Olvasási idő 11 perc

az erdőember és barátai

MEGSZÁLLOTT FAÜLTETŐK A VILÁGBAN, FAÜLTETÉS KICSIBEN (VAGY NAGYBAN)

NICHS ANDREA | 10 MILLIÓ FA – ESSZÉ

Magányos hősök, akiknek kitartása, eltökéltsége, hite és önként vállalt munkája példaadó. Bizonyítja, hogy egyetlen ember is képes arra, hogy megváltoztassa a környezetét, valamelyest a jövőt is. Éppen ezért nem árt, ha minél többen csatlakozunk hozzájuk!

Egy évekkel ezelőtt, a Nature tudományos lapban megjelent tanulmányból kiderül, hogy az Amazonas menti esőerdőkben körülbelül 1,5 milliárd tonna szén-dioxid termelődik évente. Az erdőirtásokkal megcsonkított fás területek ezzel szemben nagyjából félmilliárd tonnányit nyelnek el belőle. Finoman szólva sem jó arány! Szerencsére egyre több civil kezdeményezés kampányol a faültetések mellett, és van, hogy egyes országokban hatalmas volumenű állami faültetések is történnek. Etiópiában például – bár végül hivatalos adatok nem támasztották alá a mértéket – 2019-ben egyesek szerint több mint 200 millió, a bátrabbak szerint 350 millió fát ültettek egyetlen nap alatt!

2007-ben indult el egy ennél is nagyobb léptékű projekt, a Nagy Zöld Fal kezdeményezés. A célkitűzés az volt, hogy a Szahara déli határán fák telepítésével létrehoznak egy összefüggő zöld sávot, hogy megállítsák a Száhil-öv elsivatagosodását. Huszonegy afrikai ország kapcsolódott a mozgalomhoz, ám a többségük végül jóval kevesebb fát ültetett, mint amennyire korábban ígéretet tettek, ráadásul az utógondozás elhanyagolása miatt a facsemeték egy része kiszáradt. A programot végül úgy módosították, hogy az összefüggő erdőség helyett inkább egy csaknem 8000 kilométer hosszú és átlagosan 15 kilométer széles füves, szárazságtűrő fákkal és cserjékkel tarkított sávot alakítanak ki.

Vannak, akik nem várnak kormányzati megerősítésre, nem törődnek azzal, kapnak-e politikai vagy anyagi támogatást, kicsiben kezdenek dolgozni, talán bele sem gondolva erőfeszítésük nagyságába. Így tett még 1979-ben a kelet-indiai Jadav Payeng is a Brahmaputra folyón fekvő folyami szigeten, Majolin. Tizenhat évesen kezdett el fákat ültetni a talajerózió megállítására. Eleinte csak nehezen szerezte be a szükséges magokat, csemetéket, később könnyebb dolga lett, hiszen a már elültetett fák hajtásait használhatta. Az elmúlt évtizedek alatt 550 hektárnyi erdőt telepített és gondozott, ami ma több száz szarvasnak, elefántnak, orrszarvúnak, tigrisnek jelenti az otthont. Dokumentumfilm is készült róla Erdőember címmel, amiben arról beszél, mennyire elszomorítja ahogyan az emberek a környezetükhöz viszonyulnak. „Az emberen kívül nincsenek szörnyek a természetben. Az ember mindent elfogyaszt, elpusztít, míg nem marad körülötte semmi.”

Az indonéz Szadimán az otthona melletti kopár dombok fásításába kezdett egyedül. Negyedszázad alatt 250 hektáron telepített banyán-, és fikuszfaerdőt jó vízmegkötő képességük miatt, és azért is, hogy élelemmel lássa el a közösséget. Őrültnek vélték, mert a szarvasmarháit is eladta, hogy fikuszfákat vegyen. Az őrültből végül ünnepelt hős lett, aki 11 ezer fát ültetett. Szadimán Erdője azóta turisztikai látványosság, kitartását az indonéz kormány is elismerte.

Talán a legismertebb történet a brazil fotósé és feleségéé, Sebastião és Lélia Salgadoé. Ők 1998-ban ültették el az első fát, és azóta Brazília atlanti-óceáni partvidékén több mint 700 hektáron telepítették vissza az erdőt. A projekthez társakat is találtak, két tucat ember állt melléjük, velük hozták létre az Instituto Terra szervezetet, hogy finanszírozni is tudják elképzeléseiket. Nemcsak ültetnek, de edukálják és bevonják a térségben gazdálkodókat, bányászokat. Az elmúlt 25 évben 3 millió fát, csaknem 300 fafajt ültettek el, így a megújult erdőkbe az állatok is visszatértek: több mint 150 madár-, 30 emlős-, és 15 hüllőfajt figyeltek meg a területen.

Visszatérve Afrikába, a kenyai Wangari Maathai is fellépett a mértéktelen erdőirtás ellen. Zöldövezet elnevezésű mozgalma azt tűzte ki célul, hogy a programban részt vevők létesítsenek faiskolákat a lakóhelyük közelében, a facsemetéket pedig civilekkel és a helyi intézményekkel közösen ültessék el, majd együtt is gondozzák, ezzel is erősítve a közösséget. Wangarinak 1989-ben sikerült megakadályoznia, hogy Nairobi legnépszerűbb parkjában, az Uhuru Parkban felhőkarcolókat építsenek. Szerepe végül több lett, mint harcos környzetvédőé, de sikere ellenére támadások kereszttüzébe került. Miután felmondták az irodájukat, a Zöldövezet Mozgalom a lakásán működött tovább 80 aktivista részvételével. Csaknem tíz évvel az első hangos győzelem után a kenyai kormány arra készült, hogy a Nairobihoz közeli erdőben lakóparkot építsen. Ám az akkorra már megerősödött zöldmozgalmak összefogva a helyiekkel, külföldi szervezetekkel és a médiával meghiúsították ezt a beruházást is. 2003-ban Maathait választották meg a kenyai Környezetvédelmi és Természeti Erőforrás Minisztérium miniszter-helyettesének, egy év múlva pedig első afrikai nőként Nobel-békedíjat kapott. Bár már több mint egy évtizede nincs köztünk, mozgalma keretei közt több tízmillió fát ültettek el, és sikerült jó néhány erdőirtást, erdőprivatizációt is megakadályozni Kenyában.

Az erdőmérnök Hikmet Kaya is szinte az egész életét faültetésnek szentelte. Munkáját 1978-ban kezdte, és mára a hajdani kopár sinopi dombokon zöldellő erdő áll. Négy évtized alatt 25 millió fát ültetett a törökországi Boyabat sztyeppéin, ahol egyre komolyabb probléma a klímaváltozásból adódó elsivatagosodás. Az volt a terve, hogy az emberek és az állatok számára is egyaránt élhető területet teremtsen. Elszántan dolgozott, híre bejárta az egész országot, őt is hősként tisztelik kitartó tevékenységéért.

Van, aki furfangosabb módját választotta a fásításnak. Tavalyi történet, hogy a YouTube egyik sztárja, Jimmy Donaldson hirdetett gyűjtést faültetés céljából. Jimmy vagy ahogy magát nevezi, Mr Beast akciója hatalmas siker lett. TeamTrees néven futó kampánya több mint 20 millió dollárt gyűjtött, majd társult az Arborday nevű amerikai nonprofit egyesülettel, az ő támogatásukkal kerültek végül földbe a facsemeték. Az azóta is létező kezdeményezés honlapja szerint már csaknem 25 millió fát ültettek el.

írásaim

10 millió fa/vita

Nichs Andrea: A KÁRPÁTOK ERDEI VESZÉLYBEN!

10 millió fa/tudósítás

Nichs Andrea: COP28, DUBAJ – TÖRTÉNELMI EREDMÉNY

Nichs Andrea: IDEJE FELÉBREDNI

10 millió fa/interjú

Nichs Andrea: HERVAI FRACISKA

Nichs Andrea: NAGYMIHÁLY DÉNES 

Nichs Andrea: GAZSÓ GYÖRGY - AZ ERDŐBEN MEGTISZTULSZ, VIGYÁZZ RÁ

Nichs Andrea: SZABÓ SIMON - AZ EMBER EGY INVAZÍV FAJ

Nichs Andrea: Weiner Sennyey Tibor – A MÉHÉSZET A MEZŐGAZDASÁG KÖLTÉSZETE

Nichs Andrea: AZ ERDŐEMBER ÉS BARÁTAI

Nichs Andrea: Ágoston Kostyál Csilla - A TÉTLENSÉG SÁRKÁNYAI ÉS A RADIKÁLIS REMÉNY

Nichs Andrea: Váradi Zsolt - REPÜLÉS KÖZBEN ÉPÍTJÜK ÁT A REPÜLŐT

Nichs Andrea: Lóska Márton - A FAÜLTETÉS SZAKRÁLIS ÉLMÉNY

Nichs Andrea: Pumped Gabo - ÉPÍTENI EGY SZÉP, ÚJ VILÁGOTNichs Andrea:

Nichs Andrea: Bozzay Balázs - ÖTVENÉVES FA 50 ÉV ALATT LESZ ÖTVENÉVES

Nichs Andrea: Jordán Ferenc - KÖNYVEM MŰFAJA: VULKÁNKITÖRÉS

Nichs Andrea: Takács-Sánta András - A VILÁG ELEJE 

Nichs Andrea: Szöllősi-Nagy András - JAMES BOND ÉS A HIDROLÓGIA

Vásárhelyi Kriszta: „MERÍTKEZNI AZ ERDŐ INGEREIBEN

Nichs Andrea: Antal Balázs - „OTTHON, TEMPLOM, KERT”

Nichs Andrea:Gauder Márk: „KÉT ÉS FÉLMILLIÓ FÁNÁL TARTUNK”

Nichs Andrea - Kardos Gábor: „LE KELL JÖNNI AZ ÉLMÉNYHEROINRÓL”

Nichs Andrea: Aszalós Réka - HOLT FÁK ÉS LÉKEK AZ ERDŐBEN

Nichs Andrea: Bódi Eszter - „A NAPPAL VAN ÖRÖK SZERZŐDÉSEM”

Nichs Andrea: Zakar András - „VAN, AMI ERŐT AD A TOVÁBB LÉPÉSHEZ”

Nichs Andrea: Keresztesi Réka - „A SIKER KULCSA: NEM KELL ABBAHAGYNI”

Nihs Andrea: Köves Alexandra - „A TUDATOSSÁG GENERÁL VÁLTOZÁST”

Lányi András: „A VERSENYKÉPESSÉGI MÍTOSZ ELAVULT”

kultúra/könyv

Nichs Andrea: DETEKTÍVTÖRTÉNET A MÉHÉSZKEDÉSRŐL

Nichs Andrea - TAKÁCS-SÁNTA ANDRÁS: VILÁGELEJE

irodalom/portré

Nichs Andrea: EGY LÁNY A FÁN

galéria

Nichs Andrea: BELSŐ TÁJAK - BUJNOVSZKY VANDA KÉPEI

10 millió fa /publicisztika

Nichs Andrea: LEGFONTOSABB A KÖZÖSSÉGI CSELEKVÉS