József Attila Hazám (1937) című verséből a „föl kéne szabadulni már!” sor határozta meg a slamek fő tematikáját. A „szabadság szigetére” érkező költők szabadon verseltek ebben a szellemiségben hol személyesebb, hol tágabb értelmezésben: az 52 előadó, akik 18 különböző országból érkeztek a fesztiválra, valamennyien személyes és a mai, modern társadalmat is érintő jelenségekre, problémákra reflektáltak.

• Személyes témák: mire s kinek mondunk igent/nemet; hol nyilvánulhatunk meg határozottabban; hol húzódnak a szociális határok ebben a modern világban; egzisztenciális válság; traumák és bántalmazás a hétköznapjainkban; negatív érzelmek kezelése: düh, csalódás, fájdalom, gyász; a férfi és női lét feszítő kérdései; élet és halál; érzelmek megélésének módjai és kezelése a környezetünk és magunk relációjában; az emlékezés fontossága; bántalmazó, toxikus kapcsolatok; szorongás; utálat és a szeretet; szerelem; az ember által okozott kihasználás; párkapcsolatok; feminizmus a 21. században; az élet eszenciájának kérdése; hedonizmus, az önutálat kérdése; túlgondolás – ajándék vagy átok?; az élet körforgása; spiritualitás, szabad szellemként élni s létezni; megélni a realitást; a szülő/szülők által elkövetett visszaélések; a terápia fontossága; a magány kérdése; a nőiség esszenciája; tiszta gyermeki szeretet fontossága; identitás válság többnyelvűként, kivándorlóként vagy éppen bevándorlóként; személyes tragédiák megélése. Több előadó is reflektál egy nagyon személyes élményre: a fiatalkori nemierőszakra.

• Társadalmat érintő kérdések: a kapitalizmus kritikája; a szociális különbségek és a globális újraelosztás problémái (1% vs. 99%); egzisztenciális válság; a közösségi média hatása a szellemünkre és a létünkre; a művész felelőssége a jelenkorunkban; a marketing által emberekre nehezedő ál, fake világ bemutatása; a tudatipar problémája; a szabadság kérdése a modern demokráciákban; feminizmus; fegyverek, fegyverkereskedelem s háborúk (főleg az Izraeli-Palesztin és az Orosz-Ukrán háború kapcsán); genocídium; nyelvfilozófiai kérdések: miszerint a nyelvünk egy börtön vagy egy szabadabb keretrendszer; kereszténység szerepe a 21. században; Jézus hagyatéka ebben a civilizációban; az éghajlatváltozással kapcsolatos félelmek; a modern polgár/modern ember felelősségének kérdése a mai világban; a béke kérdése; tudatos gyermektelenség; a Közép-Európai életérzés; a 21. századi udvarlás, randizás problémái (hol a határ, mit tehet meg egy férfi, s mit nem?); mi az, hogy nemzettudat a 21. században Európában s azon túl; modern rabszolgatartás (amit a kapitalista gazdasági rendszer teremt egy társadalmon belül); reflektálás a szociális olló szétnyílására Európa egész területén; korrupt rendszerek fenntartása (legyen az politikai, gazdasági vagy társadalmi); a modern ember függőségi problémái; abszurdum és abszurditás a 21. században; emberi jogok kérdése (elveszíti-e a modern ember ezt a civilizációs vívmányt ebben a században, vagy sem); Közép-Európai lét a nagyvárosokban (Budapest, Pozsony, Ljubljana, Prága); a modern ember szókincsvesztése (csökken az irodalmi input az emberek életében és ez érződik a társas kommunikáció szintjén); a greenwashing jelensége (főleg a nagy olajipari vállalatoknál); a szélsőségek, radikalizmus és a fasizmus megjelenése; a realitás problémája egy olyan érában, ahol párhuzamosan futnak különböző valóságok és/vagy konspirációk; a művészet (azon belül a vers/szavak formálásának) szerepe a mai világunkban; bizonytalan modern lét; patriarchális társadalom; a történelem, mint jó oktató kérdésköre; a hírek álságossága napjainkban; Elon Musk karlendítése (2025.01.25); George Orwell Állatfarm című regényéből (1945) kölcsönzött híres idézet is elhangzott ”Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél”.

Több költő is javaslatot tett a mai modern társadalmunk problémáira: költészet, művészet, szabadság, szeretet és szerelem.

A költők angolul verseltek, viszont megfigyelhető volt több alkotáson, hogy kavarodnak a nyelvek, csakúgy, ahogyan a zenei műfajok és a világ különböző kultúrái forrtak egybe a Sziget fesztivál keretein belül: hol a cseh, a magyar, a német, az olasz, az orosz, a portugál, a spanyol, a svéd, a szlovák és a szlovén nyelvek fonódtak össze az angollal, hol fordítva. Csehországból érkező Anatol Svahilec (CH) még a halandzsa nyelvét is ötvözte az anyanyelvével és az angollal egy performansz erjéig.

József Attila sorai által megihletett költők és irodalomra vágyók hallgathattak több tucatnyi témát feldolgozó slam alkotást, felszabadítva a kultúrát és a szellemet. József Attila ezen a találkozón nem csak a magyar népet, hanem az európai és még szélesebb, globális nemzetközi közösséget is tanította. És nem középiskolás fokon.

Az idei fellépett slammerek, zenészek és média munkatársak: Alexandra Gabelova (SK), Anatol Švahilec (CH), Barát Zsófi (HU), Burcu Cicek (TR), Christianna Giaume (US), Daniel Ganzin (RU), Daniel Hedin (SE), Elif Duygu (AT), Elsa May Dormon (HU/UK), Emil Kaschka (AT), Finley Roles (US), Galsi Olgae (HU), Galsi Sam (HU), Glózer Ádám (HU), Gyenge Veroni (HU/SK), Győri Dániel (HU), Hajós Kira (HU), Heidi Thompson (UK/HU), Herczeg Jonatán (HU), Inara Tuvshin (MN), Joonas Veelmaa (EST), Kovács Nóra Judit (HU), Kosztolnyik Tamás (HU), Lutor Katalin (HU), Maali Mersel (DZ), Maria Villalobos (PT), Marie Darah (BE), Mátay Melinda (HU), Molnár Péter (HU), Müller Péter Sziámi (HU), Nagy Soma (HU), Nika Gradisek (SVN), Nuno Piteira (PT), Odea Bood (BZ, US), Pajor Tamás (HU), Patrick Raugstad (NO), Pesti Elmo (HU), Pető Dávid (HU), Pratham Yadav (IN), Rose Melinda (HU), Russel Ridgeway (US), Sárközi Bence (HU), Sipos Tímea (US/HU), Sofie Frost (NO), Szoboszlai Lilla (HU), Szvoren Eszer (HU), Tomas Straka (SK), Vágó Attila (HU), Vörös Karolina (HU).

( Ez a folyamatos témája a Gödörben évek óta tartó, minden hónap első kedd estéjén zajló FSA sorozatnak, amin a fejből mondott slameket zsűrizők elnöke október 7-én Parti Nagy Lajos lesz: https://facebook.com/events/s/parti-nagy-lajossal-fol-kene-s/1459453768668834/ )