Olvasási idő 9 perc

putyin tojásai

MŰGYŰJTÉS ÉS HÁBORÚ

TOMPA TÓTH KATALIN | ESSZÉ

A Szovjetunió 1990-es összeomlása után, a hirtelen meggazdagodott oligarchák a bázeli, tokiói, New York-i művészeti vásárok szívesen látott vendégei lettek. Egy részüket – akik akkor még, s néhányuk tán azóta sem estek ki az ablakon, – mert ellenkezés nélkül teljesítik a Kreml “kéréseit” – nemrégiben nemzetközi szankciókkal sújtották. Ők azok akik Putyin több mint két évtizede tartó uralkodása alatt dollármilliárdokat kerestek. Évek óta óriási jelenléttel bírnak a világ művészeti piacain: gyűjtőként, mecénásként, vagy éppen világhírű múzeumok igazgatósági tagjaiként.

A The New York Times egy éve számolt be arról, hogy Putyin és a Kreml köreihez tartozó 13 orosz oligarcha közül Vlagyimir Potanyin lemondott a New York-i Guggenheim Múzeum boardjában betöltött tisztségéről. És távozott Pjotr Aven is, a londoni Royal Academy of Art (Királyi Művészeti Akadémia) vezetőségi tagjai közül. Kellemetlen kérdések elé nézhet a Tate Gallery, is, mivel támogatásokat fogadott el Viktor F. Vekselberg orosz oligarchától, akinek cégei 2018 óta amerikai szankciók alatt állnak.
Fabergé – Rothschild tojás, Oroszország Elnöki sajtószolgálat

Az oligarchák vagyonát, Putyin aktív támogatása miatt zárolták a nyugati országokban, mert ha közvetve is, de részt vesznek Oroszország Ukrajna elleni agressziójában. A Bloomberg szerint a művészeti ipar a „legnagyobb szabályozatlan piac az Egyesült Államokban”, azon továbbra is lehetséges fedőcégekkel, offshore tranzakciókkal, harmadik fél vagy vevő mögé bújva, dollármilliókat mozgatni. A legnagyobb aukciós házak, köztük a Christie’s és a Sotheby’s ma már nem üzletel oroszokkal, de a célszemélyek, megkerülve a nyugati szankciókat, így is óriási pénzeket mozgatnak.

Csak egy példa a több tucatnyi közül: az oligarcha testvérpáros Borisz és Arkagyij Rotenberg. Ők Putyin gyermekkori barátai, dzsúdó és vívópartnerei, akiket 2018-ban uniós szankciókkal sújtottak a krími híd építésében való részvételük miatt. Aprócska mellékszál, hogy Arkagyíj volt, aki 2021-ben, menteni a menthetőt, bejelentkezett az Alekszej Navalníj által feltárt Fekete- tenger partján álló “Putyin Palota” állítólagos tulajdonosaként. Navalníjt ezután megmérgezték. Túlélte, de most egy orosz börtönben mérgezik lassan tovább…írta meg az Euronews.
A Panama Papers jelentése feltárta, hogy két hónappal az amerikai szankciók bevezetése után, a Rotenberg testvérek 18 millió dollárért vásároltak műalkotásokat a Sotheby’s New York-i aukcióján, köztük René Magritte La Poitrine-jét, valamint Henry Moore , Marc Chagall , Georges Braque és Tamara de Lempicka alkotásait.
A Sotheby’s aukciósház a jelentést követően közölte, hogy a továbbiakban nem üzletelnek a jelentésben megnevezett személyekkel és cégekkel.
Orosz bankok, köztük a második legnagyobb – a VTB Bank, és az Alfa Bank is szankciókkal néznek szembe. Az utóbbi igazgató tanácsának elnöke, a milliárdos Putyin haver Pjotr Aven, szintén felkerült a szankciókkal sújtott személyek listájára. Aven a jelentések szerint egyike annak az „50 orosz üzletembernek, aki rendszeresen találkozik Vlagyimir Putyinnal a Kremlben”. Mindemellett ő az egyik leghíresebb orosz műgyűjtő: kollekciójában sorakoznak Kandinsky fontosabb festményei, és Henry Moore szobrai.
.
Roman Abramovics szintén listára került: olajban, acélgyártásban, bányászatban utazik, de leginkább arról híres, hogy nemrégen még övé volt az angol Premiere League csapata a Chelsea F.C. A Forbes szerint 14 milliárd dollárra rúg a vagyona. Szintén öreg róka a műgyűjtők piacán, aukcióról aukcióra rengeteg trófeát begyűjtött. A bejelentett akvizíciói között ott van Lucian Freud Sleeper-je, amit 2008 -ban 33,6 millió dollárért lőtt a Christie’s aukcióján New Yorkban, majd másnap egy másik fenevadat ugyanitt: Francis Bacon Triptych – jét, potom 86,3 millió dollárért. A vásárlások épp egy héttel azután történtek, hogy Putyinból, ravasz húzással, miniszterelnök lett.
2008 -ban Abramovics, az akkor még feleségével – kivel jelen vannak a világ 200 legfontosabb műgyűjtőjének listáján – Dasa Zhukova-val, – Rem Koolhaas világhírű építész tervei alapján -megnyitotta a Moszkvai Kortárs Kulturális Garage Központot.
A pár ekkor – a Bloomberg szerint – John L.Stewart -tól, az Egyesült Államok egyik prominens gyűjtőjétől, egyetlen akvizíció keretében, 2400 millió dollár értékben vásárolt festményeket. Amikor Abramovics és Zhukova 2017 augusztusában bejelentették, hogy külön utakon folytatják, a nagyobb művészeti portálokon az Egyesült Királyság valaha volt legdrágább válásáról beszéltek.
Zhukova a hírhedt, olajban utazó Radkin Zhukov oligarcha, és egy biológus lánya. Az USA- ban nőtt fel, és mindig arról álmodott, hogy egyszer saját kortárs művészeti múzeuma lesz. Aztán, mint a mesében, életébe belépdelt fehér lovon Roman Abramovics és az egyébként nemcsak szép, de rendkívül eszes Dáshenka álmai valóra váltak. Továbbra is ő vezeti a Garage Múzeumot, amit azóta folyamatosan bővítget. Műtárgyai szépen sokasodnak. Ugyanakkor jogos kérdés, hogy Dasa Zhukova vajon miért nem került sosem ellenőrzés alá? Csillogó és nyilvános luxuséletét él, amit bárki követhet nyilvános Instagram profilján. Kinek, vajon kiknek állhat érdekében, hogy továbbra is szabadon “üzletelhessen”?
De mire is kellenek a műtárgyak? Több magyarázat is van erre.
Festményeket, műtárgyakat, szobrokat sokkal könnyebb elrejteni, mint jachtokat és a magánrepülőket, amelyek közül sokat lefoglaltak az elmúlt évben. Könnyebb őket eladni, mozgatni. Lehet velük fizetni. És hát, hamisítani is lehet őket, – az sem rossz üzlet.
De van a „műgyűjtésnek” szimbolikus tartalma, üzenete is. Nyolc hónappal Herszon megszállása után, az orosz hadsereg kivonult ugyan, de nem mentek üres kézzel. A régió több mint 30 múzeumának, több mint 15 000 darab, több száz millió dollárt érő műgyűjteményét, lepedőkbe csomagolva, teherautókkal vitték magukkal. A műtárgyakat állítólga, a 2014-ben annektált Krím-félsziget egyik múzeumába vitték. A parkokból elvitték a bronzszobrokat, a könyvtárakból felbecsülhetetlen értékű könyveket loptak el. A szkíta arany ereklyék csak hab volt a tortán. És. hát, papírdobozba csomagolva elvitték Grigorij Potyomkin herceg, Nagy Katalin szeretőjének 200 éves csontjait is. A 18. századi hódítóra ugyanis istenként tekintenek a Kremlben. Ő az, aki rávette szerelmét, Nagy Katalint, hogy 1783-ban annektálja a Krím-félszigetet, és Potyomkin volt Herszon és Ogyessza megalapítója. „Új Oroszország” létrehozására törekedett, ami a mai Dél-Ukrajna területén, a Fekete-tenger mentén terült el- írta Marc Santora, a New York Times-ban megjelent cikkében. És akkor a többi, továbbra is megszállt területről nem is beszéltünk. S, hogy az oroszok mennyire nem viccelnek: még egy mosómedvét is magukkal vittek a herszoni állatkertből, Stílusosan Herszonnak nevezték el, mert hát – gondolták, – jó lesz kabalának. A fosztogatás az ukrán büszkeség, kultúra és az ukrán nép identitása elleni széles körű támadás, amely összhangban van Vlagyimir Putyin birodalmi elképzeléseivel, miszerint Ukrajna nem létezik külön nemzetként, és ezt központi elemként használja inváziójának indoklására. “Nemzetközi művészeti szakértők szerint az ukrajnai műtárgyrablás lehet a legnagyobb kollektív művészeti rablás azóta, hogy a nácik kifosztották Európát a második világháborúban.”- írta hasábjain a New York Times.
Mint ismert, Putyin hivatalosan is felkerült arra a népirtókat soroló tablóra, amin Szálasi Ferenc, Szaddam Husszein, Pol Pot, Idi Amin, Augusto Pinochet, vagy éppen Moammer Kadhafi szerepelt. Vagyonát lefoglalták az EU-ban, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. Sokan mosolyogva fogadják a felvetést, nem hiszik, hogy Putyint valaha is bíróság elé állíthatják, de az biztos, hogy egyre kisebb számára a homokozó. Változatlanul „a XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófájaként” aposztrofálja a Szovjetunió széthullását. Reinkarnálta a KGB -t, ami kéz a kézben együttműködik a szervezett bűnözői csoportokkal. Az oligarchákat igába hajtotta, a gazdaságot bekebelezte, átvette az uralmat az igazságszolgáltatás és a bíróságok felett, kinyírta a szabad sajtót és az oktatást, átalakította a választási rendszert, ami mind-mind ékes példája Oroszország bedarálásának. 2020-ra az “orosz demokrácia” eljutott odáig, hogy Putyin törvényesen, élete végéig elnök lehet. Az amerikai Forbes magazin Putyint négy hosszú éven át a világ legbefolyásosabb embereként tartotta számon, akit csak Hszi Csin-ping kínai elnök tudott aztán letaszítani erről a trónról. Vlagyimir a világ leggazdagabbjainak a listájára azonban nem került fel, hiszen vagyonának eredete és nagysága, egyszerűen ellenőrizhetetlen. A Fortune szerint viszont “ 200 milliárd dolláros, láthatatlan vagyonával a világ leggazdagabb embere” lehet. Bill Gates például a maga 80 milliárdjával csak kullog utána.
A képlet széles körben ismert és faék egyszerűségű.
Adott egy autokrácia, élén a főnökkel, aki éjt nappallá téve küzd a népért, a hazáért, miközben a Család, a gyerekkori haverok megtollasodnak. Ő maga csupán egy Lada Niva-t vezet, s hol a 77 négyzetméteres szentpétervári, hol pedig a 154 négyzetméteres moszkvai lakásában, beluga kaviárt szopogatva, nyomorog. Emellett van még 13 bankszámlája, de összesen csak 60 millió forintnyi megtakarítása. És 230 db részvénye is, egy szentpétervári bankban.
Nemrégiben került fel az említett szankciós listára Alisher Usmanov, “aki Putyin egyik jobbkeze”. Usmanov 2007-ben több mint 25 millió fontért vitte meg a Christie’s londoni aukcióján, a néhai zenész, Rosztropovics teljes gyűjteményét, hogy utána szép gesztussal az egészet Putyin egyik palotájának adományozza.
Putyin személyes, óriási művészeti gyűjteményét, 2015-ben egy idős nő, Nina Moleva állítólag több mint 1000 alkotással gazdagította, hozzávetőleg 2 milliárd dollár értékben. Úgy tudni, hogy a Moleva gyűjtemény Velazquez, Rubens, Rembrandt, Van Gogh és Michelangelo festményeit is tartalmazza, bár ezt soha nem ellenőrizték, és az sem világos, hogy hol is vannak ezek a művek.
Putyinnak azonban a luxuskaróra a gyengéje. Na meg a Fabergé tojások. Több értékes darabbal is fotózták már, köztük egy 150 millió forint értékű A. Lange & Söhne Tourbograph órával.
Ez lett a veszte egy azóta véletlenül agyonlőtt ellenzéki vezetőnek, Borisz Nyemcovnak, aki ezt eképpen magyarázta : “Úgy látszik, Putyin hat évig nem evett, nem ivott, hogy szert tegyen erre a darabra.”
A Fabergé tojásokat az orosz oligarchák módfelett szeretik. Akinek nincs tojása, az egy senki. Ezeket a különleges nagyértékű, főúri vagyon és státuszjelölő iparművészeti darabokat a Fabergé-ház készítette 1885 és 1917 között az orosz királyi család tagjai, és az akkori szűk elit számára. A vélhetően 69 eredeti darabból – becslések szerint – mára csak 57 létezik. Az áhított, drágakövekkel kirakott ritkaságok értéke – egyenként – több tízmillió dollárra rúg, amit kizárólag “kiválasztottak” birtokolnak.
A Rothschild Fabergé óratojást Alekszander Ivanov orosz oligarcha 2007-ben a londoni Christie’s aukcióján vásárolta meg, 9 millió fontért. Az ékköves tárgyat, amelyből óránként egy gyémánttal díszített kakas ugrik ki, a londoni V&A-Múzeum is büszkén mutogatta 2021 novemberében, a londoni Fabergé: Romance to Revolution című kiállításán. A kiállított darabokat a szentpétervári Ermitázs Múzeumtól kapták kölcsön, szigorúan azután, hogy az Egyesült Királyság biztosította őket a bírósági lefoglalás alóli mentességről. A tojás végül 2022 májusában visszakerült Oroszországba. Nyomon követhető, hogy Ivanov az óratojás tulajdonjogát 2015-ben átruházta egy orosz magánszemélyre, és ez a valaki ismételten nem más, mint Vlagyimir Putyin.
Egy vezető londoni műkereskedő, Andre Ruzsnyikov azzal vádolta meg az Ermitázs Múzeumot, hogy 20 darab hamis Fabergé tojást szerepeltetett egyik kiállításán. A vádak az Alekszander Ivanov tulajdonában lévő, németországi, Baden-Baden-ben található Fabergé Múzeumból kölcsönzött tojásokra vonatkoztak, amelyek Ruzsnyikov szerint hamisak. A vád után több más szakértő is jelezte, bizonyítható anakronizmusokra bukkantak.
Ruzsnyikov szerint ezeknek a magánmúzeumoknak az a célja „hogy legitimálják a hamisítványokat, és növeljék piaci értéküket azzal, hogy kiállítják őket az Ermitázsban”. A híres francia származású orosz ékszerész tojásait ugyanis régóta, előszeretettel hamisítják. Ivanov a vádak ellen azzal védekezett, hogy a tojásokat az elismert Fabergé szakértő, és a kiállítás néhai kurátora, Marina Nikolaevna Lopato felügyelete mellett választották ki. Szinte említésre sem méltó adalék, hogy Lopato a kiállítás megnyitója előtt, 2020 júliusában valahogyan meghalt. Azóta szinte semmit nem lehet Lopato-ról olvasni, mintha mindent eltüntettek volna róla és a halála körülményeiről is. Piotrovszkij pedig, aki 1992 óta az Ermitázs igazgatója, miután megkeresték az ügyben, nem volt hajlandó válaszolni Ruzsnyikov vádjaira.
A Bloomberg szerint az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma felfedezett egy nagyon értékes Fabergé-tojást a 325 millió dollár értékű 350 láb hosszú, „Amadea” szupermegajachton, ami a 2018 óta USA-szankciók alatt álló Szulejman Kerimov tulajdona, s aki ugyancsak szoros kapcsolatban áll Vlagyimir Putyinnal. Vagyona, a Bloomberg milliárdosok indexe szerint 14,4 milliárd dollár. Elsősorban aranyban utazik. Ez a tojás csak egyike annak a milliárd dollárnyi szankcionált orosz vagyontárgynak, amelyet az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma, a “KleptoCapture” és a REPO – (Russian Elites, Proxies and Oligarchs) Orosz Elitek, Meghatalmazottak és Oligarchák – nevű multinacionális munkacsoportja lefoglalt.
Terveik szerint, a különböző bűnüldöző szervezetekkel együttműködve, szerte a világon felkutatják és lefoglalják a szankcionált személyek által birtokolt vagyontárgyakat, majd bíróságokhoz fordulnak, és vagy visszajuttatják, vagy értékesítés után az ezekből befolyó bevételt eljuttatják Ukrajnába. Erre pedig felhatalmazást kértek a Kongresszustól.
Februárban a manhattani szövetségi bíróságon született döntés az első olyan orosz oligarcháról, akinek a teljes vagyonát Ukrajna újjáépítésére költheti az USA- írta meg a Reuters. Konsztantyin Malofejev 5,4 millió dolláros vagyonáról van szó, tegyük hozzá, hogy ebből még egy valamirevaló Magritte festmény sem jönne ki, de akkor is óriási lépés. “Ezek az összegek elenyészőek az Oroszország által Ukrajna népének és földjének okozott katasztrófa költségeihez képest, de a hozzájárulás fontos.”
A németországi Bundeskriminalamt becslése szerint a hamis műtárgyakkal folytatott kereskedelem az 1990-es évek elejétől a második legnagyobb illegális piac a kábítószer-kereskedelem után. A legnagyobb aukciósházak is csak öt év garanciát adnak egy-egy műtárgy után, jelezvén: “mai tudásunk” szerint eredeti.
Az sem kizárt hogy Putyin tojásai is hamisak.
De nem is ez a lényeg. Sajnos, a szankciók ellenére, Putyin véres háborúja továbbra is dübörög, és senki sem tudja megmondani, mikor lesz vége.