Berta Ági: ANTIALKOHOLIZMUS ELLEN

Szóval ezentúl nem igen fogok magyar politikával foglalkozni. Viszont az olyan híreket, amik Olaszországhoz kötődnek, kétszeresen is, magyar-olasz állampolgári kötelességem kommentálni. Nézzük pl az Ilaria Salis ügyet.

A Magyar Nemzetben pár napja jelent meg Miklósi Klára SZORUL A HUROK ILARIA SALIS KÖRÜL című cikke. (Ő legalább aláírta, míg a többi Salis tanárnőről szóló irományt senki nem vállalta név szerint) 

…

A szokásos uszítás mellett érdekes az alcím:

“AZ OLASZ MÉDIA ELHALLGATTA MIVEL VÁDOLJÁK A SZÉLSŐBALOLDALI ANTIFA TAGOT A MAGYAR HATÓSÁGOK “

Na ezen azért röhögnöm kellett. Mert persze hogy megírták, hogy avval gyanúsítják a tanárnőt, hogy részt vett a “Becsület napjának” becézett náci csőcselék felvonulása alkalmából – amit TI finanszíroztok – egy újnáci vagy annak tartott alak összeverésében.

Az újságírónak titulált hölgy viszont nem tért ki, több “apróságra”, ami egyértelműen bizonyítja, hogy koncepciós perről van szó. Peldaul nem tartotta fontosnak megemlíteni.

1) Kezdetben Ilariát 4, azaz négy támadással vádolták, amikor aztán kiderült, hogy kettő akkor történt amikor az olasz tanárnő Magyarországon sem volt, akkor elegánsan kettőre szűkítették a vádat.

2) Arról sem írt a hölgy cikkében, hogy a feltételezett áldozatok nem tettek feljelentést, de azért 10 millió forint kártérítést kért egyikük, aki NEM ISMERTE fel Ilariát. No, ez aztán tényleg egy hungarikum: nem jelentem fel, nem ismerem fel, de kártérítést kérek.

3) Azt az apróságnak nem nevezhető tényt sem említette, hogy az egyik “áldozat” bemutatott ugyan egy röntgent, amin törött bordája volt látható, csak ugye a röntgent 3 hónappal a feltételezett támadás után csinálták. Nem fura? A törött bordákkal aztán az “áldozat” nyugodtan folytatta ijászati edzéseit.

No de ugorjunk egy május 24-én megjelent névtelen szerző által írt cikkre, amelyben az áll: .

“Olasz lapértesülések szerint a közel negyvenéves nőnek állandó munkahelye még nem volt, időnként helyettesítő tanárként dolgozott általános iskolákban.”

No az anonim „újságíró” még arra sem vette a fáradságot, hogy utána nézzen az olasz szabályoknak.

Igen, errefelé ugye állami iskolában csak úgy dolgozhatsz állandó állásban, ha megnyersz egy országos pályázatot. Igen ám, de ilyen pályázatot 1984-ben tartottak (az sikerült nekem), aztán 2000-ben, aztán 2012-ben majd most lesz 2024 szeptemberében.

A pályázaton legmagasabb pontszámokat elérők aztán Itália bármelyik iskolájában dolgozhatnak. Már ahol van üres státusz. Szóval errefelé nem egy kiskirály igazgató veszi fel azt a tanárt, aki éppen szimpatikus neki – és rúgja ki azt aki nem az – hanem TÖRVÉNYEK ÉS SZABÁLYOK döntik el, ki nyeri el a munkahelyet. Persze nem mindig kapnak állást azok, akik elértek ugyan egy jó színvonalat, de pl nem hajlandók egy lakóhelyüktől távoli, vagy nehéz suliban elfogadni az éppen üres pozíciót. (Én pl majd 5 évig voltam helyettesítő tanár, aztán sikerült a pályázaton olyan pontszámot elérnem, hogy választhattam a lehetséges helyek között. Nem árt tisztázni, hogy a “lehetséges helyek” a legrosszabb negyedben voltak, vagy Nápolytól távoli kis falvakban, amelyekért mondjuk nem tolongtak a pályázat nyertesei. Nekem megfelelt. )

Mindenesetre a magas pontszámot elérők ha állandó állást nem is, de kapnak helyettesítő tanári megbizatásokat, akár egész évre; pl ha egy kismamát vagy egy súlyos beteg kollégát kell helyettesíteniük. Tudniillik itt akár két évig is kaphatod a táppénzt a státuszod fenntartása mellett..

Nos Ilaria is elérte a magas pontszámot, vagyis KÉPESÍTÉST kapott hosszú helyettesítésekre, illetve felkerült egy listára amelyről aztán évről évre, pontszámok alapján véglegesítik a tanárokat.

Szóval a mondat a “közel negyvenéves nőnek állandó munkahelye még nem volt” enyhén szólva hamis.

Na de menjünk tovább:

“Ilaria Salist hazájában 29 alkalommal jelentették már fel és négyszer el is ítélték.”

Ez a 29 alkalommal való feljelentés szemeszedett hazugság. Egyszerűen nem igaz. Szívesen megkérdezném a cikk írójától vagy a Magyar Nemzet szerkesztőségétől honnan a fészkes fenéből vették, csak ugye letiltották. Pedig Isten bizony soha nem kommentáltam ordinare modon hazugságaikat. Igaz, vagy 10 évvel ezelőtt, a migránsválság kellős közepén megjegyeztem, hogy egy fotó amely szerintük az Afrika partjain várakozó migráns tömeget ábrázolta, valójában a Pink Floyid velencei koncertjén készült. (a kommentek közt kiteszek róla egy cikket). Négy alkalommal viszont tényleg igazoltatták tüntetéseken és meggyanúsították, hogy felboritotta a Salvini féle Liga asztalat, de a tárgyalás során kiderült, hogy nem ő volt és felmentették. Egy videó bizonyitotta, hogy más fiatalok fejezték ki nemtetszésüket kissé vehemens módon és ők el lettek ítélve. De a hír nem jutott el a Magyar Nemzethez.

Utoljára hagytam a legundoriítóbb mondatokat.

“Munkanélküliből milliomossá válhat a Budapesten embervadászatot tartó olasz szélsőbaloldali aktivista. Júniustól azonban havi nettó 8000 eurós, vagyis hozzávetőleg 3,2 millió forintnyi alapfizetést kaphat, ami öt év alatt közel 200 millió forintnyi összegre rúg. Ehhez jön még a jelentős költségtérítés.”

Köztünk legyen mondva ez a mondat épp úgy vonatkozik az az ereszen lemászó magyar képviselőre vagy akár Deutsch Tamásra is, de a teljes lista hosszú lenne. Ugyanakkor ez a mondat elsősorban a magyar olvasók számára sérelmes. Tudniillik a zsigereket célozza meg. Nem magyaráz, nem indokol, csak gyűlölettel teli irigységet próbál ébreszteni. Még jó, hogy nem azt írták, hogy Ilaria azért vert össze valakit, hogy képviselő legyen.

Mindenesetre én rá fogok szavazni.

Tartozok ennyivel elsősorban hazámnak, Magyarországnak.

kép: Laika Ilaria Salis-t ábrázoló graffitija a római Magyar Nagykövetség oldalán