A légszennyezés nem korlátozodik azonban a szálló porra. Széndioxid (CO2), nitrogén-oxidok (NOx) vagy kén-oxid (bi-oxid és tri-oxid) szennyeződés a környezetet szintén jelentősen károsítja. Ezek az anyagok részben a fosszilis égések termékei (ipar és közlekedés), részben az ipari méretű állattartásé. Bár mindegyiknek más és más a hatása a környezetre, és bizonyos mértékben szükségesek is, van egy közös nevezőjük: a túlzott mennyiség, ami minden esetben rombol

A széndioxid egyike a klimaváltozás fő okozóinak, mivel összegyűlve a magas atmoszférákban úgy működik mint egy üvegház a föld körül. A nitrogen-oxidok a biodiverzitást rombolják, annak ellenére hogy a növényeknek szükségük van rá a fotoszintézishez. Mivel nem minden növénynek van rá ugyanabban a mértékben szüksége, ha túl nagy arányban telepedik rá a növényzetre, egyes fajok elszaporodnak és mások pedig kihalnak. A kén-oxidok például mérgező gázok, irritáló hatásuk mellett roncsolják a vörös vérsejteket, elpusztítják a mikroorganizmusokat, és savas esőt eredményeznek.

ÉLÖ FILTEREK

A légszennyeződés csökkentése tehnikai eszközökkel, ha már egyszer a szennyeződés a levegőbe jutott, bonyolult, leginkább nagymértékben sikertelen. Voltak emberi próbálkozások a szálló por befogására, például Daan Roosegaarde holland képzőművész, szállópor befogó kéményeket épített és a befogott porból karpereceket gyártott. Mivel a karperecek sajnos alig csökkentették a Hollandiára telepedő szálló por mennyiségét, a project saját hamvába halt.

Nem az emberek hanem a növények veszik fel sikeresebben a küzdelmet ezzel a láthatatlan ellenséggel: az élő zöld levelek. A füvek, a bokrok, a fák levelei, morfológiájuknál fogva természetes szűrőt alkotnak. A szél átfújja a szálló port és minden más szennyeződést ezen a szűrőn. A levelekre ráereszkednek a porszemcsék, a gázcserenyílásokon (stomata) át pedig a növények beszívják a gáznemű szennyeződéseket. A leveleken maradó szállópor, vagy a beszívott szennyező gázok mennyisége nagymértékben függ a levelek egyedi tulajdonságaitol.

A szállópor depozició három féle módon történik: a gravitáció hatására. Vagy mert a porszem nekiütközik a levélnek, vagy mert az eső rámossa. Körülbelül 50 százalékot a szél tovább fúj. A maradékor rendszerint az eső végül lemossa a földre. A megtartott szálló port mennyisége, (bár a növények minden részére, így szárakra vagy fatörzsre is telepedik) leginkább a levél felületének nagyságátol függ. Szőrős vagy durva felületű leveleken jobban fennakadnak a porszemcsék,

A szennyező gázokat a levelek alsó felén található gázcserenyílásokon (stomata) át szívják fel a növények. A beszívott szennyeződés mennyisége, nagymértékben szintén a levél felületének nagyságátol, azaz az ott levő gázcserenyílások számától függ. Így a lombhullató fák levelei jobb eredményeket érnek el mint a tüskéslevelűek egyszerűen mert a felületük nagyobb. Vékonyabb levelek amelyeknek a védőrétege vékonyabb töob gázt szippantanak be mint a vastag és jobban védett levelek.

SZÁMOK

Bár úgy tünhet hogy a fenti ökoszisztéma szolgáltatások számszerüsítése lehetetlen, rettenthetetlen tudósok mégis megpróbálkoztak vele és jó eredményeket értek el.

Egy 80 és 100 év közötti felnött bükkfa, amelynek a levélfelülete 1600m2 körüli, minden fotoszintézis órában 1,71 kg oxigént és 1,6 kg glukózt termel, amihez 2,4 kg széndioxidot használ fel. Kiindulva egy átlagos 16 órás napsütésböl a tavaszi, nyári és öszi hónapokban, ez a bükkfa körülbelül 246 kg széndioxidot tárol évente. Ugyanakkor mint pozitív mellékhatás, az óránként termelt oxigén tíz ember óránkénti szükségletét is kielégíti.

Egy borostyánnal befuttatott fal 1000m2 zöld felületét alapul véve ennél jobb eredményt is elérhetünk.Többek között azért, mert 5200m2 levélfelületet ad és a leveleit sem hullajtja el télen, így ez a borostyánnal befuttatott fal körülbelül 2350kg széndioxidot tárol egyetlen év alatt.

Ugyanez a borostyánfal egy átlagos utcában az autók által ott kibocsátot nitrogen oxidok 40%-át, valamint a fentebb emlegetett, igen veszélyes PM10 60%-át veszi fel.

Összesítve: a növények által felfogott, vagy beszívott légszennyeződés mennyisége a növényzet levélfelületének mennyiségétől függ. Minél nagyobb az utóbbi, annál tisztább a környező levegő.

IRODALOM

– Millenniumi Ökoszisztéma Felmérés (MEA 2005), https://www.millenniumassessment.org/…/document.356…

– TEEB 2007 – Integrating ecological and economic dimensions into the assessment of biodiversity and ecosystem services. www.http://teebweb.org/

– Costanza R. – The value of the world’s ecosystem services and natural capital, Nature, 387. 1997. May 15. https://doi.org/10.1038/387253a0

– Ottelé M. The green building envelope, 2011, dissertation, Delft University of Technology Repository. https://research.tudelft.nl/…/the-green-building…

– Pugh T.A.M., Mackenzie A.R., Whyatt D., Hewitt C.N., The effectiveness of green infrastructure in improving air quality in urban street canyons. | Environ. Sci. Technol. 2012, 46, 7692−7699 DOI: 10.1021/es300826w

– Stache E., Jonkers H.M., Ottelé M., Integrating ecosystem services into the city fabric is essential for urban sustainability, Elsevier 2018, https://research.tudelft.nl/…/integration-of-ecosystem…