vers
FORDÍTOTTA: VONNÁK DIÁNA
♦ MAKSZIM KRIVCOV
Ez a vers négy napja született az ukrán-orosz fronton. Alkotója, Makszim Krivcov ukrán költő, két nappal később, tegnapelőtt, éppen így végezte, ahogy a versben megírta. 33 éves volt. Nekünk magyaroknak Radnóti Razglednicák című verse jut természetesen eszünkbe. Az emberiség talán legboldogabb nyolcvan éve telt el a két vers megszületése között. Ám ugyanott tartunk megint.
Útszéli fasorról fasorra gurul a fejem
mint egy ördögszekér
mint egy labda
levált kezeimből
tavasszal ibolyák sarjadnak
lábaimat
kutyák és macskák hordják szét
a vérem
újfajta vörösre festi a világot
embervér a Pantone-skálán
csontjaim
a földbe igyekeznek
váz lesz belőlük
átlőtt fegyverem
elrozsdásodik
szegénykém
váltóruhám és felszerelésem
átadják a frissen toborzottaknak
csak a tavasz jönne már
hogy végre
kinyílhassanak az ibolyák.
– O –
Моя голова котиться від посадки до посадки
як перекотиполе
чи мʼяч
мої руки відірвані
проростуть фіалками навесні
мої ноги
розтягнуть собаки та коти
моя кров
вифарбує світ у новий червоний
Pantone людська кров
мої кістки
втягнуться в землю
утворять каркас
мій прострелений автомат
заржавіє
бідненький
мої зміні речі та екіпу
передадуть новобранцям
та скоріше б уже весна
щоб нарешті
розквітнути
фіалкою.
írásaim
♦ VONNÁK DIÁNNA FORDÍTÁSAI