hálás ezért az ötletért is, mert nem először kapott ihletet ettől a művelettől.

Arcának mozdulatlan tükörképe, a borotvaecset ellazító simogatása, aztán a kialakult hófehér hab ábrándos felhője az arcbőrén és a hideg vízbe mártott penge hűvös siklása, mindig inspirálta. Ekkor hozta meg nagy döntéseit is. Először is két kényelmes, magas támlás fotelre lesz szükség. Közéjük pedig egy álló lámpát helyez majd, rakott vagy… → Folytatás

2023.11.03. 11:39

sárkány - szörf

KOVÁCS RITA | NOVELLA

Kétéves koromban egy délután a földre vetettem magamat, rángatózni kezdtem és habzott a szám. Bevittek a közeli kórházba, ahol súlyosnak találták az állapotomat, ezért tovább küldtek a Szentpéteri kapui kórházba. Másnap reggelre jobban lettem, de az ijesztő roham miatt további kivizsgálásra küldtek. 1978-at írtunk. Gerinccsapolást végeztek, hogy a gerincvelő folyadékot megvizsgálják. “Nagyon sajnálom, készüljenek fel a legroszzabbra, minden jel arra utal, hogy a kislánynak agydaganata van.”

Szélesek és végtelenül hosszúak a folyosók, ezeken át kísérnek egyik helyiségből a másikba. A kórházi emlékeimben folyton itt menetelek. A kétely, hogy egészséges vagyok-e, hogy jogom van-e az élethez, nem oszlik el.
A betegeken csíkos, frottír fürdőköpeny van, rám is azt adnak, ez az első dolog, amit rühellek az életben. Eldöntötték, hogy beteg vagyok, a betegek ruházatát kell tehát nekem is viselnem, be kell hódolnom.
De tiltakozni kezdek. Tudom, hogy akik itt dolgoznak, az ellenségeim. Tévednek. Csak akkor nyerhetek és maradhatok életben, ha… → Folytatás

2023.10.27. 19:06

menekülő történetek

♦ DURST GYÖRGY | NOVELLA

1.

A megbízás – szokás szerint – a közvetítőn keresztül érkezett, akire sohasem volt kíváncsi. Nem kereste, nem akarta tudni ki az. Nem is akart vele foglalkozni Látszólag érzelemmentesen végezte munkáját, akármilyen feladatot is kapott. 

Többnyire egy fénykép és egy cím érmenekülő történetekkezett el hozzá, néha egy időpont. A közvetítőról sem tudta, hogy néz ki, vele sem találkozott, vagy ha igen,… → Folytatás

2023.10.04. 14:10

lokálpatrió-ták

LAKATOS ARANKA | NOVELLA

Nehéz ma cigánynak lenni. Zsidónak sem könnyű, de cigánynak nehezebb, mondta Lali, amikor elmentem megnézni az újonnan nyílt zenés kiskocsmáját. Jó barátom volt, szinte a kisöcsém, – elmondta mi történt vele, amíg nem találkoztunk.

A 2006 -os szeptemberi zavargások idején Lali metróval ment estefelé haza Kispestre. Már két napja randalíroztak a bőrfejűek a fővárosban, kormányváltást követeltek, kukákat borogattak és gyújtottak fel, még egy tankot is elkötöttek, azzal furikáztak össze-vissza a Deák téren, majd páran betörtek az MTV székházába és az idióták földszinti kellékraktárból ellopták a kis mesebábut: Mazsolát.

Fotó: Végh István/BorsOnline

Aznap a bőrfejűek kábé egy hat-nyolcfős csoportja vonult végig a metrón: nézték az utasok közt, ki a cigány: hangosan mondogatták. Mikor odaértek hozzá, meghűlt benne a vér, pedig nem is az, de barna a szeme és a haja is. Nézz rám! – mondja Lalinak az egyik. Gondolkodott, hogy merjen-e, de aztán bátran belenézett a szemébe. Ez a köcsög egy cigány mondta a bőrfejű és leköpte. → Folytatás

2023.09.02. – 18:26

szerelmes l.

GELLÉRT ANDRÁS | NOVELLA

Te, dög! Huncut, hazudós, rafinált rosszfiúm!

Szédítő vagy! Ugye tudod, hogy imádlak? Harminc éve folyamatosan csak rád gondolok, minden nap, minden órában, minden percben és másodpercben, te vagy életem értelme. Ha nem lennél, nem is tudom mi lenne velem. Velünk. A családunkkal. Tudom, nem vagyok normális.
Eszelős szerelem ez, amely, történjék bármi, sosem fog elhamvadni, nem eldobni való ócska cigarettavég ez, hanem lángolás egy életen át. Pusztító vágy, amely átjárja zsigereimet, emészt és táplál egyszerre. Azt is tudod, szívem, hű maradok hozzád, mert nekem a te boldogságod a legfontosabb.
A szeretőd vagyok, a lelki társad, őrangyalod, még akkor is, ha nem lehetsz csak az enyém, osztoznom kell rajtad másokkal is. De mindez nem számít. Nincsenek feltételeim, csak azt akarom, hogy örökké itt legyél nekem. Bármi áron. Harminc éve elnézek neked mindent De tényleg mindent. Megszólalhattam volna korábban, kiabálhattam volna, talán borítanom kellett volna, de neked sosem ártanék. Inkább kitépném a nyelvemet, levágnám a karomat, csak nehogy meggondolatlan dolgot tegyek, fecsegjek, vagy kompromittáló levelet írjak. Ilyet sosem tennék. Nem tollas a hátam. → Folytatás

2023.08.24. 15:44

irány a duna

ÚFALUSI KATA | NOVELLA

Minden egyre unottabb volt. A hetes busz késett, de már az sem érdekelte. Még az sem számít, hogy bent a cégnél balhé lesz. Semmiféle arany középút megtalálására nem törekedett, egyszerűen csak hagyta szétfolyni a dolgokat maga körül.

Ebben a folyásban pruttyangatott ide-oda, mint azokban a műanyag nyomkodós játékokban, a vízzel teli, kézben elférő, hongkongi tucatáru gyerek vízitévékben a dundi polip, akinek a feje felett át kell pöccinteni az ezüstgolyót.

Azokban a játékokban – talán vízi flipper a nevük, de ki tudja – minden fékezve megy, a víznek nevezett folyadék lassan hömpölyög, a golyó csak kúszik, mert valami titkos anyaggal sűrűsítik a folyadékot, így az iskolában annyira utált hidrosztatikai nyomás akkora a kis dundi polipon, hogy Arkhimédész fogná a fejét, s az egész hongkongi tucatáru ipart azonnal örök kárhozatra ítélné.
Ő, mint polip halálosan vidáman fulladozott a… → Folytatás

2023.08.09. 17:38

kék galamb

♦ TAKÁCS NÁNDOR | NOVELLA

Vihar után egy kis ideig még nem merészkedünk az erdőbe. A fákon törött ágak himbálóznak, és egy óvatlan lépés bokáját törheti bárkinek, aki a felázott hegyoldalban lejtőnek megindul. Néhányan mégis úgy vélik, megéri kockáztatni, hiszen a hegyekben, ahol egyébként sosem járhatnak egyedül, mostanság rengeteg gomba terem.→ Folytatás

A kocsmában várakozunk, amíg a szél lefújja a fákról a maradék esőt, és az erdőből újra felhangzik a madarak éneke. A pintyek kezdik, azután megszólalnak a cinegék, egyre harsányabban szól a kakukk, a szajkók pedig élénken jelzik a fák között feléledő mozgást. Egyesek szerint a sokféle hang mögül kihallatszik olykor egy visszafogott búgás, a kék galamb szelíd turbékolása is. Erről jobb csupán suttogva, négyszemközt beszélni, hiszen sosem tudhatjuk, a pultot támasztó turisták között nem lapulnak-e a fogukat ritka madarakra fenő orvvadászok is. Egy alkalommal majdnem eljárt a szám, és végül ostobának kellett tettetni magam, nehogy lebuktassam valamennyiünket. Pedig, hogy valójában fészkel-e kék galamb a hegyekben, egyedül csak az öreg tudhatta, ő pedig nem áll szóba többé senkivel.
Amikor már a rigók…. → Folytatás

2023.08.07. 10:33

béke

♦ DUBÁN KITTI | NOVELLA

Egy sovány házi egér békésen rágcsálja a budai jógastúdióban meditáló, foszladozó vendég kisujjából kiharapott húst. Kikapcsol a diffúzor, feloldódik a levendulaillat, átveszi a helyét a tetemek forró párolgása. A vérszagra gyűlnek a legyek, koppannak a padlón, még meg-megzizzennek. Mély levegőt vesz alattunk a Föld.

Fotó: Evgeni Tcherkasski (Unsplash)
space
Összeesik a tüdő. Nem lüktetnek az erek. Megbillen a bolygó, ahogy egyszerre összecsuklanak a járókelők. Nem szól az autókban megfejelt duda. Nincs alapzaj, a város zúgása suttogásá szelídül és elhal. Megszáradnak az izzadó nyári falevelek, a por elül.
Csak a bőr csendes foszlása hallatszik, ahogy millió koponyán feszül, felszakad, sejtenként… → Folytatás
Közzétéve
2023.08.03. 16:05

csodanő a világ tetején

GELLÉRT ANDRÁS | NOVELLA

Motto: „Mészáros Lőrinccel az a baj, hogy nem harminc vagy negyven van belőle” (Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, Zánka, Csillagpont Fesztivál, 2023. július 27.)
A kemény kérdéseiről ismert tévés műsorvezető, Richard Quest figyelmét is felkeltette a magyar Méhes Lora, akiről kevesen tudják, de férfitestbe született.
Akkor még Méhes Lórántnak hívták. Amikor már anyagilag is megengedhette magának, vállalta a nemváltó műtétet és azóta Loraként bűvöli el a pénzvilágot. A CNN vezető munkatársa hosszú ideje figyeli szemfényvesztő gazdagodását, cégeinek elképesztő tempójú gyarapodását, a naponta osztódással szaporodó vállalatait, gyárait.
Quest azért jött Magyarországra, hogy megfejtse, vagy legalábbis megértse a gazdasági zseni, Méhes Lora módszerének lényegét. Az interjút két éven keresztül szervezték, mert Méhes mindig lemondta a találkozást, végül kétmillió dollárért leült Quest kamerája elé. Az angol riporter nem körülményeskedett, már az első kérdésekkel keményen …→ Folytatás
Közzétéve
2023.08.01. 21:02

a maffia háza

LÁNG JUDIT (LAKATOS ARANKA) | NOVELLA

Nem megy semmi –, mondta, mert napok óta nem keresett, megfagy itt, – dohogott, ma még nem volt üzlete, csak egy, de az sem jött össze, mert Kati nem csinálja gumi nélkül. Ki akar betegséget kapni? Vannak, akik megcsinálják úgy is! Rontja az üzletet a sok ostoba kurva! Azok pörögnek, ő meg odafagy, nem viszik. Sok nekik, amit kér.

De hát, mit akarnak ezek, hogy ingyen? Ingyen persze, az kéne nekik, – hogy nyalják ki! Nincs pénze az embereknek, – replikázott. Katival a Nyugati pályaudvaron ismerkedtem össze, amikor kimentem az ukrán menekültekhez, hogy mit tudok segíteni. Segélycsomagokat osztottam: beálltak a sorba hazaiak is, – Kati is ott volt, odahívtam magamhoz pihenőidőben. A szülei Szabolcs vármegyéből jöttek fel a fővárosba, az apja kubikusként dolgozott, az anyja meg takarított egy gyárban. Kati nem titkolta, hogy prostituált.
– Régebben jó volt, – folytatta, – a szobáztató sem volt… → Folytatás

2023.07.31. 12:56

lelencek

LÁNG JUDIT | NOVELLA

Liza a legrégebbi barátnőm, hetediktől volt osztálytársam a nevelőotthonban. Együtt jártunk több iskolába is, még ma is folyamatos a kapcsolatunk. Emlékszem, kamaszként nem volt jó csaj, de érdemes volt vele barátkozni: nem volt olyan unalmas.

kép: Szabó István Gábor – Fortepan

A nevelőanyám a gyámhatóságnál olyan valakit keresett, akit nem látogattak a szülei. Egy fővárosi óvodában talált meg 1968 nyarán: akkor ő húsz éves volt. Az iskolai szünetekben náluk voltam és látogathattak is a vidéki leány nevelőintézetben, ahová a pesti óvoda után kerültem. 1977 júliusában felhozatott egy fővárosi intézetbe, hogy közelebb lehessek hozzájuk, hogy többet találkozhassunk.
Ebben a koedukált nevelőotthonban ismertem meg Lizát. A fiúk egy külön épületszárnyban aludtak, de az intézeti csoport napközben vegyes volt. Érkezéskor felszerelés a raktárból: mindenkinek ugyanolyan iskolaköpenye, utcai ruhája, melegítője, úttörőinge, télikabátja,,, → Folytatás

Közzétéve
2023.06.30. 11:02

fólia alá-való love story

BOJÁR IVÁN ANDRÁS | NOVELLA

Az örsön soha senki nem tudta meg, hogy John és én munkaidőn túl találkozgatunk. Lenyomtuk a szolgálatot. Neki Mckenzie tizedes volt a társa, vagyis Ralph, nekem meg Susan, egy rendes afroamerikai lány, akiből nemrég őrmestert csináltak, és azóta velem járja éjszakánként az utcát.

Teljesen normális, ha miután leadják a szolgálatot, a társak még beugranak egy sörre valahová, kicsit kiengedik közösen a gőzt, átbeszélik a nap történéseit. A többiek is haverkodnak, amikor váltáskor az öltözőben összefutunk, de szolgálaton kívül rendszerint mindenki a dolgára megy.
Egyedül éltem, naná, tartós kapcsolatom évek óta nem volt. Bárokba jártam, ott ismerkedtem és a névtelen partnerek listája szépen nőtt az évek alatt. Meg hát, a lépcsőházon át lejártam ide az udvarra hátra, miután bezárt az autószerelő műhely. Olyankor árván tátongott a nagy olajos betonplacc. Ide ablakok sem néztek, s a szétszedett vagy eleve roncs autók között módom volt gyakorolni. Hetente háromszor, este hét és tíz között fejlesztettem magam. Utána sokszor bárba mentem, ahol hátul a dark roomban gyors és durva… → Folytatás 

Közzétéve
2023.07.10. 19:49

tanárok föld alatt

GELLÉRT ANDRÁS | NOVELLA

Elképesztő bűncselekmény borzolja a világ közvéleményét. Az Alföld közepén fekvő települést megszállták az újságírók, akik mind a feltételezett tettest akarják megszólaltatni. Gödi Béla falugazdát, két gyermek édesapját, akinek időközben nyoma veszett.

Néhány héttel ezelőtt a Google Earth utcaképeket készítő munkatársa jelezte, hogy különös felvételeket rögzített a faluban. A fotókat azonnal elküldte a cég központjába, ahol mindenki döbbenten nézte ezeket. Az egyik kihalt, poros utcában nőkből és férfiakból álló csoport vonszolta magát, és mindenki sötét napszemüveget viselt. Kik lehetnek ezek, kérdezték a Kalifornia állambeli Mountain Viewban, a Google főhadiszállásán.

A szokatlan jelenségről a magyar hatóságokat is azonnal tájékoztatták, de ahogy számítottak rá, nem történt semmi. Ekkor a Google a saját biztonsági embereit küldte Magyarországra, akik megtalálták és szóra bírták az utcán céltalanul bolyongó társaságot. Először nem akartak hinni a fülüknek, de amikor a fényre érzékeny…→ Folytatás

Közzétéve
2023.07.06. 11:30

csendüstökös

♦ DUBÁN KITTI | NOVELLA

Még épp időben jutott el hozzám a meteor híre. Még épp maradt annyi időm, hogy elintézzek mindent, összepakoljam a lakást, válaszoljak az üzeneteimre, elrohanjak a boltba, összeszereljem a távcsövet. Még épp be tudtam gubózni a vékony kis takaró alá és kiülni kedves kis erkélyemre. És várni. Figyelni a szemben lévő épületsor fölött kilógó vékony égcsíkot, a vadiúj teleszkópom mögül.

Blitz 203-as, ráment egy havi fizetésem, de nem baj. Új dolgokat kell kipróbálnom, különben megöregszem és öregen már nem lesz az ember szerelmes. Nem is akarok szerelmes lenni. Csak azt az érzést keresem, ami délután elkapott az utcán, egy lefoszlott plakáton a furcsa fénytörést. Melankolikus fénytörés a falon. A fények melankóliája. Búskomor fények nincsenek, ami búskomor az koromsötét, búskomor korom, bús fekete, a fekete nem törik, a fekete az lyuk, mély, zuhanás. A fekete lyuk nem meteor, a meteor fény, ráadásul fény a múltból, az tényleg tör, az zúz. Összehúzom magamon a takarót. Hideg van. Nincs hideg, tavasz van, csak én fázom. Jön a meteor, úgy jön, hogy már rég idért, sőt, már rég elment, égnél sötétebb sötétben látom majd a fényét, úgy jön, ahogy a magány. → Folytatás

Közzétéve
2023.07.06. 12:41

abbázia

KOVÁCS RITA | NOVELLA

1. Az előzmények. Halászlé a tengerparti nudista kempingben. 1983.

Hat évesen, 1983 nyarán jutottam el először a tengerhez.
Egy Skodával és egy Ladával indultunk útnak, három család, négy gyerek. Szerencsére nem én voltam a legkisebb.
A szőke, puha loknikban gyűrűző hajú Ágika jó egy évvel fiatalabb volt nálam, kakaót ivott, kispárnán aludt és Halász Judit kazettát hallgatott. Én teáztam, és a kedvenc dalom Hernádi Judit Sohase mondd… című tangója volt. Szerettem a végzetesnek tűnő, szenvedélyes, nagy érzelmeket, amelyek legalább akkora távlatokat nyitnak, mint a tenger. Szerettem a megfejthetetlent, a beláthatatlant.
A két nagyobb gyerekkel a Skoda hátsó ülésén térdepeltünk, és egész úton a Ladával utánunk döcögő Ágikáékra nyújtogattuk a nyelvünket. A kedvező helyzet – hogy órákon keresztül mögöttünk kell haladniuk, nem térhetnek ki előlünk – egyedülálló lehetőséget biztosított a heccelődésre.
Több száz kilométeren, egy kerek napon át utaztunk. Kirepültem a vasárnapi, fekete-fehér focimeccsek, a rántott hús, a kerti, műanyag kiskád, a szekrénysorok, a mellettünk lévő, ledózerolt, elhagyatott…→ Folytatás

Közzétéve
2023.06.18. 19:18

illibri app

GELLÉRT ANDRÁS | NOVELLA

Sir Walton Boldizsár, a hároméves border collie békésen szundított
Bábas Péter, a híres esszé- és regényíró asztala mellett. Fejét Bábas
lábára hajtotta, ami rendkívül jó hatással volt mindkettőjükre
A kutyát megnyugtatta Bábas közelsége, ugyanakkor a rendkívül fe-
gyelmezett, szinte már szerzetesi életmódot folytató író is csak ak-
kor tudott alkotni, ha kutyája ott szuszogott a szobában. Hajnali fél
öttől írt déli tizenkettőig, majd a rövid ebédszünetet követően este
hatig. Minden nap. Készült az újabb eposz, az ezerkétszáz oldalasra
tervezett családregény.
Bábas tehát írt, teljes nyugalomban, csendben. A kiadó várta
az újabb anyagot, amely remélhetőleg elhozza Bábasnak az újabb
nemzetközi irodalmi díjat. Idén talán végre meglesz a Nobel is, és
ehhez már csak az utolsó három fejezetet kell megírni.
Reggel hat óra tizenkét perckor azonban váratlanul egy üzenet
jelent meg a számítógépe monitorján. Bábas először észre sem vette a kép jobb sarkában lévő szöveget, de érdekes módon, Sir Walton Boldizsár felriadt, majd mordult egyet. Bábasnak ekkor tűnt csak fel a szokatlan jelenség. Azt hitte vírusos..→ Folytatás

Közzétéve
2023.06.14. 00:31

levadászás

GELLÉRT ANDRÁS | NOVELLA

A Papírgyár üzemi lapja, a PapírHulladék című hetilap egykori munkatársa Tótka J. László, akinek korábban egyetlen megjegyezhető, olvasható írása sem maradt fent a vállalati dokumentáción, mégis a legnagyobb riporterek és szerkesztők közé küzdötte fel magát. Sőt, ő lett a szakma megújítója.

Legendává ugyan nem a PH-nál vált, mert időközben a céget filipszerű figurák felvásárolták, majd a PapírHulladékkal együtt ledarálták, természetesen Tótkát is végkielégítés nélkül repítették utcára, hanem egy internetes újságnál szerzett nevet magának, ahol ugyan külsősként foglalkoztatták, tekintettel vélt tehetségtelenségére, és persze élemedett korára.
A negyvenkét éves Tótka azonban nem adta fel. Szorgalmasan írta a helyi sporthíreket, csupán ezt merték rábízni, meg néha elküldték pizzáért, mindez azonban Tótkát nem lökte a depresszió mélységes gödrébe, mert ott voltak a barátai, akiktől lelki megerősítést kapott. Tótkáról senki sem tudta, rajongott a farkasokért. Nézte a National Geographic szürkefarkasokró szóló filmjeit, századszorra is elolvasta a Kőszívű ember fiait, ahol az orosz télben támadtak a csodálatos vadak. De ennek mi köze van, mi… → Folytatás

Közzétéve
2023.06.08. 11:55

egy zongora tündöklése és bukása

BOJÁR IVÁN ANDRÁS | NOVELLA

Drága Mamácska!

Ne haragudj, hogy olyan régen nem írtam. Tudod jól milyen nehezen veszem rá magam. Csak olyankor kapok végre tollat a kezembe, ha baj van. Elfogyott a pénz, meg ilyesmi. Szégyellem is magamat ezért. Most viszont nem emiatt írok. Sőt! Csupa jóhíreim vannak.

Köszi szépen, amióta Vovácska dolgozik, megvagyunk. Tulajdonképpen kijövünk ketten abból, amit megkeres. Na jó, néha kölcsön kell kérnem a hónap végén, de ami a lényeg, fenntartjuk magunkat. Rezsi, kaja, néha ruhát is veszünk. Vovácskának új edzőcipője van, az étterem miatt egy kék öltönyt is kellett vennie magának, én meg farmert vettem…. → Folytatás

Közzétéve
2023.06.12. 09:53

a kritikus

GELLÉRT ANDRÁS | NOVELLA

KáJé félelmetes harcos, az utóbbi évtized legnagyobb állócsillaga. Ütéseit szabad szemmel nem lehet követni, a tévés csatornák is csak egy speciális kamerával tudják felvenni, majd hetvenszeres lassítással, és persze késleltetéssel közzétenni.

B IA+AI
A lábmunkája még elrettentőbb, mintha atomtöltetek robbannának fel minden rúgásánál. Egyszer fogadásból beletérdelt a Trump tower oldalába, és fent az 58. emeleten is érezték, amint megremeg a felhőkarcoló. Ezt Donald Trump twitter-bejegyzése is bizonyította.
Kovács József szabadstílusú verekedő pusztító karrierje Amerikában teljesedett ki, ahol Kovats (ott így írják a nevét) fanatikus, egyúttal gyermeki csodálatot vált ki, nem mellékesen, rengeteg pénzt termel. Vagyona emberi mértékkel értelmezhetetlen, magyarok számára különösen, ő sem számolja már rég, de hiába a pokoli mennyiségű pénz, a profi gladiátor nem tud és nem is akar leállni.
A kemény öklű csillag Céklaházán született, majd a gimnáziumot és az egyetemet is Budapesten végezte. Bölcsészkarra járt, ezt követően pedig, mivel szerette az akciófilmeket, továbbá a legújabbkori magyar propagandafilmeket, filmkritikus fakultációra jelentkezett. → Folytatás

Közzétéve
2023.06.12. 22:03

időn kívül, ringatózva

KÁLNAY ADÉL | NOVELLA

Az idő ugyanúgy telt csak már régóta belül is, mint kívül, sehogy, ám ez különösebben nem rendítette meg. Amióta rátalált erre a kocsmára, amelynek csapszéke fölött egy jókora óra ketyegett mutató nélkül, úgy érezte, mint aki hazaérkezett.

kép: Fortepan – Hunyady József

Nincs mutató az órán, mondta egyszer valaki, s akkor mindenki felnézett, csak nézték egy darabig az órát, még csend is lett, tisztán hallották a ketyegést, de csodálkozni senki nem csodálkozott. Nincs, válaszolta a csapos és ezzel a dolog el is lett intézve. Senkinek nem hiányzott azóta sem, senki nem vágyta tudni itt a percet, senki nem akarta mérni az időt. Ha sötét van, este van, ha világos meg nappal, mondta egy más alkalommal a csapos, amikor pedig senki nem kérdezte, de ő már csak ilyen volt, olykor mondott néhány fontos dolgot, csak úgy odahajította mondatait a füstös asztalok fölé, aki akart elgondolkozhatott rajtuk, de hagyhatta is őket a fenébe. Ha nem gondolt senki utánuk úgyis hamar elenyésztek, hamarabb, mint a füst, vagy a sör habja. Igazán tetszett neki ez a csapos. Amikor legelőször úgy szólította meg, kocsmáros…→ Folytatás

2023.06.02. 07:43

titok

KÁLNAY ADÉL | NOVELLA

Nagyapám. Gyakran eszembe jut. Olyan ő nekem, mint egy tanító, mint egy guru a jóginak. Megjelenik álmaimban, agyamban felbukkannak szavai, mondatai, látom mozdulatait, ahogy lép, ahogy eszik, ahogy kezet fog, ahogy családjára és a szőlőre néz, a két legfontosabbra az életében, s tudom, azért ennyire tiszták és erősek a képek, mert egy életre szóló üzenetet hordoznak.

fotó: Asztal egy badacsonyi pincében – Mészáros Zoltán/ Fortepan

Gyerekként kaptam őket, de a mostani felnőttnek szólnak, azért kaptam, hogy segítsen, hogy megértsek valamit, amit nélkülük sokkal nekezebb lenne, vagy talán nem is sikerülne.

Nagyapám áll a lejtő alján, szétterpesztett lábbal, ernyőt tart kezével a szemének, úgy néz fölfelé. Nézi az előtte álló hosszú sorokat, nézi és nagyokat szuszog. Aztán újból megfogja a kapát, lehajol, dolgozik megint, s fütyörész.
Odaszól neki egy elhaladó szomszéd: Jó munkát! Ő meg vissza: az van, hál’ istennek! Én zsíros kenyeret eszem tépett hagymaszárral, s ott guggolok a közelében. Elcsodálkozom, miért örül nagyapám a munkának. Unalmas, fárasztó dolog az, ő meg hálálkodik érte, pedig csorog róla az izzadság, és szemmel láthatóan fáj… → Folytatás

Közzétéve
2023.05.29. 13:30

a kétely

BOJÁR IVÁN ANDRÁS  | NOVELLA

A nyár melege kevéssel korábban végérvényesen megtörött. Akadtak ugyan még napsütéssel felhevülő őszi napok, elvétve, verőfényben, ám ha csak egy felhő vonult át az égen, máris felöltőt kellett a népnek magára kapnia. Ez a vasárnap is ilyen kegyelmesnek indult. Nem messze, a hegyalján késői szüret zajlott, a falut keresztülszelő Fő utcán érződött a vidék különös nyüzsgése. 

 Még pár nap, talán egy hétvége, jól tudták ezt az itteniek, és a must mindenhol hordókba kerül, aztán elcsendesedik a táj. Szent Márton napig, Karácsonyig úgy is marad.
Szerették itt a papot. Nem is pusztán a papot szerették Bodrogolasziban, hanem a három templom közül a legkisebbik, a görögkatolikus templomocska papját. Fiatal volt, eszes, igyekvő. Hosszú fekete haját mindig magasba felrakva viselő, déliesen szép feleségével együtt feltűntek a falu minden eseményén. Nem számított, hogy egyébként protestáns vagy római templomba, netán zsinagógába járt, ha falubéli volt, mindenkivel jó viszonyt ápoltak. Szerették hát az ifjú papot. Tisztelték és szánták. Amióta jópár éve már, hogy…  → Folytatás
Közzétéve
2023.05.27. 14:00

amikor jézuskrisztus megmentette dédapámat

BOJÁR IVÁN ANDRÁS  | NOVELLA

Épp csak, hogy elindult az újév. A régi-régi 19. század egyik utolsó éve volt. Éjszaka közepén zörögtek a dámóci paplak kapuján. Kiáltottak is. A környék ismerte ezeket az éji kiáltásokat. Nem mulatós emberektől jöttek. A szomszédos Csékéről érkezettek kiáltottak most is az éj közepén.

Öregember haldoklott odaát valamelyik rezgő gyertyafénnyel homályos szobában. Papot kért. Érte kocogott át tompa patadobogással a szán Dámócra, Andor atyához, a görögkatolikus paphoz. Bakján egy riadt emberrel.

Dédapám álmosan bújt elő a hatalmas dunna alól, melyen addig feleségével, Mariskával osztoztak. Az esti tűz rég leégett, hideg volt a szobában. Halkan, hogy a kiságyban szuszogó Bandika, Margitka és Pityuka ne riadhassanak fel, nadrágot húzott magára, harisnyát, cipőt, este levetett ingét. Gyorsan reverendát öltött, majd miután izgatott sustorgásokból értesült azonnali feladatáról,,… →Folytatás

dátum
2023.05.16. 12:24

halkirály

GELLÉRT ANDRÁS | NOVELLA

Micsoda nyarak voltak. Napfény, zöldellő lombkoronájú fák, kékben pompázó kristálytiszta víz, a parton gyönyörű, fiatal, kívánatos testek. Minden percnek örült, amit ott tölhetett. Romantikus lelke boldogan tárult ki e leírhatatlan szépség láttán. Ő is gyönyörű volt, bőre még a lenyugvó Nap bágyadt fényében is olajosan csillogott. Folyamatosan szerelmes volt, júliustól augusztusig őrült módon. Választottjait elhalmozta nutellás és szamócalekváros palacsintákkal, de volt, akinek frissen sült véres hurkát vitt az esti együttléthez.

Kép: B IA+IA 
Ifjúkorát családja lángos-és hekksütődéjében töltötte. Keményen dolgozott, alapanyagért rohant, magát nem kímélve adagolta a zsírt, olajat, mikor melyik volt olcsóbb, keverte a lisztet, törte a tojást,gyúrta a tésztát, tüdeje megtelt a forró olaj vagy zsír kipárolgó gőzével, de ettől maga is ennivaló fiatalemberré érett, akit rajongó lányok vártak zárás után a Halkirály feliratú bódé előtt.
Királyi helyzetük akkor rendült meg, mikor rendelet írta elő az óránkénti adatszolgáltatást a sajtos-tejfölös lángosok kiadásáról. → Folytatás

Közzétéve
2023.05.25. 22:40

rablás

BERTA ÁGI | NOVELLA

Imádok moziba jarni.

Általában amolyan last minute döntésekről van szó, ezért egyedül szoktam elmenni az utolsó előadásokra amikor már csökken a forgalom.

Egyszer, úgy húsz éve, Nápoly egyik nem túl biztonságos környékén, a Modernissimo moziban néztem meg a “Síró teve” című filmet. ​ Másutt nem adták mert tényleg nem egy kassza-siker filmrol van szó, annak ellenére, hogy a dokumentum film kategóriában Oszkár-díjat kapott, de én feltétlen meg akartam nézni.

Gondolataimba merülve jöttem ki a moziból, jóval éjfél után. Hétköznap lévén már nem jártak emberek az utcán. Pont a láncot szedtem le a motoromról és nem vettem észre a….→ Folytatás

Datum
2023.05.24. 14:47

kódex

♦  LÁNG JUDIT | NOVELLA

1958-ban, az egyik nap hajnali ötkor csöngettek, berontottak Jani lakásába, megbilincselték és elvitték. Kivárták, hogy tizenkilenc éves legyen, így felnőtt korúként tudták elítélni: államellenes izgatásért öt évet kapott, aminek egy részét magánzárkában ülte le.

Az egykori Nagyfa-Galeri tagja “felszabos” volt, azért. Szabadulása után megpattant Amszterdamba, aztán a Francia Idegenlégió algériai ezredének kincstárnoka lett, majd visszatérve Európába maffiatag, később építési vállalkozó. Mindenfelé megfordult a világban. Most újra itthon él, nem rég települt vissza. Felháborodva mesélte a hazai tapasztalatait összehasonlítva a külföldivel: “hihetetlen, hogy mit meg nem engednek maguknak humán értelemben és üzletetikailag a magyar bankok, a szolgáltatók, a közép- és felsőosztály, na meg a

Volt olyan, hogy hetekig könyörgött egy nagykutyának hitelért, viszont amikor végre kimondta, hogy megadja, tudta: az ígéretét sosem vonja vissza. És azt is, hogy ő ugyanúgy… → Folytatás

2023.05.22. 20:24

az ajánlat

♦ LÁNG JUDIT | NOVELLA

Adrienn egy szilveszteri bulin ismerte meg Annát, közös barátjuk vitte őket haza hajnalban Zuglóba kocsival, mint utóbb kiderült, tizenöt percnyire laktak egymástól. 

Fotó: 
Kitavaszodott, mikor újra találkoztak. Adrienn épp sétált, beültek egy sörözőbe, beszélgettek, berúgtak, jó hangulatú este volt.
Megtudták egymásról: Anna munkanélküli magyar szakos egyetemi tanár, három lánya van, már nagykorúak, kirepültek a családból. Ő az anyjához költözött ideiglenesen -, az apukája már meghalt -, míg nem vesz lakást, most vált el… → Folytatás
Space

2023.05.09. 12:56

az utolsó éj

BERTA ÁGI | NOVELLA

Néhány napig egyedül maradt a korteremben A magány örömét azonban csak részben érzékelte. Az agyműtét és a kórház személyiségveszejtő hatása addigra egészen közömbössé tette. Hat hónapja nem hagyta el a kórházat. Nem volt semmifele prognózis. 

Senki nem értett semmit, vagy az orvosok nem akarták negatív jóslatokkal elszomorítani az idős szülőket, így csak teltek a hetek hirtelen és megmagyarázhatatlan állapotromlások és ugyanilyen érthetetlen javulások között.

Amikor az orvos meglátta a látásból már ismert nőt az ügyeletes szoba ajtajában, rámosolygott. Délvidéki volt ő is, talán salernói. A nő is délről jött minden hétvégén. Péntek este szokott érkezni, és vasárnap későn, a látogatási idő leteltével visszaindulni. Mindig mosolyogva érkezett, frissen sminkelve, de vasárnap este látogatás után látszott derűs maszkja miként hullik… → Folytatás

2023.05.15. 17:42

sándor lelke

♦ ♦ GELLÉRT ANDRÁS | NOVELLA

Kafkai évek vannak mögötte. Ezt a nője mondta neki, aki persze élvezte, hogy a szeretője, remélhetőleg hamarosan a jegyese, ennyire sikeres.

Kormányzati és parlamenti jolly jokerként mindent létrát könnyedén megmászott, halmozta a pozíciókat, nem létezett olyan törvény amit ne szavazott volna meg, egyszerre tudott bűbájos vagy éppen kegyetlen, és kíméletlen végrehajtó lenni, elvei, érzelmei nem voltak, az ezotériát mélyen megvetette, a lélekvándorlást az ostobák, ideggyengék, és vesztesek Xanax-ának tekintette, az „itt és most” vezérelte, és ő tényleg csak a mának élt, ennek köszönhetően transzporter kisbusszal szállította… → Folytatás

2023.05.03. 10:56

a postás mindig kétszer...

LÁNG JUDIT | NOVELLA

Drága Nénikém!

Tudom, tavaly novemberben írtam utoljára, és most április eleje van, de annyi minden történt, hogy talán el sem hiszed! Nagyon hiányzol: te nekem nem csak anyu nővére vagy, hanem a legjobb barátom is!

Fotó-vippartyhostess.hu

Megszakad a szívem, hogy nem láthatlak minden nap, ahogy régen. Fáj, hogy egy óceán van köztünk: még mindig emlékszem a házadra, a teraszra, ahol kávéztunk, az orgonaillatra és a fesztelen beszélgetéseinkre. Lejjebb írok majd Jancsi öcsédről, anyuról és a nagymamáról is, de most előbb rólam.

A szoba ablakaiból ráláttam a városmajori parkra, amikor Bencével éltem Budán. Ő magas beosztású banki tisztviselő -, írtam…→ Folytatás
datum
2023.04.21. 11:22

árnyéknép

ARTNER SISSO | NOVELLA

volt egyszer egy nép, aki falura költözött, és a fészbúkon várta a messiást. jól szórakozott addig is. észre sem vette, hogy már csak nosztalgiával gondol a valóságra. a városban nem nagyon akadt munka. sem kertészeti, sem kiadói napi tízórás, értelmiségi szöttyögős, a közszférában meg már túl sok hülye tolongott a rokonságból.

és akkor mindenki, aki csak rendelkezett pénzzé tehető ingatlannal, vagy csere alappal, na meg szeretett volna az élettől kicsikarni még egy kis harmóniát, kiköltözött az autentikus megyehatárra. épp olyan távolságra a várostól, hogy be lehessen járni állásinterjúkra, vagy kávézni a lájfkócsokkal. de az agresszív madarak csicsergésére és félvilági kakasok rikoltozására lehessen ébredni, ami azért kicsit jobb, mint az ütve fúrók atonális ordítozása a margit körúton.
ültek a jöttmentek a felújított parasztház nappalijában,…→ Folytatás
Közzétéve
Közzétéve
23.04.15. 19:47

hét zuhanás

BOJÁR IVÁN ANDRÁS | NOVELLA

Másfél órával ezelőtt ebben a teremben nyüzsgés volt. Emberi hangok ütköztek egymásnak a levegőben. Szokott párocskák, egy-két éjszakát nálunk töltő külföldiek, jobb módú családok jártak itt. Idősödő urak, kiket a napilapok gazdasági rovatai is gyakran megidéznek.

Huszonéves lányok kezét fogták, félig töltött boros poharak fölött komoly arccal beszélgettek, mintha ezek a jobb esetben érettségizett, legalábbis kommunikációs szakon végzett eszes pályakezdők igazi társaik lehetnének. A dekoratív hajkoronák örömöt árasztanak ilyenkor: végre rendezett hátterű, elegáns és okos férfival lehetnek, vagy éppen undort, – ugyanezért.
→ Folytatás
Közzétéve
2023.04.07. 14:58

amint fent, úgy lent

LÁNG JUDIT | NOVELLA

Nóra falun született, a Balaton északi partján. A gimnáziumot drámatagozatos kollégistaként végezte el, majd próbálkozott a fővárosban itt-ott színészkedéssel, statisztálással: kisebb szerepeket kapott filmekben is, de nem igazán jött össze, hogy csak ebből éljen meg, bár alternatív színházi produkciókba rendszeresen hívták, ők viszont nem tudtak fizetni.

Fotó: Szente-Varga Domonkos és Pixabay

Férjhez ment egy menedzserhez, majd rövidesen meg lett Márti, aki most tizenhat éves, Dávid pedig tizennégy. Szerette Jánost, de a kapcsolatuk végén már annyira ivott, hogy muszáj volt elválniuk.

Nóra egyedül maradt a gyerekekkel, majd megszakadt az iskoláztatásukban, mert Budapesten negyvenhét évesen már nem kapott munkát sehol. Alkalmi takarításokból és segélyből éltek. Inkább visszaköltözött… → Folytatás

2023.03.09. 09:48

junky styling

♦ LÁNG JUDIT | NOVELLA

Heni tizenhárom volt, mikor elváltak a szülei, – hirtelen történt minden, robbanásszerűen. Az apja egy ugyanolyan nevű nővel állt össze, mint ő, – az anyját ez zavarta, akinek meg egy tizenkét évvel fiatalabb rocker volt a szeretője. Az apja buddhista lett, tai-chi-ra járt és edzőtermekbe: állandóan meditált az új asszony mellett is -, így nem kellett beszélgetnie vele.

Forrás: tuzfujok.hu, utazom.com, cyprus.com

Mikor a rocker Heniékhez költözött, ivott és az anyjával együtt verte őket, a nyugalomnak annyi volt: mindig állt a cirkusz. Iskola után csavargott: csak haza ne! Harmadikosként kimaradt a gimiből, pedig szerette. Színésznek készült, drámatagozatra járt, perfekt megtanult angolul, és mégsem érettségizett le, mert akkorra már kemény smoker volt: sokat füvezett.
A szülei válása óta drogozott. Ha otthon megverték,… → Folytatás

2023.03.03. 15:35

a légkondi

LÁNG JUDIT | NOVELLA

Rárugták az ajtót a rendőrök az újpesti panel negyedik emeletén, – kézzel-lábbal tiltakozott, nem akarta, hogy elvigyék.

Illusztráció: Holló Anna

Alig bírtak el az ötven kilós nővel, majd bevitték a kerületi kapitányságra, ahol ordítozott, hogy miért nem volt a keze ügyében legalább egy kés, akkor tudott volna védekezni velük szemben, és nem ülne egy alagsori cellában sík idegen. Három nap múlva átszállították a területileg illetékes pszichiátria zárt osztályára.

Ágnes Ferencváros kiemelt övezetében vett magának egy kétszobás lakást, mikor végleg hazatelepült Új-Zélandról. Nem maradt ott már senkije, négy házassága volt, mindegyik férjét eltemette, gyermeke nem született, és ápolni szerette volna Magyarországon maradt idős szüleit. Édesanyja cukorbetegként egy éve halt meg, Ágnes szerint orvosi műhiba és odanemfigyelés miatt, ezért ügyvédet fogadott és beperelte a kórházat.  Naponta járt ki az észak-pesti lakásba… → Folytatás

2023.03.01. 16:20

a szálló

LÁNG JUDIT | NOVELLA

Kata minden reggel arra ébredt, hogy Anna órákig matat. Halk csörgés, pici csörömpölés, ezt ide, azt odatette. Korán kelt, hogy sietnie kell dolgozni, de csak járkált a szobából ki-be, állt a szekrényénél, halkan dudorászott, és még késő délelőtt is otthon volt, miközben sűrűn mondta, hogy mindjárt indul, de nem és még mindig nem, mert ezt még elhelyezte, azt kisimította, élére igazította: mire végre elindult, Kata idegileg totálkár volt.

Illusztráció: Holló Anna

A kiemelt hajléktalan szálló kétemeletes panel, a bekerülőknek szociális alapon kilencezer-hatszáz forint a lakhatás.

A szobák: kis előtér, ahol a hűtőszekrény és négy gardróbszekrény, kettő-kettő egy-egy oldalon. Innen nyílik a hosszúkás téglalap szoba. A fal mellett belépéskor két ágy jobbra és balra is a fal mellett, lejjebb ugyanúgy még kettő, nagy ablak, előtte kisasztalon a televízió, minimál-csomagos kábelszolgáltatással. Az ágyak fölött polc, mellettük kis éjjeliszekrény.   → Folytatás

2023.03.01. 14:57

hát, nem mindegy?

LÁNG JUDIT | NOVELLA

Cigány vagyok. Konkrétan kiver a víz, minden faji alapú, kulturális, vagy akármilyen megkülönböztetéstől: elmondom miért.

Illusztráció: Holló Anna
Fotó: Édesanyám – Láng Judit magánalbumából

Apám tizennégy évesen szöktette meg anyámat, aki hat fiút és egy lányt szült neki. Az első gyerekük megfagyott pár hetesen, nem tudták fűteni a házat: szegénység volt. Anyám mesélte, a dédire azt mondták: boszorkány. Hogy kilencven évesen táncolt és tüzet ugrott.  Hogy fog az átka. Hogy róla nevezett el. Fiatalon Várpalota mellett élt egy cigány kolóniában és híre ment, hogy éjszakánként férfiruhát, kalapot húz, úgy megy lopni. Hazafelé a temetőn keresztül zsebre dugott kézzel fütyörészve jött, na, oda nem mentek utána. Sok férje volt, eltartotta őket is, meg a lányait is. Úgy tudom, hét volt neki. … → Folytatás


2023.02.22. 21:51

wunderbaum

ÚJFALUSI KATA | NOVELLA

Érzem, hogy nemsokára ki fogok törni, mint egy VULKÁN. Persze, hiszen itt csücsülök egy negyvenötös vulván. És mára elfáradtam. Erőtlen vagyok a hétköznapi cselekedetekhez.
Nincs középút, én most már vagy kitörök, vagy elszunnyadok, mélabús középszerként, egy satuba fogott tangabugyiban.

Illusztráció: a szerző

Mert az idő egy makacs massza. Azzal semmit sem lehet csinálni, rohan, azt is tudjuk. És könyörtelen. És mi ugyan megállítanánk, de nem lehet. Szóval nehéz ügy. Az idővel jókat játszani. Mentőötletképpen arra gondoltam, hogy megálmodok egy avatart magamnak. Egy olyan pici Katát, aki mindent másképpen tud csinálni, és az lesz a feladata, hogy végigélje az életem, a lehető legtökéletesebb perspektívában. Elölről.  … → Folytatás

2023.02.21. 18:32

(kulcskérdés)

#énkisfaun #adhd_guide

♦ ARTNER SISSO | NOVELLA

megyek melóba, na jó, inkább sietek, kicsit kell még majd készülnöm az értekezlet előtt. bezárom a felső szintet, lemegyek a lépcsőn, leviszem az emeleti ajtó kulcsát és leteszem a konyhában a tálalóra, ahol a felső szint kulcsait tartjuk.

Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

aztán bezárom az alsó szintet is gondosan, ahogy szoktuk, majd beteszem a kulcsot a titkos helyre, megigazgatom ötször, ahogy szoktam, hogy ne lógjon ki a virágtartó mögül. magam mögé nézek, átgondolom a mai napot és, hogy lekapcsoltam-e, kihúztam-e mindent, gázt, mosógépet, villanysütőt. a mikróra pillantva átfut a fejemen, hogy vajon benne van-e az a tál tökfőzelék most, ami egy hete eltűnt, de nem nézem meg. maradjon ez most már schrödinger titka.
kimegyek a kapun, bezárom magam mögött, kissé nehézkesen, mert újabban talán rozsdásodik, vagy csak megvetemedett a → Folytatás

2023.02.17. 19:42

furcsa év

♦ BOJÁR IVÁN ANDRÁS | NOVELLA

(…) Két éve tavasszal jelent meg az első csoport. Gyalog tűntek föl az úton a kanyar után, lassan közelítve a faluhoz. Csomagokat cipeltek szíjakkal magukra kötve, néhányan pedig babakocsikból átalakított magasra rakott apró kordét toltak maguk előtt. Hét-nyolc ember.

Fotó: Fortepan

Nőkre nem emlékszem. Azok csak később váltak mindennapossá a faluban a kisboltban, miután az első csoport tábort vert egy elhagyott, beszakadt tetejű borospince mellett. Összelopkodott szőlőkarókból szűk kerítést vontak a rom meg a hozzátartozó betonkávájú kút köré. Erős drótokkal fonták feszesre. A tetőt rendbehozták. Bebújtak alá, ott aludtak aztán.

Érkezésük másnapján a járási központból kijött a járőr. Két húszévforma rendőrtanonc terepjárón. Vézna magas fiúcskák, meg a negyvenhez közelítő… → Folytatás

2023.02.12. 00:33

zugkocsma

♦ LÁNG JUDIT | NOVELLA

Áááá, nem vagyok jól, ki kell hívnom a vízvezeték-szerelőt. Helyi alkoholista, de nagyon rendes ember, csakhttps://vulkanfolyoirat.hu/project/lang-judit/ hát kicsit nehézkes. Szombatra ígérte és még mindig nincs itt. Éjszaka elment a fűtés: kész, nem tudok mit csinálni.

Fotó: Fortepan

Reggelre úgy megfáztam, mint a kurvaisten. Nem szedek gyógyszert, de hát vitaminom nincs. Alma van. Negyedik napja baszakszunk a fűtéssel, ez már az ötödik. Éjszakára nem merem hagyni, mert három barra felmegy a nyomás, felrobbanhat a cirkó. Ha napközben mászkálok és félóránként odanézek, az oké, de éjszakára muszáj levennem.

Kilencvenötezer forint a gázszámla kikapcsolás előtt egy perccel. Azt hittem, hogy csak hetvenöt, annyit össze is tudtam szedni, de mondta a gázművekben a csaj, hogy nem annyi, hanem kilencvenöt. → Folytatás

2023.01.26. 11:05

bűnügyi jegyzet

A COVID IDEJÉBŐL

♦ LÁNG JUDIT | NOVELLA

Benéztem a szobája félig nyitott ablakán munka után és láttam, hogy halott. Egyenes testtel, kinyújtott lábbal feküdt mozdulatlanul pléddel precízen betakarva.

Fotó: Fortepan

Egyből tudtam, hogy el van rendezve a teste. Így nem alszik valaki, aki három napokat van fent egyhuzamban, kattog a gyorsítótól és mellé fél liter töményt iszik meg minden nap. Szociális munkás vagyok, nem tegnap jöttem ki az iskolából, úgyhogy tudom: nem természetesen feküdt az ágyán.

A hostel Budapest egyik központi kereszteződésében van: sarokház, amely bejárata a térről nyílik. A tulajdonos a turistáknak a felújított régi bérház egész első és negyedik emeletét alakítatta át néhány fős apartmanokká.
Béla középmagas,… → Folytatás

2023.01.23. 11:17