mennyit ér egy fa?
♦ STACHE ÉVA | ESSZÉ
Valamikor a hetvenes években egy belgiumi kertvárosban egy Porsche tulajdonosa elvesztette uralmát a kormány felett és autójával belerohant a szomszédja kertjébe, ahol kidöntötte az ott sok éve békésen álldogáló fát. A fa tulajdonosa rémülten rohant ki a házból és rárivalt az autósra:
– Megőrült, mit csinált a fámmal?
Az autós, szintén megrémült és hebegni kezdett:
– Ó, nagyon sajnálom, kifizetem az összes kárt! Egy szép fiatal fát fogunk ültetni, sokkal szebb lesz, mint ez volt.
A fa tulajdonosa megnyugodott kissé, de a következőt válaszolta:
– Rendben van, de én pont ugyanilyen fát akarok a kertemben, ugyanekkorát, ami ugyanígy néz ki, és ugyanennyi árnyékot ad.
Nemcsak az autós, de az elütött fa tulajdonosa is megdöbbent amikor kiszámolták az ‘ugyanilyen’ fa árát, ami, mai értékben 45.000 eurónak felelt meg. Mint kiderült egy ugyanilyen fajtáju, nagyságu és korú fa, nem található meg minden kertészetben, és nagyon bonyolult a kiásása, szállítása és elültetése. Egy fa gyökérrendszere nagyságban körülbelül megegyezik a korona nagyságával, ezt egy felnőtt fa esetében kiásni is már nagyívű szervezést igényel, a szállításról nem is beszélve, tekintve az egész fa terjedelmét, súlyát, gyökérrel és földdel együtt. Ezen kívűl a fának utazás közben is biztosítani kell a kényelmét, megelőzve a fára nézve halálos stresszt, akár a hőingadozás, a vízhiány akár a gyökérzet levegőhiánya miatt.
Az ügyet bíróság elé vitték, a per egész Belgiumot lázban tartotta. A bíró ítélete szerint a Porsche tulajdonosa köteles volt egy ‘ugyanolyan’ fát visszaültetni a szomszéd kertjébe, bármennyibe is kerül. A Porche tulajdonosa, hogy állni tudja a cechet, az autóját eladni kényszerült, s az eset egy csapásra megváltoztatta a fák státuszát Belgiumban. Egész tömegek döbbentek rá, hogy a fáknak pénzben pontosan kifejezhető értéke van. Az fa értéke ráadásul nő az életkorral hiszen a Porche tulajdonosa által felajánlott fiatal fa ára csupán apró töredéke volt annak az összegnek, amit végül az öreg fáért fizetnie kellett.
A fák értékének megváltozott státuszát mi sem bizonyitja jobban mint hogy Belgiumban ma egy alapítvány foglalkozik a fák gazdasági értékének kiszámításával a ‘A Közzöld Egyesület’ (De Vereniging Voor Openbaar Groen, VVOG, https://www.vvog.info/) . Az alapítvány kifejlesztett egy ‘Fa érték kalkulátor’-t amelyik a fák anyagi értékének kiszámitásánál figyelmbe veszi azok fajtáját, a nagyságát, a törzs méreteit, a helyet, ahol állnak, életkorát és egy fajértéket amit minden évben újra kiszámolnak.
space
JÓTÉKONY FÁK
1997-ben Robert Costanza bevezette az ökológiai közgazdaságtan elméletét, s ennek ma ő a professzora a Londoni Egyetem (University College London, UCL) Globális Jólét Intézetében (Institute for Global Prosperity, IGP). Ebben a szintén általa rendszerezett ökoszisztéma szolgáltatások gazdasági vonatkozásainak az alapjait fektette le. Ökoszisztéma szolgáltatásnak nevezzük a természet minden olyan funkcióját, amelyet az emberi jólét fenntartására fordítunk. Costanza világosan bizonyította, hogy a természet nyújtotta „szolgáltatások” nélkül az emberi társadalom
életképtelen lenne. Ilyen alapvető „szolgáltatás” például az élelem (növényi vagy állati eredetü) organikus nyersanyag (például a fa vagy széna), mindezeknek a fenntartása (habitat, virágok beporzása). De alapvető „szolgáltatás” a víz körforgásában nagy szerepet játszó növényi párolgás amely a föld hőmérsékletét is nagymértékben szabályozza. Costanza először mintegy 17 ökoszisztéma „szolgáltatást” írt le, későbbi tanulmányok, eljutottak 37 majd 40 felett kategóriáig.
Costanza ökológiai közgazdaságtana magyarázatot adott arra a nagynak tűnő összegre is amit a Porche tulajdonosa végül kifizetett: egészen egyszerüen mert az ökológiai szolgáltatások mértéke és egyben az ezzel képzett értéke a fával együtt növekedik.
2001-ben az ENSZ akkori főtitkára kezdeményezésére létre jött a Millennium Ecosystem Assessment (MA) (Millenniumi ökoszisztéma-értékelés) amelynek célja volt, hogy felmérje az ökoszisztémák változásainak az emberi jólétre gyakorolt következményeit és a lehetséges cselekvés tudományos alapját, ezeknek a rendszereknek a megőrzéséhez és fenntartható használatához. Ez a nagyívű tanulmány világszerte több mint 1360 szakértő munkáját vonta be. Egyik fontos eredményük az ökoszisztéma szolgáltatások teljesen új rendszerezése, amely világosan megjeleníti annak sokrétegű, komplex hatásait az emberi lét mindenféle aspektusára.
A fák értékének nagyon pontos pénzbeli kiszámítása, amit Belgiumban láttunk, egyedi eset, és további fejlesztésre szorult, amit a belga tudósok következetesen és folyamatosan meg is tesznek. A kapott értékek jó képet nyújtanak a fák értékéröl annak nagyságrendjéről és a hozzá füződő gondolkodásmódról. Ezek szerint a fák és növények értéket képviselnek, amit be lehet építeni a területfejlesztések költségszámításaiba. Így nem csak a bekerülési költség, mint kiadás, de az értékalkotás mint bevétel is része lesz a számításoknak, ezzel az eddiginél sokkal reálisabb képet nyújtva.
Sok ország fejleszett ki az utobbi években saját módszereket a fák gazdasági értékének megállapítására. Ilyen a francia https://www.baremedelarbre.fr/, vagy a magyar faápolók egyesülete https://faapolok.hu/kik-vagyunk/. 2010-ben jött létre a TEEB tanulmány, egy nagyléptékű nemzetközi tanulmány, amelyiknek egyik döntő eredménye az volt hogy minden ökoszisztémába befektetett euro 7-től 200-szorosáig térűl meg, minden esetben (https://teebweb.org/)
space
AZ ELKÉPESZTÖ JEGENYE
Példaként nézzük egy felnőtt jegenyefa (Populus Nigra, Fekete Nyár Topolyafa, család Populaceae, nyárfafélék) esetét. A Wagening-i egyetem kutatói megállapították, hogy egy felnőtt jegenye 1500 liter vizet párologtat el naponta. Tekintve, hogy ez elképesztően komoly mennyiség, az eredményt hosszan kétely övezte, míg tavaly nyáron a Delft-i Müszaki Egyetemen egy kísérlet során megállapítottuk hogy egy négy éves fiatal jegenye, amelyik hozzávetőlegesen 15-20-szor kissebb a felnőtt fánál, 64 liter vizet képes naponta elpárologtatni, ha van elég vízellátás. Ezt a mérést lysiméterrel végeztük. A fiatal fát a ládájával együtt mérlegre helyeztük, a ládát víz és párolgás mentesen letakartuk és a fa súlyának folyamatos mérésével követtük a fa által kibocsátott párolgás mértékét. Az eredmények érvényesítették az Wageningi tanulmány eredményeit.
Mindez azért fontos mert bebizonyosodott, hogy a jegenye, a párolgás segítségével nagy mennyiségű hőenergiát képes a városi térből eltávolítani, és ez egyik elsődleges „szolgáltatása” az emberi jólét érdekében. Ezen kívül, mint minden növényzet, jótékonykodik és egyidejűleg számos más jótéteménnyel szolgál, például árnyékol ami szintén hozzájárul a helyi levegő hűtéséhez (hozzávetőlegesen 8°- al), csökkenti a viharos széllökéseket, körülbelül 40 kg CO2-t nyel el a növekedési szakaszban évente (https://www.staatsbosbeheer.nl/wat…/co2-opslaan/bos-en-co2), felfogja a levegőből a környékén jelenlevő finom por 10-20 százalékát (https://www.wur.nl/…/met-bomen-fijn-stof-verlagen… ), elnyeli a közúti zajok körülbelül 10 százalékát (Ottelé et al., 2010), a gyökerei visszatartják a föld erózióját és pusztán a létezésével hozzájárul az egészségünk javulásához.
space
A MÜJEGENYE
Ha mindez nem lenne elég, a fák és növények pénzre lefordított értéke melbevágóan világosan rajzolódik ki azzal a módszerrel, amit a Delfti egyetemen fejlesztettünk ki. Ez egy fa vagy növényzet „helyettesítő eszköz” összeállításán alapul. A „helyettesítő eszköznek” mindazokat a szolgáltatásokat nyújtania kell, amiket egy fa vagy az éppen szóban forgó növényzet nyújt. Az összeg amelyikbe a „helyettesítő eszköz” kerül a fa (vagy növényzet) értékének fogható fel. Számításba kell mindehhez venni azokat a szolgáltatásokat is, amelyeket a helyettesítő nem nyújt, a fa viszont igen.
Az előzetes számításokbol már kiderült, hogy egy olyan szerkezet létrehozása amelyik mindezeket az előnyöket nyújtja, megfizethetetlen feladat elé állítja a mérnököket. Például, ha az említett jegenyét vesszük figyelembe, a mi szerkezetünknek villamos energiára van szüksége hogy működhessen, amihez napelemeket lehet használni. Ezek felülete mind a víz felszivattyúzását a földböl, valamint annak párologtatását, egy nagy árnyékoló felületet, CO2 évi 40 kg elnyelését, 10-20 százalék finom por elnyelését, valamint zaj elnyelő felületek és erózió csökkentését kellene biztosítania. Az összfelület hozzávetőleges számítások szerint meghaladná a 100m2-t, ami érthetően nem áll rendelkezésre az egyetlen jegenye általl elfoglalt helyen. Bár a villamos energiát másképp, kevésbbé fentartható módon is meg lehetne oldani, egy olyan szerkentyű amelyik mindezeknek a komplex feladatoknak meg tud felelni messze túlszárnyalja azt a befektetést amit ma egy jegenyefa ültetésére és felnőtté válásáig a gondozására fordítunk. Tekintve, hogy a jegenye saját beépített „napelemekkel” rendelkezik amelyek segítik a napenergia felhasználást, ebben a versenyben a mi napelemeink veszítenek.
Ezért az érték számításánál csak a levegö hűtését párolgás által vettük figyelembe. A földalatti vízbegyüjtő medence, földalatti víztároló, a csövek, az állványzat, a vízszivattyú, a párologtató és szükséges napelemek összege 22.895 euróra rúgott egy mű-jegenyefa esetében. Ehhez még hozzászámolva az összeállítás költségeit, egy jegenyefa helyettesítő bekerülési összeg 40.000 euróra rúgott. Ebben az összegben nincs benne a piacra vitel és más cégviteli költségek.
Ha ahhoz, hogy egy felnőtt jegenyének csak egyetlen szolgáltatását is helyettesíthessük hozzávetőlegesen minimum 64.000 eurós befektetés szükséges, valamint nagyobb terület (a napelemek részére), mint amit a jegenye igénybe venne. Ezek szerint, függetlenül attól, hogy mennyibe került az ültetés és karbantartás, egy felnőtt jegenye minimális önértéke 64.000 euro. Fontos megjegyezni, hogy az így kapott műjegenye csak egyetlen szolgáltatást nyújt, a többi legalább hét előny, amit az igazi jegenye kínál, pusztán jótékonykodásból, nem tudja nyújtani.
A helyettesítő módszer érthető és értelmezhető képet nyújt a növényzet pénzbeli ertékéröl. Rámutat arra az óriási „szivességre”, amit a fák, bokrok és virágok nekünk nyújtanak, ami nélkül nem lenne élet a földön. Mivel ingyen állnak rendelkezésünkre, ezeket magátol ertetődőnek vesszük, holott korántsem azok.
Kérdés persze hogy mennyire szegénységi bizonyítvány az, hogy a természetet pénzben kifejezve tudjuk csak értékelni? Mennyire bizonyíték ez arra, hogy a természethez való viszonyunk töredékes és ellenséges? Hogy harmonikus együttéles helyett, kényszeredetten elfogadjuk, és vakok maradunk azokra a szépségekre, amelyeket a természet, vagy akár csak egyetlen fa nyújt?
Sok munka vár még ránk amíg ezeket a kérdéseket megválaszoltuk, és amíg újra sikerül szeretni is a természetet, nem csak elfogadni önzetlen ajándékait.
————————————————————-
1.) Hollandiában a Holland Faértékelők Szövetsége az a szervezet amelyik a fák értékét egy saját fejlesztésü módszerrel a NVTG – vel számolja ki (Nederlandse Vereniging van Taxateurs van Bomen, https://www.boomtaxateur.nl). Ebben számításban már benne vannak a fa funkciói is valamilyen mértékben, és az állapota az értékmegállapítás idöpontjában.
írásaim
10 millió fa / vita
Stache Éva: TÁNC A VULKÁN TETEJÉN
10 milló fa / esszé
Stache Éva: OROSZ RULETT VÍZZEL