Nem értem amúgy ezt a nyaralás dolgot, mondanám a grúznak, ha itt lenne, de mivel nincs, a képzeletbeli grúzzal folytatom a társalgást. Én minden nap nyaralok, akkor is, ha halálra dolgozom magam. Úgy érzem, hogy a fáradtság még jobban lelkesít. Nem tudom, mióta érzem úgy, hogy állandóan nyaralok, nem emlékszem vissza arra az időre, amikor nem így volt.

Ha viszont folyton dolgozol, akkor hívhatjuk aktív pihenésnek a te állítólagos nyaralásod, mondaná ő. Nem arról van inkább szó, hogy nem vagy képes pihenni? Az, hogy nyáron olyan érzésed van, mintha nyaralnál, miközben halálra dolgozod magad, azt jelenti, hogy vágysz a nyaralásra, de képtelen vagy kikapcsolni, fejtené ki az én fizetetlen pszichológusom.

Felakasztod a diófára a függőágyat, amiben ezen a nyáron egyszer, ismétlem, egyetlenegyszer feküdtél, folytatja az odaképzelt grúz, és óriási munkával megcsinálod a tavat, amiben majd állítólag fürödni fogsz, de tudjuk, hogy nem lesz rá időd, mert majd kitalálsz valami mást, amit még meg kellene csinálni. És minden nap meggyőzöd magad arról, hogy a rengeteg munka valójában a nyaralás része, de ez a cselekvéskényszer abszolút rendellenes.

Közben a verandán a Kicsi fekszik az egzaltáltan színes fotelban. A Kicsi tegnap délután óta semmit nem csinál. Idáig minden nap egy farakás előtt strázsált órák hosszat zsákmányra várva, és úgy járt-kelt a házban, mintha valami rendkívül fontos dolga lenne, de tegnap óta csak a fotelban fekszik a pózokat váltogatva. Azon tűnődöm, hogy minek pihen, amikor nincs mit kipihennie. A harmadik macska is megszűnt létezni, csapzottan pihen az íróasztal előtti széken. Elbújt a padláson éjszaka a vihar alatt, nem bírtam felmenni, hogy megmentsem, mert akkora volta a vihar, hogy biztosan megrepedt az ég a folytonos villámlástól. Nincs az az üvegbúra, az a masszív ég-anyag, amelyik ezt kibírja, és most beszivárog a résen az álmosító tehetetlenség.

Szeretem ezt a házat, mondom az odaképzelt grúznak. Szeretem, hogy befolyik a falakon az eső, hogy viharban a rozoga ablak alatt a függöny csurom vízben áll, hogy a verandán a kazettákból folyton kiesik a gitt, és a padlásra menet egyszer majd leszakad a lépcső. Rendbe kéne hozni, mondaná a grúz, mert ő mindent jobban tud, de szerintem a rendben levés viszonylagos. Ez a ház nekem így van rendben, ahogy van, mert olyan, mint maga az élet. Tiszta életveszély.