erdő és rigó-püspöki segítség
Szilveszteri exkluzív interjú ÉGER FANNI környezetvédelmi miniszterrel
♦ 10 MILLIÓ FA | INTERJÚ
Oktatófilmek, nemzeti gyümölcsöskert, új nemzeti környezetvédelmi stratégia – szép elképzelések az újonnan kinevezett környezetvédelmi minisztertől, aki maga kérte, hogy készítsünk vele interjút, s így elsőként számolhassunk be a kormány új ökológiai elképzeléseiről.
Miniszter asszony, ezt az ünnepi interjút ön, illetve a munkatársai kezdeményezték, hogy a 2024-es év egy nagyszerű hírrel indulhasson: lett végre saját, önálló minisztériuma a környezetvédelemnek. A VULKÁN folyóirat 10 Millió Fa rovata megtiszteltetésnek tekinti, hogy beszámolhat erről a jelentős változásról.
– Valóban új szelek fújnak. Számomra, illetve az általam betöltött hivatal számára is rendkívül fontos, hogy elmondhassuk: gyökeres fordulatról beszélhetünk, ennek következménye a minisztérium és az én mandátumom is. Szeretném a szélesebb közvélemény tudomására hozni milyen megvilágosodáson mentem keresztül.
Mi történt önnel?
Fotó: AI
– Épp csak pár nappal vagyunk túl a megváltó születésének ünnepén. Ahogy a magyar emberek többsége, én is családi körben töltöttem a Szent Estét. Kevéssel 11 óra előtt kimentem a konyhába, az ilyen alkalmak során szertartásosan elfogyasztandó házi tojáslikőrünkért. A férjem addigra már a telefonjába merült, és a fotel mellé, a földre helyezte az első sütésű diós bejglit, amire én ügyetlenül ráléptem és hátraestem. Az esés egyszerre volt szerencsétlen és mégis felemelő. Ahogy ugyanis hanyatt vágódtam, és a kis kávézóasztalkánk sarkába ütöttem a fejemet, hatalmas világosságot láttam, majd rövid időre elveszítettem az eszméletemet. Ekkor történt a hirtelen megvilágosodás, amit azonnal észleltem, ahogy felocsúdtam. Az éjféli misén már ebben az új, magasabb szintű szellemi állapotban vettem magamhoz az oltári szentséget.
A szakpolitikai munkát illetően ennek a megvilágosodásnak – ahogy ön fogalmaz – mi a jelentősége?
– Rájöttem, hogy gyökeresen másként kell rátekintenünk a környezetvédelem kérdéseire, és a gyakorlati munkában is ennek az új látásmódnak, priorizálási módszertannak kell érvényesülnie. Ez a felismerés hatalmas erőt adott, azonnal munkához is láttam. Szerencsére már Szentkarácsony harmadnapjára összehívott a Miniszterelnök Úr egy kormányülést a Karmelitába, így volt alkalmam az elképzeléseimet minisztertársaimmal is megosztani. Hatalmas meglepetésemre és örömömre szinte egytől egyig azonnal támogatásukról biztosítottak és jobbnál jobb javaslatokkal egészítették ki az azóta nevet is kapott programot. Ez pedig az Új Nemzeti Környezetvédelmi Stratégia, azaz az ÚNKÖS. És hogy miért éppen önöket kerestem meg, hogy a nyilvánosság elé tárjam ennek főbb pontjait? Azért, mert az ÚNKÖS középpontjában a faültetés áll! Bizony! Rogán úrtól pedig úgy értesültem, hogy informátorai szerint ebben a 10 Millió Fa a zászlóvivő. Ez a cikk növelni fogja az önök népszerűségét is, hiszen a központi döntés értelmében az újév első napján a KESMA-lapok egységesen címlapon hozzák majd a velem készült interjút.
Nagyon köszönjük! Madarat lehet velünk fogatni!
– Apropó madarak: az ÚNKÖS egyik fontos alfejezete új, a környezetvédelem fontosságát homloktérbe emelő ünnepeinkről is rendelkezik. Mindjárt el is árulom Lázár János minisztertársam szép ötletét, aki a Madarak és Fák Napjára ünnepi szalonka-, és fácánvadászat tervével rukkolt elő. Az esemény fővédnökségét a fáradhatatlan Semjén miniszterelnök-helyettes vállalta magára. Neki köszönhető az a majdnem biztos ígéret is, hogy mind az ünnepet, mind a fegyvereket maga az erdőirtásban jeleskedő Rigó püspök áldja meg. Mindannyian izgatottak vagyunk…
Hogy olvasóink jól értsék, vegyük végig a stratégia legfontosabb alapvetéseit, programelemeit.
– A prioritások még szakpolitikai munkát igényelnek, de néhány sarkalatos elem máris megismerhető. A megvilágosodásomhoz köthető új megközelítésmód lényege, hogy mindent másképp fogunk csinálni, mint eddig. Környezetpusztítás helyett a környezet intenzív és hatékony védelmére fektetjük a hangsúlyt. Mindenekelőtt mint védett nagyvadak természetes élőhelyét, Hatvanpusztát bevonjuk a Natura2000-es területek közé. De hogy egy másik kiragadott példát említsek: a fészekrakó program keretében a magyar gólyák helyben maradását megcélzó intézkedéseket hozunk, melynek keretében állami intervencióval, nemzetstratégiai jelentőségű objektumokká nyilvánítottuk a Börzsöny, a Bükk és a Mecsek lombkorona hoteljeit. A BKRST Grup máris megkeresést intézett a tulajdonosok felé, és egy 104 milliárdos, vissza nem térítendő támogatás felhasználásával és a NAV segítségével, visszautasíthatatlan ajánlatot tett a lombhotelek megvásárlására. Ez teszi lehetővé, hogy ott a gyere-haza-gólya vagy a nem-menj-el-gólya akcióprogram hatására helyben maradó szárnyasok számára természetazonos téli szállásokat alakítsunk ki. Egy másik, 24 óra alatt lebonyolítandó tenderen a nemzeti gólyák étkezését a kiváló referenciákkal rendelkező Dizsay Grupp biztosítja. Étteremláncuk máris étlapjaira listázta be a magyaros békagulyást. Ez lesz egyébként a Bocus d’or 2024 verseny magyar csapatának versenyszáma is.
Rendkívül inspiráló tervek, jól mutatják a környezetvédelmet a politika központi témájává emelő szándékát…
– És ez még mind semmi! Be kell vallanom, a kormányülés hajnalán volt egy hosszas beszélgetésem Miniszterelnök Úrral. Megtisztelt, hogy meghívott a Karmelita teraszára, és ez alkalommal vele nézhettem meg a napfelkeltét, aminek számomra külön szimbolikus jelentősége van. Egyértelműen átérezte a megvilágosodásom tartalmi üzenetét és magáévá is tette. Az első, amit hozzáfűzött, hogy a sajnálatosan alulhasznosított stadionokat – mivel jövőre már 14. éve vezeti a nemzetet -, a 14. üléssorig a legjobb minőségű termőtalajjal fogjuk feltölteni. Ezekben a sokhektáros, vadmentes, talajfűtött, öntözőrendszerrel kiépített stadionokban kapnak helyet a Nemzeti Gyümölcsöskertek. A tavaszi ültetéseket megelőzően ingyenes csemeteosztások lesznek országszerte, hogy tömegesen valósulhassanak meg a sikeres ültetések. Mindezen intézkedések persze az edukáció fejlesztését is szükségessé teszik. Szerencsére sikerült megnyernem Marosi Beatrix frissen kinevezett oktatásügyi miniszter asszonyt, hogy a fenntartható fejlődés és környezetvédelem tantárgy 2024-es tantervi keretébe az ásás-ültetés szakirány is bevezetésre kerüljön. A miniszterasszonyság felkérte a Magyar Sírásók Nemzeti Szövetségének Európa Bajnok csapatát, hogy kidolgozzanak egy ismeretelméleti módszertant a sáros, az agyagos, a homokos és a barna rögös talaj tematikában. Ehhez oktatófilmek elkészítését is tervezzük. A négy darab nyolcperces edukációs film számára szűkösen, de 6.7 milliárd forintot sikerült elkülönítenünk a rendkívüli miniszterelnöki keretből. Hatalmas öröm, hogy a szép feladatot Rákkai Philipre bízták.
Van olyan, aki nem támogatta az ötletét?
– Nem volt ilyen ember. Csupán az egyébként konstruktív hozzáállású Lázár miniszter úr vetette föl, hogyha a háborús vészhelyzeti kormányzás okán máris megfogalmazott miniszterelnöki rendelet miatt valamennyi magyarországi beruházás leáll, annak komoly foglalkoztatáspolitikai vonatkozásai lehetnek. Haza kell küldenünk sokszázezer moszlim vendégmunkást, és be kell vallanom, ez a körülmény még Rogán miniszter úr rosszallását is kiváltotta. A viccesen magunk közt csak NER-pénzszivattyúnak becézett mechanizmus megtorpanásáról nem is beszélve. Az egyébként rendkívül színvonalas szakmapolitikai párbeszédnek ezen a pontján Lázár miniszter úr zokogva borult az asztalra és zárlatosra könnyezte a mikrofont.
Mi ön szerint az ÚNKÖS legizgalmasabb intézkedése?
– Az utónév szótárba például mostnatól dakota keresztnevek mellett helyet kapnak más, a magyarság erejét képviselő, természetből vett nevek is. Nagy József helyett ezután például bízvást választható lesz a Nagy Tölgy.
A részünkre biztosított háttéranyag szerint az ÚNKÖS mellett további szervezeti változásokat is terveznek
– Valóban. Előkészítés alatt áll a MÉT, azaz Magyar Éghajlat Tanács felállítása annak érdekében, hogy megőrizhessük integritásunkat az EU törekvései ellenére. Nem úgy táncolunk, ahogy Brüsszel fütyül, azaz ’el a kezekkel a magyar éghajlattól’ Ennek sarokköve az Esőt a földekre – amikor szükséges! akcióprogram, aminek lényege, hogy olyan régi magyar sámánszertartásokat élesszünk fel, amelyekkel akkor csinálunk esőt, amikor szükséges. Ehhez megnyertük Zalatnay Sarolta úrasszonyt is, kinek Add már uram az esőt című slágere szépen bizonyított a korábbi évtizedekben. De természetesen az agrár és a vidékfejlesztési tárcával is össze kell dolgoznunk: ők szabják meg, mikor láthatnak munkának a közösen kijelölt sámánok.
Nemcsak a termőföld, de az erdő is a MÉT akcióterülete. Márciusban indul be az önkéntesek bevonásával megcélzott erdőkarbantartási programunk. Voltaképp ezt úgy kell elképzelni, hogy az eddigi fatolvajok és fapusztítók átnevelő tábora hétvégi erdőmerülés és erdőmeditációs programmal egészül ki. Elszántságunk komolyságát jelzi, hogy ebben a programban az uralkodó család és szeretett strómankörének számos tagja kap részvételi lehetőséget. Ugyanekkor, hisz a módszeres erdőjárással mindez összekapcsolható, elhullatott szarvasagancsokból további tízezer erdei kapu építését tervezzük, melyeket stílszerűen maga Erdő püspök fog megáldani.