Nem, nem voltam soha gazdag, néhány balatoni vitorlázás tette még feledhetetlenné nyarainkat. A szándék, hogy kimozduljunk volt fontos, megismerjünk más helyeket, embereket, életeket. Akár, amikor stoppal Lengyelországba tartottunk a Balti-tenger felé.

Sok év telt el, részben más hazát választottam tizenéve, de nyaraink egy részét közel a Balatonhoz töltjük, most az unokákkal. Kedvenc falumba kirándultunk tegnap velük, feleségem részben ott nőtt fel, szüleivel, testvéreivel ott töltötte kamaszkorát, ifjúságát. Sok szállal kötődünk a helyhez, a temetőben nyugvó rokonokat is meglátogatjuk, és sok évvel ezelőtti emlékeinket felidézendő, felkerestük a nemrég felujításon átesett várat. A rekonstrukció során épített kiegészítő betonszerkezet sok vitát váltott ki, nekem romosabb állapotában jobban tetszett a mostani épületegyüttesnél. Lehet, hogy ebben a nosztalgia is dolgozik, az első közös séták Zsuzsival, a vároldalában eltöltött percek nyilván nem hagynak érintetlenül. A híres várvédő szobra most is olyan kicsi, mint régen, mintha törpe lett volna a vitéz, a helyiek ingyen mehettek be megnézni a kínzó kamrában tartott medvét. Ott most az éléstár van, műnyag sonkák lógnak a pla-fonon, kitömött vadisznó, őzbak és fácánkakas társaságában. Lehet íjászkodni, filmet nézni, és a kissé giccsesnek tűnő termekben sétálni, maketteket szemlélni, csatajeleneteket s egyébb történelmi ereklyéket bámulni. Nem tudom a történeti hűséget megítélni, nekem kissé hiteltelennek tűnik a magyar-török csatározások ábrázolása, mindig a magyarok győznek, mindenhol. Ez mintha valami trend lenne, mostanában a hagyományos lengyel-magyar barátságot felváltó török-magyar a módi.

Vissza az üzenetre, amit a badacsonyi borásznak szánok a rémhírterjesztéssel kapcsolatban. Két unokával, nyugdíjasként ez a rövid látogatás belépővel, négy adag sült krumplival egy pohár sörrel és három deci szódával a várral szemközti olcsóbbnak tűnő vendéglátó ipari egységben húszezer forintba került. Igaz, ebben benne volt két kisgombóc fagyi is. Egy adag kecsöpöt ingyen kaptunk az árak miatt szégyenkező alkalmozottól. Ja, ez nem a Balatonpart volt, kb húsz kilométerre onnan, közel a nevezetes völgyhöz. Kinek sok, kinek kevés. Nekem soknak tűnt. Csak nehogy feljelentsen rémhírterjesztésért!