Olvasási idő 3 perc igen és igen ♦ PÁLI ORSOLYA | VERS igen és igen. egy olyan társadalom tagja vagyok/lettem nem önszántamból, aki csak széttárja a még mozgó karjait, ápolt arccal, tiszta ruhában a négyeshatoson közlekedve a munkahelyére, kibámulva az ablakon nézi,...
Olvasási idő 2 perc a tizenegyedik ♦ KERÉNYI TAMÁS | VERS gyújtottam egy gyertyát érted de nem jöttél vissza értem, néma maradt az isten, a templom sötét lett és hallgatag, mondattam érted kaddist a megváltó nem jelent meg mégsem, tizenegyedikként a hátsó sorban,...
Olvasási idő 4 perc nyolc vers ♦ MOLNÁR OTTILIA ENNYI Sötétedik, és süt a nap, Meglepő egybeesés, páratlan fordulat Nem mindennapi talány, Elindít valamerre talán. Amíg nézed és bámulod A mindenséget tágítod. space CAMINO Vándorúton vagyunk, a lelkek hosszú, tömött...
Olvasási idő 2 perc aurora borealis ♦ KOLLÁR DÁVID | VERS Torkunkban dobog a szív, felkavarja a fagyot, Mínusz 15 fok, Lappföld, a hó ropog a paplan alatt. Már megint lement a nap, sugarakba fagyva a délután, Teát főzöl, smaragdszínű fény szűrődik át az ablakon. Jimi...
Olvasási idő 2 perc ébredés ♦ KOLLÁR DÁVID | VERS Hótakaró – nesztelen, fehér – a tájat álomba ringatja. Derengés. A fény lassan születik a fagyos ablaküveg mögött. Csend. Mintha megállt volna az idő. Apró kristályok lebegnek, megcsillannak a kelő nap...
Olvasási idő 3 perc három poéma ♦ POMÁZI ADÉL | VERS NEM MERSZ találkozni velem. Mert megcsókolnál rögtön. Te is tudod. Csukott szájjal. Mert csukott szájjal csókolódzunk mindig, amikor szakítunk. Nem merek elmenni a házad előtt, mert ha előtte áll az autód,...
