Az UNICEF-nél egyébként jó ideje fókuszban van az éghajlatváltozás nemzetközi szinten is, ez az egyik legfontosabb kérdéskör, és nemcsak edukációs céllal, hanem mert a segélyezések legjava a természeti katasztrófák során, a klímaváltozással összefüggésben merül fel. Tény, hogy a Földön nagyjából egymilliárd gyerek él súlyosan hátrányos helyzetben a klímaválság miatt, úgyhogy kétségtelenül nagyon fontos problémáról beszélünk.”

Átírni mindennapi életünket

A klímaváltozás különböző aspektusairól szóló beszélgetésekben többek között szó volt arról, hogy milyen jövőt formáló változásokra kell már ma felkészülniük a fiataloknak, amelyek nemcsak a környezetüket befolyásolják majd, hanem átírhatják mindennapi életüket is. A kerekasztal-beszélgetéseken hazánk legnevesebb negyven szakértője vett részt, különböző területek képviselői az IT szektortól a tudományos világon át az egészségügyig, a teljesség igénye nélkül: Gelencsér András, az MTA Levegőkémiai Kutatócsoportjának vezetője, Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, Kőváry Zoltán pszichológus és Huszics György, a Carbon.Crane alapítója. Abban minden szakember egyetértett, hogy bármerre is szeretnének továbbtanulni a fiatalok, innovatív gondolkodással és környezettudatos értékrenddel bárhol tehetnek fontos lépéseket. Akár az étkezés, az öltözködés vagy a digitális eszközök használatának újragondolása, a mesterséges intelligencia okos felhasználása és a digitális karbonlábnyomunk mérséklése terén. „Mivel sok magyar programunk foglalkozik a gyerekek drámaian romló lelki egészségével, tudjuk, hogy ebben szerepet játszik az úgynevezett klímaszorongás is. 2022-es reprezentatív felmérésünk szerint a korosztály 90%-a szorongást, 33%-a pedig kifejezetten dühöt él meg a klímaváltozás kapcsán és komoly frusztrációt okoz mindannyiuk számára a tehetetlenség, eszköztelenség, mellőzöttség érzése. Klímahősök kezdeményezésünk célja, hogy részvételi lehetőségeken keresztül konstruktívabb, pozitívabb, cselekvő irányba fordítsa és ezzel egyszersmind oldani tudja ezeket a negatív érzéseket – mondta el Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.

Klímaszorongástól a fenntarthatóságig

Az előadásokkal párhuzamosan zajló workshopok kimondottan hasznos, innovatív kezdeményezéseket és megoldásokat mutattak be, amelyek alapjaiban változtathatják meg a fenntarthatósághoz való hozzáállásunkat és életvitelünket. A diákok első kézből hallhattak például a Planetary Health és a kardiometeorológia megközelítésekről. Sokan arról sem tudtak eddig, hogy évről évre egyre nagyobb digitális karbonlábnyomot hagyunk magunk után, a szakemberek segítségével pedig már a rendezvényen elkezdték digitális eszközeik „tisztítását” és ezzel a lábnyomuk csökkentését. A rendezvény egyik legnépszerűbb installációja egy olvadozó jégtömb volt, ami rendkívül szemléletes módon mutatta be, hogy viszonylag rövid idő alatt is mekkora változás mehet végbe. Az UNICEF Fiatal Nagykövetei – akik maguk is a konferencia célközönségének korosztályát alkotják – amellett, hogy részt vettek a végleges szakmai program kialakításában, a beszélgetések moderátoraiként és workshoppal is segítettek a gyerekeket érdeklő kérdéseket feltenni, az ő nyelvükre formálni az eseményt. A konferencián olyan témaköröket jártak körül, mint a fenntartható étkezés, a technológiai fejlődés hatása a klímaváltozásra, a zero waste, azaz az újrahasznosítás útjai, fenntartható divat és szépségápolás, mit gondolnak tudósaink a jövőről, mi a klímaszorongás és mit tehetünk ellene?

A szervezők azt remélik, hogy egy-egy ilyen nap az edukáción túl segít a gyerekeknek közösséget találni, ahol beszélhetnek az őket feszítő kérdésekről, és gyakorlati tanácsokat is kapnak, hogy a klímaszorongást a cselekvés válthassa föl.