Olvasási idő 8 perc

moszkvában esik

SELYEM ZSUZSA OLASZ KIADÁSA APROPÓJÁN

♦ RÉNYI ANDREA | KÖNYV

Két héttel ezelőtt jelent meg fordításomban a Róma környékbeli Del Vecchio kiadónál “Piove a Mosca” cimmel ez a vékony, de annál tartalmasabb könyv, amit pont e két alapvető tulajdonsága miatt az első pillanattól a 20. század keleteurópai történelem Bignamijának hivtam magamban.

Ernesto Bignami 1931-ben alapitott egy kis kiadót Sesto San Giovanniban, Milánó környékén, amelynek célja majdnem az összes, az általános iskolai felsőtagozatban és a középiskolákban tanitott ismeretanyag velős összefoglalása volt kicsi, könnyen kezelhető, mellényzsebekben is elférő kötetek formájában. Bár Ernesto Bignami már régen nem él (1958-ban halt meg 55 évesen), és a kiadót utána vezető bátyja sincs már évtizedek óta az élők sorában, a kis kiadó ma is létezik és több mint 90 éve gondozza, gyártja a ma már generációk óta csak mint “bignami”-ként fogalommá vált kötetecskéket. Minden sallangot mellőzve, a legfontosabbakra redukálva, e kötetek ismerete lehetővé teszi, hogy a diákok eleget tegyenek az iskolai követelményeknek, még ha nem is kitünő, de megfelelő eredményekkel.

Selyem Zsuzsa müvét talán nem neveznék regénynek. Inkább novellafüzér. Szerves egységet alkot. Kikristályosodott, minden felesleget mellőző, ugyanakkor minden lényegest magában foglaló, sziporkázó stilussal és nyelvezettel megirt alkotás. Különlegessége, hogy Selyem Zsuzsa nem mindig emberekre bizza a narrációt, hanem többnyire az állat- és növényvilágra. A narrátorok komor, tragikus és megtörtént eseményeket mesélnek el egy állat vagy egy növény szempontjából könnyedén, szellemesen. A történetlánc forrása a szerző izgalmas családtörténete, ami egyben végigvezet a huszadik század boldogtalan magyar, de nem feltétlenül magyarországi múltján.
„A távolállókat hozza közel, nekem egészen a szívemig elhatol. Selyem Zsuzsa őrületesen tud mesélni. Többsávos meséjével engem bizony elragadtatott. Úgy visz soha nem látott tájakra, úgy emel még soha nem érzékelt dimenziókba, úgy vegyíti a gonoszt és az édest, hogy egy pillanatra nem kell elhagynom a realitásérzékemet, mert személyes víziója a mi elrettentő közöstörténetünk”, irta róla Nádas Péter, és ennyi talán elég is, nem mesélek tovább, hanem csak őszintén ajánlom a könyv elolvasását.
Csak hozzá szeretnék még tenni egy s mást. Például azt, hogy 2016-ban magyarul a Jelenkornál világot látott könyv egy évvel később megjelent románul is “La Moscova plouă” cimmel, az Editura ICR-nél. Judit E. Ferencz forditotta. Majd 2018-ban németül, a bécsi Nischen Verlagnál Éva Zádor forditásában és “Regen in Moskau” cimmel, aztán angolul “It’s Raining in Moscow” cimmel a Contra Mundum Press kiadó gondozásában, Erica Mihálycsa és Peter Sherwood forditásában. A kitünő fogadtatást tetézte, hogy 2020-ban az angol kiadás szerepelt a World Literature Today az év legjelentősebb angolra forditott könyveinek összeállitásában.
A számos, könnyen elérhető recenzió mellett a magyar olvasók figyelmébe ajánlom a Csütörtöki könyvklub 2024. május 30-i adását (Substack-on vagy Spotify-on meghallgatható), amelyben szó van a „Moszkvában esik”-ről is, kimeritően, mindenre kiterjedően és őszintén méltatva. A szerző magát nálam sokkal jobban mutatja be az oldalán, igy át is adom neki a szót:
Jó lett volna az olasz kiadáshoz magyar támogatást kapni, a könyv valószinüleg megjelent volna már évekkel ezelőtt, de sajnos egy ideje a külföldi kiadók nem számithatnak már Magyarországra. Ez természetesen egyben azt is jelenti, hogy a magyar irodalom egyre hátrább kerül a külföldi kiadók terveiben, az összes többi, az anyaországból támogatott irodalom előnyére.”