Érdemes megnézni, hogyan illeszkedik a megváltozott csapadék-trend a teljes klimaképbe, milyen hatása van a meleg periódusokra és a szárazságra. A gondnak ugyanis csak egyik fele, hogy a víz mindent eláraszt és átrendezi az utcaképet. Bár nem magától értetődő, mégis, a késöbbi szárazságok és nagy hőség összefügg az időszaki nagy esőzésekkel.

A 20-ik század elejétől Európa mérsékeltövi térségeiben a szárazságok és esőzések intenzitása, gyakorisága megnövekedett. A helyi vízmérleget a párolgás nagy mértékben befolyásolja. Párolgásban nagyobb vízfelületek és a jelenlévő növényzet játszik fontos szerepet, kiegészítve a víz körforgását. Párolgást a víz és növényzet felületi hőmérséklete, valamint a levegő hőmérséklete közötti különbség hozza létre. A 20 század folyamán az átlaghőmérséklet majdnem minden szárazföldi területen és évszakban emelkedett. Ez hosszabb és intenzívebb szárazságperiodusokhoz vezet.

Mindehhez hozzátartozik, hogy a csapadék mennyisége ingadozik. Például a Budapesten lehullott csapadék mennyisége 1999-ben 824mm volt míg 2018-ban már csak 493mm, és a két dátum között sok másik különböző mennyiséget mértek. A 2018-as alacsony csapadék része volt az akkor egész Európát sujtó nagy intenzitású és hosszas hőségnek és szárazságnak, amely sok ezer hőségáldozatot követelt. Elöbbiekből egy fontos következtetést máris levonhatunk: a klimaváltozást és annak hatásait csak a problámák integrált megközelítésével tudjuk megoldani. A fizikai integralitáson kívül szociális integritásra is szükség van. Ehhez nemcsak szolidaritás, de az együtmüködés akarása is szükséges.

Felmerül azonban a következő gondolat is: szárazság idején nincs elég víz, hogy a víz megtartásához és pótlásához olyan nagyon szükséges növényzetet életben tartsuk, Viszont rengeteg víz van nagy esőzések idején. Ha a túlzott mennyiségű víz amitől szabadulnánk esőzések idején megmaradna valahogyan a térségben, akkor szárazság idején felhasználhatnánk a növényzet életben tartásához.

Olyan országokban, ahol a vízhiány strukturális probléma, megszokott a víz tárolása, akár kissebb mennyiségben akár a pincében elhelyezett nagyobb tartályokban. Ilyen például Aruba, egyike a Leeward-szigeteknek. Rrészben önálló szigetország saját kormánnyal és gazdasággal, amely a Holland Királysághoz tartozik. Bár magánházakban nagy rendszerességgel vizet tárolnak, a kormány ez év márciusában külön nagyléptékü kutatóprogramot inditott víz tárolására.

A Világbank 2023 évi jelentése fájdalmas pontossággal világított rá a víztárolás létfontosságú szerepére a klimaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásban.

Bár egyre nagyobb mennyiségű édesvízre van szükség, azok a felületek, ideértve a növények felületét is, amelyek édesvizet tudnak biztosítani, tendenciaszerűen csökkenő mértéket mutatnak. Ennek a tendenciának az ellensúlyozására olyan átfogó vízügyi stratégiára lenne szükség, amely az összes vízellátó rendszert globálisan kezeli. Részben helyi szinten kell lépni, és a helyi megoldásokat integrálni regionális és globális szinten.

A mai vízfogyasztási gyakorlat szerint 2030-ra globálisan 40%-os egyensúlyhiánnyal kell majd megküzdeni a vízellátás és -kereslet között. Ezt megtetézik a krónikus vízhiány és a várható időjárási szélsőségek, amelyekből már most ízelítőt kaptunk. A becslések világossá teszik, hogy az édesvíz kiaknázásának módjait újra kell gondolnuk, és egy új víz-tárolási paradigmát kell kialakítanunk. Az édesvíz tárolása ez egyik legfontosabb eszköze az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak.

Az édesvíz tárolásánk története megegyezik a mezőgazdaság fejlődéstörténetével. Róma csodálatra méltó ‘aquaduct’ építményei, amelyekkel sok-sok kilométerről szállították a vizet városaikba, máig mérnöki csúcsteljesítménynek számítanak. Pompei városánk megmaradt utcái láttatják, hogy azokat külön csatornák nélkül is a víz szállítására használták.

A Pompei házakban egy erre kijelölt teremben az eső egyenesen befolyt a házba ahol a padlóban egy mélyedésben felfogták ezt az értékes ajándékot. Nagyon előrelátó, és fenntartható módja a természettel való együttélésnek.

Pompei ház vízgyűjtö medencéje. Foto Stache

Mai vízgyűjtő módszerek nem mindig ilyen látványosak, ugyanakkor nagyon is célratőrőek lehetnek, mint például az egyre népszerűbb, s a mellékelt fotón bemutatott Franciaországi tűzoltó víztároló zsákok.

Ha azonban a globális ivívíz problémát valós arányaiban nézzük, ezek a kisléptékü megoldások, hasznosak és szükségesek, de nem elegendőek. Nem csak nagyarányú víztárolásra van szükség, de árterületek visszaállítására, a víz körforgásának helyreállítására, a természeti stratégiák használatára. Ez a mi munkánk és nem is kevés!