– Ismertétek Sobri Jóska és Répa Rozi történetét a felkérés előtt? És milyen források alapján született a szövegkönyv, miből dolgoztatok?

Gonda Kata: Sobri Jóskát, mint betyárt ismertem, mert a szombathelyi színházban töltött éveim alatt találkoztam az ő, valamint Savanyú Jóska történetével is, de Répa Roziról nem hallottam, viszont én nagyon kedvelem az ilyen legendás-romantikus történeteket, szóval egyből megfogott.

K. Csaba: Nem sokat tudtam róluk, Sobriról még csak-csak, de Répa Roziról sosem hallottam előtte. Kaptunk anyagot bőven, a korabeli körözőlevelektől kezdve, a betyárokkal foglalkozó újságcikkeken át, a betyáros színdarabokig mindent. Ezekbe jól beleástuk magunkat, én átbújtam az internetet is, egy betyár szakértő Facebook csoportba is belefutottam, szóval volt miből merítenünk.

– Volt olyan momentum a kutatás során, amely meglepetést okozott?

G. Kata: Az Eötvös Károly Répa Rozi történetéből és korabeli sajtóból gyűjtöttünk anyagot, ami engem meglepett, és nagyon izgalmas szerintem, hogy voltak betyárnők is! Persze nem sokan, de természetesen belekerült a darabunkba Bödő Böske karaktere, aki elég kegyetlen nőszemély volt egyébként.

K. Csaba: Számomra leginkább az, hogy mennyire népszerű volt a Sobri már a korában is. Imádták a nők, állítólag külföldi dámák, kifejezetten a Jóska miatt utaztak a Bakonyba, hogy hátha majd ott rájuk támad a daliás betyárvezér. A halála után pedig könyvet, színdarabot írtak róla – több országban be is mutatták -, és sokáig abban sem volt egyetértés, hogy tényleg meghalt-e, 1837-ben Lápafőnél. Rengeteg legenda övezi a nevét, ahhoz képest, hogy összesen 2 évig tartott betyár pályafutása.

– Kata szükséges ilyenkor bármi közös pontot találnod a szerepeddel, ha mondjuk ilyen népszínműszerű az előadás? Vagy ez nagyon más műfaj és más szerepfelfogás?

G. Kata: Én mindig keresem a közös pontokat a szerepeimmel, bármi is legyen a műfaj, aminek a felidézését is fontosnak tartom, akkor is, ha a mi esetünkben ez egy modern felfogású népszínmű. Nyilván Répa Rozival könnyebben azonosulok, de próbálom a közös pontokat megtalálni a betyárszerepekkel is, hisz ebben az előadásban van lehetőség férfit, nőt, időset, fiatalt játszani, mivel ketten játsszuk az összes szerepet.

– Szerintetek ez egy legenda, vagy valós történet? És mennyi lesz az előadásban a valóságnak hitt tényekből?

G Kata: Valóságon alapuló legenda ez a történet és ezt hasonlóan kezeljük az előadásban is, a tények keverednek a fikcióval, a „népmesével”.

K. Csaba: Biztos, hogy van valós alapja nagyon sok mindennek, eseményeknek, személyeknek. Sobri társai például mind élő, létező emberek voltak, Répa Rozi viszont nem létezett! Olvastunk olyat is, hogy ő egy teljesen kitalált karakter, és olyat is, hogy egy Paár Antónia nevű hölgy használta ezt a nevet, a sajátját eltitkolandó. Ráadásul, Sobri egyik bandatársa elmondása szerint, ez a bizonyos Antónia teherbe is esett a Jóskától. De hogy ez és bármi más, igaz-e vagy sem, azt nem tudjuk, viszont igyekeztünk minél több minden belecsempészni a darabba.

– Ma nagyon népszerűek a sorozatok. Ez a történet alkalmas lenne akár sorozatnak is. Volna benne annyi érdekes részlet, epizód?

G. Kata: Szerintem eszméletlen vagány alapanyaga lenne egy sorozatnak a Sobri élete. Minden megvan benne, ami ma is a képernyő elé szegezi a nézőket, akció, bűn, nyomozás, szerelem, csalás, ármány. Jó lenne megvalósítani egyszer!

K. Csaba: Abszolút! Én nagyon hálás vagyok a felkérésért, és hogy ezzel a történettel foglalkozhatunk, mert végtelenül izgalmas és bőven van benne muníció, olyannyira, hogy én egyébként tervezek belőle forgatókönyvet is írni. Az, hogy nagyjátékfilm lesz-e, vagy sorozat, még kérdés, de mindenféleképp szeretném vászonra vinni.

Jegyvásárlás itt: https://fizetes.firgunalap.hu/jegy.php…