ÖKOSZISZTÉMA SZOLGÁLTATÁS: EGÉSZSÉG

Könyvtárnyi irodalma van a természet, zöld területek, fák jótékony hatásának az egészségre.

Csak egy párat említek. A zöld területek javítják a levegő minöségét ezzel növelve a légzőszervi egészséget, fokozott fizikai aktivitásra serkentenek ami a túlsúly ledolgozásában segít, csökkentik a stresszt és növelik a társadalmi kohéziót (Lachowycz et al., 2013). Kuo jelentése szerint a természettel való interakció fokozott immunműködést hoz létre (Kuo, 2015). A természettel való együttlét, helyreállító pszichológiai hatását Hartig tárta fel és bizonyította be (Hartig et al., 2014). Így azok a gyermekek akik intenzív közeli zöld környezetben nőnek fel, 50%-ban nagyobb esélyel lesznek egészséges felnőttek, mint azok a társaik akik föleg kőfalak között nevelkednek.

A mai Európában a legelső halálozási ok a kardiovaszkuláris rendellenesség, a második a rák és a harmadik a léguti megbetegedések gazdag tára amint azt az Eurostat táblázata világosan megmutatja. Ezeknek a betegségeknek egyik legfőbb oka a mai városokban a légszennyeződés és a zöld területek hiánya. Zöld területek nékül nincs tiszta levegő, nincs sportlehetőség és nincs mozgási motiváció. Mindezeket külön befolyásolja a mentális egészség.

A mentális egészség megörzésében a zöld növényzetnek kiemelkedően fontos szerepe van. Ennek magyarázatára két elmélet áll rendelkezésre:

– A pszichofiziológiai stresszcsökkentési elmélet szerint a természetnek akár csak látása, a magas stresszszintet pozitív érzelmi állapotba helyezi át (Ulrich et al., 1991). Építész munkám során alkalmam volt megtanulmányozni zöld természetet ábrázoló képek hatását idős emberek otthonában. Pusztán ezeknek a képeknek a látása is már pozitív hatással volt a szellemi állapotukra. Bár nélkülözték a tiszta levegő fiziológiai hatását, az agy felismerte a zöld környezetet és adekváltan reagált rá;

– A figyelem-helyreállítási elmélet szerint a természetes környezet gazdag ingerspektrumra irányítja a figyelmet amivel a kognitív teljesítmény javul (Kaplan et al., 2011). Ez az elmélet a figyelmet két különböző kategóriába sorolja: az erőfeszítést igénylő irányított figyelem, valamint a lenyűgözött, erőfeszítést nem igénylő figyelem. Az első kimeríti az erőforrásokat, a második, amilyen például a természet nyújtotta ingergazdag környezetben jön létre, helyreállítja őket.

Fenti elméletek akkor válnak különösen érdekessé ha belegondolunk hogy sok betegség alapvető oka a krónikus stressz valamilyen formája és a figyelem fáradsága. Egy sima séta egy parkban vagy erdöben segíti az alacsonyabb vérnyomást (Ottosson&Grahn, 2005), megfelelö pulzusszámot (Ulrich et al., 1991), enyhíti az izomfeszültéget (Ulrich et al., 1991), fokozza a regenerálódást és relaxációt (Aspinall et al., 2015). A zöld környezettel összefüggő pozitív fiziológiai válaszok azonban szorosan kötődnek az ott töltött időhoz. Ha megszünik az ingergazdag megnyugtató környezet akkor a negatív válaszok is helyreállnak.

SZÁMOK: 03 – 30 – 300

Fenti tanulmányok vezették Cecil Konijnendijk holland kutatót arra az ötletes megoldásra amivel könnyen kiszámítható hogy egy városi környezet mennyire képes pozitív hatással lenni az ott lakók egészségére. Abból indult ki hogy az egészség jobbítása érdekében tulajdonképpen folyamatosan zöld és élő természetes környezetet kellene látni és benne élni. Ehhez egy olyan irányelvet állított fel, a városi zöldfelületekre vonatkozóan, ami ha létrejön ezt biztosítja.

A 3-30-300-as szabály szerint mindenkinek:

– három fát kell látnia az otthonából,;

– a környék 30%-át zöldterületnek kell borítania;

– 300 méteren belül kell lakni egy parktól vagy zöldterülettől.

(https://klimaatadaptatienederland.nl/…/handboek-3-30…/)

Ehhez csak egy elemet tennék hozzá. Mind a három esetben a vízellátást biztosítani kell.

Stache Eva, 2025

IRODALOM

Aspinall P., Panagiotis M., Coyne R., Roe J., The urban brain: analysing outdoor physical activity with mobile EEG, British Journal of Sports Medicine, Volume 49, Issue 4

Costanza R., – The value of the world’s ecosystem services and natural capital, Nature, vol. 387 15 May 1997.

Hartig T., Mitchell R., de Vries S., Frumkin H., Nature and health, Annu Rev Public Health, 2014:35:207-28. doi: 10.1146/annurev-publhealth-032013-182443. Epub 2014 Jan 2.

Kaplan, R. & Kaplan, S. 2011. Well‐being, Reasonableness, and the Natural Environment. Applied Psychology: Health and Well‐Being, 3, 304‐321.

KUO M. 2015. How might contact with nature promote human health? Promising mechanisms and a possible central pathway. Frontiers of Psychology, 25, 1093.

LACHOWYCZ, K. & JONES, A. P. 2013. Towards a better understanding of the relationship between greenspace and health: Development of a theoretical framework. Landscape and Urban Planning, 118, 62‐69.

Ottosson J. & Grahn P., The Role of Natural Settings in Crisis Rehabilitation: How Does the Level of Crisis Influence the Response to Experiences of Nature with Regard to Measures of Rehabilitation, Landscape Research,Vol. 33, No. 1, 51 – 70, February 2008ISSN 0142-6397 Print/1469-9710 Online/08/010051-20 Ó 2008 Landscape Research Group Ltd, DOI: 10.1080/01426390701773813

Stache E., New design paradigm for the city with ecosystem services, 2023 Stedenbouw en architectuur https://www.stedebouwarchitectuur.nl/…/nieuw…

TEEB 2007 – Integrating the ecological and economic dimensions in biodiversity and ecosystem service valuation. www. http://teebweb.org/

Urban green spaces and health. Copenhagen: WHO Regional Office for Europe, 2016.

Document number: WHO/EURO:2016-3352-43111-60341

Ulrich R.S., Simons R. F., Losito B.D., Fiorito E., Miles M.A., Zelson M., Stress recovery during exposure to natural and urban environments, Journal of Environmental Psychology, Volume 11, Issue 3, September 1991, Pages 201-230