Tízévenkénti globális felületi hőmerséklet alakulásának rekonstrukciója (1 – 2000 évig) és megfigyelése (1850 – 2020) – https://climateaudit.org/…/08/11/the-ipcc-ar6-hockeystick/

A jelen környezeti változás folyamatos, a változások egyre gyorsabb tempóban követik egymást és jelentős hatással vannak minden területen az emberi tevékenységre, világ, régió és helyi szinten, és különös erővel csapódnak le városokra. Bár általánosan él még az a hit, hogy csak messzi országokban van közvetlenül érzékelhető hatása, ezt az elképzelést az europai statisztikák súlyosan cáfolják. 2019 és 2023 között a világon 489 ezren haltak meg bizonyítottan hőség következtében a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization) statisztikája szerint. Ebből Ázsia 45%-al és Európa 36%-al veszi ki a részét. Csak Európában 2022-ben 61 ezer volt a mértéken felüli hőség áldozatainak száma. Ezekben a statisztikákban csak a haláleseteket vették számításba és nincs szó arról a még sokkal nagyobb számú, szintén a hőséghez köthető megbetegedésekről, amikbe nem haltak bele a páciensek, viszont a kórházi kezelések révén nagyban megterhelték az egészségügyi ellátórendszert.

Hőhullámok idején kb. 40-nel nő a napi elhalálozások száma országos szinten. Megnövekedett kockázatnak főleg idős emberek, betegek, kicsi gyerekek és sportolók vannak kitéve. De nem kímél a hőség másokat sem. Akkor válik különösen veszélyessé, amikor a levegő páratartalma is magas, mert ez megakadályozza, hogy megfelelö mennyiségű izzadással lehűljön a test. A szív ezért nagyobb erőbedobással dolgozik azon, hogy a vért a bőr irányába vezesse, de a hatás elmarad. Mivel az agy vérellátása is akadozik, ezért a döntési képesség lanyhul, és az ember nem képes időben segítségért fordulni. Az extrém meleg áttöri a szervezet védőbástyáit. A hő hatására felléphet fejfájás, izomgörcs, ájulás. A szervezet dehidratálódott és nem tudja a hőmérsékletét kontrollálni. Ekkor 10 – 20 perc is elegendő, hogy a testhőmérséklet 40°C fölé emelkedjen, innen gyors spirálban a fontos belső szervek felmondják a szolgálatot és a hő által okozott végkimerüléstől beáll a halál (angolul ‘heat exhaustion’).

Az emberi figyelem extrém meleg idején lanyhul, és nemcsak a munkabírás, de a munka minősége is jelentősen romlik. Különösen aggasztó ez olyan területeken, ahol gyors és pontos döntési képességre van szükség. Nohamura, japán tudós és csoportja tízéves kutatásai kimutatták, hogy azok a gyerekek, akiket szültésük elött még az anyaméhben, extrém környezeti hatások érték (például orkánt éltek át) későbbi életükben sokkal érzékenyebbek félelmekhez köthető pszichés rendellenességekre, mint azonos korú társaik, akik nem éltek át prenatális stresszt. A fiuk 60-szor több esetben fejlesztettek ki ADHD viselkedést és 40-szer több esetben más viselkedési rendellensségeket. A lányok 20-szor több esetben fejlesztettek ki pánikbetegséget és 30-szor többször depressziót.

A vízigény hőhullámok idején megduplázodik, ami hozzájárul a vízellátás akadozásához, ha a hőhullám több napig is eltart. Felléphet akut ivóvízhiány, és a növényzet vízellátása háttérbe kerül. A növények elszáradnak, és száradt állapotban maguk is hozzájárulnak a környezeti meleg növeléséhez. Bár a növekvő meleg a klima változásának legközvetlenebbűl érzékelhető hatása, a teljes képlet tartalmazza a helyi áradásokat extrém zivatarok miatt és az egyre hosszabb eső nélküli periodusokat, ismertebb nevén a szárazságot. Ez a három jelenség, szorosan összefüggő rendszert alkot és megoldásuk is csak rendszerszinten lehetséges.

A klímaváltozás egyik legmeglepőbb, de nem elhanyagoltó hatása az esőzések megváltozott időszaka, tartama és mennyisége. Az elmúlt évszázadokban kialakult csapadék időszakai eltolódnak és az egy zivatar ideje alatt lehulló víz mennyisége nem egyszer sokszorosa az eddig megszokott maximumoknak. Példa erre a 2021-ben a német Ahrdalban a belga Luik környékén és a holland Limburgben lehullott nagy mennyiségű eső, amelynek következtében tragikus áradások és földcsuszamlások keletkeztek. 220-an haltak meg és 60 híd semmisült meg annak a hidegfrontnak a következtében, amely napokon át egyhelyben maradt és így arra a pár településre szorítkozó szűk környékre esett le az a vízmennyiség ami különben sokkal nagyobb területre szokott kiterülni. Az esőzések ilyen koncentrációja az év egy bizonyos szakában, és teljes hiánya egy másik periodusban, nem új jelenség. Szárazság és esőzések mindig is voltak. Ami megváltozott az ezeknek a mértéke.

Tény, hogy a klimaváltozás mély nyomokat hagy a mindennapi életünkön, most is, itt is, mindenkién. Fontos ezt tudni. Mint ahogy azt is fontos tudni, hogy a hatását lehet és muszáj kezelni, a városokat rezisztensebbé lehet tenni, és az életmódban lehet ehhez a megváltozott környezethez alkalmazkodni. Ez ugyan nem apró feladat, ám van egy nagyszerü segítőtárs: a természet.

(Delft, 2024 augusztus)