Jane Birkin 20 évesen a Nagyítás című filmben (Blow up), Michelangelo Antonioni rendezésében – nagyon, nagyon odatette magát, és ki tudja hányan estek ágynak és egymásnak – az eredetileg Brigitte Bardot részére írt- Je t’aime… moi non plus (Szeretlek, én se) hallatán.
A dal 1966- ban született, Serge Gainsbourg szerezte, és Brigitte Bardot – az akkori szerelme – énekelte fel először. Szerencsére Bardot lelépett Gunther Sachs-szal, aki érthető módon letiltatta a felvételt. Nem sokkal később Gainsbourg és a dal is Jane Birkinnél landolt, és minden idők legerotikusabb szerelmi vallomása lett. „Londonban hallottam egy taxisofőrtől, akinek három gyermeke volt, hogy mind a hármat erre a dalra készítette”– mesélte Birkin.
Az erősen szexuális töltetű felvétel világszerte botrányt kavart, az olasz, svéd, spanyol, brit és a szocialista országok rádióállomásai be is fóliázták, de így is belopózott a hálószobákba. Birkin gyermekien ártatlan, sexy, fátyolos, 18 karikás, néha-néha elcsukló, elhalkuló, ziháló hangja a finom angolos akcentussal, nagyon bejött mindenkinek.
Jane Mallory Birkin 1946. december 14–én született Londonban, David Birkin tengerészkapitány, és Judy Campbell színésznő lányaként. Háromszor ment férjhez: először John Barry zeneszerző felesége lett, majd Serge Gainsbourg zeneszerző-énekesé, és végül Jacques Doillon filmrendezőé. Mindhárom házasságából egy-egy lánya született: Kate Barry divatfotós, Charlotte Gainsbourg színésznő, és Lou Doillon énekes-dalszerző, színésznő, modell. Birkin a ’60-as években tűnt fel Londonban, első figyelemre méltó szerepét a Nagyítás című filmben kapta 1966-ban.
1968-ban Párizsba költözött, akkor még nem beszélt franciául, de így is megkapta a Slogen című film női főszerepét. Ekkor találkozott Serge Gainsbourg-gal, aki 1968-ban a slágerlisták élére repítette.
Legkedvesebb szerepe A tékozló lány volt. „Ez volt az első alkalom, hogy egy intellektuálisnak mondott filmet forgató személy rám gondolt. Jacques Doillon olyan filmrendező volt, aki nem a ruháim nélkül érdeklődött irántam. Azt mondta nekem: “nyakig begombolva akarom magát, tudni akarom, mi történik a fejében, és azt akarom, hogy idegrohamot okozzon.” Megcsináltam hát A tékozló lányt, és amíg azelőtt népszerű, de üresfejű sztár voltam, ettől kezdve komoly színésznőként tekintettek rám Franciaországban, és olyan filmrendezők kerestek meg, mint Jacques Rivette, Agnès Varda vagy Jean-Luc Godard.”
Birkin elnyerte A Brit Birodalom Rendje tiszti fokozatát (OBE), a franciák pedig lovaggá ütötték, kétszer jelölték César-díjra. A 2000-es évek óta az Amnesty International nagykövete volt. Együttműködött többek között a nagyszerű Paolo Contéval, Caetano Velosóval, Beth Gibbonsszal és Manu Chaóval.
Az Universal Music rövidesen kiadja a művésznő teljes stúdiódiszkográfiáját.
