„A javaslattervezetet mi, UNICEF Fiatal Nagykövetek és Ürge Boróka, Magyarország ifjúsági klímadelegáltja közösen készítettük ¬– mondja Szász Anna. – Ezt a tervezetet beszéltük át a Parlamentben, és ahol szükséges volt, módosítottuk, új javaslatokkal bővítettük. A legfiatalabb nagykövetünk egyébként 15 éves és 25 év volt a felső határa annak a korosztálynak, amelynek tagjai gondolataikkal kiegészíthették, átdolgozhatták a javaslatcsomagot, amit végül át is nyújtottunk a kormány képviselőinek.”
„Az írás a döntéshozóknak szól, szeretnénk, hogy azt minden lehetséges fórumon képviseljék. Tudatosan írtuk ’hivatalos’ nyelvezetben, nem kaptunk ehhez szakmai segítséget, minden a saját kutatásunk és vitáink eredménye – teszi hozzá Joób Klára Kamilla, akinek a pályaválasztásban is motiváló erőt jelent a környezetvédelem és a környezettudatosság. ¬– Az egyetemen kommunikáció-média szakon végeztem, most járok nemzetközi kapcsolatok mesterképzésre, és dolgozom egy start-upnál is, ami éppen egy olyan zöld applikációt fejleszt, amivel az emberek könnyebben tudnak környezettudatos döntéseket hozni. Hét éve vagyok vegán, nem rendelek különféle oldalakról, ahol éhbérért dolgozó, gyermekmunkával előállított termékeket lehet venni. 14 éves korom óta foglalkozom minimalizmussal, a barátaimmal csináltunk varrós workshopokat, ruhákat javítunk együtt, ruhacserével frissítjük a gardróbunkat. Számomra az is fontos, hogy a szórakozás is környezettudatos legyen, ilyen szuper kikapcsolódás például a túrázás.”
Anna azzal folytatja, hogy ő a diplomácia irányába szeretne továbbtanulni, és annak eszközeivel megközelíteni, segíteni a környezetvédelmet. „Igyekszem a helyi piacon vásárolni, minél kevesebb műanyagot használni, biciklivel járni, vagyis megteszem, amit egy hétköznapi ember megtehet. Persze mindig van hová fejlődni, de fontosnak tartom, hogy bár törekedjünk a legjobbra, nem kell mindenkinek olyan dolgokat bevállalni környezetvédelmi okokból, amelyek kontraproduktívan is hathatnak. Ne vonjunk meg mindent magunktól, inkább keressük meg a megfelelő alternatív megoldásokat, amelyek boldoggá tesznek. Ezért nagyon fontosak az emberi kapcsolatok, az együttműködés másokkal, a közösségi cselekvés” – értenek egyet mindketten.
Az UNICEF 2022-es kutatásából kiderül, hogy a fiatalok 90%-a szorongott már a klímaváltozás következményei miatt. Kamilla szerint azért szorongunk, mert nincs kontrollunk afölött, ami történik. Ha viszont megismerjük a problémát, valamennyire már vissza is vettük felette a kontrollt, következő lépésként pedig jöhet a cselekvés. „Megtehetem, hogy nem autóval utazom, szelektíven gyűjtöm a szemetet, fát ültetek. És az egyéni cselekvésnél még hatékonyabb, ha mindezt közösségben, együtt tesszük. Ha azt éled meg, hogy van kapcsolódás másokkal, az megtart, akkor is, ha nehezebb a helyzet.”
„Ehhez csak azt tenném hozzá, hogy sajnos a média többnyire a negatív híreket emeli ki, pedig vannak előremutató, pozitív példák is – veszi át a szót Anna. – A mi javaslatainkat is meghallgatták és képviselni fogják, sőt több fiatal klímavédő is jelen lesz majd Bakuban, a magyar fiatalok képviseletében. Én optimista vagyok, mert ebből is látszik, hogy egyre több lehetőséget biztosítanak számunkra.”
A legfontosabb kérések, amelyeket a fiatalok október 22-én a magyar kormány elé tártak:
• Fontos lenne hangsúlyt fektetni a gyerekek és fiatalok éghajlatváltozással kapcsolatos edukációjára a közoktatásban, növelve tudatosságukat és felkészültségüket a témában. Kapjon nagyobb hangsúlyt a gyermekek éghajlatváltozással kapcsolatos oktatása valamennyi tantervben és a tanárképzésben is, hogy a gyerekek korosztályuknak megfelelő, naprakész tudással rendelkezzenek.
• Építsenek ki helyi hálózatokat és platformokat, amelyek támogatják az ACE (Klímafelhatalmazási Akció) tevékenységeit nemzeti, regionális és lokális szinten a fiatalok bevonása érdekében.
• Fektessenek külön hangsúlyt a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére, az éghajlatváltozás negatív hatásainak leginkább kitett családok életszínvonalának növelésével és egyenlő hozzáférésük biztosításával az oktatáshoz, a közintézményekhez és a közszolgáltatásokhoz (tiszta ivóvíz, egészségügyi ellátás, TB). Támogassák a kisebbségi és hátrányos helyzetű, ezzel az éghajlatváltozás negatív következményeinek különösen kitett gyerekek egészségügyi, szociális, ellátását edukációját és integrációs folyamatait.
• Különítsenek el forrásokat klímaedukációra, zöld energiai technológiák átvételére, közösségi közlekedés fejlesztésére, épületeink energiahatékonyságának növelésére, az extrém időjárási eseményekre való felkészülésre és hátrányos helyzetű, a klímaváltozás hatásainak fokozottan kitett gyerekek és családok támogatására.
• Helyezzenek hangsúlyt a biológiai sokféleség megóvására, a természet helyreállítására és a fenntarthatóbb mezőgazdaság biztosítása érdekében a hagyományos, illetve hagyományőrző mezőgazdasági és kézműipari technikák megóvására, életben tartására, illetve újraélesztésére, ezzel biztosítva a biológiai sokféleség, és a mezőgazdasággal kapcsolatos nemzeti értékek megőrzését a következő generációk számára.
• Biztosítsák a védett területek megőrzését és növeljék az érintetlen területek számát, nagyságát. Szorgalmazzák a visszavadítást. A városi zöldterületeket a biodiverzitás növelésének céljával tervezzék meg és edukálják a fiatalokat azzal kapcsolatban, hogyan tudnak ők maguk is magas biodiverzitású kerteket kialakítani. Népszerűsítsék a szárazságtűrő és jó alkalmazkodóképességű növényeket, és készítsenek új, fenntartható és az éghajlatváltozást szem előtt tartó vízgazdálkodási stratégiát. Dolgozzanak ki az élelmiszer-ellátás biztosítása érdekében a szélsőséges időjárási eseményeknek ellenálló mezőgazdasági stratégiát, így biztosítva a következő generáció élelmiszerbiztonságát.
• Készítsék fel az iskolákat, óvodákat, gyermekotthonokat, gyermekkórházakat, családokat a területre jellemző éghajlatváltozással kapcsolatos szélsőséges időjárási eseményekre, például biztonságos zónák kialakításával. A biztonságos zónák legyenek akadálymentesek, könnyen elérhetőek és a gyermekek számára ismertek.
• Vállaljanak a globális átlaghőmérséklet-emelkedés másfél Celsius fokos mérséklésére elegendő elkötelezettségeket, vagyis 43%-os kibocsátás-csökkentést 2030-ra (2020-hoz képest) és nettó nulla kibocsátásokat 2050-re. Támogassák az energiakereslet csökkentését szolgáló intézkedéseket, többek között a közintézmények nulla-energiás házzá alakítását, elismerve, hogy ezek a mérséklés mellett a gyerekek, fiatalok és az egész társadalom jólétét is szolgálják.
Kik is a Fiatal Nagykövetek?
2015 óta segítik az UNICEF-et olyan világ építésében, ahol minden gyerek biztonságban lehet az erőszakkal szemben, érvényesülnek a jogaik és kibontakoztathatják a bennük rejlő képességeket. A Fiatal Nagykövetek közreműködnek a szervezet programjaiban, képviselik korosztályuk érdekeit, hangot adnak a gyerekek véleményének és részt vesznek a gyermekjogi ismeretek terjesztésében is. Az UNICEF Magyarország Klímahősök kampányának ők is aktív szereplői, illetve idén az UNICEF fiataljai fordították le gyereknyelvre az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága átfogó kommentárját a gyermekek klímaválsággal összefüggő jogairól.”