♦ KOLLÁR DÁVID | VERS
Hótakaró – nesztelen, fehér –
Derengés. A fény lassan születik
a fagyos ablaküveg mögött.
Csend. Mintha megállt volna az idő.
Apró kristályok lebegnek,
megcsillannak a kelő nap fényében.
Valami varázs lengi be a tájat –
a lélek várja az ébredést.