ők és mi
Ők „Noé bárkát” építenek a világvége ellen. Mi mit tegyünk?
Marx a 19. században azt jövendölte, hogy a kapitalizmus meg fogja hódítani az egész világot, forradalmasítani fogja a technikát, a tudományt, a gyáripart annak érdekében, hogy minél több profitot termeljen, minél kevesebb embernek. És valóban; a „Pareto-elv”, a 80:20 arány érvényesül 21. század vagyoni eloszlásában: a világ leggazdagabb 20 százaléka annyivagyonnal, tőkével rendelkezik, mint a világnépesség 80 százaléka. Sőt nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a tőke-koncentráció elérte a „Pareto-elv” négyzetét, vagyis a gazdagok 20 százalékán belül is található egy további 20 százalékos szupergazdag kisebbség.
space
Marx úgy képzelte, hogy a kommunista világforradalom békés úton megy végbe, nem kell hozzá „osztályharc” sem; a világ urainak maroknyi csapatától a sok milliárdnyi tulajdon nélküli bérrabszolga (vagyis proletár) egyszerűen és harag nélkül csak visszaveszi azt, ami az övé, amiért megdolgozott.
De paradox módon a termelőerők fejlődése: a robotizáció és a Mesterséges Intelligencia fejlődése odavezetett, hogy a jövőben egyre kevesebb emberi munkaerőre lesz szükség. Tehát a „világ urainak”; a viszonylag kisszámú dollár-multimilliárdos üzletembernek és politikai „nagykutyának” nélkülözhetővé válnak a túlnépesedés miatt már önmagában is veszélyt jelentő néptömegek. Főleg akkor, amikor a klíma-változás következményei miatt káosszal fenyegető száz milliós népvándorlás várható. A színfalak előtt az emberi civilizáció apokalipszisének lehetőségéről el lehet terelni a figyelmet a nacionalista, vallási populizmussal, de azért a „világ urai” nagyon is tisztában vannak a kockázatokkal.
Elon Musk már 2018-ban megmondta: „Szerintem valószínűtlen, hogy ne legyen világháború. Valamikor lesz. Szóval eljön majd az új sötét középkor. Márpedig, ha lesz harmadik világháború, akkor garantálnunk kell, hogy valahol van elég magja a civilizációnknak, amellyel majd visszahozhatjuk a civilizációt a Földre, és lerövidíthetjük a sötét középkort.” Ez tehát a Mars meghódításának mögöttes célja; hogy „legyen hova visszahúzódni, ha a Földön tarthatatlanná válna a helyzet.” És valóban vérfagyasztó jel, hogy az atomtudósok tekintélyes folyóiratának úgynevezett „világvége órája” 23:58:30-on áll… tehát képletesen másfél percünk maradt cselekedni éjfélig, a teljes összeomlásig.
Az amerikai milliárdosoknak Musk-hoz hasonló, a jövőt fenyegetőnek látó részét preppereknek, ”felkészülőknek” hívják. Ők azok, akik luxusbunkereket vásárolnak, vagy birtokot minél messzebb Amerikától: Új-Zélandon, vagy Hawaii egyik kis szigetén (ahogy tette ezt Mark Zuckerberg).
Ugyanakkor jól tudjuk, – és ettől még aggasztóbb a történet – hogy ez a szilícium-völgyi prepperkultúra nemcsak a „gazdag hülyegyerekek közösségépítő szórakozása”, hanem olyan politikusok önvédelmi reflexe is, mint Putyin és Orbán, akik szintén bunker-udvarházakat építettek fel egy esetleges nukleáris háború és/vagy éhséglázadás kivédésére.
A történelemben sok civilizációnak kellett megküzdenie a túlélésért, most viszont magát az emberi fajt fenyegeti a kihalás. Mint láttuk az egyik megoldás a szupergazdagok, a „világ urainak” biztonságos „Noé bárkája”, amivel túlélhetik a Földön, vagy a Marson a „sötétség korát”.
(A Bibliai Noé bárka rekonstrukciója, nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban található)
Elvileg létezik alternatíva, amely a Földi életre mint egészre rátekintő „isteni látószöget” feltételez és ami révén elkerülhetővé válna a világháború, az anarchikus népvándorlás, a világjárvány és az élővilág fajgazdaságának, a biodiverzitásnak további pusztulása, de ehhez az emberiség önkorlátozására lenne szükség!
A feladat nem reménytelen, mert bár régen nem a racionális meggyőzés eszközét használták a civilizációk, hanem a „szakrális takarékosság”, a lelki fejlődést elősegítő meditáció és a vallási életmódváltoztatás technikáit: ezek hatékonynak bizonyultak. Ma a vallási és tudományos „jó gyakorlatok” elegyét jelentheti a földi élővilágért felelősséget vállaló geocentrikus etika.
Az emberiség túlélésének néhány fontos feltétele:
– Lefékezni a túlpörgött kapitalizmust, anélkül, hogy megszüntetnénk a piacgazdaságot.
– Lefékezni a globalizmust, méghozzá a Covid-járvány idején megismert lezárásokkal.
Szigorúan meg kell adóztatni a tömegáruk környezetkárosító transzkontinentális kereskedelmét, le kell állítani a transzkontinentális tömegturizmust, de legfőképpen meg kell akadályozni a tömeges, spontán migrációt. Az emelkedő világóceánok miatt, vagy az elsivatagosodás miatt életveszélybe kerülő „klíma-menekülteket” csak a civilizációközi humanitárius intézmények révén lehetne áttelepíteni, jól ellenőrzött módon.
– Miközben a végső cél a nemzeti és vallási identitás, az emberi civilizáció értékeinek megőrzése, aközben meg kell szüntetni az ezektől lényegében független, a globális klíma-válsággal megbirkózni képtelen nemzetállami bürokráciákat. Mivel a nemzetállam számára a bioszféra nem jelent különösebb értéket, annak megóvása nem hoz jelentős propagandisztikus dicsőséget, ezért az ökológiai problémák hidegen hagyják.
Viszont, ha az emberek lokálpatrióta érzületeire és érdekeire apellálunk, akkor fel lehet ébreszteni bennük a szűkebb pátriájuk iránti felelősségérzetet és cselekvőkészséget!
– Arra volna szükség, hogy az emberiség civilizációs tömbökbe és azon belül önkormányzó város-régiók hálózatába tömörüljön. Egy-egy városhoz akkora régió kellene, hogy tartozzon, amely képes biztosítani annak ellátását, és ha ez nehézségbe ütközne, akkor több város-régió összefogása volna szükséges a lehető legnagyobb önellátás elérése érdekében.
– A kapitalizmus bioszférát károsító esztelen növekedési hajlamát úgy lehet megfékezni, ha a tőke-vagyon örökölhetőségét megszűntetjük, de közben a személyi tulajdont képező tárgyak, ingatlan a család tulajdonában maradnának.
Az „egyszemélyes magántulajdon” révén minden arra érdemes vállalkozó élete végéig élvezné munkája gyümölcsét, de halála után a pénzvagyona egy közös kalapba kerülne, valamint a vállalkozásának és szolgáltatásának gazdaságos üzemeltetésére pályázatot lehetne meghirdetni. Ily módon el lehetne kerülni a szupergazdag elit mértéktelen és generációkon átívelő vagyonfelhalmozását.
Az adókból befolyt összeget aztán a város-régiók részint saját fejlesztésükre, részint szolidaritási célra és részint a Feltétel Nélküli Alapjövedelem kifizetésére fordítanák. Az Alapjövedelem csak a legszükségesebb megélhetésre adna lehetőséget és csak a felnőtteknek (a további népességnövekedést elkerülendő a gyerekek után nem járna Alapjövedelem). Aki többre vágyna, annak viszont olyan munkát kellene vállalnia, amelyet a Mesterséges Intelligenciával felruházott robotok nem tudnak elvégezni.
– A klíma viharos, olykor katasztrófával járó kilengéseit csak olyan város-régiók lesznek képesek kivédeni, amelyek nagy vonalakban követik a nem ritkán 4000 éves termeszvár-kolóniák építészeti megoldásait. A termeszvárról azt érdemes tudni, hogy a betonkeménységű falain található szellőzőnyílásokon, szélcsatornákon keresztül áramlik be automatikusan a bolyba a friss levegő. És bár a termeszvárak ki vannak téve a trópusi melegnek és viharos esőzéseknek mégis a belső hőmérsékletük és a páratartalmuk állandó!
– A világ lakosságának többsége már ma is városban lakik. Ha azt akarjuk, hogy az emberiség a saját hosszú távú érdekének megfelelően megvédje a növény-, és állatvilág megmaradt sokszínűséget, akkor hagyni kellene, hogy a természet regenerálódjon, amit úgy kellene elősegíteni, hogy minél több ember, minél kisebb helyre koncentrálódjon; ez adja a város-régió koncepció lényegét.
A bezártság érzését bizonyosan oldani fogja a mindenki számára megnyíló virtuális világ, de maguk a város-régiók is arra törekednének, hogy vízzel, energiával jól ellátott, mozgalmas kulturális élettel és szórakozási lehetőségekkel rendelkező vonzó „oázisok” legyenek.
„Utánam az özönvíz!” jelmondatot követik akarva-akaratlanul korunk pénzügyi és politikai hatalmasságai, valamint a változást elképzelni nem tudó, vagy nem is akaró konzervatív gondolkodásúak.
Ugyanakkor, az egyre sűrűbben, egyre szélesebb körben előforduló katasztrofális áradások, erdőtüzek, az elsivatagosodás, az ivóvíz-, és élelmiszerhiány egyre több ember számára bekapcsolja a vészcsengőt: „előttünk az özönvíz!”
A válság arra figyelmeztet, hogy eddig rossz úton jártunk, de azt a lehetőséget is kínálja, hogy ne csak tűzoltás módjára, pontszerűen kezeljük a problémákat, hanem utat nyissunk az egész emberiség számára konstruktívabb jövő felé, amelyben helyreáll a civilizációk közti és az emberi civilizáció – természet közötti egyensúly!
írásaim
♦ OROSZ JENŐ
irodalom/
publicisztika
Orosz Jenő: NÁPOLYIAK VAGYUNK...
Orosz Jenő: MILYEN LESZ AZ EURÓPAI KÖZTÁRSASÁG?
Orosz Jenő: ROKOKÓ-KOMMUNIZMUST!
10 millió fa/
tárca
Orosz Jenő: „BIOSZFÉRA FELETTES ÉN”
Orosz Jenő: KÁRPÁT-MEDENCEI KLÍMA-FORGATÓKÖNYV
Orosz Jenő: POPULIZMUSTÓL A BIOSZFÉRA-TUDATIG
irodalom/esszé
Orosz Jenő: FERENC JÓZSEF ÉS PUTYIN
10 millió fa/esszé
Orosz Jenő:AZ EMBERI CIVILIZÁCIÓ MEGMENTÉSE
szerk
Orosz Jenő: "HAMIS PRÓFÉTÁK" TÜNDÖKLÉSE, ÉS...