Olvasási idő 14 perc

a kárpátok erdei veszélyben!

10 MILLIÓ FA

NICHS ANDREA | ESSZÉ

A Kárpátok hegykaréja Európa második leghosszabb hegyvonulata, nyolc országot szel át. Része az Északi-középhegység is. Az itteni erdők létfontosságú szerepet töltenek be a kontinens klímahelyzetének kezelésében: védelmet jelentenek szélsőséges időjárási viszonyok között, árvizeket akadályoznak meg, s miközben meg tartják a vizet, óvnak a talajeróziótól, nem utolsó sorban pedig rengeteg növény-, és állatfaj lakhelyéül szolgálnak. Az országhatárok fölött átívelő agresszív emberi beavatkozás miatt azonban, mára tragikus helyzet alakult ki.

Erdők tekintetében itthon sem rózsás a helyzet. Bár a statisztikák szerint száz év alatt úgy tűnik megduplázódott a területük, ám ez jókora önbecsapás: a telepítések túlnyomó része csak nyaras vagy akácos ültetvény, ami botanikai értelemben alacsony rendű monokultúra, pláne a sokféle korú és fajú fákból álló valódi erdők komplexitásához képest. Ez utóbbiakat sokféle növény és gombafaj lakja, következésképp sokféle állat is, a férgektől, nyüvektől kezdve a kisállatokon, rágcsálókon át a kis és nagyvadakig, madarakig. Ilyen gazdagság egy ültetvényben nincs. Nagy probléma az is, hogy az erdők szerkezetét stabilizáló, szálaló vágással szemben az állami erdőgazdaságok, de a magán erdő tulajdonosok is rendszeresen tarvágást végeznek, ami rendkívül káros a környezet egészére. A Kárpátok erdeinek megmentése nemcsak európai, sőt globális léptékben rendkívül fontos kérdés, de sejthető, Magyarország számára sem közömbös az ottani erdők sorsa.

Kopaszodó ukrán táj
A Kárpátok erdeiről éppen egy évvel ezelőtt írt jelentést a Greenpeace, és igazán súlyos képet festett: fakitermelés miatt az elmúlt húsz évben több mint 7350 km2-nyi erdő tűnt el Ukrajnában. Másként fogalmazva, óránként négy hektárnál is több erdő pusztul el, a legújabb technológiák ugyanis lehetővé teszik, hogy az ember behatoljon az erdők legmélyére is, amivel drasztikus változást okoz.
Műholdfelvételeken jól látni, hogy Ukrajna szinte teljesen kopasz, pedig két évtizeddel ezelőtt még az ország 16-17 százalékát borították erdők. Egy régebbi vizsgálat szerint, amit Vladimir Borejko, a Kijevi Ökológiai és Kulturális Központ igazgatója rendelt el, a 2001-es évet tekinti kiindulópontnak. Az azt követő 15 évben kivágták az ukrán erdőterületek nagyjából 7%-át, ami 800 ezer hektárt jelent. A helyzet 2020-ig csak fokozódott, a szám addigra elérte az 1 355 000 hektárt. A vizsgálat a hivatalos adatokból indult ki, és nem számolt további csaknem 220 ezer hektárral, ami az illegális fakivágásokból adódik. De nemcsak a Kárpátok erdeit tarolták le Ukrajnában. További négy régió: Kijev, Rivne, Zsitomír és Voliny erdészei 6000 hektár veszteségről beszélnek, ami a borostyánbányászat miatt veszett oda. A háború pedig csak tovább ront a helyzeten. A nehéztüzérség mozgatása, a hadtéri árkok ásása borzalmas talaj-, és erdőpusztítást von maga után. Egy jelentés szerint 11 079 525 m² területet borít lőszermaradvány és egyéb megsemmisült tárgyak tömege, valamint a rakéták 59 150 hektár erdőt semmisítettek meg.
Kártevők, viharok
A klímaváltozás is megteszi a magáét, hisz maga után vonja errefelé korábban nem ismert kártevők elterjedését. A Kárpátokban 19 090 hektár erdőt fenyeget a kipusztulás, ebből 2023 hektáron fertőzések, 11 019 hektáron kéregrágó bogarak, 6047 hektáron pedig a viharok tizedelik a fákat. Az elmúlt évtizedekben az egyre szárazabb és melegebb nyarak a különféle szúfajták elszaporodását hozták magukkal. A szúfélék egyébként hasznosak például a fenyőerdők ökoszisztémájának fenntartásában, mert csak az öreg, beteg fákat támadják meg, így a fiatalabbak gyorsabban fejlődhetnek. A forró nyarak és enyhe telek miatt azonban a kiszáradt fenyőerdőket a szúfélék is tarolták, ráadásul a testükre tapadt gombaspórákkal tovább fertőzték a fákat.
Az időjárás másként is beleszól: sokan emlékezhetnek még a Magas-Tátrában 2004-ben pusztító rettenetes szélviharra. A hegység szlovákiai oldalán 12 ezer hektárnyi erdő semmisült meg. Csak a fák elszállítása és az újratelepítés évekig tartott. Tíz év múlva újból pusztító vihar sújtotta a területet. Nem segített, hogy a tátrai erdők alapvetően egy fafajtából állnak, a 19. és a 20. században ugyanis lucfenyőket telepítettek oda, ami visszanézve ma már egyértelműen nem volt jó választás. A lucfenyők tányérgyökérzete ugyanis nem megy egy méternél mélyebben a talajba, így egy nagyobb vihar esetén könnyen kifordulnak és dominószerűen dőlnek egymásra.
Erdélyi erdőmaffia
Bár Európa érintetlen fenyveseinek utolsó kétharmada Romániában található, az erdélyi sajtó már csaknem egy évtizede ír arról, hogy a tervezeten kívüli illegális fakitermelés miatt rövid időn belül nem marad semmi az ősi fenyvesekből. Az illegális tevékenység már évekkel ezelőtt megközelítette a napi ötven hektárt, ami a környezetvédők szerint a fakivágások csaknem 50%-át jelentette. A gépezet pedig tökéletesen működött. Miután a feldolgozó átvette és lefűrészelte a kivágott fákat, néhány cég segítségével átjátszotta és immár legálisan exportálta külföldre. A helyi sajtó szerint tolvajok, kiskirályok, megyei potentátok, sőt, a rendőrség is benne volt az „üzletben”.
A Greenpeace jelentése szerint 2013-ban és 2014-ben átlagosan napi 62 illegális fakivágás történt. A legnagyobb tarolások Belső-Erdélyben és a kelet-romániai Moldvában. Az igazi nagypályás 2013-ban egy osztrák multicég személyében jelent meg, amelynek feldolgozóüzemeiben erdők tűntek el. Székelyföldön, Kovászna megyében vetette meg a lábát az osztrák Holzindustrie Schweighofer nevű vállalat. Rétyen építették fel 150 millió euróból azt a fűrészüzemet, amelynek kapacitása elég lenne a régió összes erdejének feldolgozására. Az Environmental Investigation Agency környezetvédelmi civil szervezet kiderítette, hogy bár 2018-ban eladták a lerakatokat, hogy ne vonhassák őket felelősségre a törvénytelenül kivágott fák miatt, a Schweighofer cég továbbra is vásárolt nemzeti parkokból származó faanyagot.
Verestóy Attilát, aki az elmúlt harminc év során az RMDSZ szenátoraként hosszú ideig ült a román szenátusban, azzal vádolták, hogy benne volt az erdélyi magyar faipari maffiában. Bár mindvégig cáfolt, egy 1998-as minisztériumi jelentés összefüggésbe hozta a sógora cégeivel, amelyek viszont érintettek voltak a hírhedt faüzletekben. És volt egy bútorgyár is Székelyudvarhelyen, amelyben Verestóynak jelentős részesedése volt.
A Greenpeace javaslatára Erdélyben létrehoztak egy Erdő felügyelője elnevezésű rendszert, amely valós időben teszi lehetővé a megfigyelést. Ennek köszönhetően valamelyest visszaszorult az illegális fakivágás, de, hogy hosszú távon milyen eredmények lesznek, mennyire hatékony, majd kiderül.
Felvidék is érintett
Szlovákia területének mintegy 40%-át borítják erdők. A fakitermelést a 2000-es évek elején folyamatos telepítésekkel pótolták. A Magas-Tátrában pusztító 2004-es vihar itt is rengeteg fát döntött ki, amiket gyorsan kellett hasznosítani. Emiatt a környéken több kis fafeldolgozó üzem alakult, amelyek három év alatt eltüntették a pusztulásra ítélt fákat. Mivel az üzemek alapvetően hitelből épültek, és a három év nem volt elegendő ahhoz, hogy a pénzt visszafizessék, az épen maradt erdőkben folytatták az intenzív fakitermelést. Egy év alatt tízmillió köbmétert vágtak ki, amiből nagyjából 10% volt illegális tevékenység.
A hatóság egy év alatt több mint 9400 nem engedélyezett irtást derített fel, ami átlagosan napi 26 esetet jelent.
Már a Kárpátok sokszáz km-en és országhatárokon át húzódó karéjának erdeit érintő 10-20 évvel ezelőtt született jelentések is vészjóslóak, de a helyzet csak romlik. A profithajhász illegális fakitermelések, a (szintén emberi tevékenységnek köszönhető) klímavészhelyzet okozta változások (kórokozók terjedése, növény-, és állatvilág visszaszorulása, elvándorlása), a természetes időjárási jelenségek, nagyobb viharok, az ökocídiumnak számító orosz agresszió következményei összeredménye az, hogy veszélyben Európa természeti kincse, a térség „tüdeje”. Kontinensünknek nincs sok olyan hegysége, amelyek elegendő számú és minőségű erdőt hordoznának a hátukon. Kiemelt fontosságú hát, hogy mi lesz velünk, ha végképp letarolják a Kárpátok erdeit?