24 évesen a velencei karnevál idején, 1749-ben találkozott az egyetlen nővel, aki képes volt „ellopni” a szívét. A történetben szerepel egy magyar kapitány is, aki az álarcos francia tisztet kíséri, aki persze az említett hölgy volt. Francesca Bruni felteszi a kérdést Casanovának, hogy milyen bűnei vannak? – irígység, büszkeség, kapzsiság, bánat – volt a válasz. A lány nemcsak gyönyörű, hanem lázadó, nonkonformista, intelligens, kifinomult és mesteri csellós, valamint Bernardo Guardi álnéven író is, ma azt mondanánk, hogy modern nő. Írásaiban szabadszellemű tanokat hirdet, felteszi azt a kérdést is, hogy miért kell a nőknek fűzővel eltorzítaniuk a testüket. Az inkvizíció természetesen üldözőbe veszi a tiltott eszméket hirdető írót, akit Casanova mögött sejtenek, és letartóztatják. 127 panasz érkezett Casanova ellen. Ő magára vállalja az írást, megmentve szerelmét.

Castelli di Spessa

Érdekes módon 2022-ben találkoztam először Casanova élő nyomaival, amikor egy operaelőadásra voltam hivatalos egy golf klub által üzemeltetett kastély kertjébe, ahol a gondozott, csodás park közepén egy mellszobor tudatta, hogy itt élt az inkvizíció elől menekült Casanova egészen 1774-ig.

„Tízezer oldal. Az életem és a szerelmeim ez nagyjából annyit jelent, hogy egy nő jut minden oldalra. Istenem, de fáradt vagyok…” kezdődik a film, és a vég: 73 évesen, mindenki által elfeledve halt meg a nagy hódító Velencében.

„Lupo! Vedd elő a második legjobb ruhánkat!” mondatja Casanovával a rendező, és láss csodát, itt vagyunk Velencében és megnézzük, hogy milyen ruhákat is viseltek akkoriban az urak és hölgyek!

Museo di Palazzo Mocenigo

2025. július 27-éig tart itt nyitva az Il Seduttore – Il rinnovamento dell’immagine maschile al Tempo di Casanova, azaz A csábító – A férfi-ideál megújulása Casanova korában c. kiállítás, ami a csodás velencei palazzo falai közt bemutatja, hogy a XVIII. századra a társasági élet főként a nemesi hölgyek szalonjaiban zajlott, ahol a főszereplő az olyan nő, aki a másik nemmel egyenlő jogokra vágyik és nemcsak a divat terén, hanem intellektuálisan, a nyelv és a viselkedés terén is. A divat tükrözi ezt a változást. A kiállított tárgyak elősorban férfi szemszögből vizsgálják a szalonok kiváltságos világát, ahova a mindennapi élet nehézségei nem szüremlenek be. Itt irodalomról, zenéről, művészetről esik szó, és itt szövődnek a későbbi kapcsolatok is. A korban viselt frakk elárulja viselőjének ízlését és személyiségét, sőt néha még a politikai nézeteit – írja a katalógus –, ekkor rövidül le a korábbi hosszú, törökös viselet, és lesz a frakk és mellény a főszereplő. A mellény készülhet ugyanabból az anyagból, mint az együttes, de gyakran eltérő színből, kiemelve a férfi külső és belső tulajdonságainak kontrasztját. Ennek legszebb példája, hogy a század második felére a fehér mellény diadalmaskodott. A külső fekete frakk férfiasságát lágyítja a fehér mellény, ami a szív lágyságára utal. Ezt a finom utalást ma már talán nehéz megérteni, de abban a korban az utalásoknak nagy szerepük volt, ami a levelezésekben is megnyilvánult. A levélváltások hangulatához illeszkedtek aztán sok esetben a párválasztások is, persze a szülői akarat még ekkor is dominált. A szalonokban gyakoriak a felolvasások, a kamarakoncertek. Roppant érdekes a kiállítás botanikai része, a fűszerek, az illatszerek és a kifinomult üvegművesség, aminek központja már akkor Murano.

A kiállítást még érdekesebbé teszi a termekben elhelyezett vetítőkön megjelenő pergő összeállítás, melyen a rendezők – forradalmi módon AI technikával – élővé varázsolták a koronként változó férfi divatot!

Nekem a finom kesztyűk, zoknik, csipkék és egyéb kiegészítők a kedvenceim!

A kiállítás beharangozója

A film: Casanova (2005)

Carlo Goldoni háza Velencében