Olvasási idő 9 perc

októberi emlék

DURST GYÖRGY | NAPLÓ

A lassan olvadozó zsírt nézte a kopottas teflon sütő alján. Villával nyomkodta, hamarabb olvadjon, de nem volt különösebb dolga, nem is értette miért sietteti. Vékonyka szalonna szeletet vágott, egy fél lila hagymát szeletelt apró darabokra, paprikát, kevéske paradicsomot, gerezdnyi fokhagymát, elővett két tojást, egészben mintha tükörtojásnak szánná ráütötte az üvegessé pirult alapra, majd gondosan összekevergette, piros paprikát kicsi borsot szórt rá, asztalhoz ülve kinyitott egy doboz sört, s nekiállt reggelizni. Felesége olajjal készítette mindezt, s teát tett elé az asztalra sör helyett, a kávét gyakran ő főzte, cukor nélkül, csak kicsi tejjel, cafe con leche, ahogy az utolsó éveikben új otthonukban megszokták.

Reggelente a megszokott kávé után átfutotta a híreket, majd megkereste kedvenc rádiójának reggeli műsorát, s ha kedve tartotta és azt hitte, hogy érdemes, akkor betelefonált, megosztotta gondolatait a hallgatókkal. Pótcselekvés, állapította meg, miután visszahallotta hangját az éterben tovagyűrűződő adásban. Egyáltalán, minek eteti a médiát személyes információkkal, amelyeket felhasználva a Nagy Testvér megpróbál rátukmálni – mindenfajta ravasz módon, életét befolyásolva – ízlést, árút, eszmét, ideológiát. Az ágya mellett lévő telefon mindent hall, lesi álmait, s reggel már kínálja gondjaira a megoldást, meleg fürdőt, éjszakai szorongásaira prosztata bogyót, kéretlen tanácsot mit olvasson, hallgasson, nézen. „Számon tarthatják, mit telefonoztam s mikor, miért, kinek“ – ez már a régmúlt, költőnk éppen 90 éve megsejtette a jelent, bár még feltételes módban fogalmazott. Sejtjei kopnak, éjszakai erotikus álmai s reggeli erekciója eltűnőben, agya még működőfélben, de kézujjai, s lába nehezebben engedelmeskedik az idegpályákon érkező impulzusoknak.

A hírekben nem olvasott a november 4-én 69 éve történtekről, pedig kíváncsi lett volna arra, mit gondolnak mások arról a napról, amikor ő, emlékei szerint a faluvégi kiskapu előtt állva, öt évesen integetett a dübörgő, lánctalpaikat csikorgató tank tetején ülő bácsinak. A bácsi nem intett vissza, kémlelve figyelte a sáros, hatalmas tócsákkal takart utat, mintha tartott volna valamitől. Némi joggal tehette ezt, még a vidéki emberek sem kedvelték a hódítóként érkezőket, akik a hírek szerint azt hihették, hogy Egyiptomban járnak és a Szuezi csatornát szabadítják fel az elnyomóktól.
Szülei vitték bátyjával együtt a határmenti községbe még a nyáron a nagyszülőkhöz, unokatestvéreivel együtt szokta ott tölteni a szünidőt később. Amikor orosz tankok bukkantak fel a falu határában, még csak ötéves volt, de ez az integetés emlék, valahogy megmaradt benne. Kicsi volt, hiányzott a Mama, – a báty iskolásként ott maradt, a negyedik elemit a falusi iskolában járta ki – de érte eljött december elején és a hatodik születésnapját már a Balaton parti kisvárosban töltötte. A Keleti pályudvar előtt felfordulás fogadta, golyónyomok a házak falán, a hetes busz lassan haladt a Rákóczi úton, kerekedő szemmel nézte az Erzsébet hídról a várost átszelő folyót a Kelenföldi állomás felé tartva. A Duna part mellett haladó vonatból még figyelte a ritkuló autóforgalmat, azután a Mama ölében ülve elaludt. Valahol a Balaton környékén ébredt, éppen egy alagútba kanyarodtak be, majd kitárult a tó, szürkés hullámokkal köszöntve. Tapolcán szálltak át a Keszthely felé induló csatlakozásra, s hamarosan Prill néni cukrászdájánál kapott egy linzert. Papa várta az udvaron, remek Csepel 125-ös motorkerékpárjának támaszkodva, amivel Badacsonyba járt dolgozni. Este volt, hamar lefeküdt a kis kihúzhatós ágyába, álmában a csikorgó lánctalpason ülő alaknak integetett, aki nem intett vissza.
Jópár évvel később Pestre keveredve egy mámoros estén, emlékezve a falusi délelőttre, az ünnepi díszbe öltöztetett hídról leemelt magyar zászló közepébe svájci bicskájával vágott kerekded lyukat a Fiatal Művészek megfigyelésére létrehozott klub pincéjében, s úgy érezte, szabadon él.
Ahol most élnek, nincs füstölt szalonna, olajjal süti a tojást és már régóta nem álmodik az orosz katonával. Néhanap megnéz egy filmet, tegnap este emlékezésként a „Donyecki történetek“ címűt, hogy ne felejtse el honnan jött el és miért.

 

írásaim

irodalom/napló

Durst György: BADACSONY,BAZALTORGONA, BOROK

Durst György: JÉGBOR

Durst György: HAJÓ, HORGÁSZOK, BARÁTOK

Durst György: HÉTVÉGI MOZAIKOK

Durst György: MOZAIKOK NO2.

Durst György: ENTRE DOS AQUAS*

Durst György: MACSKA ÉS MACINTOSCH

Durst György: AZ OLASZ GÉPSOR

Durst György: ÁLOM

Durst György: ÜZENET

Durst György: MENEKÜLŐ TÖRTÉNETEK

Durst György: MOZIMESÉK

Durst György: OTTHON /ITTHON

Durst György: JÓ BOR

Durst György: TÖRTÉNETEK A KÉKACÉLBÓL

Durst György: TÖRTÉNETEK A KÉKACÉLBÓL 2.

Durst György: TÖRTÉNETEK A KÉKACÉLBÓL 3.

Durst György: PINCE TÖRTÉNETEK I

Durst György: PINCE TÖRTÉNETEK II

Durst György: PINCE TÖRTÉNETEK III

Durst György: TENGER, FÁK, VÍZ, EMBER

Durst György: TAVASZ

Durst György: JEREZI ANZIX

Durst György: REJTŐZKÖDŐ GYEREKKOROM

Durst György: REJTŐZKÖDŐ GYEREKKOROM II.

Durst György: REJTŐZKÖDŐ GYEREKKOROM III.

Durst György: SÁRGABORSÓ FŐZELÉK, FELTÉTLENÜL

Durst György: “SEJ AZ ARANYHÍD VENDÉGLŐ AJTAJA KITÁRVA!”

Durst György: NEHOGY NŐI KEZEKBE KERÜLJ!

Durst György: A FELEJTÉS RÉTEGEI

Durst György: MIELŐTT MÉG ELFELEJTEM

Durst György: ÚTKÖZBEN 1.

Durst György: ÚTKÖZBEN 2.

Durst György: ÚTKÖZBEN 3.

Durst György: TENGERPARTI TÖRTÉNETEK

Durst György: TENGERPARTÍ TÖRTÉNETEK 2. 

Durst György: TENGERPARTI TÖRTÉNETEK 3.

Durst György: LELETEK

Durst György: ELSZÁLLTAK A RÓZSASZÍN FLAMINGÓK

Durst György: BOLOND, BOLOND ÁPRILIS

Durst György: MÁJUSI NAPOK

Durst György: A HATODIK HÓNAP

DURST GYÖRGY: JÚLIUSI NAPOK

DURST GYÖRGY: A NYOLCADIK HÓNAP

DURST GYÖRGY: TALÁLKOZÁSOK

DURST GYÖRGY: OKTÓBERI EMLÉK

irodalom/tárca

Durst György: AZ UTOLSÓ HATLAPÚ

Durst György: VARÁZSSZEM

irodalom/novella

Durst György: TÖRTÉNETEK A KÉKACÉLBÓL 4

Durst György: AZ ÚTKOPRÓ

Durst György: AMIKOR PITYMALIK

szerk

Durst György: LEVÉL EGY ÁLOMRÓL

irodalom/portré

Durst György: EMLÉKEZNI TILOS

film/kultúra

Durst György: ILLEGALITÁSBAN