szervíz oldal

cím

ALCÍM

♦ SZERZŐ

Your content goes here. Edit or remove this text inline or in the module Content settings.

Fotó: 

Your content goes here. Edit or remove this text inline or in the module Content settings. You can also style every aspect of this content in the module Design settings and even apply custom CSS to this text in the module Advanced settings.  → Folytatás

galériával

ALCÍM

♦ SZERZŐ

Your content goes here. Edit or remove this text inline or in the module Content settings.

Your content goes here. Edit or remove this text inline or in the module Content settings. Your content goes here. Edit or remove this text inline or in the module Content settings.
→ Folytatás

ezek a rovatokból bemennek a helyükre

vulkán-térkép

♦ VASÁK BENDEK | ESSZÉ

Mint oly sokan a világon, én is elhűlve, és kicsit erkölcstelen, mert a fenyegetettek életét kevéssé szem előtt tartó, perverz áhítattal bámultam az izlandi Reykjanes-félsziget lenyűgöző vulkánkitöréseit. A letaglózósan fenséges képekről meg eszembe jutott egyik kedvenc térképem.

Olaus Magnus és a 16. századi Velence
A térkép készítője, Olaus Magnus nevéhez a kora újkori skandináv világ egyik legfontosabb leírása fűződik. Aztán viszonylag gyorsan el is felejtettem, hogy aztán évekkel később, egyre jobban elhatalmasodó térképmániám akuttá válásakor újra találkozzak vele. Olaus Magnus készítette ugyanis az egyik legelső, de mindenképp legaprólékosabb és legszebb Észak-Európa-ábrázolást, az úgynevezett Carta Marinát. Igen, azt, amiről az Izlandot ábrázoló rész kedvenc térképeim közé került.
Olaus Magnus személyes sorsában egyébként ott sűrűsödik a XVI. század első fele, a reformáció és ellenreformáció, a Vasák (mármint nem én, hanem a svéd dinasztia) felemelkedésének minden örvénylő kavargása. Ez az a viharos időszak, amikor keresztény – vagy keresztyén? – dogmatikák és… → Folytatás

2024.01.25. 22:17

pince történetek iii

AZ UTOLSÓ PINCE – LAKIHEGY

DURST GYÖRGY | NAPLÓ 

A kéthetente következő badacsonyi látogatás már anyámnak se volt jó, apám sem bírta, és a szőlő sem. Mert eleinte lelkesen buszozott át a városon Ligetről a Déli pályaudvarra, ahonnan mint nyugdíjas, kedvezménnyel utazott Badacsonyba. Két-három napot töltött ott, kapálgatott, becézte a borokat, néha találkozott cimborákkal. Egyre gyakrabban emlegette a Jókai féle mondást: “Aki szőlőt ültet, nagy urat vesz magának”.

Mert a Pestre költözés után sem volt szíve megválni az ottani pincétől. Ám egyre fárasztóbbá vált számára az utazás és gyakran előfordult, hogy nem tudta elvégezni a feladatot, mert az eső lehetetlenné tette a peronoszpóra elleni permetezést. Fájó szívvel eladta a hegy lábánál fekvő szőlőt, rajta a bazaltból épített pincét. Amikor utoljára voltunk ott együtt, egy S8-as kamera volt nálam felvettem, ahogy a sorok között ballagva, a leveleket simogatta, a szemét törölgetve búcsúzott. Nekem csak vagy tíz év múlva kezdett el fájni, ami neki akkor bánatot okozott.
Pár év múlva egyik nap a csepeli panelba beállítottak… → Folytatás

2024.02.02. 21:08