♦ PÁLI ORSOLYA

1.

elhagyott minket.
onnantól fogva anyám napszemüvegben járt.
jó sokáig.
a jó sokáig elmúlt, a napszemüvegét levette.
nálunk bújkált SZ-né.
anyám barátnője.
rajta is volt napszemüveg.
tőlünk, a második emeletről, a sárgás nylon függöny mögül leste SZ-t, aki ott strázsált a szembeház előtt a bokor mögött.
SZ-né aztán elment tőlünk.
nem tudom hová.
de volt rajta napszemüveg.

állok a vorosilovgrád általános iskola tanévnyitó ünnepségén az aszfalton. harmadik osztályba lépek.
eltökéltem, hogy mostantól vicces leszek.
hátha nevetnek.

előző éjjel édesapa és édesanya dulakodtak. próbálták csöndben, de hallottam a sziszegést. aztán édesanya rázuhant az ágyamra, édesapa pedig megmarkolta anyám pucér bokáját és rángatni kezdte.
aztán mindketten bocsánatot kértek tőlem.

először édesanya, utána édesapa.
hogy nyugodjak meg.
a tanévnyitó ünnepségen a vorosilovgrád általános iskola aszfaltján álltam a piros pelerinben, aminek bojtos volt nyaknál a megkötője.
mama horgolta. fehér harizsnya és csattos fekete lakkcipő, zöld keretes szemüveg. eltökéltem, hogy vicces leszek.
olyan voltam, mint aki először ivott alkoholt. pont olyan. csak nem hánytam.
viszont vicces lettem.
és mindenki nevetett.

3.)

köszik
puszik
annyira
plusz egy
lopom
osztom
viszem
ölelés
lávolom
szomi
száni
sajni
szívemből szerizem
írj még!!!! napsütéses boldogságos fényességes remekség minden szava ne hagyd abba ez de trú megkönnyeztem igaz!
írtam üzit
ment magánba instán fönt van de édes
lájk az élet hesteg
dráma