Olvasási idő 8 perc

még pár szó dallos marinkához

RÉNYI ANDREA | KÖNYV

Lassan másfél éve annak, hogy ennek a Vulkán hasábjain, (ha lehet egy online folyóírat felületét így hívni,) megemlékeztem Dallos Marinkáról, aki oly sokat tett a magyar kultúráért olasz földön: https://vulkanfolyoirat.hu/renyi-andrea-dallos-marinka/

Bő tíz évvel ezelőtt nyílott alkalmam betekinteni a Lőrinciben született, Rómában élt és halt műfordító, festő hagyatékába, amit akkor Dallos Marinka neves költő és újságiró férjének második felesége, Pia Abelli Toti őrzött egy erre a célra kialakított múzeumlakásban Róma nagyon szép, a Villa Borghesehez közel fekvő negyedében. Gianni Toti és Dallos Marinka 1950-ben házasodtak össze Magyarországon, hogy aztán Olaszországban folytassák eseményekben és eredményekben gazdag életüket. Mindketten nagyon fiatalok voltak, Marinka összesen 21, Gianni pedig 26 éves. Dallos Marinka 1993-ban bekövetkezett halála után néhány évvel Gianni Toti elvette a házaspár egy régi kedves barátnőjét, Pia Abellit, aki a férfi társa lett utolsó éveiben. Gianni Toti halála után Pia Abelli rendezte barátai hagyatékát múzeummá, hogy aztán megszülethessen a La Casa Totiana (Totiház) alapítvány, amit Pia Abelli Toti 2022-ig vezetett, és amelynek kötelékén belül én önkéntestként olvastam át és rendeztem Dallos Marinka magyar nyelvű anyagát.

Eleinte csak segíteni szerettem volna anyanyelvemmel, amivel megközelíthettem Dallos Marinka különben nem hozzáférhető örökségét, de már a harmadik alkalommal erős szívdobogást éreztem papírjai olvasásakor: ez már érzelmi kapcsolatra vallott. Később kiderült, hogy az örökséggel pont Dallos Marinka születésnapján kezdtem foglalkozni, de ez csak egyike maradt a sok érdekes felfedezésnek, melynek során az érzelmi kapocs egyre erősebbé vált.
A munka befejeztével sem váltam meg Dallos Marinkától, ezt Pia Abelli Toti sem engedte, aki tartotta a szálat, ami hozzá és a két művész hagyatékához kötött.
A tavalyi, idézett cikk utolsó mondatában bátorítottam egy Dallos Marinka-monográfia irására, amelybe egy hónappal később magam fogtam bele olaszul, és már kapható is könyvformában: „Marinka Dallos, traduttrice e pittrice italo-ungherese” (Dallos Marinka, olasz-magyar fordító és festő), férje, Gianni Toti egyik, hozzá intézett költeményének első sorával, mint alcímmel, ami nehezen fordítható magyarra, de megpróbálom: „Scriviverti Marinka ancora si può?” – Marinka, lehet téged még írásban újraélni? A nehézség Gianni Toti varázslatos, saját találmányú, szótárokban nem található igéjében leledzik, a „scriviverti”-ben, amit a „scrivere” (írni), „vivere” (élni) és „ti” (téged) összevonásából költött. A könyvet a torinói Golem kiadó adta ki.
Gianni Toti születésének idén éppen száz éve és az Alatriban működő intézmény, amelynek Pia Abelli Toti átadta a Toti-Dallos örökséget, vagyis az Associazione Gottifredo, és a benne foglalt Biblioteca Totiana (Toti könyvtár), ami őrzi a házaspár hatalmas könyvgyüjteményét is, több eseményből összeálló megemlékezéssorozattal tiszteleg Gianni Toti sokrétü és zseniális életműve előtt. Helyet szorítva Dallos Marinka személyének, szerepének, egyedien színes, megkapó képeinek és irodalmi tevékenységének. A Toti-évfordulós események és a tárlatok látogatói mától Dallos Marinkáról is olvashatnak könyformában.
Bár igyekeztem, de a könyv nem teljes. Egy Magyarországon élő kutató, monográfia szerző biztosan tudna hozzátenni, mert olyan forrásokat érhetne el, amiket külföldről nem lehet. Vannak még személyes tanúk, emberek, akik ismerték Dallos Marinkát.
Néhányukkal fel is vettem a kapcsolatot, de telefonon és levélben nem nyíltak meg, személyesen valószinüleg sokkal szívesebben. Ha valaki belevágna, azonnal el tudnám látni tanácsokkal. Dallos Marinka 43 Rómában leélt év után is magyar maradt, irodalmi munkássága, festészete magyar gyökerekből táplálkozott. Magyar kapcsolatai meghatározóak voltak, közvetitői szerepe a két ország irodalma között elvitathatatlan. Nagy kár lenne őt szülőhazájában elfelejteni. Egy ember próbálja évek óta életben tartani emlékét, a szintén Lőrinciben született Dénes Mirjam, aki nagyon tehetséges müvészettörténészként már fel is dolgozta Dallos Marinka festészetét egy online katalógusban: https://www.visionimolteplici.it/marinka-dallos-2/ Jó lenne egy lépéssel tovább haladni és megírni Dallos Marinka életét. Bízom benne, hogy lesz rá sok érdeklődő.