Berta Ági: NEM HÉTKÖZNAPI FASIZMUS

Kevéssel ezután az Usigrai, a Rai újságíróinak szakszervezete kemény nyilatkozatot adott ki.

„A Rai vezetése napról napra erősebben akarja ellenőrizni a közszolgálati információkat. Miután két csatornát a kormány által kinevezett menedzserek szinte teljesen megfosztottak eredeti identitásától, most megpróbálták leblokkolni a nemkívánatos vendégeket is, például Antonio Scurati-t, akit egy április 25-i monológgal bíztak meg a Rai3-on.

Ugyanaz a cég, amely 6 millió eurót költött az Avanti Popolo programra (ócska populista hülyeség volt amit senki sem követett) most gazdasági indokokat hoz fel Scurati kizárására. Amiket a tények eleve tagadnak.

Egy összevont ellenőrzési rendszerrel állunk szemben, amely sérti az újságírói munka alapelveit.

Ezért a RAI szerkesztőbizottságainak közgyűlése szerdán 5 napos sztrájkot hagyott jóvá a független, kiegyensúlyozott és plurális közszolgáltatásért. „

A media dolgozók kiállása Melonit védekezésre kényszerítette és hogy bebizonyitsa, szó sincs cenzúráról, saját fb oldalán is közölte Scurati írását a fasizmusról.

Igy azok is elolvasták akiknek fogalmuk sem volt ki is ez az író.

Hát valahogy így kell ezt csinálni…

Gyáva népnek nincs hazája. És tisztességes közmédiája sem.

–

SCURATI LEVELE A FASIZMUSRÓL

Giacomo Matteottit fasiszta bérgyilkosok oltek meg 1924. június 10-én.

Öten vártak rá otthona előtt, a milánói osztag azon legerőszakosabb alakjai, akiket Benito Mussolini legközelebbi munkatársai béreltek fel. És ezek a gyikosok Róma központjában, fényes nappal elrabolták Matteottit, a Szocialista Unitárius Párt titkárát, az utolsó parlamenti kepviselőt, aki még nyíltan mert szembeszállni a fasiszta diktatúrával. A legvégsőkig küzdött, ahogy egész életében. Hóhérai először leszúrták, majd testét is meggyalázták, és úgy gyömöszölték be egy valamilyen reszelővel többé-kevésbé kivájt lyukba.

Mussolinit azonnal értesítették a történtekről, de aki ennek ellenere undoríto módon megesküdött az özvegynek, hogy mindent el fog követni, hogy férjét kiszabaditsák, hogy hazatérhessen hozzá. Miközben a fasizmus olaszorszagi vezére az özvegynek esküdözott az áldozat véres iratai már ott voltak íróasztala fiókjában.

Ezen az idei fura tavaszunkon nemcsak Matteotti meggyilkolására, hanem sok, olasz fasiszták és a német SS által 1944-ben elkövetett mészárlásora is emlékezünk. Fosse Ardeatine, Sant’Anna di Stazzema, Marzabotto csupán néhány hely, ahol Mussoliniek és démoni szövetségesei több ezer védtelen olasz civilt mészároltak le. Köztük több száz gyermeket, sőt még csecsemőket is akiket megégettek, lefejeztek vagy más módon gyilkoltak meg.

Ez a két gyászos évforduló – 24 es 44 tavasza – azt bizonyitja, hogy a fasizmus egész fennállása során – nem csak a végén vagy alkalmanként – a szisztematikus politikai erőszak, a gyilkosság és a mészárlás ideologiáját képviselte.

Vajon a fasizmus történelmének jelenlegi örökösei elismerik ezt egyszer s mindenkorra?

Sajnos minden arra utal, hogy most sem lesz így. A 2022 októberi választásokat megnyerő posztfasiszta párt előtt két út állt: vagy megtagadja fasiszta múltját, vagy megpróbálja átírni a történelmet.

Ugy tűnik a második utat választotta.”

A választási kampány során Meloni kerülte a témát, aztán miniszterelnökkent, amikor statuszából kifolyólag a történelmi évfordulók alkalmaval kénytelen volt foglalkozni vele, beszédeiben makacsul ragaszkodott neofasiszta származás kultúrájának ideológiai irányvonalához. Csak a rezsim által elkövetett védhetetlen brutalitásoktól, mint pl a zsidóüldözés, határolódott el, de tette ezt anélkül, hogy a fasizmus egészét megtagadta volna. A republikánus fasiszták egyuttműkodésével végrehajtott mészárlásokért egyedül a nácikat tette felelőssé, végül pedig elhallgatta az ellenállás szerepét az olasz újjászületésben. És ez odáig jutott, hogy 2023. április 25-e alkalmából egyszer sem ejtette ki az az „antifasizmus” szót.

Most, mig önökhöz szólok, ismét a nácifasizmusból való felszabadulásunk évfordulójának előestéjén járunk. Az a szó, amelyet a miniszterelnök nem volt hajlandó kiejteni, továbbra is ott van minden őszinte demokrata hálás ajkán, legyenek azok bal-, közép- vagy jobboldaliak. Amíg ezt a szót – antifasizmus – ki nem ejtik azok, akik kormányoznak bennünket, a fasizmus kísértete továbbra is meg fogja fertozni az olasz demokrácia házát.”