Laura Imai Messina a „La Sapienza” Egyetemen végzett irodalom szakon. Huszonhárom évesen Japánba, Tokióba költözött, hogy tanulmányozza a nyelvet; egy évre visszatért Olaszországba, majd 2006-ban végleg Tokió közelébe költözött. Itt elvégezte a nemzetközi kulturális tanulmányok kétéves mesterképzését az International Christian University-n, ahol diplomamunkája Yōko Ogawáról szólt, majd PhD-fokozatot szerzett a Tokiói Idegen Nyelvek Egyetemén az európai és japán irodalomban megjelenő anyagszerűség témájában. Jelenleg olasz nyelvet oktat szerződéses tanárként néhány tokiói egyetemen.
Férjével, Ryōsuke-val két fia született: Claudio Sōsuke és Emilio Kōsuke.
2011 márciusában elindította blogját, a Giappone Mon Amour-t, ahol Japánt és saját életének pillanatait meséli el. Három évverl később jelent meg első regénye, a Tokyo Orizzontale a Piemme kiadónál, amelyben a japán nagyvárost a szereplők életén keresztül mutatja be. 2018-ban két könyvet adott ki: a Piemme kiadónál a második regényét, a Non oso dire la gioia-t, míg a Vallardi kiadónál a WA. La via giapponese all’armonia című esszét. 2020-ban jelent meg a Piemme kiadónál a “ Quel che affidiamo al vento “ Amit a szélre bízunk “ című regénye, amelyet több mint húsz nyelvre fordítottak le, és nemzetközi bestseller lett. A könyv filmes jogait a Cattleya produkciós cég vásárolta meg. A regény egy nő történetét meséli el, aki a Tōhoku-tsunami miatt elveszítette családját, és a Szél Telefonjához látogat, hogy feldolgozza a veszteség fájdalmát. Ugyanebben az évben az Einaudi kiadónál jelent meg a Tokyo tutto l’anno – Viaggio sentimentale nella grande metropoli, amelyben, személyes élményei alapján, az év különböző hónapjaiban mutatja be a várost. A könyvet a képregényrajzoló Igort illusztrációi gazdagítják.
2021-ben debütált a gyermekirodalomban is a Salani kiadónál a Goro Goro – La pesca della stella, il viaggio di Daruma e altre storie giapponesi című mesekönyv- és történetgyűjteménnyel, amelyet Philip Giordano illusztrált, és a japán mitológiára épül.
A könyvet jelölték a 2021-es Premio Strega Ragazze e Ragazzi-ra, és elnyerte a „Laura Orvieto” gyermekirodalmi díjat a 6–11 évesek kategóriában.
Februárban megjelent az olasz Touring Club által kiadott Guida verde del Giappone című útikönyv, amelyhez ő írta a korábban nem publikált szövegeket.Júniusban az Einaudi kiadónál megjelent a “Le vite nascoste dei colori” – “Az élet rejtett szìnei”, amelyben a japán színek és hagyományok kultúráját hozza el, a művet a 2022-es Premio Croce zsűrije külön említéssel jutalmazta.
A Piemme kiadónál jelent meg a “L’isola dei battiti del cuore “ A szívverések szigete” című regény, amely a barátság mély történetén túl a boldogság valódi jelentését is vizsgálja. A könyv 2024-ben elnyerte a Wondy-díjat (közönségzsűri) a reziliens irodalom kategóriában.
Ahogy a Quel che affidiamo al vento-ben, itt is központi szerepet kap egy valós és jelentőségteljes hely: Teshima, egy távoli sziget Japán délnyugati részén, ahol a regény címét adó Szívverés Archívuma található.
Számos olasz újságnak dolgozik, például a La Stampa-nek és a Repubblica-nak. 2021 óta a Scuola Holden-ben is tanít . A tokiói olimpia alatt a RAI Il circolo degli anelli című műsorában és a La Repubblica „A spasso per Tokyo” rovataiban publikált. A 2022-es világbajnokság idején az Il circolo dei Mondiali szakértője volt.
Regényei:
Tokyo Orizzontale, Piemme, 2014, ISBN 9788856634372
Non oso dire la gioia, Piemme, 2018, ISBN 9788856663075
Quel che affidiamo al vento, Piemme, 2020, ISBN 9788855446594
Tokyo tutto l’anno – Viaggio sentimentale nella grande metropoli, Einaudi, 2020, ISBN 9788806244217
Le vite nascoste dei colori, Einaudi, 2021, ISBN 9788806248475
L’isola dei battiti del cuore, Piemme, 2022, ISBN 9788856684421
Tutti gli indirizzi perduti, Einaudi, 2024, ISBN 9788806255770
Esszéi:
WA. La via giapponese
Magyarul megjelent művei:
A szívverések szigete,
Az élet rejtett színei,
Amit a szélre bízunk.
