Olvasási idő 21 perc

„az erdőket vágóállatként kezeljük”

NICHS ANDREA BESZÉLGETÉSE

♦ KUN ZOLTÁN | 10 MILLLIÓ FA – INTERJÚ

Nem dolgozik másból, mint hivatalos adatokból, az elképesztő számok miatt azonban néha elgondolkozik, mikor szüntetik be azok közzé tételét. Kun Zoltán erdész technikus, tájépítész és talajtani szakmérnök, fő törekvése a hazai természetes erdők védelme. A vele készült interjú része a neves tudósokkal, ökológiai szakemberekkel készült sorozatunknak, melyben sokak között Csányi Vilmos, Köves Alexandra, Jordán Ferenc, Aszalós Réka, Lányi András és mások gondolkodtak velünk arról, milyen jövő elé nézünk az ökológiai válság közepén.

A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke, számos munkacsoport tagja, jelenleg a Forest Defenders Alliance és a Wild Europe Alapítvány erdő-, és klímapolitikával foglalkozó munkatársa vagy. Legutóbb a Greenfo oldalán megjelent cikkedben sokkoló adattal szolgáltál: a hazai természetes erdők összterülete feleakkora, mint az Audi Hungária győri telephelyének kiterjedése…

Évek óta kisebb eltérésekkel ugyanannyi, úgy 355 hektár körüli a magyarországi természetes erdők területe. Ez az összes erdő 0,018%-a, ennél 64-szer nagyobb területet foglalnak el az invazív fafajok. És igen, ahol a győri Audi elhelyezkedik, kb. 500 hektár, ha a logisztikai területet is belevesszük még nagyobb. A döbbenetes az, hogy ezek nyilvános adatok, ezeket nem civil szervezetek mondják, hanem az agrárminisztérium. Ha belegondolunk, hogy Bicsérd, Kővágótöttös, Kővágószőlős települések területén most egy 600 hektáros ipari parkot akar kialakítani a kormány részben a pécsi vízbázison, az is majdnem kétszerese a természetes erdők területének.

– Sok mindennel foglalkozol, erdők, állatok, vizek. Hogy jut mindenre időd?

Alapvetően komplex rendszerként kell mindezt felfogni, vizsgálni, és a Kárpát-medence miatt a vizes élőhelyek nagyon fontosak Magyarországon. Sok olyan erdő van és még több kellene, hogy legyen, ami a vizes élőhelyektől függ. 2019-ben, amikor a Fertő-tónál tervezett vízitelep fejlesztésről olvastam, felfedeztem a dokumentációban jó néhány hibát, de senki nem akarta felkarolni az ügyet, úgyhogy alapítottunk egy egyesületet. Alapvetően a nagyobb tavainknál, mint a Tiszatónál, a Balatonnál, a Tatai-tónál több olyan fejlesztés is van, amelyekkel nem tudok egyetérteni, mert ökológiai szempontból nem megfelelőek. Mindegyik esetben hasonló mintázat mentén történnek ezek a szerintem ostoba fejlesztések, ezért alapítottuk meg a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségét. A kérdésre válaszolva inkább belesodródtam az efféle ügyekbe, de már felelősséget érzek irántuk.

– Miért annyira lényeges, hogy egy erdő természetes legyen. Az ültetett erdő, vagy éppen az invazív fafajok nem ugyanúgy állítanak elő oxigént, kötik meg a talajt? Mi a baj azzal, hogy mondjuk sokkal több a fehér akác, mint az őshonos kocsányos tölgy?

Persze, egy akácos még mindig jobb, mint egy logisztikai központ, de a természetes erdőnél sokkal kisebb a diverzitása, fajszegény fás terület. Tudatosan nem az erdő szót használom, mert fontos változás lenne a gondolkodásunkban, ha a statisztikában az akácosok, ültetett fenyvesek és az egyéb fás ültetvények nem erdőként jelennének meg. Ha ezeket nem erdőként tartanánk számon, hanem fásszárú növények ültetvényeként, akkor az emberek tisztábban látnák, hogy itthon az erdők kiterjedése a 2. világháború óta nem növekedett. Ezt tisztába kéne tenni. Van, aki szerint a jelenlegi helyzetet az evolúció majd helyre rakja, de rövid távon a nem honos fafajok és egyéb növények terjedése mindenképp káros. Jó időbe telik míg az evolúció behozza a hátrányt és az akácoshoz is alkalmazkodik az itteni rovarvilág, talajbiológia, mikrobiológia és egyéb lágyszárú fajok. Alapvetően nem a fajok túléléséről beszélek, hanem a Homo sapiens túléléséről. Fajok kipusztultak eddig is, és jönnek újak, amik alkalmazkodni fognak, vagy más tölti be a szerepüket. Amiért én dolgozom, az a mi saját túlélésünk. Persze mi is kipusztulhatunk, mint a dinoszaurusz, a kérdés, hogy ki akarunk-e pusztulni. Én úgy gondolom, hogy lenne helye itt majd az unokáimnak és a dédunokáimnak, de ehhez vissza kellene fogni az életmódunkat. Ha nem fogjuk vissza, a dinoszauruszok sorsára jutunk.

– Mivel ez egy cikk, el kell mondanom, hogy éppen előveszel egy faelemekből álló jenga játékot, amit biztosan sokan ismernek. Mit szimbolizál a torony?

Az egyik vesszőparipám mostanában a fenntarthatóság. Van egy kollégám, aki betiltotta a csapatunkban a fenntarthatóság szó használatát, és azt kell mondjam, alapvetően igaza van. A jenga ebben az esetben a fenntarthatóságot szimbolizálja, az egészséges bioszférát, az ökoszisztémát jelképezi, amiben mi is élünk. Egészen addig az ember is része volt ennek, míg törzsi keretek közt élt, és annyit vett ki az erdőből, amennyire valóban szüksége volt. Vegyünk ki egy elemet a jengából, legyen ez mondjuk a vízszabályozás és tegyük legfelülre. A torony növekedése jelképezi a fejlődést. Szóval, úgy gondoltuk, hogy jó, ha a vizeket gátak közé tereljük, elvágjuk a morotvákat és az oldalágakat a fő medertől gátak építésével. Aztán vegyünk ki még egy jenga hasábot, legyenek ezek erdők, amelyekből házakat építünk, csinálunk belőlük asztalt, papírt, csomagolóanyagot és így tovább. Aztán kivesszük ebből a rendszerből a medvét, jelképezze ezt is egy jenga, tegyük a torony tetejére. Fejlődünk, növekszik a torony, de aztán kiveszünk még egy elemet, mondjuk egy befektető úgy gondolja, hogy jó ötlet Aligán a part mentén hoteleket és kikötőt építeni. Egy idő után azonban annyira körbeépítjük a Balatont, hogy el fog tűnni az, amiért korábban odamentünk. Most már dülöngélni kezd a torony, ugyan még áll, de ha kirántok egy elemet, összedől az egész, összedől a fenntarthatóság. Ezt kellene visszaépíteni, de ezt nem nagyon értik a befektetők, a politikai rendszerek, a bankárok.

– Visszatérve az erdőgazdálkodásra, Magyarországon miért nem folyik ez fenntartható módon?

Az erdők esetében azzal támasztják alá a fenntarthatóság mítoszát, hogy nő az erdők kiterjedésének területe, de ez hazugság, ahogy az előbb mondtam, ezek nem erdők, ezek fásszárú növények ültetvénye. Most ott tartunk, hogy az erdők 18%-a monokultúra, és csak 18%-a tartalmaz többet, mint három fafaj, azaz az erdők 82%-a Európában egy vagy két, de maximum három fafajból áll. Ez nagyon riasztó. Ha megnézzük a tagállami jelentéseken alapuló, európai környezetvédelmi ügynökség által összeállított, hatévente megjelenő riportot, abból jól látszik, hogy a Natura 2000-es területeken belüli erdők 14%-a van megfelelő természeti állapotban. És most nem az erdőkről általában beszélek, csak a védett erdőkről.

– Mennyire szeretnek téged az erdészek?

Ezek nem partizán adatok, ezek a jelentések az állami szektorból jönnek, amikkel az erdészek szerintem teljesen tisztában vannak, így tisztában vannak a probléma jelentőségével is. Több korábbi osztálytársam éppen azért hagyta ott az állami szektort, mert elegük lett abból, ami ott folyik. Tagja vagyok az Országos Erdészeti Egyesületnek, olvasok szaklapokat, csupán a bennük olvasható adatokat erősítem fel. Néha el is gondolkodom, vajon mikor fejezik be ezeknek az adatoknak a közlését. A magyar állam egyébként szerintem kétarcú politikát folytat: más az, amit itthon kommunikálnak és más, amit kifelé. Vegyük például azt, hogy mit vállalt a magyar állam a többi uniós tagállammal közösen az európai biodiverzitás stratégiájában. Azt vállalták, hogy uniós szinten 30%-kal fogják növelni a védett területek kiterjesztését, illetve, hogy ugyancsak uniós szinten 10% lesz a fokozottan védett területek kiterjedése. Ma az itthoni erdők 53%-a állami tulajdonban van, miért ne lehetne ezt teljesíteni? Csupán döntés kérdése, hogy fokozottan védett erdőink legyenek.

– Mit jelent a védettség?

Földrajzi értelemben lehatárolt területekről van szó, amiket folyamatosan monitoringozunk és hatékonyan védünk. Itthon 0 % az, amiről a kormány be tudja bizonyítani, hogy bármilyen független szervezet minősítése szerint védett terület lenne. De, mint sok minden mást, ezt is el lehet kezdeni helyi szinten. Amikor a 400 hektáros, amúgy természetvédelmi szempontból értéktelen mezőgazdasági területet az állam át akarta minősíteni jelentősen zavaró hatású ipari területté, akkor a győrszentiváni emberek felébredtek, és azt mondták, magyarázzák meg, mért kell ide több ipar, kezeljenek bennünket felnőtt emberként. Ennek az lett az eredménye, hogy aki a civilek nevében indult el a választásokon, begyűjtötte a helyi szavazatok 70%-át. Ez is bizonyítja, hogy önkormányzati szinten lehet cselekedni, mert ott tudjuk az embereket olyan lokális értékekhez, tapasztalásokhoz kötni, amelyekre rezonálhatnak. És ennek attól még lesz nemzeti, sőt, nemzetközi hatása is. Szembesíthetnénk a helyi vezetőinket azzal, mit is vállalt Nagy István és Orbán Viktor. Nem azt vállalták, hogy akkumulátor nagyhatalom leszünk, hanem hogy lesz 30% védett és 10% fokozottan védett terület Magyarországon. De hol és mikor?

– Ha már helyi kezdeményezésekről, civil megmozdulásokról beszélsz, itt van a 10 millió Fa jövő évtől meghirdetett programja: a Nemzeti Faültetés Napja. Ha nem is oldja meg azonnal a problémát, nagyon fontos a szemléletformálás tekintetében. Hogy gondolsz ezekre a civil kezdeményezésekre?

Amennyire tudok, megpróbálok segíteni. Támogatni kell a helyi civil közöségeket, de arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy mindezt össze kell hangolni az általános természet-helyreállítással, most a visszavadításról beszélek. Ott ültessük el azt a 10 millió fát, ahol annak helye van. Ne felejtsük el, hogy Magyarország az Európai Unión belül 84 %-kal a második helyezett a vizes élőhelyek elvesztése tekintetében, ami nagyon nagy szám. Nálunk több vizes élőhely csak Írországban tűnt el az elmúlt 300 év során. A 10 millió Fa ültetéseinek egy részét például lehetne párhuzamosan vinni a vizes és erdei élőhelyek visszaállításával. A két kezdeményezés nagyon jól tudná egymást erősíteni.

Évekkel ezelőtt egy konferencián egy szlovák Európa-parlamenti képviselő mondta azt, hogy jelen pillanatban az erdőket úgy kezeljük, mint a vágóállatot. A vágás érettségi kor – amit persze mi határozunk meg -, a tölgy esetében száz év. Ha ennyi idős lesz, kivágjuk. Ez olyan, mintha az emberi társadalomban mindenkit, aki eléri a 18 éves kort, főbe lőnénk. A legidősebb tölgyek 7-800 évet élnek, de a legidősebb európai fa 9500 éves egy svéd nemzeti parkban. Az ember azt hiszi, joga van mindenről dönteni, legyen szó bármilyen fajról. Mi majd eldöntjük, van-e joga élni és meddig van joga élni. Ez vágóhíd, semmi más.

– Mennyi hasznot hoznak a magyar állami erdőgazdaságok?

2023-ban 9 milliárd hasznot termeltek, adózott eredményük 6 milliárd forint volt, azaz 15 millió euro. Ez kevesebb mint amit a magyar állam elköltött a Fertő-tavi vízitelep tönkretételére. 6 milliárd forintért heréljük ki a magyar erdőket, ennek nincs semmi értelme. Át kell alakítani a gondolkodást! Jelen pillanatban az állami erdőgazdaságok, ha jól emlékszem úgy hatezer embernek adnak munkát. Ha fokozottan védenénk ezeket a területeket, akkor ugyanúgy lenne munkahely természetvédelmi őröknek, kutatóknak, turizmusra, szállásadóknak, szóval még munkahely vesztéshez sem vezetne. Persze nyilván lenne néhány top erdőgazdasági vezető, aki ezen bukna, de ha ennek a szűk gazdasági érdekkörnek a céljait próbáljuk kiszolgálni, abba mi bukunk bele.